Nagybánya, 1906 (3. évfolyam, 27-52. szám)
1906-07-05 / 27. szám
1 1906. julius 5. eredményre tudott felvergődni, 7 tanuló pedig megbukott. A megbukottak között találunk oly tanulót is, kinek általános előmenetele jelesnek mondható, amennyiben az érdemsorozat szerint 8 kitűnő, 5 jeles osztályzatot nyert, csupán a számtanból kapott elégtelen osztályzatot. Hát mi ezt az eredményt véges eszünkkel nem vagyunk képesek megérteni. A patvarba is! Oly ördöngős tudomány volna az a mathezis, hogy egy oly tanuló, ki tehetsége és szorgalma révén 8 kitűnő és 5 jeles osztályzatot nyer, annak képessége csupán csak a számtanban mondana csődöt annyira, hogy még elégséges osztályzatra sem tud felvergődni? Valóban érthetetlen, nagyon érthetetlen dolog. Szinte azt hinné az ember, hogy talán rossz magaviseletével szolgált reá az ily tehetséges tanuló a tanító szigorú eljárására, de hiszen a magaviseletből is kitűnő osztályzatot nyert! ... A női kézimunka tanfolyam vezetője Schönherr Ilona tanítónő volt s a tanítás szép eredménnyel végződött. A szülők igen jól tennék, ha leányaikat sokkal nagyobb számban Íratnák be e tanfolyamra, az ott tanultakra nagyobb szükségük lesz az életben, mint a mathematikára. A méhészeti szakoktatás is kellő figyelemben részesült az intézetben. Az értesítő az intézetre vonatkozó tudnivalókkal végződik. A községi népiskolák értesítőjét Dorogiig Ignácz igazgató szerkesztette nagy gonddal. Az értesítőt az igazgató tollából szép, kegyeletes sorok vezetik be, melyek az intézet elhunyt tanítónőjének: Lázár Paulának érdemeit méltatják. A tantestület 26 tagból állott. A végzett tananyag ismertetése után a tanulók névjegyzéke következik. A járvány miatt az iskolák hosszabb időn át szünetelvén, a tantestület az értesítőben az érdemsorozatot nem közölte, csupán csak azt jelezte, hogy a tanuló felsőbb osztályba léphet-e? A tantestület a tanulók iránt sok jóakaratot tanúsított s igy alkalma van mindenkinek, hogy a múlt év kényszerű mulasztásait helyrehozza. A mintaszerüleg szerkesztett értesítőt az igazgató terjedelmes jelentése s az 1906|7. iskolai évre vonatkozó általános tudnivalók zárják be. Az igazgatói jelentésből kiemeljük azt a szomorú statisztikai adatot, hogy a növendékek közül az elmúlt évben tizenegyet ragadott el a járványos betegség. Városi közgyűlés. — Döntés a városi nagyszálló pályatervei fölött. — Julius 4. A város képviselőtestülete ma, szerdán délelőtt tiz órakor Gellert Endre polgármester — És a gyerekeik ?- Csinálják, a hogyan ők tudják. Ha már egyszer ló kell, akkor hát kell. A zabos zsákot csak nem tehetjük az ágyunkba! pedig aludni mindenkinek muszáj. Elértettem, mit akart vele mondani. Az eőri deszkás csak a szekéren tud aludni s ilyenkor a zabos zsákra nyugosztalja nehéz fejét. Hát csak aludjatok! Rajta ! Csak szekerez- zetek tovább, ti szegény deszkások! — mormogtam félhangon. Szivem tele volt. Békét hagytam az én emberemnek. Visszagondoltam a múltra. Vissza arra az időre, mikor még a deszkás minden csárda előtt megállóit. A lova már rá volt tanítva. A gazdája alhatott fönn a kasban, azért a szegény pára, ki nem hagyott volna a világért se egyetlen stácziót. S benn a csárdában kezdődött még csak az élet. A czigány hegedűje tudta, mikor mulat az eőri deszkás. Százszor vigabban tört ki a dal belőle, mint rendesen. De hát azok a vig dalok már szomorúra változtak. S ha majd az utolsó deszkás is kipusztul, ha majd az utolsó deszkást is halva találták szekerén a csárda előtt; ha a lova megáll, őt költögetik és meg nem ébred - akkor a czigány előveszi bicskáját, végighasitja a húrokat a hegedűn és czimbalmon, halomba rakja minden szerszámát az asztalon és két kezébe temeti arczát. Nyolcz százados dicsőség leáldozását igy illik meggyászolni. — Az utolsó deszkást igy fogják meggyászolni. Kincs István. NAGYB ÁNYA I elnöklete alatt rendes havi közgyűlést tartott, j melyre a képviselők szokatlanul nagy számban jelentek meg. A közgyűlésnek rendkívüli érdekességet kölcsönzött azon körülmény, hogy a mai közgyűlés volt hivatva véglegesen dönteni a városi nagyszálló pályatervei fölött nemcsak a ; kitűzött dijak odaítélése tekintetében, de azon I irányban is, hogy kivitelre melyik pályatervet fogadja el ? Az érdekes kérdés, mely már hetek óta izgatja a közvéleményt s mely lapunk hasábjain is nagyszabású polémiát váltott ki, közel a döntés idejéhez csak nyert érdekességében s nem túlozunk, ha állítjuk, hogy rég ideje nem volt a maihoz hasonlatos közgyűlés, melyen a képviselők érdeklődése szinte izgalommá fokozódott. Az érdekes, izgató tárgy azonban a napirend legutolsó helyén állott, előbb egy csomó többé-kevésbbé érdekes tárgy megvitatásán kellett a közgyűlésnek átesnie. Gellert polgármester pont tiz órakor nyitotta meg a közgyűlést s a jegyzőkönj'v hitelesítésére Csüdör Lajos tanácsost, dr. Makráig Mihály és Bonis István képviselőket kérte föl. A hitelesítés idejét julius 14-ének délutáni 3 órájára tűzte ki. Napirend előtt bejelenti elnök a közgyűlésnek, hogy az elhunyt Bottyán Gézáné virilis helyébe Dittrich Erzsébet póttag fog behivatni. A napirend első tárgya a polgármester jelentése volt a megtartott pénztárvizsgálatról. A jelentést tudomásul vették. Jóváhagyta a közgyűlés a r. kath. egyházpénztár 1905. évi számadásait s a íelmentvényt Csausz Gyula íőgondnoknak megadta s buzgó működéséért köszönetét nyilvánította. Az 1907. évi községi közmunka összeírására a közgyűlés Thurzó Ferencz és Szász József képviselőket kérte föl. Révész János és társainak az üveggyár létesítésére vonatkozó szerződést elfogadó közgyűlési határozat ellen benyújtott felebbezése állott a napirend következő helyén. Tulajdonképen a felebbezés egyszerű bejelentése volt ez a közgyűlésnek, de a közgyűlés a felebbe- zést egész terjedelmében kívánta hallani, mire annak felolvasását az elnök elrendelte. Virág Lajos különösnek találta azt, hogy a képviselő- testület, tehát felettes hatóságának határozatát a t. főorvos is megfeiebbezi. A t. főorvosnak a bizottsági tárgyalások alkalmával módja lett volna észrevételeit Írásban is megtenni s ez esetben véleménye úgyis a felsőbb hatóságok elé került volna. De hogy egy tisztviselő felettes hatóságának határozatát felebbezze, arra precedens nincs. Szász József igen energikus szavakban fejezte ki rosszalását a fölött, hogy akadtak képviselők, akik a képviselőtestület nagy zömének határozatát megfelebbezik s ez által mintegy mesterséges akadályokat emelnek a város helyzetének javítására, felvirágoztatására irányuló törekvéseknek. Elvárta volna, hogy a felebbező két-három képviselő hajoljon meg a többség impozánsul megnyilvánult akarata előtt már alkotmányossági szempontokból is. Dr. Herczinger főorvos kijelenti, hogy a fellebezést egészségügyi szempontokból s meggyőződése alapján irta alá. A közgyűlés a felebbezés beadását tudomásul vette s azt felterjeszteni rendeli. A veresvizi iskola, a Virágh-féle ház s a Lapos- és Nyireserdő vadászati jogának bérlete fölött megkötött szerződéseket a közgyűlés jóváhagyta. A nagybányai osztálymérnökség által megvételre kért s a vasúti őrház mellett fekvő 301. négyszög öl terület eladását 150 K vételárért a közgyűlés 70 szavazattal egyhangúlag elhatározta. A nagybánya-felsőbányai vasút igazgatóságának kérelmét, hogy a Szénatéren a vasút czéljaira átengedett terület évi jogdiját 5 koronára mérsékelje azon feltétel elejtése mellett, hogy a váltott rendes vasúti jegygyei az utasok akár a szénatéri, akár a fő állomáson fel vagy leszólhassanak, a közgyűlés teljesíthetőnek nem találta, hanem fenntartotta régebbi határozatát s az évi jogdijat 50 koronában határozta meg. Egyben ismételten felhívja a vasúti igazgatóságot, hogy a Szénateret a sínpárig elvállalt kötelezettségéhez mérten planiroztassa. Glaviczky Károly és társainak indítványát a hivatalos órák megváltoztatása tárgyában a közgyűlés a napirendről levette. 3 Dr. Makray Mihály indítványát, hogy a képviselőtestület indítson mozgalmat az önálló törvényhatósági jog visszaszerzése s a megszüntetett bányabirói hatáskörrel felruházott törvényszék visszaállítása iránt, a közgyűlés nagy lelkesedéssel elfogadta s az előmunkálatok megtételére dr. Makray Mihály, dr. Vass Gyula, I Stoll Béla, dr. Weisz Ignácz és dr. Miskolczy I Sándor képviselőkből álló bizottságot küldte ki. Most került csak a sor a városi nagy- ; szálló pályatervei fölött való végleges döntésre. Az ad hoc bizottság javaslata az volt, hogy a fővárosi zsűri szépen megokolt szak- birálatának alapján a közgyűlés a 2000 koronás első dijat a „Három rajzolt tulipán“ jeligés tervezetnek, a második Í000 koronás dijat pedig a „Müvésztelep“ jeligés tervezetnek adja ki; továbbá határozza el a közgyűlés, hogy kivitelre a „Három rajzolt tulipán“ tervezetet fogadja el s utasítsa a polgármestert, hogy az első díjjal kitüntetett terv szerkesztőjével, nemkülönben a közgyűlés által kiküldött bizottsággal tárgyalva tegyen javaslatot, hogy a kivitelre elfogadott terv kivitelénél esetleg mily változtatások volnának szükségesek. A javaslat fölött eleinte szerfölött élénk, majd pedig igen hosszadalmas és terjengőssé váló vita indult meg s a n'agy érdeklődés végtére is az unalom posványába fűlt, úgy, hogy minduntalan felhangzott a türelmetlenkedő kiáltás: Szavazzunk! Szavazzunk! Stoll Béla képviselő indítványozta, hogy a dijat a zsűri s az ad hoc bizottság javaslata értelmében adják ki, de a közgyűlés most ne határozzon a fölött, hogy a kivitelre mely tervet fogadja el, hanem előbb a szükséges változtatások fölött tárgyaljanak. Igen hosszú beszédben vett részt a vitában Révész János s folyton megújuló ellenmondások között ismét előadta a fővárosi zsűri bírálata ellen felhozott érveit, melyeket már az unalomig ismerünk. Révész indítványa oda konkludált, hogy az első dij a „ Vörös pont“ jeligés tervezetnek adassák ki, a második dijat pedig, hogy tessék-lássékból a fővárosi zsűri bírálatának is némileg rekompenzáczió adassék, adja ki a közgyűlés a „Három tulipán“ tervezőjének. Ha ezen indítványa nem fogadtatnék el, indítványozza, hogy a tervek küldessenek fel Hauszman, Rechner és Alpár műépítészeknek felülbirálatra, ő azoknak Ítéletében meg fog nyugodni. Vass Gyula dr. igen lelkes beszédben védte a fővárosi zsűri s az ad hoc bizottság javaslatait s indítványozta, mondassák ki, hogy a hozandó határozat fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. A vitában még részt vettek dr.. Miskolczy Sándor, Szabó Adolf, Rozsos István, dr. Makray Mihály, Sze- rencsy József, Moldován László, Égly Mihály, Álmer Lajos stb. Szavazásra kerülvén a dolog, a közgyűlés 57 szavazattal 9 szavazat ellenében az első dijat a Három tulipán, a második dijat a Művésztelep jeligés tervezeteknek adta ki; kivitelre a közgyűlés a Három tulipán jeligés tervezetet fogadta el. Az esetleg szükséges változtatásokat megvitató bizottságba a közgyűlés Gellért Endre elnöklete alatt Oblatek Béla, Fábián Lajos, Szellemi Geyza, Nagy György és Galló Antal képviselőket választották meg. E határozat felebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. Felbontatván a két kitüntetett terv jeligés levélkéi, kitűnt, hogy a Három tulipán tervezet szerkesztői Bálint Zoltán és Jámbor Lajos műépítészek; a Művésztelep jeligés terv tervezője Sebestyén Arthur műépítész, kiket a közgyűlés zajosan megéljenzett. A közgyűlés V2 1 órakor ért véget. HÍREK. Junius 4. Személyi hirek. Kosutány Ignácz dr., a kolozsvári egyetem tudós professzora és dékánja, a nyári szünetre családjával városunkba érkezett. — Dulánszlcy Lajos pécsi kir. aljárásbiró családjával nyaralásra városunkba érkezett - Csatay Janka, a Népszínház ked- vencz művésznője a szünidőre hazaérkezett. — Harácsek László pénzügyi főtanácsos szabadság idejére családjával városunkba érkezett. Szatmár uj püspöke. Mint azt már előre jeleztük, a hivatalos lap keddi száma közli, hogy
