Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1907-10-17 / 42. szám
1907. október 17. NAGYBÁNYA 3 Oh mert a szó szelíd toasztja Mámorba, üdvbe ringató: Minden dolog között a legszebb Egy hangulatos dikczió. Oh csupa esprit, csupa szellem, (Mi vígan gördül rá a dal) Minden sóhaj, a bor, az étel Oh, csupa dikczióra vall! A beat'steak, csőrege, a ramsteak Csak akkor édes, izgató: Ha te körited ideálom, Te drága, bűvös dikczió! A dikczió csak akkor édes, Ha nincsen benne gondolat, Ha már merengő sugarával Beáll az — eszmealkonyat, És a varázsa: talpnyalásra És hízelgésre ah mi jó: Ugy-e bár kérem szép az élet, Mert áldása a dikczió. Legyen szomszédod kellemetlen, Egy dikczióra méltatod, Oh dikcziót eped a paptól Ravatalán is a halott. Az esküvőnek fénye, bája Csak úgy lesz elkápráztató: Ha tündöklik — mint a rakéta — Sok szellemes, szép dikczió. És mindenütt — a holt a mélyben, A hervadó levél a fán: Dikcziózik a gimnazista, A lomb között a csalogány. Most is oh csupa meghatottság, Oh csupa köny vagy Kaszinó: Falaid közt jár számkivetve, Sok el nem mondott dikczió! De véget ér — ha jól tudom tán — Minden rossz, minden jó toaszt.. . A pennám is pihenni készül, De még egy sóhajt fel fakaszt . . . Mi sivár lenne árva létünk, Oh mennyi jajszó, iszonyat — Ha a banketten dikcziózni Többé nem volna már szabad . . . Rikkants. HÍREK. Október 16. A vizvezeték Ugye. Azt hittük, hogy a vizvezeték ügyét csakhamar dűlőre vihetjük s a tegnap megejtett helyi szemle után arra kell felocsúdnunk, hogy évekig tartó huzavona után ott vagyunk, ahol az a bizonyos mádi izraelita volt. Kezdhetünk mindent legelőiről, egészen a forrásvizek tanulmányozásától. A vizvezeték ügyében ugyanis hétfőn délután városunkba érkezett Farkas Kálmán miniszteri osztálytanácsos, a vizépitészeti osztály főnöke, Hoffmann Károly kir. mérnök kíséretében s az ad hoc bizottság több tagjával tegnap, kedden helyszíni szemlét tartott. Ennek a helyszíni szemlének az eredménye az, hogy a város által kontemplált tervet, azt ugyanis, hogy a Zsidóvá és Limpegye patakok egyesült vizét kell szűrés után a fernezelyi Kálváriáról bevezetni vízvezetéki czélokra, el kell ejteni, mert e patakok nagy legelőterületeken folyván keresztül, állandó inficziálásnak vannak kitéve. A kirándult bizottság megtekintette a Rozsály északi s északnyugati forrásait is, de nem sok eredménynyel járt e helyi szemle sem, mert alkalmas vezető hiányában az összes forrásokat felkutatni nem lehetett; de azon körülményből, hogy az e forrásokból eredő patak a jelenlegi száraz időben is elég bő vízzel rendelkezik, a bizottság azon következtetést vonja le, hogy a Rozsály északi és észak- nyugati oldalán igen bővizű forrásoknak kell lenni. Ma hajnalban Stoll Béla ajánlatára Farkas osztálytanácsos megtekintette a fokhagymási völgy vizét is s úgy a mai, mint a tegnapi tapasztalatairól a ma délelőtt tartott értekezleten számolt be. Az értekezlet eredménye az, hogy a Zsidóvá és Limp'egyei patakok vizéből táplált vízvezetéki tervet elejtették. Ellenben sürgős tanulmányozás alá fogják venni a Rozsály északi és északnyugati forrásait ; továbbá a fokhagymási völgy vizét, hol zárógáttal, terveznék a vízvezetéket; nemkü- lömben tanulmányozni fogják a felsőbányái su- lyori források vizét s egyúttal fúrásokat fognak eszközölni a fernezelyi völgy talajvizeinek felderítésére. Ha e tanulmányokat megejtik s a pontos adatok rendelkezésre fognak állani, csak azután döntenek majd azon kérdés fölött, hogy a vízvezetéket forrás vízzel, szűrt vízzel vagy pedig a feltárandó talajvízzel lássák el. A vizvezeték ügye tehát ismét megrekedt, de mi reméljük, hogy csakhamar lefogjuk győzni az ismét élőnkbe tornyosult akadályokat. Uto- végre oly nagy összegek kiadásáról s oly főbenjáró ügyről van szó, hogy a legmesszebbmenő óvatosság, mérlegelés és körültekintés nemcsak jogosult, de szükséges is. Mi legfőlebb csak azt kifogásolhatjuk, miért kellett nekünk évekig várni arra, hogy megtudhassuk, hogy mindent legelőiről kell kezdenünk. Kinevezés. Őfelsége a király Czébel Gusztáv debreczeni kir. táblai elnöki titkárt és Matolay Gábor dr. szatmári kir. törvényszéki birót a debreczeni kir. Ítélő táblához birákká nvezte ki. Uj ügyvédjelölt. Köves Sándor jogszigorló, a jogtudományi szigorlatot a kolozsvári tudományegyetemen kitűnő sikerrel letette. Joggyakorlatra dr. Köves Miklós ügyvédi irodájába lépett be. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Németh Béla kassai főreáliskolai h. tanárt a nagybányai állami főgimnáziumhoz ugyanazon minőségben áthelyezte. Uj albiró. Őfelsége a király a nagybányai kir. járásbíróságnál dr. Makray Mihály albiró- nak polgármesterré való választásával megüresedett albirói állásra Rusz János soproni törvényszéki jegyzőt nevezte ki. Hivatalvizsgálat. Tirscher Géza központi bányakapitány a napokban megvizsgálta a nagybányai bányakapitányi hivatal ügykezelését s az ott tapasztalt rend fölött legteljesebb elismerését fejezte ki. Tirscher bányakapitány városunkból Kapnikbányára utazott. Eljegyzés. Borbás Géza, a nagybányai főgimnázium tanára, lapunk munkatársa vasárnap tartotta eljegyzését néh. Penthy Albert volt m. kir főerdész kedves leányával: Penthy Pirikével. Esküvő. Altnéder Jenő jónevü iparos polgártársunk f. hó 20-án tartja esküvőjét Tar Károly kedves leányával: Strasser Jolánkával. Bankett. F. hó 12-én, szombaton este a Kaszinó nagytermében bankettre gyűltek össze Vernóezy István és Lerch Ignácz számtanácsosok tisztelői és jóbarátai abból az alkalomból, hogy nyugdíjaztatásuk alkalmával őfelsége a számtanácsosi czimmel tüntette ki a két puritán jellemű, derék tisztviselőt. A banketten szép számú, előkelő közönség jelent meg s az egész este szerfölött meleg tónusokban folyt le. A vacsora alatt, melyet nagy Ízléssel Nagy György kaszinói gazda szervírozott, a bányászzenekar felváltva játszott Ádárn József zenekarával. Az első felköszöntőt Neubauer Ferencz miniszteri tanácsos, bányaigazgató mondotta az ünnepeitekre, meleg szavakban emlékezve meg kitűnő szolgálataikról s évtizedekre rugó működésűk alatt szerzett érdemeikről. A bányaszámvevőség tisztviselői nevében Jeney Gyula éltette a volt tiszttársakat. Stoll Béla a Kaszinó nevében köszöntötte az ünnepeiteket. Nagy hatást ért el dr. Kádár Antal szellemes pohárköszöntőjével, nemkülönben Konkolyi Barnabás házfőnök, Szőke Bél h. plébános és Péter Pál hittanár remek toasztjaikkal. Gellért Béla főmérnök az ünnepeltek családjait éltette meleg szavakban, mig Stoll Tibor a város nevében ürítette poharát az ünnepeitekre. Az óváczió- kért Vernóezy számtanácsos mondott meghatott, keresetlen szavakban köszönetét. A minden tekintetben kitünően sikerült bankett a legvidámabb hangulatban a kora reggeli órákig tartott. Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete f. hó. 26-án szombaton délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek napirendjére a takarékpénztári alapszabályok s az ügykezelési szabályok tárgyalása van kitűzve. Egy kis tévedés. Hámon József kanonok elhalálozása alkalmával a püspöki hivatal közsürgönyt bocsátott ki, melyben a halálesetről értesítette a vidéki papságot. A sürgöny igy hangzott: „Hámon kanonok meghalt.“ De nemcsak nyomdahibák, hanem sürgönyhibák is vannak s mire a vidéki papság az értesítést vette, a távirat igy hangzott: „Három kanonok meghalt.“ Képzelhetni azt a konsternácziót, melyet ez a távirat okozott, mig a tévedés ki nem derült. Az önkéntes tüzoltó-egyesület. Mint már megírtuk, az önkéntes tüzoltó-egyesület dr. Makray Mihály polgármester főparancsnoksága alatt megalakult városunkban. A parancsnokság lapunk utján is felkéri a közönséget az egyesület erkölcsi és anyagi támogatására. Aki mint rendes tag nem működhetik, az legyen az egyesületnek alapitó vagy pártoló tagja. Az alapitó tagok egyszer s mindenkorra 50 koronát fizetnek, a pártoló tagok 5 koronát. Hisz- szük, hogy a közönség felkarolja ez intézményt, mely oly mintaszerűen működött a múltban. Működő tagokul már ez ideig is szép számmal jelentkeztek s örvendetesen konstatáljuk, hogy az intelligenczia sem vonta ki magát a tűzoltói szolgálat alól. Tagokul jelentkezni lehet Rónai Géza alparancsnoknál. Október tizediké. Ez a nap alighanem hosszú időkig emlékezetes marad Magyarország gazdasági életében. A szoczialista vezérek megmutatták, hogy elég hatalmasak arra, hogy megállítsák az ország gazdasági ütőereit s megbénítsák a nemzet anyagi életét. Az erőpróba nagy jelentőségéből semmit sem von le, hogy ezt az egy napi munkaszünetet csak a munkaadók szervezettlensége, a polgári társadalom nagy gyávasága, a hatóságok erélytelen magatartása s hallatlan terrorizmus és féktelen izgatás utján tudták csak elérni, az eredmény mégis csak az, hogy Bokányiék parancsszavára az ország igen nagyszámú műhelyében szünetelt a munka, sőt sok helyütt szünetelt oly műhelyekben is, ahol dolgozni akartak, mert az elvtársak kíméletet és türelmet nem ismertek. A vidék egészséges gondolkozása ez erőpróbánál is kitűnt. Nem igen hajtottak a munkások a nagy demagógok parancsszavára, kik a munkások verejtékes filléreiből élnek és játszanak nagyúri szerepet s nem igen voltak hajlandók egy napi keresményüket feláldozni Bokányiék oktalan szeszélyeinek. így történt azután, hogy ha a nagyobb városokban nagyobb arányú volt is a tüntetés, de a legtöbb vidéki város fölött minden nagyobb emoczió nélkül siklott át a rettegett október tizediké. Városunkban sem volt észrevehető, hogy október tizedikén általános munkaszünet van, mert a legtöbb műhelyben dolgoztak, csupán 60 — 70-re tehető azon szakmunkások száma, kik e napon beszüntették a munkát. A hatóság preventív intézkedése folytán október tizedikére egy század katonaság s mintegy harmincz csendőr érkezett városunkba, de semmi rendzavarás nem történt. I
