Nagybánya, 1906 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1906-11-01 / 44. szám

1906. november 1. NAGYBANYA 5 a mi a folyó évre nem 60, hanem 65 ezer korona s igy akar tiszta számadást nyújtani. Ezen a módon természetesen ki lehetett hozni, hogy a városi erdő 2000 koronát jöve­delmez, de azt is ki lehetett volna tüntetni, hogy egy fillért sem jövedelmez. Nincs ugyanis és nem is lehet indokolás arra, miért kell mindezeket levonni ? Hát az erdei legelő bért a Kákásmező, vagy a fűrész- bérösszegét valamelyik malom jövedelmezi ? Hogyan ? Hát az erkölcsi testületek vagy mondjuk pénzintézetek úgy csinálják a mérleget, hogy félreteszik a bekebelezett s jó kezesekkel biztosított kötvények és váltók, a jó értékpapí­rok jövedelmét és csak a kétes követeléseket és a nem jövedelmező értékpapirokat veszik mérlegelés alá s ebből adnak osztalékot? Szívesen belemegyek abba, hogy tagoljuk a városi erdővagyon és jövedelmezőség kérdését újra, de a valóságnak megfelelően. A Lapos és Nyireserdő vagyonleltári értéke 836.306 K. Jövedelmezi a kifogásolt 30 ezer koronát, tehát 372°/o-kot. A fűrész értéke a 30 ezer korona vizerő értékkel együtt 55,288 K. Jövedelmez a kiadások levonásával 71/2°/0-kot. A Bérczeserdő leltári értéke 602,080 K. Jövedelmez az évi erdőgazdasági összes jöve­delemből, a 65 ezer koronából a Laposerdő és fürészjövedelmének (30000-{-4800=) 34800 K levonásával 30,200 koronát, tehát 4'5°/#-kot. Ezek erdővagyonnál elég szép kamatok. Éppen nem indokolják Stoll Béla képviselő következtetését, sőt arányban vannak a vagyon­leltári értékkel. A készletek értéke az 1904. évi leltár szerint 99.466 K, bár talán most nagyobb, mint volt és hivatalos állásom elfoglalása előtt semmi sem volt, — nem törzsvagyon, hanem forgó tőke, mely idők szerint változhatik. Ez 13 év alatt az évi jövedelmek feleslegéből képződött. Nem veszi-e észre ez adatokból a czikkiró, hogy úgy kezeli a városi vagyon és jövedelem mérlegét, mint a Csáki szalmáját ? El lehet-e onnan dobni a fűrész jövedelmét, a Laposerdő 17 évi vágásának esedékes részét, az erdei legelő és vadászati stb dijakat a nélkül, hogy a vagyonleltárban szereplő, megfelelő értékeket is félretenné. Nem hiszem, hogy czélzatosan tette volna ezt igy, hangulat keltés szempontjából a gyen­gébbek kedvéért, hiszen most jelentette ki a vármegyei közgyűlésen, hogy őt és intenczióit mindenki ismeri. Most még egyet. Hogy az üveggyár kér­désében nem tudta a fellebbezést, a melynek bölcsőjénél szintén ott volt, daczára az állandó választmányban kifejtett agitálásának, a vm. közgyűlésen érvényre juttatni, annak oka, higyje el czikkiró, nem az én közreműködésemnek, hanem csakis az ügy igazságának tulajdonítható. Az a barátság pedig, a mit a czikkiró szinte profanizál s azzal mintegy gyanúsít, amit természetesen visszautasítok, nem mai, keletű s nem a tiltott gyümölcs fáján termett. Én mindig önzetlenül, hátsó gondolat nélkül kezelem a barátságot s olyan magasnak érzem magamat e téren, hogy semmi gyanú el nem érhet, mert nekem üzleti barátaim sohasem voltak s az én tiszta magyar vérem biztosit engem arról, hogy sohasem is lesznek. Bálint Imre. HÍREK. November 1. Halottak napja. Levelek sárgulnak, levelek­hullanak, az utolsó virágok is lehajtják tarka- szinü fejecskéiket a dérré fagyott harmat alatt és hirdetik a hervadást, az elmúlást, az elköl­tözést. A természet elmúlása, hervadása kive­zet bennünket elköltözött kedveseinkhez és a kegyelet virágait koszorúba fűzve, az emléke­zés lángjait meggyujtva, magunkba szállunk kedveseink sirjain és emlékezünk az elhaló természettel a múlandóság fölött. Kegyeletünk lerovásánál azonban ne feledkezzünk meg a József Kir. Herezeg Szanatórium Egyesület kéréséről sem. A szeretteink sírjára szánt ko­szorúkból csak egy virágszálat kér az egyesü­let a tüdővészes betegek megmentésére s ha tudjuk, hogy csak az elmúlt évben 77923 tüdő­vészest ragadott el a halál, kiket meglehetett volna menteni, hogy majdnem ugyanannyi öz­vegy és árva maradt támasz nélkül, bizonyára ezt az egy virágszálat nem fogjuk megtagadni. — Mindszentek ünnepén, november hó 1-én este 6 órakor istentisztelet lesz a plébánia templom­ban; nov. 2-án d. e. 9 órakor gyászistentiszte­letet tartanak. A r. kath. temetőben 2-án este, az ev. ref. temetőben 1-én este lesz a világítás. Esküvő. Dr. Serly Jenő kir. aljárásbiró e hó 25-én esküdött örök hűséget dr. Schönpflug Richárd vármegyei főügyész kedves leányának: Irénkének. Helyettesítés. Dr. Falussy Árpád főispán a megüresedett erdődi szolgabirói állásra dr. Jékey István közigazgatási gyakornokot helyet­tesítette. Földes Béla dr. levele. Országgyűlési képvi­selőnkhöz az »Összes választók« aláírásával levél érkezett, melyben dr. Földes képviselőt közbenjárásra kérik a vízvezeték és csatorná­zás mielőbbi megvalósítása tárgyában. Dr. Földes, ki élénk érdeklődéssel kiséri városunk közügyéit s hathatós támogatását bármikor kész érvényesíteni városunk érdekében, e levélre lapunk hasábjain a következő nyílt levélben válaszol: Legnagyobb érdeklődéssel kisérem az említett ügyet és készséggel teszem meg ez ügyben a minisztériumban a szükséges lépé­seket. Azonban természetes, hogy addig nem járhatok el, mig erre a hivatalos ténye­zők részéről felhiva nem vagyok. Engemet is meglepett és ennek többször a nálam járt nagybányai barátaim előtt kifejezést ad­tam, hogy daczára annak, miszerint a meg­állapított határidőre a miniszteri kiküldött tudtommal nem volt Nagybányán, semmi hivatalos felszólítást a közbenjárásra nem kaptam. Mihelyt ily fplszólitás a kezemhez jut, a szükséges lépéseket a legnagyobb készséggel megteszem s megvagyok győ­ződve, azonnali sikerrel. Kiváló tisztelettel dr. Földes Béla. Szolgabirók beosztása. Dr. Falussy főispán az újonnan megválasztott szolgabirák közül Szabó Istvánt a nagykárolyi, Kállay Szabol- csot a fehérgyarmati szolgabirósághoz osztotta be, Szabó Zsigmond fehérgyarmati szolgabirót pedig Szinérváraljára helyezte át. A nőegylet kitüntetése. A nagybányai nő­egyesületet ismét szép kitüntetés érte. A bukaresti kiállításon sásfonatu kosaraival ezüst­érmet nyert. A regéczi kis harang. Szávay Gyula, a kiváló poeta ünnepi szinjátékából, mely Kassán oly nagy hatást ér el, mai tárczarovatunkban szerző engedelmével az első képet mutatványul hozzuk. Hivatal vizsgálat. Dr. Róth Ferencz, a szatmári törvényszék elnöke az elmúlt napokban megvizsgálta a nagybányai kir. járásbíróság ügy­menetét s az ott tapasztalt rend fölött elisme­rését nyilvánította. Nagybánya-Kassán. Rákóczi Ferencz, fel­séges fejedelmünk kassai temetésén városunk­ból Virág Lajos, Nagy János, dr. Ajtai Nagy Gábor, Brebán Sándor és Kuhajda József vettek részt. Kováts Sándor szolgabiró pedig részt vett a szatmárvármegyei lovasbandérium­ban, melynek élén Szatmárvármegye Rákóczi- zászlaját vitte. Halálozás. Zupka József kincstári kezelő tisztviselő f. hó 26-án, életének ötvenedik évében agyszélhüdés következtében hirtelen elhunyt. A derék, szorgalmas tisztviselő várat­lan halála széles körökben keltett részvétet s f. hó 28-án nagy közönség kisérte ki utolsó útjára. Neje szül. Handlosz Paula, Vilmos és Izabella gyermekei s kiterjedt rokonság gyá­szolják. Forrongás egy g. kath. egyházközségben. E czimen egy hirt küldött be névtelen tudósítója a Budapesti Hirlap-nak, melyben ugyancsak felültette a szerkesztőséget. Rikító színekkel ecseteli, hogy a nagybányai g. kath. egyház- községben minő forrongás van s hogy a részeg hivek megakadályozták a szamosujvári szentszék kiküldöttét abban, hogy az építendő uj templom számadásait s a templom javára rendezendő tárgysorsjáték ügyét megvizsgálja. Hangulat keltés czéljából a névtelen tudósító még azt is beleszövi a tudósításba, hogy a * Szatmárról Felsőfernezelyre áthelyezett s hazafiságáról is­mert g. kath. lelkész: Pap Lajos, midőn meg­kérdezte a csendőrséget, hogy kinek az utasí­tására czirkálnak az iskola körül s midőn a csendőr románul válaszolt, utasította őt, hogy Magyarországon magyarul tegye meg „jelen­tését.“ Hát ez mind igen szép és hangulatos dolog, csakhogy egy szó sem igaz belőle. Az igazság az, hogy a nagybányai g. kath. hivek egyértelemmel hozott határozattal templomot akarnak építeni s a templom építés szépen is halad előre, csakhogy valami láthatatlan, titkos kezek és befolyások Szamosujvárról ezt minden áron megakarják akadályozni. Kezdetben vizsgálatot rendeltek el a templom- építési számadások s a tárgysorsjáték megvizs­gálása tárgyában. Hátha akad valami kifogásolni való? Nem akadt! Georgia János szamosujvári püspöki helynök és Boros Vidor tanitóképezdei tanár mindent a legteljesebb rendben találtak s ezt az egyháztanács ülésén ki is jelentették. Akkor a városi hatósághoz fordultak az épít­kezés megakadályozása végett s midőn a tanács hatáskörén kívül állónak tartotta ez ügyben az érdemleges határozathozatalt, az államépitészeti hivatalt kérték, hogy miután a templomot rosz- szul építik, az építkezést tiltsa be. Az állam­épitészeti hivatal kiküldötte is azonban rendben találta az építkezést, sőt annak korrektsége fölött elismerését fejezte ki. Más eszközökhöz kellett tehát nyúlni, hogy a templom-építést megakadályozzák. Hogy mily eszközökhöz, az nem került nyilvánosságra, mert Nyisztor János felsőbányái h. esperes nem árulta el, kinek az egyházközség és egyháztanács az említett gyűlés megtartása előtt Írásbeli memorandumot adott át, melyben kijelentik, hogy ismerve a h. espe­resnek a templomépités iránt való rossz- indulatát, vele nem tárgyalnak, de bármely más püspöki kiküldöttnek szívesen állanak rendelkezésére. Brebán adminisztrátor azonban kijelentette, hogy püspöke iránt tartozó tiszte­letből és engedelmességből, a h. esperes ren­delkezésére áll. A gyűlés azonban nem volt megtartható azért, mert azon az egyházközség résztvenni nem akart. Az izgatott hangulatot pedig csak fokozta, hogy a h. esperes a gyűlés színhelyére a rendőrkapitánytól csendőröket kért. Csak az igazságnak megfelelőleg kon­statáljuk, hogy épen Pap Lajos lelkész volt az, aki a csendőröket románul kérdezte, kinek a rendeletéből czirkálnak az iskola körül s a csendőrök Magyarországon — magyarul adták meg a választ. Hogy azonban a h. esperes az ő általa magához vett s nem püspökileg ki­küldött Pap Lajos és Pap Sándor lelkészekkel a számadásokat vagy az építkezést akarta felül­vizsgálni, a gyűlés meghiúsulta után titok maradt. A romániai Rákóczi-ünnepély. Rákóczi s buj­dosó társainak szent hamvait a romániai Con- stanzában is nagy ünnepélyességgel fogadták. Az országos bizottságnak itt nagy segítségére volt Simon Aurél, ki nemcsak a tolmács sze­repét töltötte be, hanem a koporsóknak és szarkofágoknak a hajóról a vonatra való átszál­lításánál is segédkezett s Thaly Kálmán meg­bízásából a szükséges lepecsételéseket is ő végezte azor. gyűrűvel, melyet Thaly régebben a szultántól kapott. Thallóczy beszédeit a román újságírókhoz Simon tolmácsolta s különösen nagy tetszést keltett a románok között azon kijelentés, hogy Rákóczi testőrei mind románok voltak. Bírjuk Simon Aurél Ígéretét, hogy ez érdekes útját részletesen is megírja lapunknak. Sió Ferencz jónevü reczitator városunkba érkezett s érdekes előadásait már legközelebb megkezdi. Nagy sikkasztás a postahivatalnál. A nagy­bányai postahivatalnál nagy sikkasztásnak jöttek nyomára, melynél csak az a csodálatra méltó, hogy bár e sikkasztás már hónapok óta folyik, csak most fedezték föl. A nagyváradi m. kir. posta és táviró igazgatóság kiküldötte: Egris Rezső, miután itt több napon át vizsgálatot tartott, emelte a vádat Kenderessy Imre levél­hordó ellen, kit okirathamisitással, csalással és sikkasztással vádol. Smaregla Mihály rendőr­kapitány e bonyodalmas ügyben maga vezette a vizsgálatot s éjjel-nappal tartó nyomozás után a vádakat annyira beigazolva látta, hogy Ken­deressy Imre levélhordót f. hó 28-án, vasárnap az esti órákban letartóztatta. A vizsgálat meg­állapította, hogy Kenderessy kétféle módon űzte bűnös manipuláczióit. Á postára érkezett valódi utalványokat a czimzett nevében maga irta alá s az igy fölvett pénzt elsikkasztotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom