Nagybánya, 1907 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1907-05-02 / 18. szám

4 NAGYBANYA 1907. május 2. lőtestületének a nagybányai üveggyár felállí­tására vonatkozó véghatározatát s az arra vo­natkozó szerződést véglegesen megerősítette. Az üveggyár felépítésének ügyét tehát semmi sem akadályozza többé. A jövő fogja megmu­tatni, hogy igazuk volt azoknak, akik e gyár felállításától nagyban remélik közgazdasági vi­szonyaink jobbra fordulását s a gazdasági hely­zet üdvös kialakulásában bizonyára számottevő tényező lesz a fernezelyi vasút kiépülése, a kénsav- és műtrágyagyár megalkotása is, me­lyek már a jövő év elején üzembe lesznek ve­hetők. Bár elismerjük, hogy az utóbbi években valami láthatatlan erők mintha lenyűgözték volna a város erőit, hogy majdnem minden pró­bálkozásunk egy vagy más akadályon kudar- czot vallott, az utóbbi évek még sem mond­hatók teljesen meddőknek. Az üveggyár, kén- savgyár és műtrágyagyár megvalósítása nem csekély esemény számba megy s a magas kincs­tár nagy érdemeinek elismerése mellett, mely- lyel a kénsav- és műtrágyagyár ügyét dűlőre vitte, ez alkotások életre hívásában egy kis ré­sze van a város vezetőségének is, mely ez ügyeknek mindig buzgó előharczosa volt. Alakuló közgyűlés. Szatmárvármegye alispánja Ilosvay Aladár az 1886. évi XXII. tczikk 53 §-a értelmében az uj képviselőtestület alakuló közgyűlését ma érkezett rendeletével f. évi május hó 4-ére tűzte ki s a közgyűlés összehívá­sával a polgármestert bizta meg. Végre tehát post tot discrimina rerum megala­kulhatunk. Szombaton, május hó 4-én két közgyűlés lesz. Délelőtt 11 órakor az alakuló közgyűlés, fél 12 órakor pedig rendes közgyűlés, melyen a bizottságokat alakítják meg. Ugyancsak rendes köz­gyűlést tart a képviselőtestület a jövő héten, hétfőn f. hó 6-án. A nagybányai ev. ref. egyházmegye közgyűlése. A nagybányai ev. ref. egyházmegye rendes ta­vaszi közgyűlését f. hó 25 és 26-án tartották meg városunkban Széli György főesperes és Helmeczy József dr. egyházmegyei főgondnok elnöklete alatt. A közgyűlésen az egyházmegye sok illusztris tagja vett részt; jelenvoltak azon Balogh István, Sátor Dávid, Szabó József, Nagy Elek egyházi, Csaba Adorján, Szilágyi Tihamér, Tóth Móricz és Sinka Lajos világi tanácsbirák, Magos Ferencz és Tor day Imre főjegyzők s az ev. ref. egyháznak még számos más ldválósága. A közgyűlést Széli György fő­esperes költői szépségű imával, majd magvas gondolatokban gazdag beszéddel nyitotta meg, panaszosan említve föl, hogy mily szürke közö­nyösség nehezedik sok egyháztagra; a vallás áldott hatásának tudatát az erkölcsre, a házas­társak között a családban, a köznapi élet terén, a gazda és munkás körében más eszmék, ér­dektörekvések szinte háttérbe szorították és ellensúlyozzák. A létért való harcz köti ma le majdnem egyedül az embert, mely gyűlölködést vet, osztály-harczot szit s szembe állítja a munkást és munkaadót. Reá mutatott arra a megdöbbentő körülményre is, hogy a mindin­kább fokozodó kivándorlás mennyire gyengíti az egyházat; majd az 1848. XX. t.-czikk elve mellett levő propaganda csinálásra hívta föl a közgyűlés tagjait. Az elnöki megnyitó mély hatást tett a jelenvoltakra. Ezután a napirenden levő ügyeket tárgyalták, melyek közül kiemel­jük azt, hogy a közgyűlésen nagy vitát, még nagyobb resensust keltett Sólyom Ferencz kántor-tanitó esete. Sólyom, mint aki úgy a népiskolában, mint a gimnáziumban is vallás- tanitó, kérte az orsz. tanító nyugdíjintézetbe való felvételét, a miniszter azonban e kérelmé­vel elutasította. Az egyházmegye törvényelle­nesnek tartotta a miniszter ez intézkedését, mely érhetetlen is, hisz a vallástanitó is csak oly harczosa a kultúrának, mint bármely tanító s elhatározta, hogy az esetet, mint sérelmet, fölterjeszti a konventhez. Az első napon köz­ebéd volt a Kaszinóban, melyen mintegy hetvenen vettek részt, közöttük igen számosán a más vallásfelekezetüek közül is. A közebéd vidám hangulatban folyt le s azon számos felköszöntő hangzott el. Délután a gyámügye­ket és fegyelmi bírósági ügyeket tárgyalták késő estig, amikor a közgyűlés tagjai s a jóismerősök a Polgári Kör vendégszerető falai között adtak egymásnak találkozót. A közgyűlés pénteken délelőtt ért véget. Tisztujitás. Szatmárvármegye alispánja Tor- day Imre h. polgármester előterjesztésére folyó évi május hó 22-ére tűzte ki az általános tiszt­ujitás határidejét. Csak örülnünk kell azon, hogy ' e kényes kérdésen, mely számos család exisz- tencziáját a legközelebbről érinti s mely szer­fölött alkalmas arra, hogy városunk társadalmát egymás ellen küzdő csoportokra tagolja, miha­marább túlesünk s együttes erővel láthatunk majd az elintézésre váró nagy feladatok meg­oldásához, - még sem hagyhatjuk minden meg­jegyzés nélkül a tisztujitó-szék határidejének kitűzését. Nézetünk szerint, de a törvény és rendeletek intézkedéseinek s a régi gyakorlat­nak is megfelelőleg a tisztujitó-szék megtartá­sára vonatkozó intézkedések a képviselőtestület jogkörébe tartoznak. A tisztujitó-szék kitűzésére nézve intézkedni kizárólag a képviselőtestület illetékes, melynek autonómiai jogköréhez tarto­zik az egyes állások kreálása vagy megszünte­tése. Ha igy, a képviselőtestület megkérdezése ! nélkül történik az intézkedés, a képviselőtestü­let autonomikus jogait a legnagyobb sérelem érheti. Mert ha a képviselőtestület megkerülésé­vel intézkedhetni az általános tisztujitás kitűzé­sére nézve, akkor annál inkább lehet intézkedni az időközben esetleg halálozás folytán megürült egyes tiszti állások betöltésére vonatkozólag. Már most tegyük fel, hogy a képviselőtestület egyes tiszti állásokat, melyek halálozás folytán ürültek meg, tehát a család nyugdíjigényén kívül minden más szerzett jog elenyésztével, meg akar szüntetni, e kétségkivüli jogát mikép ér­vényesítse, ha erre nézve őt meg sem kérde­zik, hanem az ő felhatalmazása nélkül történik intézkedés a megürült állás újonnan való betöl- I tésére. A képviselőtestület e joga tehát nyil­vánvaló s az vita tárgyává sem tehető. Nincs kétség benne, hogy az általános tisztujitás ha­táridejének kitűzésében megnyugszik mindenki s e sorokat is csupán azon szempontból irtuk, hogy a tanács eljárását, melylyel a képviselő- testület intézkedéséig a tisztujitó-szék kitüzésé- i nek felfüggesztését kérte s amely eljárást igen sokan félreértették, félremagyarázták, megvilá- j gitsuk. Az alakuló közgyűlés megtörténte után : már másnap tarthatott volna közgyűlést a kép- ! viselőtestület, melyen intézkedhetett volna a j tisztujitásról is s igy a törvényes álláspont ér- ; vényesülése a tisztujitás megejtését semmiben sem késleltette volna. Képviselői körökben ér­dekes vita tárgyát képezi a következő, a tiszt- ujitással összefüggő eset is. Torday Imre h. polgármester midőn a tisztujitásra vonatkozó előterjesztését megtette, bejelentettej hogy az alkapitányi állásra a pályázati hirdetmény már törvényesen meg volt hirdetve, az le is járt s arra a pályázatok be is érkeztek. A választás azonban azért nem volt megejthető, mert a városnak nem volt képviselőtestülete. Vagyis Torday Imre h. polgármester az alkapitányi állásra uj pályázat kitűzésének a mellőzését s az elmúlt pályázat eredményének érvényben tar­tását kérte. Az alispán azonban arra az állás­pontra helyezkedett, hogy általános tisztujitás­ról lévén szó, a már meghirdetett és lejárt pá­lyázatot tekintetbe nem veheti. Itt valószínűleg tévedés forog fent, mert a régi pályázat csak akkor nem volna figyelembe vehető, ha az al­kapitányi állás is hat évről hat évre töltetnék be; de miután az alkapitányi a képviselőtestület véglegesen választja s ezen állást az általános tisztujitás semmiképen nem érinti, az egy Ízben már törvényesen meghirdetett pályázat érvényét aligha vesztheti el. Megrendítő csapás érte Nyirő Sándorné született Ember Gizellát, néhai Nyirő Sándor városunk volt t. ügyészének özvegyét. Bálványozásig sze­retett leánya: Nyirő Zolna, Budapest székes- főváros Batthányi-utczai polgári iskolájának megbízott tanítónője, f. hó 25-én, életének huszonharmadik évében, egy heti szenvedés után váratlanul elhunyt. Élete legszebb tavaszán költözött el, vigasztalhatatlanul mély, sötét gyászba borítva az édes anyát, ki leírhatatlan szeretettel csüggött leányán s egy férfierőt is meghaladó kitartással küzdött azon, hogy leá­nya jövőjét biztosítsa. S most, hogy czélját el­érte, egy élet munkáját s legjobb reménységeit rombolta szét a kérlelhetetlen halál. A boldo- gultat az I. kér. Szent János kórház halottas kápolnájában ravatalozták nagy temetési gyász­pompával s f. hó 26-án helyezték örök nyuga­lomra a farkasréti temetőben igen nagy részvét mellett. A porba sújtott édes anyának az irgal­mas Isten adjon elég lelkierőt a végtelenül nagy megpróbáltatás elviselésére. Az uj képviselőtestület. Az uj képviselőtestü­let, mint azt már lapunk más helyén megírtuk, május hó 4-én, szombaton délelőtt 11 órakor tartja alakuló közgyűlését Ilosvay Aladár Szat­márvármegye alispánjának elnöklete alatt. Ez alkalomból a képviselőtestület ^ teljes névsorát a következőkben közöljük: Értékképviselők-. 1. Csausz Gyula, a Kalazanti József bányatár­sulat képviseletében. 2. Martiny István, a m. kir. bányakincstár képviseletében. 3. Smid Jenő, a Leopold-bányatársulat képviseletében. 4. Veres László, a nagybányai részvénytakarékpénztár képviseletében. 5. Ketney Mihály, a borpataki Miksa-bánya képviseletében. 6. Molcsány Gábor. 7. Pokol Elek. 8. Ember Elek. 9. Stoll Béla. 10. Dr. Lovrich Gyula. 11. Prichradny Kálmán, Stoll Gábor örökösei képviseletében. 12. Incze Sándor és testvérei. 13. Schönherr Sándor, a m. kir. erdőkincstár képviseletében. 14. Almer Lajos. 15. Neubauer Ferencz. 16. Soltész Ele­mér, gróf Dégenfeld Sándor képviseletében. 17. Konczvald Károly, a városi takarékpénztár képviseletében. 18. Szőke Béla. 19. Harácsek Vilmos. 20. Dobróczky Alajos, a minorita társ­ház képviseletében. 21. Szabó Adolf. 22. Lovag Berks Leó. 23. Ludányi Bay Lajos. 24. Steinfeld Lipót. 25. Kiss Béla, Szathmáry Béláné képvi­seletében. 26. Herskovics József. 27. György Gusztáv, Bittsánszky Edéné képviseletében. 28. Fülep Imre. 29. Was Lajos. 30. Gellért Béla. 31. Moldován László. 32. Rumpold Gyula. 33. Turman Miklós, Turman Olivérné képvise­letében. 34. Di’. Kádár Antal. 35. Fábián Lajos. 36. Steinfeld Sámuel. 37. Platthy Géza. 38. Halmai József. 39. Dr. Gondos Mór. 40. Dr. Drágos Theofil. 41. Marosán Athanász. 42. B. Kováts Géza. 43. Bay József. 44. Sziklavári Adolf. 45. Madán Ferencz. 46. Oblatek Béla. 47. Révész János, Robelly Lajosné képvisele­tében. 48. Gábor Sándor, Koretkó Ludmilla képviseletében. 49. Husovszky József. 50. Mikó Béla. 51. Szellemy Geyza. 52. Weisz György. 53. Mándy Zoltán. 54. Almer Károly. 55. Bern­hardt Adolf, 56. Km. Pap Sándor. Választott képviselők: a) Régiek: 1. Dr. Kádár Antal. 2. Wienerberger Géza. 3. Szűcs Károly adó­tárnok. 4. Spinetti Sándor. 5. Szirti Vilmos. 6. Kupás Mihály. 7. Galló Antal. 8. Hoffmann Árpád. 9. Beregszászy Sámuel. 10. Nagy János orvos. 11. Dr. Vass Gyula. 12. Ifj. Incze József. 13. Kuhajda József. 14. Abrugyán Antal. 15. Gyöngyös sy Gyula. 16. Hudoba Gusztáv. 17. Kornis Ernő. 18. Mendihovszky József. 19. Vigh János. 20. Gellért Béla. 21. Glaviczky Károly. 22. Almer Károly. 23. Székely Árpád. 24. Lerch Ignácz. 25. Fritsch Sámuel. 26. Incze Lajos tanár. 27. Gurnesevits Lajos. 28. Szász József. 29. Id. Égly Mihály. 30. Steinfeld Sámuel. 31. Kovács Lajos kovács. 32. Virág Lajos anya­könyvvezető. b) TJjonan választottak: 33. Dr. Makray Mihály. 34. Szerencsy József. 35. Bertalan Miklós. 36. Hanzulovits Kristóf. 37. Rozsos István. 38. Bonis István. 39. Szel­lemy Geyza. 40. Lakatos Ottó. 41. Jancsovits József. 42. Dr. Stoll Tibor. 43. Solyom Ferencz. 44. Bányai József. 45. Boda Gyula. 46. Kovács Gyula. 47. Farkas Sándor. 48. Csepey Ferencz. 49. Iványi (Grünvald) Béla. 50. Szász Lajos. 51. Spiczuli Károly. 52. Vásárhelyi Gyula. 53. Virág István. 54. Kovács István. 55. Steiníeld Béla. 56. Dr. Ajtai Nagy Gábor. - E névsor azonban még némi változáson esik által. Gellért Béla, dr. Kádár Antal, Steinfeld Sámuel, Szel­lemy Geyza és Almer Károly értékképviselők egyszersmint választott tagjai is lévén a kép­viselőtestületnek, nagyon valószínű, hogy kép­viselői jogukat ez utóbbi minőségükben óhajtják majd gyakorolni. Ez esetben helyökre az érték­képviselők póttagjai közül be fognak hivatni: Bajnóczy Sándor, Sztraka Antal, dr. Weisz Ignácz, Simái Tivadarné és György Gusztáv. György Gusztáv özv. Bittsánszky Edéné beje­lentett képviselője lévén, ha mint póttag be­Nyirő Zolna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom