Nagybánya, 1905 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1905-01-26 / 4. szám
4 nagyobb szigorral, ha kell karhatalommal is fog alólirt hivatal eljárni. Azon reményben, hogy a város közönsége a választási küzdelmek előtt és alatt a legnagyobb higgadtsággal fog viselkedni s a párt küzdelmek közepette pedig polgártársai szabad vélemény nyilvánítási jogát és választási jogának gyakorlását a legnagyobb tiszteletben fogja tartani, kérem a nagy közönséget, hogy ezen felvivásban foglaltak megtorlására alkalmat ne szolgáltasson. Nagybánya, 3905. január hó 18-án. Rendőrkapitányi hivatal. Főkapitány h. Smaregla Mihály, r. alkapitány.“ A yáros ősi czimerének visszaállítása. A nagybányai muzeum egyesület elnöksége a város tanácsához intézett átiratában arra kéri a városi tanácsot, tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a városnak nemrégiben megtalált ősi czimere a használatba ismét visszaállittassék. Midőn e mozgalmat a magunk részéről is melegen üdvözöljük, hiszszük, hogy a város tanácsa az ősi gyönyörű czimer visszaállítására vonatkozó lépéseket megteszi. A muzeum egyesület beadványa igy hangzik: Tekintetes városi Tanács! Méltóztatik tudomással bírni amaz örvendetes esemény felől, mely a múlt év október havának folyamán egy régiséglelét tárgyai között városunknak ősi, az Anjou-korból származó pecsétnyomóját hozta a földgyomrából, hol több évszázadon át lappangott, a napvilágra. A múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelősége a leletet 300 koronáért a nagybányai városi muzeum részére megszerezve, lehetővé tette, hogy városunk múltjának legbecsesebb ereklyéje a hozzá legméltóbb helyen, a városi muzeum birtokában tétessék a közönség közkincsévé. Midőn múzeumunk e nevezetes gyarapodását a tekintetes városi tanácsnak bejelenteni szerencsénk van, tesszük ezt első sorban azért, hogy a városnak hivatalos utón is legyen alkalma az ősi városi pecsét megkerültéről tudomást szerezhetni és módjában álljon ama nemes hi- vatásu állami intézménynyel: a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségével szemben, amely múzeumunkat keletkezésétől kezdve annyi jótéteményével halmozta el, jóindulatának ez újabb jeléért megfelelő alakban adni a városi közönség köszönetének kifejezést. Egyúttal azonban felhívni kívánjuk a tek. tanács figyelmét a kedvező alkalomra, mely legrégibb városi pecsétünk megtalásával lehetővé teszi, hogy városunk ősi czimere visszaállittassék őt megillető jogaiba. Midőn Nagybánya sz. kir. város hatósága a városok és községek országos törzskönyvelése alkalmából czimere helyes használatának végleges megállapítására felhivatott, az Anjou-kori nagy pecsétről csupán egyetlen töredékes példánynak lévén birtokában, le kellett mondania arról, hogy az azon látható, művészi és történelmi szempontból egyaránt érdekes bányász- jelenetet örökítse meg uj czimerében. így történt, hogy nem a régi nagy pecsét, hanem az 1483-iki pecsétnek amannál sokkal szerényebb szerkezetű rajza szolgált alapjául annak az uj czimernek, a melyet a nagyméltóságu belügyminisztérium 1904. május 27-ikén 119,338/1903. sz. a. kelt elhatározásával Nagybánya város jövendőbeli czimeréül megállapított. Minthogy azonban a czimer megrajzolásába és a heraldikai leírás szövegébe hiba csúszott be s a város közönsége annak kiigazítása iránt felebbezési joggal élt, mely irányban tett előterjesztése ez idő szerint várja a nagyméltóságu belügyminisztérium eldöntését, a czimer ügye a fentebbi belügyminiszteri határozattal még végleg elintézettnek nem tekinthető. S ez a körülmény lehetőséget nyújt arra, hogy a városi czimer megállapításának ügyében uj tárgyalások indíttassanak meg és a belügyminisztérium első határozata megváltoztatásával az abban megállapított czimer helyett a megkerült régi pecséten látható czimer rajza, mint a városnak legrégibb jelvénye fogadtassák el Nagybánya czimeréül. Ebben az irányban a város közönsége által a kellő alakban megkeresés volna intézendő a nagyméltóságu belügyminisztériumhoz, annak kifejtésével, hogy a XIV. századi nagy pecsét NAGYBÁNYA megtalálása nemcsak jogává, de kötelességévé is teszi a városnak ősi czimere visszaállítását és hogy ez a czimer nemcsak művészileg áll felette a későbbi pecsétek alapján megállapított uj czi- merrajznak, de történelmi szempontból is jobban megfelel Nagybánya város jelentőségének. Az esetben pedig, ha a nagyméltóságu belügyminisztérium korábbi határozatát a , czimernek az 1483-iki pecsét alapján való megállapítására vonatkozólag véglegesnek tekintve, annak megváltoztatására nem tartaná magát illetékesnek, a város közönségének kérése Felséges Urunkhoz lesz megfelelő alakban felterjesztendő s nincs kétségünk az iránt, hogy ez a jogos és minden szemponttal teljesen megokolt kérés a legmagasabb helyen kegyes meghallgatásra fog találni. Fogadja a tekintetes Tanács kiváló tiszteletünk nyilvánítását. Nagybányán, 1905. január 2-án. Dr. Schönherr Gyula, Gaál Lajos, Lakatos Ottó, elnök. titkár. ügyvivő alelnök. HÍREK. Január 25. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Sziklay András bányafelvigyázót a ó-radnai bányahivatalhoz segéd kezelőtisztté nevezte ki. Rendőrfőkapitányi helyettesítés. Kristóffy József főispán a helyettes rendőrfőkapitányi teendők végzésével Smaregla Mihály rendőr- alkapitányt bizta meg. Eljegyzés. Rezső Gyula nagybányai jónevü ékszerész eljegyezte Tafler Gizella kisasszonyt. A nőegylet újabb kitüntetése. A nagybányai nőegylet a kecskeméti nőegylet országos női kézimunka és gazdasszonyi kiállításán gyékényből font gyönyörű tárgyaival díszoklevelet nyert. Köszönetnyilvánítás. Azért a részvétért, mely- lyel Nagybánya város közönsége szeretett férjem elhunyta felett érzett szomorúságunkat enyhíteni igyekezett, szivem mélyéből mondok magam és gyermekeim nevében köszönetét. Felejthetetlen halottunk egy hosszú életen keresztül állott szeretettel, teljes odaadással e város szolgálatában. A közpályán kifejtett munkásságának egyedüli jutalma volt az általános szeretet, amely őt életében környezte, s az általános bánat, mely sírjába kisérte. Mély gyászom közepette vigasztalást meritek abból a tudatból, hogy emlékét nemcsak hozzátartozói, de mindazok, akik ismerték, kegyelettel fogják megőrizni szivükben. Nagybánya, 1905. január 24. Özv. Schönherr Ar.talné szül. Csausz Anna. Halálozás. Dr. Steinberger Ferencz, nagyváradi apátkanonok, a budapesti központi papnevelde kormányzója január 17-én agyhártya- lobban váratlanul elhunyt Budapesten. Halála mélyen sújtotta nemcsak kiterjedt rokonságát, hanem az egyházat is, mely nagymüveltségü, közszeretetben álló pásztorát vesztette el benne. A gyászhirről városunk társadalma is mély meg- illetődéssel vett tudomást, mert az elhunytnak Nagybányán is számtalan jóismerőse s jóbarátja volt. Steinberger 1848. november 25-én született. 1870-ben szenteltetett pappá s eleinte Fehérgyarmaton káplánkodott, majd képezdei tanár s igazgató lett Szatmáron. 1876-ban szentszéki ülnöknek nevezték ki, 1893-ban pedig pápai kamarássá. 1899-ben nagyváradi kanonok, mig 1903-ban a budapesti központi papnevelő intézet kormányzója lett. — Mély részvéttel vesszük a gyászhirt, hogy az édes anya betegágyához városunkba érkezett dr. Wiedorn Adolfné szül. Köss Helén pár napi szenvedés után, tüdőgyuladásban elhunyt. A megrendítő gyászesetről a következő gyászjelentést vettük: Dr. Wiedorn Adolf szomorodott szívvel tudatja úgy a maga, mint anyósa özv. Köss Józsefné Farkas Angélia, sógornője Soltész Gyuláné Köss Erzsébet és a számos rokonok nevében is, hogy az édes anyja ápolására sietett szeretett hitvestárs, életét feláldozott jó leány, hűséges testvér: Dr. Wiedorn Adolfné Köss Helén folyó év és hó 23-án reggel 5 órakor, türelemmel viselt súlyos szenvedés után, az egyház utolsó áldásával, élte 33-ik, boldog házassága 12-ik évében jobblétre szenderült. Drága halottunk hült tetemét e hó 25-én d. u. 3 órakor fogjuk örök nyugvóhelyére kisérni, mig szerető leikéért e hó 26-án délelőtt 8 órakor mutatjuk be az engesztelő szent miseáldozatot. Nagybánya, 1905. jan.. hó 23. Béke lengjen drága hamvai felett! A boldogultat óriási részvét mellett ma, szerdán délután három órakor temették. — Vas Miksa kohómérnök, Hullán János fernezelyi kohómérnök sógora, életének 39-ik évében Aranyidkán sziv- szélhüdésben hirtelen elhunyt. F. hó 23-án temették nagy részvét mellett. A Polgári Kör tisztújító közgyűlése. A Polgári Kör f. hó 22-én tartotta Tor day Imre elnöklete alatt tisztújító közgyűlését. A közgyűlés megnyitása után elnök a maga és tisztársai. nevében bejelentette lemondását, mire a választást megejtették. Titkos szavazás utján elnök-' nek ismét Torday Imrét választották meg. Alelnök lett: Almer Károly; titkár: Incze Lajos; pénztáros: Langer Sándor; ellenőr: Mendi- hovszky József; ügyész: dr. Miskolczy Sándor; könyvtáros: Thurzó Ferencz; pincze gazda: Szűcs Károly. A választmány tagjai: Bányay József, Karnis Ernő, Bálint Imre, Bonis István, Smaregla János, Petky Gyula, Révész János, Glaviczky Károly, Égly Mihály, Kapás Mihály, Lerch Ignácz és Frits Sámuel. Póttagok: Iring Pál, Szellemy Geyza és Cscpey Ferencz. Thea=estély. A magyar vöröskereszt-egyesület február elsején rendezi első mulatságát a városi nagyszálló dísztermében, mely az előjelekből ítélve fényesen fog sikerülni. A táncz- mulatságot a meghívó nagy szerényen thea- estélynek nevezi, de már a meghívó is elárulja, hogy ez estélyen terített asztalok várják a vendégeket. Belépő-jegy személyenkint 2 K 40 í; család-jegy 7 korona. Jegyek előre válthatók Kovács Gyula könyvkereskedésében. A belépőjegy vacsorajegyül is szolgál. Felülfizetések a jótékony czél érdekében köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. A thea-estély kezdete este 8 órakor. A thea-estély rendezőbizottsága: özv. Turman Olivérné elnöklete alatt a következő urhölgyékből áll: Égly Mi- hályné, Gellert Endréné, Hanzulovits Kris- tófné, özv. Harácsek. Vilmosné, dr. Kádár Antalné, Mikes Jánosné, Szellemy Geyzáné és Újhelyi Hugóné. A rezervált erdők ügye. A városi képviselő- testület szombaton tartott rendkívüli közgyűlésében foglalkozott a lapunkban már részletesen ismertetett rezervált erdők ügyével. A közgyűlésen, melyen Geliert Endre polgármester elnökölt, igen magas nívón álló beszédek hangzottak el s nagyban hozzájárultak a kérdés megvilágításához. A rendkívüli közgyűlés eredménye az, hogy a magánbányák faszükségletének kiadása tárgyában szükséges szabályrendelet elkészítésére egy bizottságot küldtek ki. A bizottság tagjai a város részéről: Gellért Endre polgármester, Bálint Imre erdőtanácsos és dr. Miskolczy Sándor t. ügyész; a polgárság részéről: Almer Lajos, Molcsány Gábor és dr. Lovrich Gyula; a magánbányászat részéről: Moldován László, Stoll Béla és dr. Makray Mihály. Batyubál. Az ev. ref. egyház február hó 4-én rendezi hagyományos s kitűnő hírnévnek örvendő batyubálját, mely siker tekintetében bizonyára az idén is méltóan fog sorakozni az előbbi évek nagysikerű batyubáljai mellé. A meghívó, melyet most küldöznek szét, a következőleg hangzik: A nagybányai ev. ref. egyház elöljárósága 1905. évi február hó 4-én, az egyház pénztára javára a városi nagyszálló dísztermében zártkörű családias estélyt (batyubált) rendez, melyre kívül czimzettet és családját tisztelettel meghívja az egyház tanácsa nevében: Soltész Elemér elnök, Szűcs Károly pénztárnok, Dobi Ervin gondnok, Incze Lajos jegyző. Belépti dij: személyjegy 2 K, családjegy 6 K. Felül- íizetések a nemes czélra hálás köszönettel fogadtatnak. Jegyek előre válthatók Kovács Gyula könyvkereskedésében. Kezdete este 7 órakor. 1905. január 26.
