Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1907-08-22 / 34. szám
1907. augusztus 22. NAGYBANYA 3 Ugyan mondja meg igaz lelkére kedves Szerkesztő ur, hát egyedül a konyha a nő rendeltetése? S önök, férfiak csupán jó szakácsnőt keresnek ideáljukban ? Akkor köszönöm szépen, én nem kérek a férjhezmenésből. Legfölebb akkor, ha a közös konyha megalakul. Legyen tehát rajta, inditson lelkes akcziót a közös konyha érdekében, hogy ne maradjak a nyakán - vén kisasszonynak. Szendrey Dóra. Jéggyár Nagybányán. Sokan csodálkozva hallják s kíváncsian megkérdik, hát már ilyen is van a mi kis városunkban ? Bizony a kultúrának nemcsak hátrányos oldalai, hanem áldásai is vannak s ezekben egyre nagyobb mértékben részesül Nagybánya is. Most legújabban egy érdekes és nagyon praktikus kis gyárrel, illetőleg géppel gazdagodtunk: a kereszthegyi bányaműnél a kovácsműhely mellett jéggyárat rendezett be a kincstár. Hogy mennyire fontos ez, azt jól tudják a háziasszonyok, kik ezentúl a fagylalt készítéshez tiszta jeget szerezhetnek be maguknak. Sokkal nagyobb fontossága van azonban a jéggyárban termelt műjégnek higiénikus illetőleg orvosi szempontból, amennyiben abszolút tiszta vízből is előállítható s igy sebek s más betegségek kezelésénél nem iníiciálja a beteget. A kereszthegyi jéggyárat a pörölydenél használt vizierő hajtja, melyet csupán vasár- és ünnepnapokon használnak fel jéggyártásra, mivel hétköznapokon a pörölyde és a többi üzemek munkában vannak. Ily körülmények között a kis gyár tiz-tizenkét óra idő alatt termel három métermázsa jeget 10 klg. súlyú, oblongum alakú lapokkal biró hasábokban. A gépnek legfőbb része egy nagy négy- szögalaku kád, illetőleg szekrény, mely szinültig sós vízzel van megtöltve. A sós víznek, mint tudjuk, az a tulajdonsága, hogy a 0 fokon alul sem fagy meg. A kádban 6 mm. vastag falu vas cső fut körül többszörös tekervényekben. Ebben a csőben állandóan cseppfolyós állapotban levő | szénsav czirkulál, melyet a gépezet által hajtott \ szívó és nyomó dugattyúk tartanak állandóan mozgásban. A kád közepén 30 darab 10 liter ürtartalmu hosszúkás négyszögű lapok által határolt bádogtartály foglal helyet. Ezekbe a tartályokba öntik a vizet, melyet jéggé hűiének le. A hűtést a cseppfolyós állapotban levő szénsav eszközli. A szénsav egyre alacsonyabb és alacsonyab hőmérsékletre hozza a kádban levő sós vizet, anélkül, hogy az megfagyna. A bádogtartályban levő viz aztán átveszi a kádban levő sós viz hőmérsékletét és megfagy. — A Kerecsényi urat keresik ? Itt volt... Félórája sincs, hogy elment .. . kocsit keresett és áthajtatott Gyulára... Az mondta, hogy sürgősen kell beszélni Mitvay Sámuel szür- szabóval, kinek a fiával együtt szolgált. Negyedóra múlva a két zsandár íorspon- tos kocsin ült és egy jó óra múlva már ott álltak a Mitvay szürszabó udvarán. Az atyamester csodálkozva válaszolt a zsandárok kérdésére. — Hát nem tetszettek vele találkozni a a vármegyeházutczában . . . Nincs negyedórája sem, hogy innen elment . . . Valami sürgős dolga van Kétegyházán, az oláh papnál ... az öreg Argyelánnál. A zsandárok délben ott voltak Argyelán tisztelendő urnái, egy patriarkális szakállu öreg papnál. Persze hogy láttam. Itt szilvoriumoztuk jó félóráig. Meg is dicsérte a szilvoriumomat. Csak azt apprehendáltam, hogy nem akart ebédre itt maradni. , — Hova ment ? — Sarkadra, a Bajcsy urasághoz . . . Bajcsi, egy vidéki kis földbirtokos, ki nagyot hallott, hosszasan mondta el, hogy az üldözött ispán mikor érkezett és mikor indult el. Úgy tudja, hogy Szalontára ment . , . Az ily módon termelt jeget a kincstár jégvermében raktároztatja el. A csupán vasár- és ünnepnapi üzemelés mellett igy hat métermázsa jeget termelnek egy nap alatt. Ezt a mennyiséget azonban meg lehetne kétszerezni, ha a jéggyár állandóan üzemben volna. Xaladó strófák. Nagybánya város úgy halad, Miként a gyorsvonat. Kiadva régen, tudja mind, Mi a parancsolat: „Épitni szállót s tűrhető Vizet vezetni be,„ Mindenki tudja bizton, ez Meglészen izibe. És elterül a városon Pazar fény, csillogás, Ez ám bizony a haladás, Ez ám a haladás ! ! Jégkészitő gyár is vagyon Kinn a Kereszthegyen. Gondoskodunk mi bölcsen ám, Hogy ilyesmink legyen. Beteghez mén az orvos ur S megkérdi: „Hát e mi? ... Nincs baj, de jó lesz a szivet Friss jégbe hűteni /“ S nem lesz többé a városon Kínos szívdobogás. . . . Ez ám bizony a haladás, Ez ám a haladás ! ! A Kárpátegylet végre már Sok uj tagot kapott, Nem láttunk Bányán régen ily Eredményes napot. A hegyre fel s a völgybe majd Sok árnyas ut vezet Merengve rajt’sok ifjú pár Nyújt egymásnak kezet. A lomb alatt könnyebb lesz a Szerelmi vallomás ... Ez ám bizony a haladás, Ez ám a haladás /! Vasárnap a Polgáriba Gyűlésre gyűlt Cion Minden, mi ottan látható Volt bájos és finom. A szónok mondái „A zsidó Hazafias legyen!11 így épül fel majd - Judapest, Az ős Cion-hegyen. S a mézzel folyó Kanaán Zsidó lesz, semmi más.. Ez ám bizony a haladás, Ez ám a haladás ! ! Szalontán is megtalálták nyomát a beke- cses, kucsmás embernek. Nagyváradon is, egy nappal később Belényesen is . . . Mindenütt előttük járt, de elfogi nem tudták. Ez az embervadászat a jóindulatú zsandárt is izgalommal, dühvei töltötte el. Az embertelen foglalkozás megfosztotta nemesebb tulajdonaitól. Szitkozódott, káromkodott. . . — Ha utolérem, agyonlövöm, mint a kutyát. De nem érte utol ... Az erdélyi határon elenyészet minden nyom ... A két zsandár agyonhajszolva, elkeseredve tért vissza a kétheti eredménytelen embervadászatból. Az üldözött szabó egy nappal hamarabb ért vissza. Lelkesség sugárzott az arczáról. Érezte, hogy hőstettet vitt véghez. Késő este volt, mikor beállított Ilkeyék házába. Átadta a kisasszonynak a kucsmát és bekecset. Hálásan szorongatták a kezét. Az öreg Ilkey megölelte. — Derék fiü vagy öcsém. A fiatal szabó nagyot sóhajtott. — Kénytelen voltam az lenni, mondotta szemét lesütve, mert az áruló a feleségem nagybátyja volt, ha elfogták volna, akkor agyonütöttem volna a spiclit. . . zöldi nárton. HÍREK. Augusztus 21. Előkelő vendégek. Gaudernack József cs. és kir. táborszernagy, nagyszebeni hadtestparancsnok és Zelenka Pál ev. püspök, a Lipót-rend tulajdonosa a f. hó 16-án pár napi tartózkodásra városunkba érkeztek. Gaudernack táborszernagy Erdődy Ignácz törzsorvos, Zelenka püspök Szabó Adolf erdőigazgató vendége. Kitüntetés. A király bessenyei Széli Farkasnak, a debreczeni Ítélőtábla tanácselnökének, saját kérelmére történt nyugdíjaztatása alkalmából, sok évi buzgó szolgálatában szerzett érdemei elismeréséül a Ferencz József-rend középkeresztjét adományozta. Rendkívüli vármegyei közgyűlés. Szatmárvár- megye törvényhatósági bizottsága folyó évi szeptember 5-én délelőtt 10 órakor a vármegye- háza nagytermében rendkívüli közgyűlést fog tartani. A közgyűlésen az összes bizottsági tagok jelen lesznek, hogy hozzájáruljanak azon bizalmatlansági nyilatkozathoz, melyet a vármegye közönsége a Majos kinevezése miatt Wekerléhez fog terjeszteni. A király születésnapja. Őfelsége a király 77. születésnapját a szokásos fénynyel és pompával ünnepelték városunkban. A plebánia-tem- í plombán 9 órakor ünnepi isteni tisztelet volt, melyen ott voltak az összes hivatalok képviselői, a bányászati tisztikar és a bányamunkások, kik négyes sorokban a zenekar hangjainál vonultak a templomba. Az ünnepi misét Szőke Béla h. plébános celebrálta. Utána a bányászok íőbányahivatalhoz vonultak, hol a kincstár fejenként egy koronát osztott ki közöttük a király születésnapja emlékére. Nagy aranylopás. A horgospataki és oláh- láposi aranybányákból mintegy százezer korona értékű aranyat loptak el, amelyet a szatmári és máramarosszigeti zugaranyművesek vettek meg. Most széleskörű nyomozás folyik ellenük. Máramarosszigeten a rendőrhatóság letartóztatta i Lazarovits Ignácz aranyművest. A vizsgálat még többek ellen folyik. Szent István napja. Szent István, az első apostoli magyar király napját kedden ünnepelte a magyar nemzet. Az ünnepélyek központja a főváros volt, hol azt nagy fénynyel és pompával ünnepelték meg. Városunk lakossága ez idén is hagyományos lelkesedéssel ülte meg e napot. Mindkét templomban ünnepies miséket mondtak, melyekre nagy számban jelentek meg vidéki vendégeink is, mert e nap egyszersmind bucsuünnepe is a plebánia-templomnak. A szatmári szakszervezetek feloszlatása. Szatmári tudósítónk jelentése szerint mint hírlik a szocziáldemokrata munkások szatmári szakszervezetei ellen folyt vizsgálat eredményekép a hatóság tervbe vette a szakszervezetek feloszlatását. A polgármesternek a városi törvény- hatósági közgyűlésen elejtett czélzása ezt a hirt valószínűsíti, A feloszlatást elrendelő végzés állítólag már julius hó 31-én kézben volt s hogy miért nem hajtották végre mindeddig, azt nem tudjuk. Az azonban bizonyos, hogy kétszer huszonnégy óra leforgása alatt bekövetkezik a feloszlatás és a szakszervezetek ajtain hatósági pecsétek fognak függni. Az ügyet oly titokban tartják, hogy a szocziáldemokrata párt már pár nappal előbb elkészült a hatósági beavatkozásra s ellenébe már elkészítették a beadandó íeleb- bezést is. Agricola Adolf halála. Agricola Adolf kir. ítélőtáblái bíró, ki városunkban is közbecsülés- nek és általános szeretetnek örvendett, hosszas betegség után életének 55., házasságának 17. évében Budapesten elhunyt. Tetemeit a f. hó 18-án vasúton szállították Nagybányára s d. u. 2 órakor temették el az ev. ref. temetőben. A megboldogultat nagyszámú, előkelő rokonság gyászolja. Halála városunkban is őszinte, benső részvétet keltett. H oRal a kassai ruhafestő, vegyitisztitó és gözmosó- I leli LvilUCl ^^1 ---- gyári ezég képviseletét átvettem.— El vállalok festészetre és vegyitcsztitásra férfi- és női ruhákat, függönyöket, bárminemű kelmét, nyakkendőt, keztyüt, Gallérok, kézelők és fehérnemüek csipkét, kézimunkát, továbbá szőrmenemüt, bőrkabátokat stb. a legszebb kivitelben tisztittatnak. (Felsöbányai-utcza g. szám. Sroll-féle ház.]) SITiÁKTYI ü-Á-iFLOIjYr - nNT^&YZB-ÁJISrY-A..
