Nagybánya, 1906 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1906-05-17 / 20. szám
NAGYBÁNYA 4 1906. május 17. Lovrich Gyula dr. és Molclován László képviselők fáradozásaiért is, kik a határozat végrehajtásával voltak megbízva. Kovács Lőrincz alapitó levelét a miniszter leirata értelmében módosították. Nagyobb vitát keltett a postaréti tó lecsapolási ügye. Többen azt óhajtották, hogy a tavat a Szombat-utczán át vezetendő csatornán át csapolják le, de miután már elfogadott tervekről volt szó, a közgyűlés hozzájárult ahoz, hogy a lecsapolás az ördög-árokba vezetendő csatornán át történjék. Az árlejtési feltételeket elfogadták s az árlejtés megtörténte után a munkához, meiy 29.255 koronába kerül, azonnal hozzá is fognak. A munkát a vállalkozó 3 hó alatt köteles elkészíteni. A bérczes-erdei legelők bérbeadása fölött megtartott árverés eredményét a közgyűlés jóváhagyta. A felsőbányái vasút részére átengedett szénatéri terület évi jogi diját a vasút kérelmére a közgyűlés 5 koronában állapította meg, azzal a kikötéssel azonban, hogy az utazó közönség a váltott rendes jegygyei, minden külön dij fizetése nélkül akár a szénatéri, akár a fő állomáson fel és leszállhasson. A közgyűlés megengedte, hogy az agyagos-utczai átjárónál a vasút . sorompót állíthasson. A vásárvám díjjegyzéké- ' nek átvizsgálására s a beérkezett panaszok megvizsgálására a közgyűlés Gellert polgár- mester elnöklete alatt a rendőrkapitány, a vásárbiró, a t. ügyész, továbbá Stoll Béla, Moldován László, Glaviczky Károly és Korniss Ernő képviselőkből álló bizottságot küldött ki. Hajnóczy Sándor és Kornis Ede nagybányai lakosokat a közgyűlés 50 — 50 K felvételi díjért a város kötelékébe felvette; Hajnóczy Sándornál elismerőleg emelve ki, hogy minden évben 50 koronát ad a város szegényeinek, a felvételi dijat épen ezért a legminimálisabb tételben állapították meg. Végül több véghatározatot hozott a közgyűlés 20% községi pótadó s közmunka- tartozás leírása tárgyában. Szabó József községi iskolaszolgát segély iránti kérelmével elutasították. A közgyűlés örömmel vette tudomásul a polgármester bejelentését, hogy uj főispánunk első útját városunkba teszi s már junius folyamán látogatásával tisztel meg. Czipész ipari szaktanfolyam. A czipész ipari szaktanfolyam, melyet a kereskedelmi miniszter s a debreczeni kereskedelmi s iparkamara támogatásával az ipartestület rendezett, a napokban ért véget. A záró vizsgát Krazsof János szakellenőr, nemkülönben az ipartestület elnöksége jelenlétében f. hó 13-án tartották meg, mely fényes bizonyságát nyújtotta annak a szép elő- haladásnak, melyet a tanfolyam hallgatói tettek. A szaktanfolyam látogatásáról a következő hallgatók kaptak bizonyítványt: Kupás Mihály, Gózsa György, Lendeczky József, Vojth János, Sipos Miklós, Petrován György, Pekk Kálmán, Sztupár Károly, Katz Jakab, Salamon Bernát, Zicherman Adolf, Junger Béla, Rosenstein József, Klein Jakab, Herskovits Mór, Gavrillás Leó, Kenyeres György, Somvárszky Gyula, Orosz Ede és Kövi Abrahám. Elgázolás. Lupsa János fuvaros terhes szekerével elgázolta Vida Rózsi három éves gyermeket, ki súlyos sérüléseket szenvedett. A vizsgálatot úgy a fuvaros, mint a gyermek szülei ellen, kik a gyermeket felügyelet nélkül hagyták, meginditották. IRODALOM. A magyar képzőművészet története.- Myskovszky Ernő könyve.*) A modern történetírás hová-tovább mindinkább művelődés-történelemmé alakult át. A királyok sorának száraz felsorolása, az unalmas csata leírások helyébe a kormozgató eszmék felkutatása és elemzése lépett. Ez a filozófiai analízis azután mindent a történeti kutatás körébe valónak utalt, a miből csak valamelyest jellemző vonást elleshet az iró az antik és modern élet közötti összefüggés mennél élén- kebb színekkel való vázolására. Tehát nem lehet csodálkozni, hogy már régibb időtől kezdve nagy szerepet játszik a művészettörténelem a világhistóriai korszakok alapos megértésénél, hiszen ebből lehet leginkább a régen letűnt időket vissza idézni, mert a fennmaradt képzőművészeti emlékeken igazán *) Megjelent Morvay Gyula könyvnyomdájából, Nagybányán. 1906. Ára 1 K 40 f. rajta van az „élet lehelete“, melynek tükörképét kell — Humboldt szerint - a modern történetírásnak is visszavarázsolni. Általánosság- j ban pedig már a klasszikus ókor úgy fogta fel a művészeteket, mint a melyek nemesitik a szivet, szárnyalóbbá teszik a gondolatot s humánusabbá az érzést, mihez a mai kor gyermekei azt is hozzá tehetik, hogy ezek képezik korunk anyagias irányának ideális ellensúlyát. így annál feltűnőbb, hogy a magyar képzőművészet történetének rendszere nincsen még meg Írva. Egyes kitűnő művészettörténeti monográfiák vagy egyes művészek működésének méltatása vagy egyes korszakok emlékeinek itt-ott való összegyűjtése, ez az egész, mit mi eddig e téren felmutathatunk. Sőt a nagyobb és szélesebbkörü érdeklődés a művészetek iránt is csak a legújabb idők eredménye s közoktatásunkban a Wlassics-féle korszaknak nem utolsó érdeme a művészetek intenzivebb felkarolása az iskolában. És ennek köszönheti keletkezését Myskovszky kézikönyve is, mely ebben az irányban határozottan úttörő, mert az első rendszeres magyar művészettörténet dióhéjban. Maga a szerző is ennek szánta és mint biztató kezdet, jó szolgálatot tett az iskolák- j nak és a magyar közműveltségnek. A kézikönyv értékelésénél nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az iró vidéki elszigeteltségében az anyaggyűjtésnél száz nehézséggel küzdött. A kis könyv előreláthatólag több kiadást fog érni és ekkor könnyen pótolni lehet a feltűnőbb hiányokat, milyen például a tartalomjegyzék; egy alapos tárgymutató is elférne a munkában előforduló művészek és műremekekről stb. És mi a legfőbb, illusztrá- cziókkal kell okvetlenül ellátni, mert csak igy veheti hasznát a tanuló ifjúság. A kézikönyv 165 lapon összevonva tárgyalja az ezeréves magyar művészet küzdelmeit s lezárja a jelen komoly művészeti törekvésekkel. Mindenütt tekintettel van a képzőművészet három ágára: az építészetre, szobrászatra és festészetre s a fejlődésüket kisérő mellékkörülményekre : a nemzet viszontagságos múltjára, a külföldi behatásokra, a nemzeti géniusz átalakító képességére. A szerző az ó - keresztény műemlékek ismertetéséből indul ki s ehez csatolja Sz. István korát és a byzanczi stil uralmát. Azután a románkori és gótikus emlékek következnek. Hosszasabban foglalkozik a magyar renaissan- ceval. A bárok korszaknál Kupeczkiről, Mányo- kiról és Orientről, a első magyar tájképfestőről emlékezik meg behatóbban. A rokoko és annak mellékhajtása az empire után a XIX. század művészeit mutatja be és pedig a kiváló szobrászokat Ferenczy Istvántól Fadruszig, nagy festőinket Barabástól Zichy Mihályig, Lotz Károlyig, Benczúr Gyuláig és kitűnő építészeinket. A könyv utolsó fejezete pedig a magyar diszitő Ízlés történetét tartalmazza. A kézikönyvet, mely ismételjük úttörő, az irodalom nyereségnek tekintheti.- I. L. * Méhészeti szemle. A Méhészeti Szemlé-nek negyedik füzete most jelent meg Pataki Béla kitűnő szerkesztésében. A negyedik füzet is, miként az előbbiek, élénk, változatos s közhasznú czikkei, nemkülönben ismeretterjesztő közleményei úgyszólván nélkülözhetetlenek a méhészeknek. A nagy hézagot pótló folyóiratot ismételten ajánljuk a méhészek s a méhészkedvelők szives figyelmébe. Előfizetési ára egész évre 4 korona. * Adalékok Felsőbánya monográfiájához. Az édes szülőföld iránt érzett kegyeletének s fiúi szeretetének szép, értékes s maradandó emléket állított Szmik Antal fővárosi mérnök, midőn egy vaskos kötetben rendezve kiadta mindazon összegyűjtött adatait, melyek Felsőbánya város múltjára, jelenére, föld és természetrajzi viszonyai, ipari, művészeti, irodalmi és néprajzi emlékeire vonatkoznak. Huszon- négyévi anyaggyűjtés, kutatás és tanulmányozás eredménye e terjedelmes könyv, melyben értékesebbnél értékesebb s eddig alig ismert adatait találjuk a testvérváros kultúrtörténetének. A díszes kötet ismertetésére legközelebb visszatérünk. A könyv Budapesten jelent meg s ára fűzve 8 korona. Kiadó laptulajdonos: ÉGLY MIHÁLY. Nyilt-tér.*) Nagybánya és vidékén osztály sorsjegy ek Torok A. es T.=sa legnagyobb és kiválóan szerencsés bankházából Budapest, VI., Teréz=körut 46|a szám. kizárólag nálunk kaphatók. Az 1. osztály húzása f. é. május hó 23=án és 25=én. Az I. osztályú sorsjegyek árai: Vi sorsjegy '/2 sorsjegy i 4 sorsjegy »/» sorsjegy 12 K 6K 3 K 1.50 K Kiváló tisztelettel Wienerberger és Qlavitzky. *) E rovat alatt közlöttekért felelősséget nem vállal a Szerkesztő. 1183-1906. tkvi. sz. Árverési hirdetmény. A nagybányai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a nagybányai részvény takarékpénztár végrehajtatnak Sipos Irma végrehajtást szenvedő elleni 2600 K tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szatmári kir. törvényszék, illetve a nagybányai kir járásbíróság területén lévő nagybányai 345 tjkvben foglalt Incze Sándor és neje Móhr Stefánia tulajdonául telekkönyvezett 382 hrsz. házastelekre az árverést 4000 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1906. év junius hó 27=ik napján délelőtt 9 órakor a nagybányai kir. járásbíróság árverelő helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a meg- állapitptt kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan 4000 korona becsárának 10 %-át vagyis 400 koronát készpénzben vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november 1-én 3333. sz. a. kelt I. M. rendelet 8 §-ában kijelölt óvadék képes érték papirban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Nagybánya, 1906. márczius hó 26. napján. A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál. Szentpótery, kir. aljbiró. Schuster Ferencz fogspeczialista Nagybányán, Vár=utcza 7=ik szám alatt. (Egész nap található.) órás és ékszerész ]\Tagybányán, Főtér. Bor kiméröné kerestetik házam alatti pinczehelyiségbe (Hid-utcza.) Özv. Lipták Józsefné.
