Nagybánya, 1905 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1905-06-29 / 26. szám

1905. junius 29.

NAGYBANYA

viszonyok miatt a festészet a falképeknek mintegy pótlásául, más helyet keres és talál az úgynevezett szárnyas oltárokban, melyeknek felületét a szobrászattal osztotta meg. A szárnyasoltár, a mely szerkezetileg és formai tekintetben teljesen befejezett szerves egészet képező építészeti műalkotás ugyan, de az őt díszítő szobrok és németalföldi jellegű temperafestmények lényeges alkotó elemeit képezvén, inkább az utóbbiak tekintetében van jelentősége. Igen kiváló e nembeli festmények a kassai székesegyház négy szárnyas oltárának Krisztus szenvedései, Mária és magyarországi Szent Erzsébet életének jeleneteit feltüntető 48 festmény, a bártfai templom és főleg a lőcsei Szent Jakab plébánia-templom oltárait díszítő és Mária életének tizenkét jelenetét ábrázoló festmények, melyek közül az utóbbiak az ország ezen nembeli emlékei sorában a legelső helyet foglalják el.

A gótikus szerkezet tudvalevőleg a boltozat súlyát a támaszokra összpontosítván, a fal struktiv tekintetben fölöslegessé vált; ezen támaszok közötti területet a fal helyett nagy Íves ablakok foglalták el, melyeknek üvegképei a falfestményeknek térviszonyaival amúgy sem kedvező csúcsíves építészet meghonosodásával a falképeket háttérbe szorították. A festészetnek ezen korlátozott technikája az üvegfestészet volt; tulajdonképen a középkor az ókornak ezzel egy feledésbe ment technikáját támasztotta fel és fejlesztette tovább s ezzel páratlan dekorativ motívumokkal gazdagította a templomot, melynek harmonikus színes üveglemezeik a rajtuk keresztülszürődő napsugárral bűvös hatást tesznek s csodás világot kölcsönöznek a gótikus templomok ég felé törő csarnokai belsejének. Több adatunk van arról, hogy középkori nagy székesegyházainkban az üvegfestészet széleskörű alkalmazást talált; azonban ezekből jelentéktelen töredékeknél egyéb alig maradt reánk, kivéve az aranyosmaróthi templomnak a XV-ik századból való üvegfestésü ablakait.

A gótikus festészet a románéval ellentétben szakit az ábrázolásoknak szimbolikus jelentőségű hagyományaival, az egyházi tárgygyal szemben öntudatosan érvényesíti egyéni felfogását s az előítéletek merevségéből kivetkőzve, a valóság hű visszatükröztetésére fekteti a fő- sulyt, majd fokozatosan tökéletesíti a festői ábrázolás eszközeit, tárgyainak körét kiterjeszti és evvel előkészíti azon korszakot, melyben a festészet eléri virágzásának teljességét.

Az Árpádházbeli királyok kihaltával a művészet hazájából, Olaszországból származott új dinaszczia, az Anjouk uralma révén döntő hatással volt szobrászatunk lendületesebb fejlődésére, mely technikailag eléggé fejlett, de emlékeinek számára nézve aránylag csekély. Csucsiveskori szobrászatunk legkiválóbb emlékei és egyszersmind legnagyobb számban Kassán vannak, hol

— Ide tessék telepedni közénk.

S hozatnának neki vacsorát, bort, fizetni akarnának érte; de a báró következetesen visszautasít minden afféle bizalmaskodást.

Otthon berakja a pénzt egy skatulyába, melyben hajdan, valamikor huszonöt évvel ezelőtt, czukrozott gyömölcs volt egy kucséber kosarában.

S eszébe jut az az este, mikor egy majálison egy szép fiatal leánynyal együtt fogyasztották el annak a skatulyának a tartalmát, nagy nevetés és sugdosás közt, megfelezve, egy darabot vett a leány magának, egyet a fiatal ember szájába dugott.

Mert akkor még karcsú ifjú volt ő méltósága, nem ilyen megőszült, elhízott vén ember. Rég elmúlt idő, melyből csak ez az üres skatulya maradt emlékül, a miben most a pénzecskéjét tartogatja.

Hej, ha akkor akarta volna, csak egy szót kellett volna szólnia s az a szép nagy emeletes ház a piaczon, meg a többi hozzávaló vagyon most Borbereky Imre helyett az övé lehetne. Most nem kuczorogna itt ebben a kis udvari szobában, hanem abban a fényes lakásban ülhetne, saját fogatán kocsikázhatna s a helyett, hogy Borbereky Imre hívja meg őt ebédre, ő hihatná meg Borberekyt.

De egy vasárus leányát csak nem vehette el. Azt nem tehette.

Tudta, hogy vannak mágnások, a kik megcselekesznek effélét, de ő tisztán megőrizte családjának nevét, tisztán, folt nélkül.

Vértesy Araold.

a székesegyház kapui fölött „a csúcsos iv mezőiben lévő domborművek az Üdvözítő-szenvedéseit, az utolsó Ítéletet és Szent Erzsébet irgalmas cselekedeteit tüntetik fel; utóbbi már tárgyánál fogva is érdekel bennünket, a mennyiben Szent Erzsébet III. Endre királyunk leánya volt és szent életét mint a thüringiai fejedelem neje élte le. A szomszédos Szent Mihály kápolna kapuját díszítő, a már több ízben említett dombormű Mihály arkangyalt ábrázolja, a mint a holtakat mérlegeli; a mérleg serpenyőinek egyikében a jók, a másikban a gonoszt ábrázoló alakok kuporognak s az előbbi mellett egy angyal, az utóbbi mellett pedig egy ördög igyekszik a mérleget maga felé billenteni. Az iglói templom ivmezőjén Krisztus és Mária alakját két angyal között látjuk; a soproni Szent Mihály templom főkapujának ivmezőjének megrongált domborműve Krisztus sirbatétele s a pozsonyi prépostsági templom kisebbik por- táléjánaktympanonját a Szentháromság domborműve díszíti.

Miként Németországban, úgy nálunk is, főleg pedig a Felvidéken a kőszobrászati emlékeknél jóval fejlettebb alkotásait a szárnyas oltárok őrizték meg; a fafaragásnak ezen korból származó emlékei közül nem ^£gy vetekedik Veit Stoss és Wohlgemuth Mihály neves nürnbergi mesterek munkáival. Művészi értékre leghíresebb a kassai és a lőcsei főoltár, melyeknek a predellának nevezett polcz fülkéit bibliai jeleneteket ábrázoló szoborcsoportok díszítik. Méltán idesorakozik a bártfai templom egy szétszedett oltárának maradványaként fen- maradt szoborcsoportozat, mely az Atyaistent ábrázolja, ölében a szenvedő Megváltóval és a kézsmárki főoltár szekrényének főalakja, a föl- feszitett Jézus; a liptószentandrási, szepes- szombati, kisszebeni, német-lipcsei, szepesi, nagyőri, jakabfalusi, szmrecsányi és káposztafalvi templomok szárnyas oltárainak szobor müvei. A művészi fafaragás egyik legremekebb példája a lőcsei plébániatemplomban Szent György lovasszobra, mely a szentet dárdájával s a lova lábai alá tiport tátott szájú sárkányt leszúrva ábrázolja.

A faszobrászatnak mindezen alkotásait nagy természethüség, a kidolgozásnak aprólékos finomsága és nemes realizmus jellemzi.

A szobrászati tevékenység kiterjed még a falból kiszökő gyámok, vállkövek ékitményes alakjaira és a lomdisz közé helyezett fejekre is, a melyeknek számos müveit majdnem minden gótikus templomnál bírjuk. Ezen korbeli szobrászat alkotásai között tekintélyes helyet foglalnak el a síremlékek, melyek nem csak történelmi, heraldikai és művelődéstörténeti tekintetben nagybecsüek, hanem főkép ornamentális és figurális szobrászatunk fejlődésére is élénk fényt vetnek. A XIV-ik század elejétől kezdve általános szokássá vált a templomba való temetkezés; a templom falába vagy padozatába illesztett kő- vagy márványlapon az elhunytnak életnagyságú alakját és czimerét domborműben tüntették fel. A számos közül ilyen Perényi Imre nádornak a terebesi templomban, szent- györgyi és bazini György grófnak a pozsony- szentgyörgyi, Schömberg Györgynek, a királyi kanczellária jegyzőjének és prépostnak Pozsonyban, Sirokán László egri kanonoknak a sárosmegyei Siroka, Tarczai Tamásnak a héthársi, Máriássy Istvánnak a márkusfalvi, a Thurzóknak a lőcsei, Szapolyai István és Imre nádoroknak a szepesi székesegyházban, Széchy Dénes bíborosnak az esztergomi bazilikában, Ónodi Czudar László apátnak a panonhalmi templomban lévő síremlékei.

Ezen korszakban, az érczöntés is a tökély magas fokát érte el. Legszebb alkotása a Márton és György mestereknek a prágai várpalota udvarán ma is, ép állapotban álló Szent György lovasszobra, mely Szent Györgyöt ábrázolja, a mint zászlója nyelét a sárkány torkába szúrja. Ezen szobrászati alkotás, melyet ők IV. Károly cseh király megbízásából a XIV-ik század vége felé öntöttek, naturalisztikus mintázásánál fogva kora szobrászatának legtipikusabb képviselője.

A gótikus ötvösművészet két legszebb példája a zárai Szent Simon ezüstkoporsója és Szent László királyunk ereklyetartójául szolgáló ezüst hermájú mellszobra, a melyet eredetileg a váradi székesegyház őrzött, honnét a török idők viszontagságai között Győrbe került. Ezen nagybecsű zománczokkal ékes szobor hazai egyházi ötvösművészetünk egyik legkiválóbb terméke.

Myskovsiky ErnC.

mIREK.

Junius 28.

Személyi hírek. Ferenczy Ferencz kereskedelemügyi min. titkár, a kiváló drámairó, testvére, Ferenczy Károly festőművész látogatására pár napot városunkban töltött. — Herr er Cézár festőművész és neje hosz- szabb tartózkodásra városunkba érkeztek. — Takács Mihály, az Operaház hírneves művésze rokonai látogatására városunkba érkezett. - Torday István huszár- főhadnagy hat heti szabadságidőre haza érkezett. — Ember Elek, a „Gyógyszerészeti Közlöny“ társszerkesztője nejével együtt hosszabb tartóz kodásra városunkba érkezett. — Dr. Kosutány Ignácz kolozsvári egyetemi tanár családjával együtt hosszabb tartózkodásra városunkba érkezett.

Kinevezés. A pénzügyminiszter Szepesy László kapnikbányai bányagyakornokot a rézbányái m. kir. bányahivatalhoz kezelő segédtisztté nevezte ki.

Áthelyezés. A pénzügyminiszter Csillék György kezelőtisztet Zalatnáról hasonminőség- ben a nagybányai bányaigazgatósághoz helyezte át.

Uj irodafőnök. A m. kir. pénzügyminiszter Kuhajda József kezelőtisztet kezelési vezetővé nevezte ki. E kinevezés igen érdemes tisztviselőt ért, ki több évtizedre rugó hivatalos működése alatt törhötlen szorgalmával munkabírásával, megbízhatóságával s előzékeny modorával főlebbvalóinak elismerését, becsülését, tiszttársainak pedig tiszteletét és szeretetét vívta ki. Kuhajda egyike a legrégibb tisztviselőknek. 1862. ápril 27-én lépett kincstári szolgálatba Szakmáry Sámuel bányaigazgató alatt s kezelőtisztté 1870-ben nevezték ki. Állandóan a nagybányai bányaigazgatóságnál működött, mialatt a bányaigazgatói állás háromszor üresedett meg. Kuhajda kinevezése a legszélesebb körökben igaz örömöt kelt.

Kitüntetett iró. A nagybányai ev. ref. egyház tanácsa Thurzó Ferencznek „A nagybányai ev. ref. főiskola (Schola Rivulina) története 1547-1755“ ez. nagybecsű munkájából, melyet lapunkban már részletesen ismertettünk, ötven példányt rendelt meg. A nagyértékü művet ismételten ajánljuk olvasóink szives figyelmébe.

Tanácsbiró s főjegyző választás. A nagybányai ev. ref. egyházmegyében a legutóbb megejtett választások folytán megüresedett a tanácsbirói s a főjegyzői állás. Az ev. ref. egyháztanács vasárnap tartott ülésében adta le szavazatát. A tanácsbirói állásnál Magos Ferencz egri lelkészre szavazott, a főjegyzői állásnál Soltész Elemér nagybányai lelkészre.

Alapítvány. Özv. Virág Bálintné szül. Nagy Lujza nem régen elhunyt férje emlékét megörökíteni óhajtván, kétszáz koronás alapítványt tett le az ev. ref. egyháztanácsnál, melynek kamataiból szegénysorsu gyermekeket fognak évenkint énekeskönyvvel ellátni. A nemes szivü urhölgynek alapítványáért az egyháztanács kül- döttségileg mondott köszönetét.

Esküvők. Várady Albert végzett bányaakadémikus, bányaszámtiszt, holnap, csütörtökön tartja esküvőjét Felsőbányán Literáty Zsig- mond kedves leányával: Ilonkával. - Dr. Fass Gyula ügyvéd julius hó elsején tartja esküvőjét* Mikő Béla m. kir. főmérnök kedves és bájos leányával: Pálmával. — Harsányi Pál olcsva-apáti ev. ref. lelkész julius 4-én esküszik örök hűséget Nagybányán Teleki Béla föld- birtokos, gyógyszerész kedves leányának: Jankának.

Hivatalvizsgálat. Ijgyártó Sándor debre- czeni kir. főügyész a napokban megvizsgálta a nagybányai kir. járásbíróság bűnügyi osztályát s a tapasztalt példás rend fölött Szent- péteri Ferencz vizsgálóbírónak a legteljesebb megelégedését fejezte ki. Ijgyártó főügyésznek annyira megtetszett városunk és vidéke, hogy augusztus havában családjával együtt több napi tartózkodásra városunkba jő.

A bányászati s erdészeti főiskola uj titkára.

Említettük, hogy Pothorszhy József bányaigazgatósági iroda főnököt a selmeczbányai bányászati s erdészeti főiskola titkárának nevezték ki. Pothorszky már régebben elfoglalta hivatalát, de családjával csak most költözik el vég-