Nagybánya, 1905 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1905-06-22 / 25. szám
1905. junius 22. NAGYBÁNYA 3 szerkezetű tornya, a mennyiben alapfalazata nem lévén, az a homlokzatnak kiugró csucs- ivezetén nyugszik s olyan hatást tesz, mintha az a levegőben szabadon emelkednék; oly szerkezet, melyet a modern épitőművész a technikai vívmányok daczára is alig merne ma alkalmazni. A szerkezet szilárdságának bizonyítéka, hogy hatszáz év viszontagságai után ma is teljesen ép állapotban van. A templom másik érdekes részlete csúcsíves oromzattal ellátott kapuja, melynek ivmezőjében lévő dombormű hazánk gótikus szobrászaténak egyik legkiválóbb emléke, a psychostasiát, szent Mihály arkangyalt ábrázolja, egyik kezében pallost tartva, mig másik kezében lévő mérleggel a jó és a gonosz lelkeket mérlegeli. Kassa ezen két csúcsíves műalkotása nagy hatással volt vidékének építkezésére, mely főleg az erős autonómiával biró Abauj-, Sáros- és Szepesmegyékterületén volt a legintenzivebb; erről a kisebb nagyobb városi és falusi templomok tanúskodnak szép számmal, ilyenek Abaujmegyében Abaujvár, Korlát, Szikszó és Szepsi; Sárosmegyében Bártfa, Eperjes, Kis- szeben, Komlóskeresztes, Nagysáros, Palocsa, Szinnye, Kéthárs és Zboro; Szepesmegyében Lőcse, Kézsmárk, Igló, Csütörtökhely, Káposztafalu, Szepesbéla, Szepesszombat, Szepesolaszi, Göllniczbánya, Darócz, Körtvélyes, Nagyszalók, Jamnik, Poprád, Lomnitz, Topporcz, Márkus- falva, Mühlenbach, Nagyőr és Maldur városok, illetve falvak gótikus építményei. Ezek közül kiválik Sárosmegyének legnevezetesebb csúcsíves emléke, a XV-ik század elejéről származó eperjesi csarnok-templom, mely elnevezését hajóinak egyenlő magasságától és szélességétől nyerte; ezen műemléket azonban felülmúlja alaprajzának és felépítésének, valamint pompás részleteinek szépségénél fogva a szent Egyedről elnevezett bártfai plébániatemplom. Keletkezésének idejét nem ismerjük; valószínű, hogy aXIV-ik század elején épült. Fontosságát emeli azon körülmény, hogy építőit ismerjük, igy Miklós és István bártfai, illetve kassai kőfaragómestereket, kik a sekrestyét, Orbán mestert, az előcsarnok és Frankin Ste- mazek János anspachi illetőségű mestert, a torony építőjét. Szepesmegye volt az, melynek legtöbb városa a csúcsíves építkezés idején épült és virágzott s igy nem csoda, hogy az erősen lüktető kulturális élet mellett ezen megye dicsekszik a csúcsíves jelleg legnagyobb mértékével. A lőcsei, szent Jakabról nevezett templom a legnagyobb reánk maradt középkori templomaink közé tartozik. Műtörténeti jelentőséget páratlanul gazdag régi felszerelése ad, úgymint az orgonakarzat, ciboriuma és a főoltár, melynél nagyobb arányú s ornamentikájának pazar is használt azzal az erős gondolkozásu, határozott tettü leánnyal szemben. Margit szép arczát sápadtság borította, szive oly erősen dobogott, mintha kiakart volna szakadni. Erezte, hogy életének egy oly válságos pillanata előtt áll, a melytől mindene függ. Izgatott, remegő hangon felelt Laczinak. Szerette volna, ha elhagyja, de mintha valami benső vágy, félénk kívánság hajtotta volna, hogy marasztalja, ne küldje el. Egyszer csak azon vette észre magát, hogy keze a Lacziéban van. Nem ellenkezett a merészen elmondott szavak oda hullottak a lelkére ............. A biztos feleletet másnapra halasztotta. Az egyik emeleti lakás balkonján végig ömlött a holdsugár és oly édesen pihent meg a kacskaringós felfutók széles levelein. Laczi a házelőtti kispadon álmodta tovább az újra feltámasztott boldogság ragyogó álmait, addig fönn a balkon egyik oszlopához támaszkodva, az a szépséges szőke leány is szőtte tovább reményes boldogságát. Oly édesen nézett ki az a leány, úgy álmodva, szemeinek megkapó ragyogásával, azzal a nagy boldogságot sejtető puha, meleg mosolylyal az ajkain. Margit felegyenesedett a támaszkodásból, szemei nagyra, sugarasra nyíltak, karjait kitárta, mintha magához akarta volna ölelni azt a fiút. Döntött, nyugodt, boldog szívvel ment pihenni. A fiút még a hajnal is ott köszöntötte a kis pádon, a mikor még oly néma volt az egész fürdő és oda hallatszott a gyorsan csergedező hegyi patak csobogása. A hajnali szellő hidegen leggyinté a fiú arczát. Aludni ment. díszítésénél fogva szebb szárnyas oltárral templom még külföldön sem dicsekedhetik. A csúcsíves építészetnek valóságos gyöngye a' csütörtökhelyi kápolna. Nem terjedelme avatja azzá, hanem arányainak meglepő finomsága és ékítményeinek legszigorúbb stilszerüsége; égbetörő boltozatával, gazdagon és bámulatos technikával tagozott műrészleteivel oly hatással van a szemlelőre, mint egy gondosan kidolgozott gótikus ereklyetartó, melynek gyengéd faragványai közel négy évszázad viharaival voltak képesek daczolni; ugyan nem vonultak el ezek nyomtalanul felette, de szerencsére a török által meg nem közelitett vidéken lévén, legalább hírmondóul maradt fent mintegy kárpótlásul annyi elpusztult fényes emlékeinkért. A Felvidék középső részének gótikus műemlékei külön csoportot képeznek. Róbert Károly alatt a bányaművelés és a kereskedelem gyors fellendülésével az építkezési tevékenység is karöltve haladt. Műtörténeti fontosságánál fogva főleg Körmöczbánya, Selmeczbánya és Beszterczebánya válik ki, melyek közül az elsőség a legutóbbit illeti meg. Templomát a renaissance ízlésben végzett renoválás teljesen kivetköztette eredeti jellegéből, melyet a hozzáépített szent Borbála kápolna szerencsére elkerült. A templom érdekességét fokozza remekművű bronzkeresztelő-medenczéje, melyet az 1475-ik évben Judoc mester, beszterczebányai haragöntő készített. Hazánk nyugati részén a gótikus alkotások száma aránylag elég nagy. Kiválóbbak Po- zson}rban a székesegyház, a ferencziek temploma s ugyanennek kápolnája, valamint a Clarissák temploma, a nagyszombati társaskáptalani templom, a soproni plébánia és a benczés templom, a garamszentbenedeki és a XIII-ik században épült budavári főtemplom, melyet jelenleg Mátyás templom néven ismerünk, mivel építését ezen, a tudomány és művészetek terén Európában vezérszerepet vitt bőkezű és fennkölt lelkű fejedelem fejeztette be. Magyarország többi csúcsíves templomai közül fontosabbak Ugocsamegyében a nagy- szőllősi, Beregmegyében a beregszászi, Borsod- megyében a miskolczavasi, Zólyommegyében a zolypmi, breznóbányai, zólyomlipcsei, radványi és badini, Hontmegyébön a bakabányai és a márianosztrai, Liptómegyében a rózsahegyi, szmrecsányi és okolicsányi, Gőmörmegyében a rozsnyói, csetneki, krasznahorkaváraljai és a geczelfalvi, Nógrádmegyében a máriaverebélyi, Nyitramegyében a szakolczi és a vágujhelyi, Zemplénmegyében a tőketerebesi, Szatmárme- gyében a nagybányai, Erdélyben a segesvári, brassói, szászsebesi, nagyszebeni, medgyesi, nagyenyedi, beszterczei, kolozsvári, tordai, deési csúcsíves templomok, mint a régelmult időknek Még a fürdőben megtörtént az eljegyzés. Határtalan volt a Laczi boldogsága. Az esküvőre nem mehettem el, de elmentem egy másik nevezetes alkalomra, a — keresztelőre. Piros-pozsgás, ragyogó szépségű, kerek arczu kis menyecske lett Margitból. Túláradó boldogsággal altatgatta karján azt a kis sivitó porontyot. Mindegyikük a másikhoz hasonlította. Pedig egyikhez sem hasonlított, mert minden piczi gyermek olyan egyforma szokott lenni. Rózsás napsugarak szűrődtek keresztül a rózsaszínű selyem függöny redői között s az őszi verőfény körül ragyogta azt a kis puha, selymes fészket, azt a pehellyel kibélelt kis bölcsőt, a melyben oly édesen szuszogott a piczinyke legény, a kis Laci. De nagy boldogság is volt abban a ringatható kis jószágban. Körül állottuk, szótlanul néztük az apróságot, nem mertünk szólani, féltünk megzavarni a kis poronty boldog álmait, talán kis angyalokkal álmodott, hisz ő abban a házban a boldogság angyala volt. Laczi és Margit átölelve tartották egymást, arczukon végig ömlött annak a végtelen boldogságnak pírja, a mely az egyedüli, a mely a valódi . . . Akkor jutott eszembe az egész história, hogy levelet kaptam tőlük a tenkei fürdőből, viszontlátták azt a helyet, a hol boldogságuk újra feltámadt, ott sétálgattak azon a keskeny ezüst szallaghoz hasonló ösvényen, a hol álmaik újra kezdődtek, de most már nem ketten, hanem hárman, ott volt a kis bébé is, most már nem kétkedve, epedve várva felujulást, hanem valóra vált reménynyel . . . Égiy Sándor. ma már néma, de mégis hangosan szóló emlékei, fennen hirdetve a régiek nagy kultúráját. A tatárjárás szomorú tapasztalatai megtanították IV. Bélát arra, hogy a hegyen épült városok és várak nyújtanak legtöbb védelmet a betörő elienség ellen s ezek eredményezték a szilárdabb építkezést, főleg pedig a várak emelését és a városoknak falakkal való bekerítését s adott lendületet a várépitkezésnek, melynek legbecsesebb alkotása a vajda-hunyadi lovagvár, melyhez a törökverő Hunyadi János emléke fűződik s a mely fényesen igazolja építőjének műizlését és stratégiai tehetségét. Nemzetünk egykori nagyságának sugarai aranyozzák be a Hunyadiak ezen ősi fészkét, melynek építési évét a főkapu felett a következő felírás mutatja: „Hoc opus fecit fieri magnificus dominus Johannes de Hunyad regni hungarie gubernator anno domini 1452. Myskovszky Eroß. A kereskedő ifjak fánczesíéíye. Előkészületek a telefonnál. Falb Rudolf: Brrrrrrr. (Nyugodt, erős hangon.) Halló, ki beszél? Álelnök-. A nagybányai kereskedő ifjúság állandó vigalmi, téli és nyári tánczestelyeket rendező bizottságának tiszteletbeli alelnöke. Falb : Ah, van szerencsém! (Kíváncsian.) Mivel lehetek szolgálatára uram? Alelnök: Városunk közönségét érdeklő igen nagy fontosságú ügyben volnék bátor kérni nagybecsű és kegyes támogatását. Nagyságod, mint az égboltozat éber megfigyelője, a zivataros bátor megjósólója, a felhők irányitója nagy szolgálatot tehet városunk közönségének s Merkur ifjait örök hálára kötelezhetné, Falb : (Mindinkább elcsodálkozva.) Hogyan alelnök ur, nem értem önt. Alelnök: Kérem, türelem, mindjárt megérti Nagyságod. A nagybányai kereskedő ifjúság évenként városszerte nagy közkedveltségnek örvendő tánczmulatságokat szokott rendezni, melynek sikere felülhalad minden várakozást. S ez nem is csoda, mert a rendezőség mindig valami ügyes ötlettel lepi meg a tánczoló közönséget. Legutóbbi gyűlésükön az az ötlet győzött, hogy a tánczmulatságot a szabadban tartjuk meg, a jó Isten csillagos ege alatt, erre úgyszólván kínálva kínálkozván a nagyvendéglő aszfaltos kerti helyisége. Ha ez sikerülne, a nagybányai bálok krónikás könyvébe aranybe- tükkel irnók be nevünket. Ez azonban tisztán Nagyságodtól függ. Falb: (Egészen elképedve). Tőlem? Hogyan ? Zsábás lábaimat már aligha tudnám tánczra egyengetni s hangom sem elég érczes a hölgy boston rendezéséhez. Alelnök: (Észre veszi a félreértést, hevesen). Nem, nem. Tánczolunk mi nagyságod helyett is kivilágos kivirradtig s derék vigalmi bizottságunk tagjai között száz is akad, ki jobban tudja a négyest vagy bostoni rendezni, mint akármelyik kiérdemült udvari táncz- és illemtanár . . . Falb : (Türelmetlenül). De hát az Istenért, mit akarnak tőlem ? Alelnök : Oh nagy dolgot. Nagyságod a mi nyári mulatságunk napjára, junius 17-ére annyi csomópontot konczentrált jóslatában, hogy elég volna egy téli mulatságra. Ezek a csomópontok pedig vészt, vihart, zivatart, fellegsza- kadást s nyári mulatságunk teljes elmosását jelentik, mi pedig a lámpionokat is megrendeltük már . . . Falb: (Nagy érdeklődéssel Még most sem értem önt alelnök ur! Alelnök: Nem ért Nagyságod? Hát világosabban beszélek. Szívja vissza Nagyságod a junius 17-.ki csomópontokat s helyezze át junius 18-ára. Falb: (Hahotázva). Szívjam vissza ? Legyen meg az ön akaratuk. Visszaszivom. Alelnök: Egész életén a kereskedők hálája fogja kisérni. Falb: Tehát ezennel visszaszivom s junius 18-ára helyezem át. Alázatos szolgája. Alelnök: Ászszolgája! Éljen. (Magában) Mégis hunczut a nimet! A jóslat. A rendező-bizottság pedig álmélkodva olvasá a másnapi lapokból, hogy a junius 17-iki csomóspontok junius 18-ára gyülekeznek. Cs&k
