Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1907-05-16 / 20. szám
1907. május 16. 4 NAGYBANYA László és Szász Józseí. Ezenkívül a nagybányai kerületre nézve tíz tagú választmányt választottak. Közigazgatási pótbejárás. A nagybánya-alsó fernezelyi h. é. vasút 0 — 16 szelvények közötti szakaszára a közigazgatási pótbejárást a kereskelemügyi m. kir. miniszter f. évi május hó 17-ik napjának, d. e. 9 órájára, összejöve- teli helyül a városháza tanácstermébe kitűzte. A város tanácsa ez utón is értesíti az érdekelteket, hogy a pótbejáráson saját érdekeik megvédésére megjelenjenek. A nagybányai elemi iskolák története. Székely Árpád, a nagybányai állami elemi iskolák igazgatója, kitől már több értékes tanügyi munka jelent meg, újabban megírta a nagybányai elemi iskolák történetét. Dióhéjban tárgyalja a r. kath., községi, ev. ref. és ág. h. ev. elemi iskolák történetét s kutatásai révén sikerült az elemi iskolák historikumának több homályos részét megvilágitania. A csinos füzet, melynek ára nincs jelezve, bizonyára értékes forrásmunkául lesz felhasználható városunk történetének megírásánál. A füzetből közöljük az érdekes bevezető sorokat: Nagybánya legrégibb elemi népiskolája valószínűleg a királyság első idejében létesült. A nép erkölcsi szelidüléséhez szükséges azon alapvető intézkedés, mint egyházi politikum, hogy ahol a hitközség megerősödött, ott az egyháznak további szilárd fejlődésére és fenmaradására iskola is legyen, bizonyára itt is érvényre jutott. Ha figyelembe vesszük azon történeti adatot, hogy Nagybányán az egyház már 1387-ben annyira izmos volt, hogy a város „Tibai Péter itteni plébánost szerződésben kötelezte arra, hogy egy hitszónokot és 11 káplánt tartson“, e feltevésünk csak megerősödik. Az iskola a temlom mellett volt. Pap tanított benne, aki a plébánoshoz hasonlóan fizetését a várostól kapta. Terjedni kezdett a reformáczió. „Sylvester vagy Erdős János Szinérváraljáról 1530. körül már eljuttatta ide is. 1547-ben az erdődi már reformált eccle- siából Kopácsi Istvánt hívják Nagybányára, aki legelsőbben is Veress Mihály akkori plébánost tizenegy káplánjával reformálta s azután a népet. Az egész város protestánssá lett s ezzel együtt az eddigi r. kath. iskola is. Kopácsi az elemi iskola mellett gimnáziumot szervezett, mely csakhamar „lelkészeket és tanítókat“ képző iskolává nőtt. Ez a „Schola Rivulina“ néven ismert ev. ref. főiskola 1547-től 1755-ig állott fent. Tanítóit a város fizette. A Schola Rivulinára előkészítő ev. ref. elemi iskola volt a város népiskolája akkor az ellenreíormáczióig, vagyis a jezsuiták felléptéig. A jezsuiták már 1673. előtt missiót telepítettek Nagybányán. 1674-ben létezett már katholikus iskola is, melyben vallásos nevelést és elemi oktatást gyakoroltak azon feltételek szerint, melyeket a szepesi kamara ez idei főnöke Csáky István gróf előirt. A r. kath. és protestáns elemi iskolák története ettől az időtől tárgyalható külön. Betörés a bányába. A veresvizi kincstári bányába ismét betörtek. Folyó hó 11-én az őrök észrevették, hogy a bányában levő két vasajtóról a hatalmas lakatot lefeszítették. Hogy kik voltak a betörök s mit vittek el, azt ez ideig nem sikerült megállapítani. Trinikum. Sárga László felsőbányái vasúti állomási málházó feleségének a napokban három gyermeke született. Az anya s az újszülöttek jól érzik magukat. Kegyelem a szökevényeknek.Julius hó 8-án lesz negyven esztendeje, hogy I. Ferencz József fejére tették Szent István koronáját. Ferencz József negyven esztendős koronázási jubileumát bizonyára fényes, nagy ünnepségek keretében üli meg a nemzet. A hivatalos ünnepségek sorrendje még nincs egészen megállapítva. írják a lapok, hogy a király ezen a napon legfelsőbb haduri jogánál fogva megfogja engedni, hogy mindazok a hadkötelesek, akik Amerikában, vagy a külföldön élnek, büntetlenül hazatérhessenek. Ezer és ezer család láthatja viszont elveszettnek hitt rokonait, csalágtagjait, ezer és ezer külföldön élő magyar ember számára, a kit eddig a büntetéstől való félelem tartott távol hazájától, megszűnik a számkivetés keserve. „Izgató?“ Midőn a szerencsétlenül járt Pap György bányamunkást temették, Rettegi Sándor veresvizi kincstári bányász állítólag ezen szavakat használta volna: „Üthetik már a ko- lompot, de a szakmányt nem ütötték.“ A szatmári kir. ügyészség izgatást látott e szavakban s Rettegi ellen a vizsgálatot elrendelte. Méhészeti Szemle. Pataky Béla kitűnő folyóiratának május havi száma igen érdekes tar- talommaljelent meg. Czikkeket Írtak a folyóiratba dr. Hilbert István, Pataky Béla s még mások s ezen kívül sok apró közlemény tarkítja a füzetet. Előfizetési ára egész évre 4 korona. Czirkusz. E hó 18-án Wilson czirkusza tizenöt előadásra városunkba jő. Baleset. Ilosvay Aladár vármegyei alispánt tegnap baleset érte. Közvetlenül a vármegyei közgyűlés előtt megsiklott a lépcsőkön s lábán rándulást szenvedett. A népszerű alispán emiatt nem is vehetett részt a közgyűlésen. A hirdető közönség figyelmébe. A viszonyok kényszerítő hatása alatt, mivel az összes nyomdai munkák tetemesen megdrágultak, a hirdetési dijakat kénytelenek vagyunk mi is mérsékelten felemelni. Magánhirdetéseket egy koronán alul nem közölhetünk. Üzleti hirdetések egy negyed hasáb nagyságban 2 korona. Hivatalos telekkönyvi árverések dija 7 K. Lapunk előfizetési dija azonban tekintettel kiterjedt olvasóközönségünkre, változatlan marad. Egész évi előfizetési dij úgy helyben, mint vidéken 8 korona. Farkasok garázdálkodása. Oiáhláposbányai levelezőnk Írja, hogy Horgospatakán a Retunda- felé vezető utón egy farkas falka megtámadott egy legelő disznó-csordát s két disznót teljesen szétmarczangoltak. Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál e hó 8-tól a következő bejegyzések tétettek: Születtek: máj. 5. Kovács Jánosnak „Ferencz“; máj. 6. Szendrei Lászlónak „Róza“; máj. 6. Gora Istvánnak „László György“; ápr. 28. Balázs Lászlónak „Flóri“; május 5. Horgos Györgynek „Róza“; máj. 8. Sziszer Lajosnak „Antal“; máj. 6. Kosztin Györgynek „Mária“; máj. 11. Avram Demeternek „Péter“; máj. 12. Stenzel Bélának „Károly“; máj. 13. Füvessy Gyulának „Viola“; máj. 10. Barta Lászlónak „Gáspár“ nevű gyermeke. - Meghaltak: máj. 6. Somkutyán Todor gör. kath., 70 éves, erdőmunkás, végelgyengülésben; máj. 6. Katóka Albert gör. kath., 16 napos, bányamunkás gyermeke, bélhurutban; máj. 8. Literáti Hona férj. Váradi Alberné ev. ref., 23 éves, bányaigazgatósági számtiszt neje, tüdő- gümőkorban; máj. 8. Bojtor Flóri gör. kath., 13 napos, napszámos gyermeke, veleszületett gyengeségben; máj. 8. Martinecz Viktoria férj. Károly Imréné róm. kath., 46 éves, telekkönyvvezető neje, tüdővészben; máj. 10. Kínál József r. kath., 42 éves, fodrász-borbély, tüdővészben; máj. 10. Matyika Mária gör. kath., 9 napos, napszámos gyermeke, koraszületésben; máj. 11. Kiss Béla r. kath., 21 napos, bányász gyermeke, veleszületett gyengeségben; máj. 11. Imricsák Ilona r. kath., 13 éves, bányafelvigyázó gyermeke, agyvizkórban; máj. 12. Papp György gör. kath., 70 éves, napszámos, aggkórban; máj. 13. Doby Ervin, ev. ref., 53 éves, asztalosmester, szervi szívbántalomban; máj. 12. Szeleczki Gyula róm. kath., 22 éves, bányamunkás, genyvérben; máj. 14. Füvessy Viola r. kath., 6 órás, tanárjelölt gyermeke, koraszületésben; máj. 12. Fenetzán Demeter gör. kath., 6 hónapos, hivatalszolga gyermeke, bélhurutban. — Házasságot kötöttek: Markocsán György és Dongó Mária; dr. Ajtai Nagy Sándor Gábor és Tordai Gizella Róza; Burján Lajos és Kriss Erzsébet nagybányai; Szaszarán Péter és Szimkál Borbála nagybánya-borpataktelepi; Wieder Péter hajdudorogi és Fried Frida nagybányai lakosok. — Kihirdetés alatt állanak: Dr. Neubauer Eduard Felix Ferencz sümegi és Bertalan Teréz nagybányai; Vidl Pál Kálmán és Téglás Teréz nagybányai; Gönczi János és Décsei Róza nagybányai; Kotyecz György nagybányai és Somatyuk Flori felsőfernezelyi lakosok; dr. Báthory Oszkár János debreczeni és Mikes Anna nagybányai; Décsei József és Szeleczki Margit nagybányai lakosok. Felvilágosításul. Azon nagy tévedésen alapuló híresztelések, hogy én csak „földmérő“ képesítéssel bírok, arra kényszerittetnek engem, hogy oklevelemet, melyet pályázatomhoz eredetben csatoltam, szószerinti szövegében a nagy nyilvánosságnak is bemutassam. Mérnöki, oklevél. Mi a kir. József- műegyetem Rektora, a mérnöki szakosztály tanártestülete nevében annak Dékánja Köves Lázár urat, ki Nagybányán, Szatmármegyében, 1876-ban született és műszaki tanulmányait a kir. József-műegyetemen az 1899 1900-ik tanévben végezte és ez oklevél megszerzésére a kir. József- műegyetemen a mathematikából, a a mechanikából, a gedeziából, a középitéstanból, a hidépitéstanból, az ut-vasutépitéstanból és vizépités- tanból szabályszerűen tartott szigorlatoknak megfelelt és ez által a tudományokban szerzett képzettségét a szabályszerűen alakított szigorlatibizottságok előtt bebizonyította, a ránk ruházott hatalomnál fogva ezennel mérnöknek elismerjük és valljuk. Minek hiteléül ezen oklevelet részére kiszolgáltattuk és a kir. József műegyetem nagyobb pecsétjével, valamint sajátkezű aláírásunkkal megerősítettük. Kelt Budapesten 1900. évi október hó 9-én. dr. Ilosvay Lajos sk. Pados Gusztáv sk. a kir. József-műegyetera e. i. a kir- József-műegyetem mér- rektora. nöki szakosztályának e. i. dékánja. Az én rám vonatkozó hírek szives terjesztőinek, ennyi az én válaszom. Köves Lázár. Kiadó laptulajdonos: ÉGLY MIHÁLY. Mindenféle I m rr • rr r rr kitűnő minőségű palánt kapható Erdélyi* ut 22. szám alatt AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER,
