Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1907-06-27 / 26. szám

1907. junius 27.

NAGYBÁNYA

3

való s az akadémikusok bizonyára nagy gyönyörűséggel forgatják könyvét, mely azonban egészen modern embernek is lehet kedves olvasmánya, mert a szeretet mindig uj marad, mindig megfogja az ember lelkét.

Az 6 dolgainak pedig ez a főmotivuma. Bátran elmondhatjuk, hogy Révai Károly a szeretetnek, a családi érzéseknek a poétája.

Az ő leikéből a családi élet minden fázisa nótát csal ki. A régi kedves alakokat olyan jól látja, mintha most is ott volnának mellette. Rajongó szeretettel emlékezik meg az édes apáról, ki „túl havasok ormán, messze idegenben látott napvilágot, de szivébe zárta szép Magyarországot.“ Ez az édes apa tanította meg őt a dalolásra, a hazaszeretetre.

Legkisebb fiának énekelte titkon Gyászos idők sorját csöndes éjszakákon. Még ki se hűlt akkor az aradi sikon Az a „tizenhárom.1''

S" ki tudja, hogy nem-c az ő bús nótája Ültette szivembe gyökerét a dalnak?

S zsendülő viráqim talán az ő fájó Könyéből fakadtak.

Az én jó apámnak még a föld mélyin se Hüli ki a hazáért lángoló szerelme,

Mert — hogy négy fiának szivét lelkesítse, Visszajár a lelke.

S én e jó apáról holtig énekelnék,

De a könnyeimtől nem tudok már többé; Csak áldom emlékét, az ő magyar lelkét Örökkön örökké.

Hasonló lelkesedéssel és szeretettel emlékezik meg szülőházáról, a csöndes, fehér házikóról, melyben a család élt „boldogság között.“ Erről a kis házról mondja:

Ha tűnő évek hosszú sorján Kutatnék földön, tengeren,

Hol ulhomokban, tengerhabban Kifogyhatatlan kincs terem-,

És osztályrészül jutna nékem E végtelen sok millió:

Még akkor is eszembe jutna,

Egy csöndes fehér házikó.

Egész költészetének kezdete és vége, középpontja „aranyos Erzsiké“, kiről majdnem mindenik dalába belesző valami vonatkozást. Lelkének egész szeretetével csügg kis lányán. Ha távol van tőle, rá emlékezteti minden s vágyik utána. Ha közelben van, nincs ereje fölötte a búnak, a gondnak. Az aranyos Erzsiké édes mosolya azonnal elsimítja homlokáról a redőket. A róla szóló versek tele vannak finom, szelíd érzelemmel, bájjal, egyszerű közvetlenséggel, jóleső melegséggel. Ez az egyszerű közvetlenség, bájos szelídség vonul végig Révai egész költészetén s karekterizálja azt. Kemény, merész hangokat is hallunk tőle. A fenségest, a magasztost is eléri legerősebb költeményeiben. (A szlávapostol. A Hargita tetőjén stb.) Hazafias dalaiban nemes büszkeség, lelkesedés, itt-ott borongás a múlt fölött nyilatkozik meg. Á vallás, a hit hangjai az 5 ajakáról, az ő közvetlenségével, meleg egyszerűségével mindenkinek szivéhez szólanak. (Karácsonyest. Áldalak Isten stb.)

A szerelem nála nem gyilkoló szenvedély, hanem csöndes, boldogító melegség, mely még akkor is az ész hatalma alatt áll, mikor ereje legintenzivebb.

Mily jó volt igy, hogy mindaketten Más útra tértünk idején ;

Én álmodozva — te imetten Járnánk az élet ösvényén.

Mig én ott fenn a csillagokban Keresnék álomképeket,

Te ide lent — mit eltapostam —

A rögre hajtanád fejed.

Jó barátok közt, vig poharak mellett szeret néha elmulatgatni, de itt sem hagyja el a mérséklete. A bor felejtet, a bor megnyugtat, csupán azért becsüli azt nagyra.

Föl! Töltsétek, igyunk barátim,

A bornak minden csöppje kincs;

A mámor édes éjszakáin Lehull a szívről a bilincs.

Az ellenségből jó barátot Teremt a csillogó nedű És összehúz két. sarkvilágot A siró-rivó hegedű.

Révai nagyon ügyes, hivatott műfordító. Azoknak az idegen költőknek dalaiból fordít, kiknek a lelke, költészete rokon az övével. A kötetet Lessing, Scheffel, Herder, Meissner Eminescu, Sulutz, Dúlfu és Goga nem egy szép költeménye ékesíti a legsikerültebb fordításban.

A legmelegebben ajánljuk e kötetet olvasóink szives figyelmébe. A mai korban, midőn a költészet is a perverzitás fertőjébe sülyedt,

I tisztelet a nagyon csekély kivételnek, valósá- I gos nyereség e kötet irodalmunkra nézve. S aki Révait elolvassa, megismeri az ő nemes lelki világát, az hűséges barátja is lesz s önkéntelenül is érezni fogja: ez derekabb, külömb legény a többinél.

A külsőleg is díszes, vaskos kötet ára 3 korona; megrendelhető a szerzőnél, Nagyágon.

HÍREK.

Junius 26.

Sxemélyi hírek. Takács Mihály, az Operaház hírneves művésze, városunkba érkezett. — Bányay István miniszteri fogalmazó családjával együtt hosszabb tartózkodásra városunkba érkezett. — Halász Ferencz vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsos Nagybányára tervezett hivatalos útját a közbejött akadályok miatt későbbre halasztotta. - Zolnai Gyula kolozs- ; vári egyetemi tanár hosszabb tartózkodásra városunkba érkezett.

Kinevezés. A m. kir. földmivelésügjű miniszter Ilykovics Lászlót Nagybányára ideiglenes minőségű erdőgyakornokká nevezte ki.

Kitüntetés. Őfelsége a király Szieber Ede lovagnak, a kassai tankerület nyug. főigazga- I tójának a közoktatásügy terén szerzett kiváló I érdemei elismeréséül a III. oszt. vaskorona rendet adományozta.

Hivatalvizsgálat. Szigethy Ferencz pénz- ! ügyminiszteri osztálytanácsos és Plachy Gyula J pénzügyigazgató a napokban városunkban időztek s megvizsgálták az illetékkezelést, j nemkülönben a fogyasztási adók kezelését. A példás rend felett legteljesebb megelégedésök- ! nek adtak kifejezést.

Választmányi ülés. A városi Múzeum-Egyesület választmánya f. hó 20-án tartotta évne- gyedes ülését a városunkban üdülő Schönherr Gyula dr. elnöklete alatt, kit a választmány tagjai szeretettel üdvözöltek körükben. A napirend előtt az elnök kegyeletes szavakkal emlékezik meg Lovrich Gyula dr. vál. tag váratlan elhunytáról és hangsúlyozza a nagy vesztességet, mely nemcsak a múzeum-egyesületet, hanem városunk úgyszólván minden közművelődési és közjótékonysági intézményét, sőt az egész város és egy nagy vidék közönségét érte. Indítványozza, hogy az elhunytnak érdemeit a választmány jegyzőkönyvileg örökítse meg, családjához pedig részvétiratot intézzen, amit a gyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirenden nagyobbrészt csak folyó ügyek szerepeltek. Tudomásul vették a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelőségének leiratait, az egyleti pénztáros jelentését a pénztár állapotáról, a h. múzeumi őr jelentését a gyűjtemények gyarapodásáról, a többi közt, hogy Neubauer Hermin két művészi kis kézi rajzot, melyeket körülbelül a múlt század közepén nagybányai festőművészek (Mezey és Hámori) készítettek, ajándékozott a múzeumnak, amit a választmány köszönettel fogadott. Ennek révén szóba került az eszme, hogy az egylet minden tagja, ha valamely itt, városunkban levő műtárgyról vagy régiségről tudomást szerez, oda hasson, hogy az ilyen helyi érdekű tárgy

ne idegen kézbe, hanem múzeumunkba kerüljön. Az elnök végül fölvetette a múzeum helyiségének kérdését és kijelentette, hogy az államsegélynek lakásbér fizetésre való felhasználását a főfelügyelőség csak kivételesen és csak ideiglenesen engedélyezte. Az egyesületnek tehát legfőbb föladata volna a múzeumnak állandó helyiséget teremteni. Mivel pedig köztudomású, hogy ily épület költségének felét az állam viselné és az épületet a város tulajdonába is adná, ha a város az építkezést a fele költségterhével foganatosítja. Áz elnök megkérdezte a jelenlevő polgármestert, mi kilátása lehet tehát az egyesületnek ? A polgármester azt válaszolta, hogy a város anyagi viszonyai, sürgősebb szükségletei és az általános pénzdrágaság egyelőre nem engedik, hogy a képviselet ilyféle költségbe bele menjen. A múzeum e szerint még sokáig lehet a minoriták bérházának lakója.

Szép alapítvány. A Budapesti Hírlap-ban olvassuk a következő hirt: Egy nagyműveltségü és gyakorlati ismeretekben gazdag uriasszony, Lakosúé Pccskay Ilona nagylelkű alapítványt ajánlott fel a magyar államnak. Férjével együtt nyolczezer négyszögölnyi telkét ajándékozza közczélra, hogy e kitünően megművelt területen háztartási iskola és női gazdasági tanfolyam nyíljék meg. A létesítendő intézmény, a melynek nemzetgazdasági fontossága elsőrendű, nagy hasznát fogja venni Lakosúé útmutatásainak, gondos vezetésének és avatott tanácsainak. Lakosúé irt egy Háztartási Tanácsadó czimü könyvet, a mely már harmadik kiadásban forog közkézen s ezzel nevét már országszerte ismertté tette. Mostani nemes elhatározása még több díszt fog szerezni a munkás, praktikus, házias nagyasszonynak. Lakosék ajánlatát Nagybánya város országos képviselője, Földes Béla dr. egyetemi tanár fogja a törvényhozás elé terjeszteni. — Ha e szép eszme valóra válik, úgy városunk egy igen nagyfontosságu intézménynyel gyarapodik s e tekintetben központja lehet nemcsak vármegyénknek, de a szomszédos vármegyéknek is, mert ily háztartási iskola, melyre pedig oly égető szükség van, a mi vidékünkön egyáltalán nincs.

Évzáró ünnep az állami főgimnáziumban. Az

állami főgimnázium folyó hó 29-én, szombaton délelőtt 8 órakor tartja az évvégi hálaadó istentiszteletet a róm. kath. templomban. Tedeum után záróünnep lesz az intézet tornatermében.

Koszorúk dr. Lovrich Gyula ravatalán. Legutóbbi számunkban közöltük azok neveit, kik feledhetetlen nagy halottunk ravatalára koszorúkat küldtek, megjegyezvén, hogy a temetés napján is számtalan koszorú érkezett, melyeknek küldőit azonban már az idő rövidsége miatt föl nem jegyezhettük. E tudósításunkat most kiegészítjük. A már közlőiteken kívül még a következő koszorúk érkeztek a ravatalra:

Imádott bátyámnak — Guszti, Emma.

Felejthetetlen jó nagybátyjuknak — Kálmán és családja.

Szeretett Gyula bátyánknak — Leona és Náczi.

Isten veled legjobb testvér — Juczi és családja.

Felejthetetlen Gyula bácsinak — Pista, Margit, Józsika.

Igaz részvéte jeléül — az izraelita hitközség.

Felejthetetlen jó Gyula bácsinak — Erzsi, Miska, Misi.

Gyula bácsinak — Dalma és Feri.

A jó kollegának, az ideális orvosnak — dr. Winkler Jenő.

Tisztelőd — Bittsánszkyné.

A szeretett jó doktor bácsinak — Nina, Gizuska, Vilmos, Gusztáv.

Isten veled nagyrabecsült rokon — hü tisztelőd özv. Török Józsefné.

Hálás szeretettel — Grünwald Béláné. Alice.

Felejthetetlen Gyula bácsinak — Józsi, Gyula.

IJ Q Dx|0_féle kassai ruhafestő, vegyitisztitó és gözmosó"

* W!tvi 1 DCIH'“===gyári czég képviseletét átvettem. :

Elvállalok festészetre és vegyitisztitásra férfi- és női ruhákat, függönyöket, bárminemű kelmét, nyakkendőt, keztyüt, csipkét, kézimunkát, továbbá szőrmenemüt, bőrkabátokat stb. Gallérok, kézelők és fehémeiTIÜek

a legszebb kivitelben tisztittatnak. (Felsöbányai-utcza 9. szám. Sroll-féle ház-)

SITANYI - IVAG-YBÁIVYA.