Nagybánya, 1906 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1906-05-03 / 18. szám

1906. május 3.

3

Dr. Földes programmbeszéde, mely nagy hatást keltett s gyakorta zugó helyesléseket és hoszantartó éljenzéseket váltott ki, bó kivonatban igy hangzik:

Tisztelt Polgártársaim! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy mélyen érzett hálás köszönete- met fejezzem ki azon szerfölött értékes és megtisztelő kitüntetésért, hogy e kerület képviselő-jelöltségét reám bízni elhatározták. Legyenek meggyőződve, hogy mint képviselő mindenkoron, minden kérdésben az ország s e kerület igaz érdekeit fogom képviselni. (Zajos éljenzés.)

Midőn nehány hónappal ezelőtt e helyről utoljára szólottám Önökhöz, abban a benső meggyőződésben éltem, hogy azon szomorú, megdöbbentő helyzetben, midőn koczkán forgott minden értékes kincsünk, imát kell mondanunk, hogy az Isten szabadítsa meg e sokat sanyargatott országot. Most, úgy érzem, ismét imával kell kezdenünk, de hálaimával, hogy megszabadulhattunk a démoni erőktől, kik úgy bántak legbecsesebb kincsünkkel, mint vásott, gonosz gyermekek a játékszerrel (Igaz! Úgy van!)

Ebben az országban a lezajlott szomorú időszakban a legnyomorultabb komédiások játszottak egy színdarabot „Nyomor és szenvedés11 czim alatt. De szerencsére csak az első felvonást játszhatták végig. (Nagy tetszés.)

Ez első felvonás alatt behatoltak a parlamentbe, honnan a népjogok védőit fegyveres erővel kergették ki; behatoltak a vármegyék tanácskozó termeibe, félre rúgva minden önkormányzatot, minden törvényt, a legdurvább erőszaknak nyitva meg zsilipjeit; behatoltak bírósági épületeinkbe is, megkísérelve a független bíróságnak pártpolitikai eszközökké való le- alacsonyitását; szóval betörtek, tért foglaltak mindenütt, hol azelőtt a népjogok mentsvárai voltak. (Zajos helyeslés.)

De a nagy khaoszban, az általános rombolás és felfordulás közepette a csoda megtörtént.

Egy virágszál mentette meg az országot, egy gyönge virágszál: a tulipán! Megérezte az egész világ, de különösen érezte Bécs, hogy e gyönge virágszállal, mely egy históriai nemzetnek összes erkölcsi erejét képviseli, szembe szállni nem lehet. Ez a virágszál, a tulipán, csodát fakasztott s akkor, midőn még győzelemről remélni sem mert senki, ez a virágszál győzött. (Éljenzés.) Valamint Krisztus kikergette a kufárokat a templomból, a közélet fórumairól elkergette a virág a politikai komédiásokat, úgy, hogy még tisztességes temetésben sem részesülhettek. (Zajos tetszés.)

De borítsunk fátyolt e szomorú múltakra, tépjük ki sziveinkből még emlékét is, csupán értékes tanúságait tartva meg a jövőre.

Ma Magyarország kormányán oly férfiak állanak, kiknek mindenike évtizedek óta küzd az ország boldogulásáért, küzd a magyar nemzetért. E kormány minden egyes tagja évtizedes múltjával biztosit arról, hogy a kormány átvételénél uj éra nyílott meg s hogy ez uj érában az ország minden polgára biztosítva láthatja jogait s méltányos érdekeit!

Igaz, hogy az uj kormány „átmeneti kormánynak“ nevezi magát. De e szavak mögött tisztelt Polgártársaim mély értelem rejlik. Hiszen olyan gazdagok vagyunk mi nagy férfiakban, hogy ily kaliberű államférfiakból csak átmeneti kormányt alakíthatnánk ? Nincs Európának oly állama, mely ezt a fényűzést megengedhetné magának (Igaz! Úgy van!)

Láthatjuk t. Polgártársaim e kormány állandó jellegét abból is, hogy oly programmot adtak, mely maradandó.

De bármint csavarjuk is a dolgokat, legyen e kormány állandó vagy átmeneti, egy bizonyos, hogy ez országot a nemzeti eszméktől többé eltéríteni nem lehet. Ebben az országban többé más politikát, mint nemzeti politikát többé Csinálni nem lehet! (Zajos helyeslés.) S épen azért nem hiszek én a kormány átmeneti jellegében, hisz e kormány úgyszólván inkarná- cziója a magyar nemzeti politikának, mert programmja állandó jellegű s abban az országnak szerfölött fontos gazdasági s kulturális érdekei nyernek kielégítést. (Zajos helyeslés.)

A kormány programmjának egyik kimagasló része az általános választói jog megvalósítása. Sok vád hangzott el a íüggetlensegi párt ellen, hogy nem nagy lelkesedéssel karolta fel az általános választói jogot. Hát t. Polgártársaim, ez a vád nagyon igaztalan. Nincs j

párt az országban, mely az általános választói jog behozatalát régebben követelte volna, mint épen a függetlenségi párt. De ez eszme kivívásáért csak lépésről lépésre haladhattak, mert félni kellett, hogy Becsben azt nem akarják. Midőn azonban az általános választói jog behozatalát Bécsben szentesítették, kész örömmel ragadta meg a párt az alkalmat, hogy annak mielőbbi megvalósítását meggyőződése egész erejével támogassa. (Zajos éljenzés.) S a függetlenségi párt látja legnagyobb örömmel, hogy az általános választói jog behozatalát az ország nem ellenzi.

Nem hagyhatom emlités nélkül, hogy került napirendre az általános választási jog? Az abszolutizmus ellensége minden történeti fejlődésnek, minden nemzeti eszmének. S hogy czélját elérhesse, szövetségeseit sem igen válogatja. Igjr kei ült az abszolutizmus fegyverbarátságba a nemzetközi szoczializmussal, mely szövetsége fejében az általános titkos választói jog behozatalát követelte.

A feladat tehát most az, hogy azokat, kik az alkotmány sánczain kívül éltek eddig, oda most bevegyük. Ezen az alapon nyugszik tehát az általános választói jog. Ettől a nagy reformtól nem kell félnie senkinek, legkevésbbé kell félni Magyarországon. Mert mit tanít a történelem? Ázt, hogy a magyar nemzet a haladás nagy eszméit mindig elfogadta, de nemzeti alapon, a nemzeti érzelmeken átszűrve. (Igaz ! Úgy van!)

Az általános választói jog behozatalával milliókat veszünk be az alkotmány sánczaiba s ezzel az alkotmányt magát erősítjük meg. (Zajos helyeslés.)

Nagyon természetes, hogy ily nagy reform nagy előkészületeket igényel. Szükséges tehát, hogy egyidejűleg azon gazdasági és kulturális feladatokat is megvalósítsuk, melyek lehetővé fogják tenni, hogy a nép okosan és bölcsen éljen a joggal.

A középosztály jogait az úgynevezett pri- ■ vilegizált osztálytól csikarta ki. De a közép- osztályt nagy mulasztás terheli, mert midőn a I kiváltságos osztálytól kivívták jogaikat, egészen megfeledkeztek a munkás osztály millióiról. (Igaz! Úgy van!)

A munkás osztályt részesíteni kell e jogokban, hogy a mulasztást helyrepótoljuk. De javi- I tani kell a munkás nép helyzetét azzal is, hogy okos gazdasági politikával arányba kell hozni a keresletet és kínálatot. Annak a pártnak, a melyhez tartozni szerencsém van, mindig kiváló gondoskodását képezte a munkás nép helyzetének javítása s ha az ez ideig kellő mértékben I nem sikerült, nem a függetlenségi párton múlt. t A függetlenségi párt azt vallja, hogy a munkásnak van legtöbb s legigazabb joga a föld I kincseire. Az államot és a társadalmat aként kell berendezni, hogy a munkás osztály minden jogos igénye kielégítést nyerhessen. Mert, ha eltekintünk azon túlzó törekvésektől, melyek mindenütt felbukkannak, azt látjuk, hogy a munkás osztályban meg van a fogékonyság minden iránt, a mi szép és nemes. (Zajos helyeslés.)

Nagy vonásokban vázolja ezután azon irányelveket, melyeket a politikusoknak követ- j niök kell.

A mezőgazdaság a mi országunkban nagyon is primitiv módon kezeltetett. A föld kincsei nem aknáztattak ki s egyrészt ez az oka, hogy a tejjel-mézzel folyó Kánaánból annyian vándorolnak ki.

Most indul meg az a nagy munka, hogy a mezőgazdaság oly módon kezeltessék, hogy a föld kincsei kellőleg kamatozzanak.

A mezőgazdasági munkások, mintegy 2 millióv ember, földbirtokkal nem rendelkeznek. Ebből okszerűen következik az, hogy úgy kell berendezkednünk, hogy a földbirtok nélküli mezőmunkás élete is megelégedett és boldog legyen. Rendezni kell lakási, egészségügyi s megélhetési viszonyait. Úgy kell berendezkednünk, hogy az a mezőmunkás, ki most éven- kint legföiebb 400 koronát keres s abból kell családját eltartania, tisztességes keresethez juthasson. (Zajos helyeslés.)

A mezőgazdaságot sokszor ellentétbe helyezik az iparral, pedig azok ikertestvérek. A legragyogóbb ajándék, a mit az Isten a magyar nemzetnek adott, a föld, az áldott magyar föld, melyen az aczélos búza terem. Bűn volna j arra nem törekedni, hogy a mezőgazdaság j

_______________NAGYBÁNYA__________

' érdekeit összhangba ne hozzák az ipar érde- I keivel.

Amidőn felakarjuk virágoztatni a mező- ! gazdaságot, gondoskodnunk kell az iparról, főleg a kis iparról is, mely szörnyen kedvezőtlen helyzetbe jutott. Olyan intézményeket kell létesítenünk, melyek biztosítják a kisipar fejlődését s ha ezt elértük, áttérhetünk a nagy tőke segitségével a nagy ipar támogatására is. (Helyeslés.)

A függetlenségi párt programmjának egyik leglényegesebb része a külön vámterület. Pedig e szavakkal még nem sokat mondtunk. Mégis, a kik a nemzeti eszmékkel hadi lábon állanak, már e szavaktól is görcsöket kapnak.

Mi a külön vámterület alapján olyan politikát fogunk követni, mely a magyar ipar fejlődését biztosítja; mert nem elég csupán mezőgazdaságunk felvirágoztatása, a mezőgazdaság az állam fokozodó terheit már most is alig bírja, hanem kell, hogy iparunk fejlődése is erős, megingathatlan alapokon biztosittassék.

Azok, a kik a külön vámterület ellen vannak, olyan lejárt politikusok, a kik Bécsnek mindig csak ajánlkoztak, akár kvóta-emelésről, akár az ujoncz-jutalék emeléséről volt szó, akár az inkompatibilitás ellen kellett küzdeni. Az ilyen talmi politikusok bizalmat nem érde- j melnek, még azt sem érdemlik, hogy velük I foglalkozzam. (Zajos tetszés.)

Újabban a külön vámterület mellett foglaltak állást Wekerle is, Széli Kálmán is, a kik pedig értik a dolgot. E két államférfi állás- foglalása megerősíti azokat, a kik a külön vámterületért küzdenek, hogy jó utón haladnak.

Első lépésnek elég, hogy a külön vámterület kivivassék, azon azután majd tovább építhetünk.

Nem hagyhatom emlités nélkül a nemzetiségi kérdést. A történelem azt tanítja, hogy mindazok, kik helyes politikát követtek, a legrégibb időktől, Szent Istvántól napjainkig, a nemzeti politika alatt azt értették, hogy az ország lakói szolidárisak legyenek egymással s egymással sohasem torzsalkodjanak.

Minden nemzetiségnek úgy kell éreznie magát ez országban, amint érzi magát ez országnak minden polgára a teljes jogegyenlőség mellett. Ez országnak minden polgára, minden lakója a teljes jogegyenlőség alapján áll. Ha e tekintetben történtek hibák, e hibák nem a függetlenségi pártot terhelik. Mint a jelenlegi kormány eddigi nyilatkozataiból meggyőződhet- I tek, a kormány dolgozik azon, hogy a nemze- I tiségi gravamenek megszűnjenek.

Talán ígérnem is felesleges, hogy a helyi j érdekeknek mindig hűséges istápolója leszek. Nagy szerepet játszanak a haladás terén a városok s nagy missziót töltenek be. A városok teszik lehetővé a kulturális emelkedést s mikor szükség van az ország minden müveit fiára, a városokat elhanyagolni nem lehet. A fizikai jólét megteremtésén kell kezdeni, hogy a városok hivatásuknak megfelelhessenek, mert hiszen csak erős, egészséges test képes erős, kitartó, hasznos munkára. Tudom, hogy a városoknak s e nemes városnak is sok kívánalma van, sok nagy terve vár megvalósításra, én e törekvéseikben Önöket minden erőmmel és befolyásommal támogatni fogom, de istápolni fogom egyúttal minden gazdasági s kulturális érdekeiket is. (Zajos éljenzés.)

Istápolni fogom, hogy e nemes város megerősödjék, virágozzék s oly erős kézzel lobogtathassa a függetlenség zászlaját, amily erős kézzel tartotta a megpróbáltatás napjaiban.

Nem az én csekély személyemért, de az elvekért, vezessék most is győzelemre e lobogót ! (Hosszantartó, meg-megujuló éljenzés.)

A programmbeszéd elhangzása után dr. Vass Gyula, a függetlenségi párt főjegyzője tolmácsolta a képviselőjelöltnek a párt köszönetét. Őszinte köszönetét mondunk azért a tartalmas programmért, úgymond, melylyel bennünket Méltóságod ez órában megismertetni szives volt. Lelkesedő választó polgárokat talál itt mindenütt egyrészt saját személye iránt, másrészt pedig azon hatalmas nemzeti elvek iránt, melyeket a 48-as függetlenségi programm zászlaja alatt e kerületben első sorban Méltóságod lesz hivatva hirdetni és képviselni. Mindenekben egyet értünk Méltóságod programm- jával és mert annak őszinteségében nincs okunk egy perezre sem kételkedni, megköszönjük Méltóságodnak azon szives Ígéretét is, mely szerint választókerületének e góczpontja: Nagy