Nagybánya, 1906 (3. évfolyam, 27-52. szám)
1906-07-12 / 28. szám
XV. évfolyam. 1906. juiius ixo 12. 28-ils. szám. TÁRSADALMI ÉS S25ÉPIROX>AIiMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8 — 12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉGLY MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Erdélyi-ut 22. szám, hova a lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések lelvétetnek Morvay Gyula könyvnyomdájában Is: Főtér 14. Az aratási bérharcz és a közigazgatás. Az idei aratás egyes vármegyékben megint nehéz problémákat tűz a közigazgatási hatóságok elé. Két konkrét eset van: a debreczeni és lugosi, ahol a hatóságok törvényes hatáskörükben letartóztatták a mezei munkásokat sztrájkra ingató egyéneket s erre a felelet általános helyi sztrájk kimondása volt. A megfélemlítés sohasem játszott még olyan nagy szerepet a társadalmi érvényesülés küzdelmeiben, mint most. Az a tény, hogy a munkások nem a szerződéskötésnél igyekeztek méltányos igényeiket kielégíteni, de az aratás sürgős munkáit várják be s ekkor lépnek fel erőszakosan a munkaadók és a velük nem szolidáris dolgozó munkások ellen, erőszakos jelleget ad a mezőgazdasági munkások most tapasztalkató mozgalmainak. Ez az eljárás jogtalan s erőszakos fellépésükkel a munkások igen sokat koczkáztatnak. Legalább is azt a kerese- setüket, ami téli ellátásuk javarészét teszi ki. A munkaadókban a keserűség'a munkások fellépésének módja miatt talán erősebb tényező, mint a közvetlen érdek, amely a munkásokkal szemben engedékenységet javasol s a termés le- takaritását mutatja a legsürgősebbnek. Ez a keserűség sok helyütt akadályozza a megegyezést s jóformán félre tolja a morális eszközöket, amelyek a rend helyre- állítása érdekében feltétlenül szükségesek volnának. A munkások izgatói például a legnagyobb sikerrel használják ki azt, hogy a munkástörvényt rabszolga törvénynek hirdetik. Ez ellen a beszéd ellen nem sokat ér a hatósági kényszerjog alkalmazása, sőt inkább igazolja az elnevezést. Mir, no t*q]q 4-t»^ ^~ 1- * — 1- --. ri tuuuuiasuiim) ílifgy n muima- adó társadalom részéről felvilágosításokkal mennének a nép közé. Pedig, ha valaki egyszer figyelmesen elolvassa a szóban levő törvényt, könnyű a felvilágosítást megadnia. íme a törvény tartalma röviden, de híven előadva: A munkástörvénynek összesen hetvenhét érdemlegesen intézkedő szakasza van. Az első öt a mánkásigazolványról szól, amelyek alapján a munkás a vasúton olcsón utazik, á segélypénztár jótéteményeit élvezi s amelyek kiállítási ára a munkássegélyalapokra fordittatik. A hatodik szakasztól a huszonnegyedikig a szerződéskötést szabályozza a törvény. Ezek szerint a szerint a szerződést nyilvános hatósági ellenőrzés alatt kell kötni s a szerződéskötés költsége a munkaadó terhe. A munkabér részes szerződés esetén terményben vagy pénzben is meghatározandó, hogy munkás rossz aratás esetén is mégkeresse a magáét. Az egész szerződés bélyeg- és illetékmentes. A huszonkettedik szakasztól a harmincadikig a szerződés felbontása van szabályozva. A munkaadó csak tettleges bántalmazása vagy ellene elkövetett büntetendő cselekmény, diffamáló Ítélet vagy munka- képtelenség miatt bonthatja fel a szerződést, de a megszolgált munkabért köteles kifizetni. Egy munkás szerződésbontó cselekménye miatt a többiekkel szemben mit sem tehet. A munkások az elmenő helyére maguk állíthatnak munkást. Ha helyettesítés nélkül is elvégzik a kilépett munkás munkáját, ennek bére is őket il- 1 -• ,» —becsülete veszélveztetése ICH. rt. lllUlinao wv.o.— .. . . v esetén is felbonthatja a szerződést a muri- kaadóra nézve fennebb említett okokon kívül s akkor is, ha munkabérét joggal veszélyeztetve látja, mert a munkaadó a munkás élőbbről származó követelését jogtalanul visszatartotta. A szerződésbontás mindkét félre nézve egyszerű, de mégis formaszerü eljáráshoz van kötve, hogy elhamarkodás ne eshessék. A harmincegyedik szakasztól a negyvenötödikig a szerződés teljesítése van szabályozva. Ezekben kötelezve van a munkaadó a munka végeztetésére, szerződési kötelezettségei teljesitésére, el van tiltva a Jancsibankó, el van rendelve a megbete- gült munkás nyolc napi gyógyítása és ellátása a munkaadó által. A munkások kötelesek s szerződésszerű munkát végezni, rossz időjárás esetén más munkára' alkalmazhatók, ha a szerződés úgy szól; élelmezésük a rossz idő miatt való szüneteléskor is jár. A harminchét, harmincnyolc, harminckilenc, negyven és negyvenegyedik szakaszok a szerződés- szegő munkások ellen hatósági erőt engednek meg s a munkások bérkövetelésének biztosításával foglalkoznak. A törvény hátralevő szakaszai a gazdasági napszámosok munkáját szabályozzák a teljes jogegyenlőség alapján s a büntető A „Nagybánya“ tánczája. A paraszt. — Irta: Dr. Kiss Rezső. — Majd mindennap törvényt ülök a bűnös emberek felett. így hát sok fajtájú embert ismerek. Tanulmányozom őket. Eljárogatok törvényszéki tárgyalásokra is. Ott nagyobb gazemberek fordulnak meg. Ma egy úri családból származó s jobb sorsa érdemes ember ül a vádlottak padján, aki pénztárnok volt. Sikkasztott, okiratot hamisított. Azzal védekezik, hogy bolond volt. Mikor aztán kiderült, hogy biz őkelme nem bolond, hanem gazember, akkor védelmül ott van az a bizonyos szorult anyagi helyzet. Nem telt ugyanis neki mindennap a kártyára, a tivornyára és a pucczos dámákra. Holnap egy szerelmében búba esett lágy szabó segéd veszi fel a vádlott nevet, aki hasztalan epekedett a íőszolgabiróné auczillája, a Tercsi után, mert az bizonyos szive szerelmével (no meg a gazdájától seprés közben ellopott szivarokkal s egy-egy liba-czombbal és más ily drágaságokkal) nem őt, hanem a szomszéd fog- kinzó, köpülyöző és hajnyiró műterem ábrándos és rossz verseket fabrikáló segédjét boldogította. Fine-finale: a lágy szabó segéd rá lőtt Tercsire, aki rögtön meghalt. Ennek is van mentsége: a szerelmi bánat, az ital. Mindegyik vádlott ilyen formán védekezik — hazudik. — Mind gyáva az valamennyi. Sokszor elgondoltam, hogy de szeretnék már egyszer egy olyan bűnöst látni bírái előtt, aki nem lesz gyáva, aki nem hazudozik, hanem megbánja s beismeri, hogy vétett az isteni és emberi törvények ellen. Azt bűnében is becsülni tudnám. Akadt a múltkor egy ilyen is. Megsajnáltam lelkem igaz érzéséből, még meg is sirattam. Pedig csak egy szegény paraszt volt. Paraszt, akit ti szalonokban felnőtt s illatos bu- doárokban munkátlanul lézengő asszonyok, lányok, férfiak, ficzurok olyan kicsire becsültök, nem is vesztek ember számba, akinek ha darócz ruhája hozzátok ér, csaknem ájuldoztok. Gáti Ferke volt ez az ember. A végtárgyalás megkezdődött. Tele lett a terem. Nagy a hallgatóság. A tárgy érdekes. Egy emberöléssel vádolt ember kerül bírái elé. Es ez vonz. Hiába . . . olyan az ember . . . . Az izgató, a borzasztó gyönyörködteti. Ha egy gyilkos felett ülnek törvényt a bírák, akkor a tárgyaló terem tömve van ... A templomok csaknem üresek, bár egy uj Aranyszáju Szent János hirdesse is ott az örök igazságot. Ilyen az ember. A mások kínos vergődése neki mulatság. Elővezetik a vádlottat — Hogy hívják? kérdi tőle az elnök! — Gáti Ferencz a nevem! — Mondja el, hogy miért ölte meg a feleségét ! Ne tagadjon el semmit! Gáti Perke felsóhajtott. — Nagy az én bűnöm törvényttevő urak, olyan nagy, hogy az Isten sem bocsátja meg. El sem tagadom ... Ne kívánják, hogy megint elmondjam, hiszen be van az már írva oda az írásokba, be van Írva ide a lelkembe . . . Borzadok, ha rágondolok. Megtettem. Beismerem. Megöltem. Nagyot vétettem ellene és a Teremtő ellen, . . . hogy verjen meg érette a felettünk lakó! . . . ítéljenek el, hiszen rászolgáltam, csak ne kívánják annak az esetnek az elmondását. — De csak mondja el elejétől végig. A törvényszéknek azt hallania kell. — Hát jó. Elmondom, pedig a kínszenvedés Gyehennája lessz nekem ennek az elmondása. Hát úgy esett a dolog, hogy tavaly nyáron kint dolgoztam Borissal a feleségemmel a mezőn. Egyszer csak szóba jött a szegénységünk, meg hogy milyen a szegény ember sorsa, hogy mindkettőnknek hajnal hasadástól naplementig dolgoznunk, húznunk kell, mint az igavonó baromnak. Boris zsörtölni kezdett. Azt mondta, hogy nem is jól van az úgy. Vigasztaltam, hogy majd megsegít bennünket az Isten, hogy dologgal, türelemmel jobb sorba jutunk. Szó szóra jött, egyszer azt mondja Boris: Hej ha nem a bolond eszemre, hanem az édes szülém szavára hajtottam volna, most bizony a Barna Jancsi oldala mellett cserepes tanya volna az otthonom, nem kunyhó és az is csak bérelt, aztán meg puha magasra vetett ágy volna a
