Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1907-03-21 / 12. szám

4 1907. márcziu8 21 1906. év folyamán elhalt és eltávozott 8 tag, belépett az egyesületbe 6 tag, igy jelenleg a tagok száma 131. A humanitárius czélokat szol­gáló egyesület életképességéről az adatok fé­nyes tanúságot tesznek. L. Berks Leo pénztáros terjesztette elő ezután a zárószámadásokat, melyeket jóváhagyólag tudomásul vettek. 1906- ban a bevétel volt 996 K 59 f, a kiadás 636 K 20 f, maradvány 360 K 39 f. Az 1907. évi költségvetést 840 K bevétellel és 840 K kiadás­sal irányozták elő. Végül a választmányt egé­szítették ki. A választmány régi tagjait újból megválasztották, Stoll Gábor helyére pedig választmányi tagnak Olatek Bélát választották meg. A vigalmi bizottság tagjai lettek: Turman Olivérné elnök, Bónis Istvánná, Damokos Fe- renczné, Égly Mihályné, Gellért Endréné, György Gusztávné, Harácsek Vilmosné, Ko- váts Sándorné, Kiss Béláné, Kádár Antalné, Neubauer Hermin, Szellemy Geyzáné, Újhelyi Hugóné, Ziffermayer Lőrinczné, L. Berks Leo, Hullán János, Neubauer Ferencz, Lakatos Ottó és Szőke Béla. A segélyező bizottság tagjai: Turman Olivérné elnök, özv. Stoll Gáborné, Neubauer Hermin, Újhelyi Hugóné, L. Berks Leo, Lakatos Ottó, Kádár Antal dr. és Stoll Béla. Számvizsgálók: Szabó Adolf, Kiss Gábor és Weisz Lajos. A közgyűlés után a választmány tartott ülést, melyen a tisztikart választották meg. Stoll Gábor helyébe uj el­nökül nagy lelkesedéssel Neubauer Ferencz főbányatanácsos, bányaigazgatót kiáltották ki. Megválasztattak továbbá közfelkiáltással elnök­nek: gróf Teleki Gézáné; alelnököknek: Tur­man Olivérné, Molcsány Gábor; titkárnak Lakatos Ottó, pénztárnoknak L. Berks Leo, orvosnak dr. Kádár Antal. - A választmányi ülés az uj elnök s tisztikar éltetésével ért véget. Fernekesz Károly. A nagybányai minorita rendháznak ismét gyá­sza van. A minorita rend kiérdemült tanára, nyug. rendi áldozó-pap, a nagybányai ház lelki atyja : Fernekesz Károly Emil í. hó 18-án reg­gel 7 órakor, hosszas szenvedés után, életének hatvannegyedik évében, a haldoklók szentségé­nek felvételével jobb létre szenderült. A boldo­gult 1843-ban született s 1866-ban szentelték áldozárrá. Eleinte a rend gimnáziumaiban taní­tott s 1868-tól a nagybányai gimnáziumban is két évet töltött tanári minőségben. Később Nyírbátorban, Kolozsvárt, Nagyenyeden, Kézdi- vásárhelyt és Szegeden lelkészkedett. Lebilin­cselő modorával, páratlanul jóságos szivével úgy tanítványainak, mint híveinek és rendtár­sainak szeretetét és tiszteletét szerezte meg. Nagybányára ezelőtt két évvel jött, hogy mun­kás, áldásos működése után megpihenjen. A boldogultat ma szerdán délelőtt 10 órakor be­mutatott engesztelő szent miseáldozat után nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra. Égly Mihály előadása elmarad. Az állami fő­gimnázium ismeretterjesztő sorozatos előadásai­nak negyedikét Égly Mihály előadása képezte volna II. Rákóczi Ferenczről és szabadság- harezáról. A programm szerint az előadást vetített képekkel illusztrálták volna. A vetítő­gép azonban nem működvén kifogástalanul, az előadást bizonytalan időre el kellett halasztani. Az előadás megtartásáról a közönség annak idején a helyi lapok utján is értesítve lesz. Kettős ünnepély. Farkasasszó községet tel­jesen románok lakták. A Kállay Dániel ura­dalmának parczellázása folytán azonban sok magyar család telepedett oda le. Az uj lakosok uj iskolát létesítettek a községben, melynek megnyitása összeesett a márcziusi dicső napok­nak megünneplésével. Nevezett napon az iskola­termet teljesen megtöltötte az intelligenczia s a község magyarsága, de szép számmal láttuk ott a románokat is. Az ünnepélyt Kállay Lajos plébános, iskolaszéki elnök nyitotta még szép szavakkal. Majd ének és szavalat következett. Azután Lengyel Béla tanító beszélt. Megem­lékezve az iskola megnyitásáról, kérte a szülők buzgó támogatását, hogy gyermekeikből közös erővel jó hazafiakat s szorgalmas munkásokat nevelhessenek a hazának. Végül részletesen kitért a szabadság napjának történetére, kelet­kezésére s annak fontos következményeire. A résztvevő román hallgatóságnak Várna György g. kath. tanító román nyelven is megismételte a nagy nap méltatását. A szülők nevében Boga Károly erdőfelügyelő és Barta Imre iskolaszéki NAGYBANYA gondnok szólt. Mindketten, az összesség nevében szent ígéretet tettek, hogy a tanítót munkájá­ban segíteni fogják 3 nemes törekvéseiben mindenkor mellette lesznek. Ezzel a szép ünne­pély véget ért. Gyermekek napja. Az országos gyermekvédő liga f. évi április hó 2-án és 3-án az egész országban, igy városunkban is gyermeknapot rendez. Mindazok, kik e napokon azon üzlet- helyiségekben vásárolnak, melyekben a liga jelvénye ki lesz téve, a gyermekvédelemnek tesznek hasznos szolgálatot, mert a liga piros- kék plakátjaival megjelölt üzletek tulajdonosai a napi bevétel bizonyos hányadát a ligának ajánlották föl. Felhívjuk a gyermekek napjára s a liga plakátjaival megjelölt üzletekre a vásárló közönség figyelmét. Az ifjúsághoz. „A Nagybányai Ifjúsági Köru, amely mintegy negyven éves verőfényes múltra tekinthet vissza, az utóbbi évek alatt intenzivebb működést a tagok és tisztviselők folytonos változása és eltávozása miatt nem fejthetett ki, pedig a czél, amelyet a már 1867-ben megalakult kör maga elé tűzött a lehető legideálisabb: „Erős hazafiság s e drága városban önmivelésünk mellett, minden korszerű üdvös eszmét egyesült erővel támogatni.“ Meg­alakult újból az ifjúsági kör! Régi óhajunk teljesült! Szent lelkesedéssel karoljuk fel kis körünk ügyét; nem vagyunk mi sokan, de erőt érzünk magunkban, mert hiszen ami törekvésünk szép és nemes, küzdelemre hiv fel bennünket s hozzá erősen biztat a remény, hogy az a város, amely annyiszor tanúságát adta lelkes hazafisá- gának, hogy azon város közönsége, amely „A Nagybányai Ifjúsági Kör“-t annyi támogatás­ban részesítette, most különösen nem fog magunkra hagyni bennünket, mikor a tiszta magyar nemzeti érzés erősbbitésére végvidékün­kön oly nagy szükségünk van! 1907. évi márczius hó 19-én tartott ifjúsági közgyűlés főbb mozzanatai a következők. Tárgy: „A Nagybányai Ifjúsági Kör“ újjászervezése s miután ezen kör tisztviselői állásukról lemond­tak, a közgyűlés megválasztotta tisztviselőit és pedig: Elnök lett Boronkay Béla; alelnök: Zoltán László; titkár: Székely Mihály; ellenőr: Kellner Béla; pénztárnok: Almer Lajos. Fel­kérjük azon igen tisztelt urakat, akik szerény körünk tagjai óhajtanak lenni, szíveskedjenek ezen szándékukat Boronkay Béla elnöknek bejelenteni. Nagybányán, 1907. márczius hó. Boronkay Béla elnök, Székely Mihály titkár. Vármegyei közgyűlés. Mint már előre jelez­tük, Szatmárvármegye törvényhatósága f. hó 28-án, csütörtök délelőtt */s H órakor rend­kívüli közgyűlést tart. A közgyűlés napirendjére ki van tűzve a nagybányai, nemkülönben a felső­bányái képviselőtestületi tagok választásához az elnök küldésének ügye; továbbá Révész János felebbezése azon közgyűlési határozat ellen, mely Rényi Árpádnak megengedte, hogy az üveggyár czéljaira átengedett területen 500.000 drb. téglát gyárthasson. A napirenden van Stoll Béla felfolyamodása is a 4322 — 1906. sz. tanácsi végzés ellen, melylyel a városi nagyszálló építése ügyében beadott felebbezése visszautasittatott. A vöröskereszt-egyesület cabaret estélye. A vöröskereszt-egyesület husvét másodnapi caba­ret estélyére nagyban folynak az előkészületek. Az estély, mely e nemben a legelső városunk­ban, nagyszabásúnak s szerfölött érdekesnek Ígérkezik s nem csoda, ha városszerte nagy iránta az érdeklődés. A rendezőség a műsort még nem bocsátotta közre, de értesülésünk szerint közreműködnek az estélyen: Almásy Anna, Halmai Aranka, Mikes Mádi, Szaiiz Irénke, Ocsárd Böske, Várady Jolán, Haj­nóczy Sándor, Kurucz János, Németh Gyula és dr. Vass Gyula. Miután a tervbe vett egy felvonásos színmű előadása a közbejött aka­dályok miatt elmarad, a rendezőség ezt más számokkal fogja pótolni, miért nemcsak a mű­sor lesz gazdagabb, de a szereplők gárdája is szaporodni fog. A meghivókat már legközelebb kibocsátják. Öngyilkosság. Egy jóravaló, szerény modorú, köztiszteletben álló ember dobta el magától az életet. Mayer Element, kir. közjegyzői iroda­tiszt f. hó 19-én, délelőtt 10 órakor, mig fele­sége bevásárolni járt, fegyvert emelt önmaga ellen s a golyó, mely szivét roncsolta szét, azonnal megölte. Képzelhető szerető hitvesének fájdalma, midőn hazatérve megpillantotta férje véres holttetemét. Mayer Element igen rende­zett vagyoni viszonyok között élt s egyike volt a legszorgalmasabb s a legpontosabb tiszt­viselőknek. Az utóbbi időkben azonban szívbaj gyötörte, mely nagy fájdalmakat okozott neki. Valószínű, hogy tettét szivgörcsei következté­ben pillanatnyi elmezavarban követte el. Ötven­négy éves volt s huszonkilencz évet töltött boldog házasságban nejével: Grabán Máriával. A boldogultat holnap, 21-én délután 4 órakor helyezik örök nyugalomra. Az öngyilkosság hire városunk széles köreiben keltett igaz részvétet. Ipartestületi közgyűlés. A nagybányai ipar­testület vasárnap délelőtt tartotta meg rendes közgyűlését a városház tanácstermében Csepeg Ferencz elnöklete alatt. Iparos polgártársaink nagyfokú közönyt tanúsítottak a közgyűlés iránt, melyet egy órai várakozással lehetett csak megnyitni, mig annyian gyülekeztek össze, hogy határozatképes számban voltak. Valóban érthetetlen az a közöny, melylyel iparosaink ez autonómiai szervük iránt viseltetnek, pedig az ipartestület rövid fennállása óta is meggyő­ződhettek arról, hogy az ipartestület üdvös intézménye az, mely az erőket tömörítve, az iparosok érdekeit hathatósan megvédheti. A közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette az elöljáróság kimerítő jelentését, majd a meg­üresedett tiz előljárósági helyre a választásokat ejtette meg. Megválasztattak elöljárókul: Id. Egly Mihály, Spiczuli Károly, Kováts István, Sesták Sándor, Virág István, Kosztin Sándor, Nagy Sámuel, Incze Árpád, Tóth Sándor és Kupsán János. Póttagokul: Gólya János, Sztupár Károly, Horovitz Miksa, Tóth Ántal, Graz János, Kaizer Antal, Incze László, Miszty Lajos, Csiszár József és Balkó Sándor. Elhatározta a köz­gyűlés, hogy az önálló vámterület és külön nemzeti bank felállítása érdekében feliratot intéz Kossuth kereskedelmi miniszterhez a Szabadkán tartott ipartestületi kongresszus megállapodásai értelmében. Végül a folyó ügyeket intézték el, melyek között kimerítően tanácskoztak a fölött is, hogy a kontárok verseny- csinálását miképen akadályozhatnák meg. A Gazdaközönség megtévesztését czélozzák az idén: (többnyire a morva Bisenzből) általá­nosságban tartott plombok alatt szállított répa­magvakkal. Mint értesülünk e plombokra több­nyire ez van rányomva: „Originalzüchtung Quedlinburg“, vagy „Original Norddeutsche Saat“, természetesen a termelő megnevezése nélkül, mert hamis név nyomatása bűnvádi el­járást vonna maga után. A gazda sohase tud­hatja, hogy ily névtelen és egyenesen meg­tévesztésre irányuló plombok alatt mi rejlik és miféle magnak jutott birtokába. Ez alkalommal i megemlítjük, hogy épen a múlt napokban fej­tettük ki a takarmányrépamag termesztésére szolgáló anyarépák gondos megválasztáaának és az impregnálásnak nagy jelentőségét. Most nyilatkozik az e téren első korifeusnak elismert Linhart György, magyaróvári tanár is, ki a „Köztelek“-ben egy kérdésre azt feleli, hogy: „Az impregnált répamag, melynek elárusitásával hazánkban Mauthner Ödön budapesti czég foglalkozik, már hosszú idő óta jó hírnévnek örvend; mert e mag gyorsan és egyenletesen kel ki s a répanövények gyorsabban és erő­teljesebben fejlődnek, ez olyan elvitathatatlan tény, amelyet tagadni nem lehet“. Körültekintő és tapasztalt gazdáink különben ezt már nagyon jól tudják. Hirtelen halál. Fernekesz Károly elhunyt minorita rendi nyug. áldozárt a minorita rend­ház épületében nagy halotti gyászpompával ravatalozták. A boldogult érczkoporsója körül, melyet a lobogó gyertyalángok sokasága világí­tott meg, Mladeiovszky Lajos diszruhás testőrei állottak diszőrséget. Közöttük Kertész József, fiatal bányász is, kit Mladeiovszky f. hó 18-án este hét órakor váltatott föl. Kertész a halottas szobából egyenesen haza ment, de a gyászeset s az előleges szerzetesi szertartások oly nagy hatással voltak a fiatal testőrre, hogy f. hó 19-én hajnali 3 órakor hirtelen, szivszélhüdés- ben meghalt. Méhészeti szemle. Pataki Béla kitünően szerkesztett havi folyóiratának márcziusi száma igen gazdag és tanulságos tartalommal jelent meg. A folyóiratnak, melyet méhészek alig nélkülözhetnek, előfizetési ára egész évre 4 K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom