Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1907-03-07 / 10. szám
1907. márczius 7. NAGYBANYA S fa-ujságtartója és házigyógyszertára mellett nem mehetett el senki csodálkozás nélkül, nem- külömben gyönyörű volt Miken Anna égetett- festett bársony diványpárnája. Kádár Zsóka csipke pohárszéktakarója, Weits Lajosné hollandi mintás asztalfutója, Molcsányi Lili iró- mappája, Gellert Aranka selyemre festett rózsája készítőik bámulatos ügyes kezét dicsérték. Stoll Tiborné munkái külön asztalt tettek ki; köztük nemes egyszerűségével a kalotaszegi varottas modorban készült kávésabrosz és hozzátartozandósága a kézimunka valóságos remeke. Csinos volt ugyancsak Stoll Tiborné- nak selyemre hímzett térdeplője. Szintén külön asztalt foglaltak az aranynyal hímzett, drága oltáríelszerelések. Ezekről alább bővebben. A festmények közül legjobban megnyerte tetszésünket dr. Sziklay Dezső egy nagyobb pasz- telje és Neubauer Hermin Csendélete. Ezekben számoltunk be a kiállítás legszebb darabjairól. Egyéni ízlés, az igaz; de végre férfiember sohasem lehet oly hivatott bírálója a kézimunkának, mint maga az asszonynép. Legtöbb volt a kézimunka. Az ember szeme szinte káprázott abba a sok értékes, bájos női kéz által készített remekekbe. Selyem, bársony, atlasz, csipke, meg ki tudná elsorolni, hogy mi minden tűnt váltakozva a néző szemébe; hiinzés, stikkelés, horgolás, azsúrozás, bársonyégetés, selyemfestés, továbbá a gyengébb nem csodás ügyességéről tanúskodó ipari, házi és fényüzési czikk. Mindenesetre nagy érdeme van a polgárileányiskolának, hisz a kiállítók legnagyobb része az ő mostani vagy volt növendékeiből tellett ki. Itt adjuk a kézimunkát kiállítók névsorát, hiányosan talán, de lehetetlen volt pontosan följegyezni: Anderkó Anna, Biró Irén, Bodenlósz Ilona, Farkas Erzsiké, Gálffy Ilona, Gellért Aranka, Jég Ilonka, Kádár Zsóka, Kurtái Gizi, Mészáros Ida és Mariska, Mikes Anna, Molcsányi Adél és Lili, Mórágyi Rózsika, Nagy Erzsi, Ocsárd Böske, Penti Piroska, Prichradny Kálmánná, Radó Amália, Schrötter Anna, Sipos Etelka, Steinfeld Jolán, Stoll Tiborné, Stroh- mayer Etelka és Margit, Szabó Hermin, Szaitz Irénke, Szentmiklósy Ida, Tóth Ilonka, Weisz Lajosné. Külön asztalon foglaltak helyet a templomi kézimunkák. Ezek voltak talán a kiállítás leg- szemrevalóbb darabjai. Itt láttuk az elnöknőnek, özv. Robelly Lajosnénak egy régibb gyönyörű munkáját, özv. Szőke Jánosnénak nagyon szép miseruháját és a baldakhinra való szegélyt, melyet Gálffy Ilonka, Mikes Anna, Miklós Vilma, Szántó Amália és Strohmayer Margit gondos, munkás keze készített. Ugyancsak itt volt Csepey Ferencznének néhány csinos és Ízléses kézimunkája. Festmények is nagy számmal voltak képviselve, bár nagyrészt csak reprodukcziók, de még igy is némelyik nem kis tehetségről tanúskodik. Leginkább megnyerte tetszésünket Sziklay Dezső négy pasztellje, melyeket — szerény véleményünk szerint, — még hivatott bírálók is figyelemre méltattak volna. Lende Béla több olajfestménynyel emelte a kiállítás fényét. Eredeti dolgot keveset láttunk, a jobbak nagyrészt csendéletek voltak, közülök Neubauer Hermin, Mórágyi Rózsika és Nagy Lujza képei váltak ki. Sok-sok kép függött még a falakon, melyek nagyobb-kisebb művészetre vallottak. Itt kell megemlítenünk Jeszenszky Kálmán egy pár igazán csinos amatőr tájképfelvételét. Lakos Imréné külön kiállítása a háziasz- szonyi czikkekből állott. Volt is ott sok minden, ami szem-szájnak ingere, de főbüszkesége az általa feltalált gyümölcskonzerv. Ezzel remélhetőleg a temesvári kiállításon is becsületet fog szerezni az asszonypataki háziasszonyoknak. Hogy az ize milyen, nem tudjuk; meg kellett volna kóstolni, hogy szakszerű véleményt adhassunk róla, — de sajnos „a kiállított tárgyakhoz nyúlni tilos.“ A közönség két nap alatt nagy számmal látogatta a kiállítást s a csekély belépő-dij mellett is 100 koronán felüli összeg folyt be; ezt a Temesvárra való szállítás költségeinek fedezésére fordítják. Adja Isten, hogy ott is oly tetszésben részesüljenek a kiállított tárgyak, mint itthon, — s ezt méltán remélhetjük. B. Q, HÍREK. Márczius 6. Több ízben tapasztaltuk, hogy rendesen expediáit lappéldányaink a postán elkallódtak. Felkérjük előfizetőinket, hogy ha a lap expediálásában vagy kihordásában a legkisebb rendetlenség is előfordulna, arról a szerkesztőt azonnal értesíteni szíveskedjenek, hogy egyrészt a hiányt pótolhassa, másrészt, hogy a bajokat orvosolhassa. Egyben tisztelettel kérjük hátralékos előfizetőinket hátralékaik szives beküldésére. * Uj körjegyző. A m. kir. igazságügyminiszter a megüresedett nagybányai közjegyzői állásra Magyar Bertalan topánfalvi közjegyzőt helyezte át. Kántorválasztás. A nagybányai róm. kath. egyháztanács Pályi Ede esperes-plébános elnöklete alatt kedden ülést tartott, melyen az egyháztanácsosok majdnem teljes számban jelentek meg. Elnöklő esperes igen szép beszéddel nyitotta meg az egyháztanácsi ülést s a jegyzőkönyv hitelesítésére Gellért Endre polgármestert és Neubauer Ferencz főbányatanácsost, bányaigazgatót kérte föl. A napirend első helyén a kántorválasztás állott. Tizenöten pályáztak ez állásra s az egyháztanács a pályázók közül Szőke Béla h. plébános meleg ajánlatára egyhangúlag Szánthó Dezsőt választotta meg, ki már nyolcz hónap óta végzi a kántori teendőket s kántori működésével a róm. kath. hívek legteljesebb elismerését vívta ki. Szántkő még egészen fiatal ember, szép hanganyaggal bir s muzsikális tehetsége is elismerésre méltó. Remélhető, hogy Szőke Béla kiváló vezetése alatt az ország legnevesebb kántorává növi ki magát. A kántorválasztás után, mely városunk közönségénél általános megelégedést keltett, az egyháztanács a folyó ügyeket intézte el. Szabad lyceum. A nagybányai ipartestület folyó hó 10-én rendezi az utolsó szabad előadást. Előadó Szávay Gyula, a kiváló hírnévnek örvendő iró lesz. Kerületi tornaverseny. A kerületi tornaversenyt az idén Eperjesen tartják meg május 27-én. A versenyen részt vesz főgimnáziumunk ifjúsága is. Búcsú. Mindazon jóbarátaim és jóismerőseim, kiktől az idő rövidsége miatt személyesen el nem búcsúzhattam, fogadják ez utón búcsúzó üdvözletemet s kérem őket, hogy tartsanak meg szives emlékezetükben, valamint én is a legszebb emlékekkel fogok vissza gondolni arra a napokra, melyeket Nagybányán töltöttem. Nagybánya, 1907. márczius 7. Sichermann Dezső. Osztálygyülés. Az orsz. magy. bányászati és kohászati egyesület nagybányavidéki osztálya, mint már említettük, f. hó 9-én a bányaigazgatóság tanácstermében osztályülést tart. Osztályülés után a Kaszinó termeiben társasestély lesz hölgyek részvételével. Lássunk tisztán! Tudomásomra jutott, hogy a „Kővárvidék“ igen tisztelt felelős szerkesztője felszólította a nagysomkuti „Polgári Olvasókör“ elnökét, ne engedje, hogy személyi okból a „Polgári Olvasókör“ egyes dolgait a „Nagybánya“ hetilapban adjam közre. Engedjék meg, mondjam el volt lapom rövid történetét. S azután bírálja el a szives olvasó, személyeskedtem-e akkor, ha a „ Kővárvidék“-ébe sem direkt, sem indirekt semminemű közleményt nem adok. 1904. november hó végén indult meg a „Kővárvidék“ czimü hetilap. Akkori főmunkatársa kérésére, munkatársa lettem. Mikor aztán láttam, mennyire személyeskedik, csak a „seft“-et nézi s a közönség érdekeivel édes keveset törődik s csak a szája-ize szerinti dolgokat hozza, tárczáival inkább ront, mint használ a társadalmon, a lap kötelékéből kiléptem. Mindezeket mások is észrevették s csakis kérésükre, meg, - gondolva - vele talán a közügynek jót teszek s a nagysomkuti iparosokat is, talán még jobban össze fogom tudni hozni, megindítottam a „Nagysomkut-Erdőd Vidéke“ czimü újságot. A vallás és közoktatásügyi miniszter lapomat a hetedik számnál — minden megokolás nélkül - beszüntette. Azok, kik felkértek e lap indítására, tudták, miért léptem ki a „Kővárvidék“ szerkesztőségéből. S most mit szólanának, ha a „Kővárvidék“-ében, melynek iránya mai napig sem változott, tőlem származott közlemények jelennének meg ? Mit szólanának volt vidéki előfizetőim ? S aztán még magammal is ellentétbe jönnék!? Nekem - ellenkezőleg - hogy a „Kővárvidék“-ébe irok, még a látszatját is kerülni kell. Meg kell mutatnom: az vagyok, aki voltam ! S azért adom közleményeit a „Nagy- bányá“-ba, mert látom, hogy iparosaink azt a lapot olvassák s aztán tudjanak azok a nagybányai iparosok is valamit egyesületünkről. Hát személyeskedés ez! „Személyes bosszú?“ Igen tisztelt felelős Szerkesztő ur! Ön csak azt irta a „Kővárvidék“ múlt hó 24. számában megjelent levél írójának, hogy megtagadtam a tudósítást. Minek nem irta oda azt is, hogy — miért ? S aztán ki tilthatja meg nekem, hogy a „Nagybányá“-bsL ne Írjak? Más valaki személyeskedik itt s más valami nem tetszik inkább az igen tisztelt felelős szerkesztő árnak ... Szűcs Gyula. Nyílt levél a tanítókhoz! Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter ur a tanítók fizetéséről szóló törvényjavaslatot benyújtotta, — azt a képviselőház rövid idő alatt le is fogja tárgyalni. Az országos bizottság a törvényjavaslat módosítását kéri a törvényhozástól. Ezt a kérésünket megfelelő alakban a képviselő uraknak még e héten kezeihez juttatjuk. Felkérünk most minden egyes tanítót, hogy külön-külön levélben kérje fel azonnal saját kerülete országgyűlési képviselőjét, hogy a Magyarországi Tanítók Országos Bizottságának részére megküldött s a tanítók jogos kívánságait tartalmazó munkálatát hathatósan támogatni szíveskedjenek. Kérjük végül, hogy eljárásukról bennünket sürgősen értesítsenek. Egyöntetű, gyors eljárás nem maradhat sikertelenül ! Hazafias üdvözlettel Budapest, 1907. február 25-én: a Magyarországi Tanítók Országos Bizottsága. A zsidó ifjak tónczmulatsága. A nagybányai zsidó ifjúság f. hó másodikán a Kaszinó termeiben tánczestélyt rendezett, mely úgy anyagilag, mint erkölcsileg páratlanul fényesen sikerült. A tánczestélyt dr. Weisz Ignáczné védnöksége alatt rendezték, ki bámulatos tevékenységet fejtett ki a tánczmulatság érdekében. Védnök, rendező és szerkesztő volt egyszemélyben. Mert a tánczmulatságon Eleven Újság is volt, még pedig virtuóz szerkesztéssel és előadással. Valóban nem tudjuk, hogy az ötletes szerkesztés bravúrját vagy az előadó szép leányok művészetét csodáljuk-e jobban ? Az Eleven Újság előadása kevéssel nyolcz óra után kezdődött. A nagyterem zsúfolásig megtelt közönséggel s mindenki nagy érdeklődéssel várta a függöny felgördülését, mely az Eleven Újság színes rovatait takarta. A prologot Reich Mariska adta elő igen ügyesen s méltó vetély- társat nyert Róth Laurában, ki az előfizetési felhívást csicseregte el. Nagy színpadi képességgel mutatkozott be Farkas Erzsiké, ki a vezérczikket deklamálta meglepő hatással. Vider Elluska, a tárcza interpretatora bájos jelenség volt s gyakorta megújult a taps, midőn mint Mefisztó is megjelent a rögtönzött színpadon. Gyönyörű színpadi alakja s gyönyörű orgánuma van s nem csoda, hogy előadásával a nagyszámú közönség zajos tapsát és éljenzését váltotta ki. Igen jók voltak az udvari és politikai hírek előadói: Szilberberger Helen és Schwarcz Irénke. Az irodalom és művészetet Friedmann Iduska adta elő meglepő hatással s nagy művészettel. Szinte elmondhatnék, hogy szellemes rovata az estély kiúja volt. Meleg
