Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1907-09-05 / 36. szám

4 NAG YB ANYA 1907. szeptember 5. Halálozás. Városunk egyik legöregebb, tisztes polgára hunyt el f. hó 2-án. Dácsek Péter, életének 79. évében rövid, de kínos szenvedés után meghalt. A boldogultat a Rák- utczai gyászházból f. hó 3-án helyezték örök nyugalomra igen nagy részvét mellett. Az el­hunytban Mostis Lajos városi ellenőr apósát gyászolja. Követésre méltó példa. Tankóczy Gyula szatmári rendőrfőkapitány a piaczi elárusítók részére a földön való elárüsitás megszüntetése czéljából 20 elárusitó asztalt állíttatott fel, me­lyeket az elárusítók csekély dij mellett használ­hatnak. Valóban üdvös intézkedés ez az újítás, mert egészségügyi szempontokból csak igy volt elkerülhető, hogy a közönség az áruval a föld porát is ne vásárolja meg. Ez újításra nálunk még nagyobb szükség volna, mert mi az áruval nemcsak a föld porát, hanem még más egyebet is megvásárolunk. Hiszen nálunk az áruk több­nyire azon rondaságokba kerülnek, miket a Szent Miklós-téren álldogáló és etető szekerek hagynak maguk után. Tűz a Lapos-erdőben. Az elmúlt hét szom­batján tűz ütött ki a Lapos-erdőben, mely a szárazság következtében igen gyorsan terjedt. Csakhamar több holdnyi terület állott lángok­ban. A tüoltóság is kivonult, nemkülönben igen sok munkás, kik dr. Makray polgármester és Bálint erdőtanácsos vezetése alatt végezték az oltási munkálatokat. Pár órai derekas munka után sikerült is a tüzet lokalizálni. Vasárnap délben, mikor a hőség tetőpontjára hágott, nagy riadalmat keltett a városban, hogy a vész- kolomppal tüzet jeleztek. Ismét a Lapos-erdő gyuladt ki s a tűz nagy vehemencziá val hara­pódzott tovább. A tűzoltóság nagy gyorsasággal vonult ki s még idejekorán megakadályozta, hogy a veszedelem nagyobb mérveket öltsön. Szombaton és vasárnap mintegy tizenhárom holdnyi erdőterület éget le s a kár tetemes összegre rúg. A tüzett gyújtogatás okozta. A vizsgálat folyamatban van. Járványos betegségek Szatmári. Szatmáron ugyancsak grasszálnak a járványos betegségek. Egymást éri a sok kanyaró, vörheny, torokgyík s tifusz eset, úgy, hogy a hatóság az elemi iskolákat és óvodákat be is záratta. Védekezés a fekete himlő ellen. Városunkban javában folynak a himlő oltások. Naponként 200 - 300 embert oltanak be. Az oltást dr. Her- czinger Ferencz főorvos és Nagy János orvos végzik. Figyelmeztetjük a közönséget* hogy az ujrabeoltást senki el ne mulassza, mert azt a városi hatóság pénzbüntetés terhe mellett ren­delte el. Mikor hagyjunk fel a hirdetéssel? Egy angol lap erre a kérdésre a következő feleleteket adta: 1. Ha a népesség megszűnt szaporodni, ha nincs kilátás már olyan nemzedék eljövete­lére, mely rólunk még nem hallott. 2. Ha már minden egyes vevőnket föltétlenül meggyőztük arról, hogy a mi árunk jobb és olcsóbb, mint másé. 3. Ha azt vennénk észre, hogy azok az emberek akik nem hirdetnek, túlszárnyalják ver­senytárs alkat. 4. Ha elfeledkeztünk a legoko­sabb és legtapasztaltabb üzlet emberek taná­csáról. 5. Ha minden embernek az volna a megrögzött szokása, hogy mindig egy és ugyan­azon helyen vásárol. 6. Ha uj versenytársak nem születnek már. 7. Ha a régi versenytársak ugyanakkor kihaltak. — Ez okos tanácsokat ajánljuk a hirdető közönség figyelmébe. pusztaszeri Árpád-ünnep. A pusztaszeri orsz. Árpád-ünnep rendező bizottsága a napok­ban küldte szét meghívóit a szept. 15-én ren­dezendő országos Árpád-ünnepre. Az ünnep programmja a következő: 1. Ünnepi istentisz­telet. 2. Karének. 3. Megnyitó beszéd, tartja dr. Kelemen Béla főispán. 4. Árpád siri álma, irta: M. Kovács Gyula, szavalja Bakó László, a Nemzeti Színház tagja. 5. Karének. 6. Ünnepi beszéd, tartja dr. Barabás Béla orsz. képviselő. 7. Pusztaszeren, irta és szavalja Szalag Károly tanár. 8. Záróbeszéd. 9. Szózat. 10. A millenná- ris emlékmű megkoszorúzása. Délután népünne­pély. — Az ünnepélyre utazók részére a keres­kedelmi miniszter kedvezményes vasúti jegyet engedélyezett. Városi közgyűlés. A város képviselőtestü­lete ma délelőtt 10 órakor dr. Makray Mihály polgármester elnöklete alatt rendes havi köz­gyűlést tartott, melyen a képviselők igen gyér számban jelentek meg. Napirend előtt dr. Mak­ray polgármester jelentést tett azon intézke­désekről, melyet a tanács a legutóbb mutatkozó sztrájkjelenségekkel szemben tett. A közgyűlés a tanács intézkedéseit zajos helyesléssel tudo­másul vette. Thorma János a magas húsárak tárgyában interpellált s kérte a tanácsot, hogy szükség esetén rendeljen el próbavágatást. Ä közgyűlés az interpelláczió értelmében utasí­totta a tanácsot, hogy a húsárak rendezése tárgyában tegye meg a szükséges intézkedé­seket. Virág Lajos felhívja a tanács figyelmét arra, hogy Szatmáron nagymérvű skárlátjárvány, Bécsben a fekete himlő, Mármarosban pedig a kolera lépett föl. Kérdi, megtörténtek-e a szük­séges preventív egészségügyi intézkedések? Makray dr. polgármester előterjeszti, hogy a védő oltások máris folyamatban vannak s a tanács meg fogja tenni a főorvos véleménye alapján a többi szükséges intézkedéseket is. A napirendre tértek át ezután. A közgyűlés az 1905. évi gyámpénztári számadásokat jóvá­hagyta. A kereskedelmi minisztei leiratát, mely- lyel a foglalkozást közvetítő és cselédszerző ipar gyakorlásáról alkotott szabályrendeletet jóváhagyta, tudomásul vették. A debreczeni siketnéma intézet állandó segélyezésének kér­dése fölött a közgyűlés napirendre tért, mivel e segélyezésre a városnak semmi alapja nincs. A kir. tanfelügyelőség átirata került azután tárgyalás alá az óvódák államosítása tárgyában. Több felszólalás után a közgyűlés az iratokat véleményes javaslattétel végett az iskolaszéknek adta ki. A borpataki állami elemi iskola építésére vonatkozó, nemkülönben a Bartosi vágásban eladásra készített tölgyfának nyil­vános árverésen történt eladása tárgyában s a Széktéri I. és II. sz. mészárszék bolthelyi­ségeknek kiadása tárgyában megkötött szerző­déseket a közgyűlés jóváhagyta. Az alsóujfalusi fogadó haszonbérbeadása tárgyában a köz­gyűlés úgy határozott, hogy a fogadót haszon­bérbe adja ugyan, de az esetben, ha a fogadó eladatnék, a bérlet 3 hónapra felmondható. A közgyűlés egyúttal felhatalmazza a tanácsot, hogy a fogadót 8000 koronáért magán kézből is eladhassa. A közgyűlés a fogyasztási hivatal­nál alkalmazott tisztviselők részére 10°/0 drága­sági pótlékot szavazott meg. Az 1908. évre érvényes névjegyzék kiigazítására a közgyűlés Csüdör Lajos elnöklete alatt Szűcs Károly és Szerencsy József képviselőket küldte ki. Ro- zenberg Móricz és Berger Ábrahám ajánlatait bérhátralékaik lefizetésére a közgyűlés elfogadta. A tenyész bikák beszerzésére és azok ellátása körüli ellenőrzésre a közgyűlés egy hattagú bi­zottságot választott. A bizottság tagjai lettek: Szabó Adolf, Szász József, Kornis Ede, Almer Károly, Bátory Gusztáv és Szerencsy József. A felsőborpataki kút haszonbérletére vonatkozó s Singer Mózes utódaival megkötött szerződés­hez a közgyűlés hozzájárult. Bagosi Lajos egyetemi halgatónak száz korona segélyt sza­vaztak meg. Tóth Gyula s a nagybányai gör. kath. egyháznak felebbezését az ut kiépítését elrendelő határozat ellen a közgyűlés érdem­leges elbírálás végett Szatmárvármegye tör­vényhatóságához felterjeszteni rendelte, miután a közgyűlés első határozatát mindenben fen- tartja. Takács Sándor nagybányai lakosnak uj utczanyitásra vonatkozó kérelméhez a közgyűlés a szokott feltételek mellett hozzájárult. Úgy­szintén hozzájárult a közmunka bizottságiak a Zazari-ut kiépítésre vonatkozó javaslatához. A pálinka, égetett és édesített szeszésitalok kimé­résének gyakorlásáról alkotott szabályrendeletet a közgyűlés elfogadta. E szabályrendelet elfo­gadásával régi óhaj ment teljesedésbe, ameny- nyiben e szabályrendelet jogerőre emelkedése esetén a pálinkamérések vasárnap zárva lesznek. Virág Lajos indítványára a közgyűlés dr. Makray Mihály polgármesternek a bíróságnál eltöltött szolgálati idejét nyugdíj éveibe beszá­mította. Ezzel a közgyűlés véget ért. Nem lesz ellenőrzési szemle. A honvédelmi miniszter rendeletet bocsátott ki, mely szerint a közös hadsereg és a honvédség tartaléka legénységi állományába tartozó legénység idei ellenőrzési szemléi, valamint a népfölkelés idő­szaki jelentkezései az idén nem tartatnak meg. Ez a rendelet azonban nem érinti a szokásos tiszti jelentkezéseket. Vízvezeték Kapnikbányán. Kapnikbányán el­határozták, hogy vízvezetéket létesítenek, hogy elejét vegyék a minduntalan fellépő járványok­nak. A községnek ugyanis kitűnő forrásvizei vannak, de téli időben megközelithetetlenek, úgy, hogy a lakosság télen az inficziált patak vizét kénytelen inni. A vizvezeték ügye már túl van a tervezgetés stádiumán s máris a ter­veken dolgoznak. A vizvezeték egyik legagi- lisabb hive s tervezője Fábián Lajos bánya­főnök. Gyújtogatás. Kedden este, valamivel nyolcz óra után a veresvizi bányásznegyedben tüzet jeleztek. Az érczkolomp riasztójára nagy nép­tömeg futott a bányakarám felé, mert mesz- sziről úgy látszott, mintha a karámnál levő házak állanának lángokban. Szerencsére azon­ban a tűz a negyedtől távolabb, a szőlők alatt pusztított, hol nagyobb veszedelmet nem okoz­hatott. Lerch Ignácz szőlőjében egy hatalmas szénaboglya égett, mely csakhamar el is ham- vadt. Ezt a tüzet is gyújtogatás okozta. Bányászsztrájk. E hét hétfőjén ismét kiütött városunkban a bányászsztrájk. Ezúttal a veres­vizi bányamű mintegy 400 munkása lépett sztrájkba, úgy, hogy hétfőn reggel alig pár munkás ment le a tárnába. A bányászok forron­gását az idézte elő, hogy Srnit Jenő mérnök egy bányamunkást, ki ugyan a csillérek lét­számában van, de épen Smit mérnök jószívű­ségéből mint vájár dolgozott, ismét mint csiliért alkalmazott, mert rendelkezéseit nem teljesí­tette. A sztrájk azonban csak egy napos volt, mert kedden reggel a munkások nagy zöme ismét munkába állott. Hétfőn forrongásban voltak városunkban az összes szakszervezetek is s a legtöbb műhelyben szünetelt a munka. Vasárnap ugyanis a munkások népgyülés tar­tására kértek engedélyt, melyre városunkba érkezett Jócsák Kálmán, a földmunkások szövet­ségének budapesti titkára és Varga Ferencz, a szatmári földmunkások szakegyesületének titkára. A rendőrkapitány tekintettel az izgatott hangulatra, a népgyülés tartását nem engedé­lyezte. Késő este azonban a munkások a szak- szervezet helyiségében gyülekeztek, hol Jócsák és Varga beszédeket intéztek a munkásság­hoz. A csendőrség úgy Jócsákot, mint Vargát előállította s mindkettőjüket a rendőrkapitányi hivatal 15 — 15 napi elzárással és 200-200 kor. pénzbüntetéssel sújtotta, azután pedig illetőségi helyükre tolonczoltatta. A sztrájkmozgalmak alkalmából városunkba ötven csendőr és egy század gyalogság érkezett, kik főleg a dinamit raktárakat vették erős őrizet alá. Lakadalmi epilógus. A Nyűttér bőségszaru­jából sok minden csodabogár kihullott már, de e csodabogarak között is bizonyára méltó he­lyet foglal el az alábbi nyilatkozat, melyet a Hüszti Újságban olvastunk: „Folyó hó 21-én mi alólirottak meghívás folytán megjelentünk Fried Miksa lakadalmán Telekházán. Annak bizonyságául, hogy nem „evés-ivás“ volt czélunk, csupán a meghívásnak kívántunk eleget tenni, jelezzük, hogy bort és ennivalót vittünk magunk­kal. A hírhedt magyar vendégszeretet azonban úgy látszik Telekházán ismeretlen fogalom. Erre vall az a körülmény, hogy ottlétünk időtartama alatt a kutya sem nézett felénk. Ilyen szives- látás mellett jobbnak láttuk rövidesen távozni. Ez a kvalifikálhatatlan eljárás s a vendégjog durva megsértése arra enged következtetni, hogy a részünkre küldött meghívó amolyan „viczcz“ volt. Ha igy áll a dolog, ez utón ad­juk tudtára a telekházi vőlegény urnák, hogy eljárása olyan otrombaság volt, amelynek meg­jelölésére szót a nélkül, hogy a büntetőtörvény­könyvbe ne ütköznénk, nem találunk. Schlézinger Sámuel, Salamon Jakab, Ackerman Izidor. Elgázolás. Egy szódavizes kocsi tegnap­előtt délután elgázolta Szakács István bánya­munkást, ki oly súlyos sebeket szenvedett, hogy most a kórházban haldoklik. A gondatlan kocsis ellen az eljárást megindították. Lépfene. A lépfene járvány ismét kiütött városunkban, minek folytán a marhalegelőt be­szüntették. A hatóság a járvány terjedésének megakadályozására erélyes intézkedéseket tett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom