Nagybánya, 1905 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1905-02-09 / 6. szám
4 NAGYBÁNYA 1905. február 9. Mihályné, Szabó Istvánná, Wiesner Richardné, Smaregla Mihályné, Heffler Józsefné, Moldován Antalné, Madán Ferenczné, Berényi Izidorné, Smit Sándorné, Lerch Ignáczné, dr. Káplány Antalné, Nagy Györgyné, Szóke Jánosné, Újhelyi Hugóné, Fábián Lajosné, Göbel Imréné, Marosfy Dezsőné, Torday Imréné, Bányay Józsefné, Bányay Károlyné, dr. Kádár Lászlóné, Virág Bálintné, Szűcs Károlyné, özv. Lajos Györgyné, Soltész Elemérné, dr. Kádár Antalné, Mátéfy Ferenczné, Bonis Istvánná, Kis Béláné, Molcsány Gáborné, Steinfeld Móriczné, Vetter Ambrusné, Rumpold Gyuláné, Neubauer Hermin, Vigh Lászlóné, Steinfeld Sámuelné, Harácsek Vilmosné, Simay Tivadarné, Bittsánszky Edéné, György Gusztávné, Oblatek Béláné, Weisz Györgyné, Mikó Béláné, Takácsné Matolcsy Blanka, Gellért Endréné, Almer Károlyné, Stoll Gáborné, Prih- radny Kálmánná, Kunay Edéné, Stoll Béláné, Hanisch Viktorné, Révész Jánosné, Gellért Béláné, Öttömössy Gyuláné, Géresy Jánosné, Galló Antalné, Mikes Jánosné, Robelly Lajosné, Bálint Imréné, Jamnik Viktorné, Muzsnay Ferenczné, Bay Béláné, Thorma Béláné, Bertalan Miklósné, Neubauer Ferenczné, Grillusz Emilné, dr. Mis- kolczy Sándorné, Nagy Jánosné, Köhler Jánosné, Cziffermayer Lőrinczné, Hanzulovits Kristófné, Szabó Adolfné. * A vöröskereszt-egylet fényes thea-estélye nyomán támadt hullámok még alig simujtak el, hölgyközönségünk talán még alig pihente’ ki annak fáradalmait, midőn ránk köszöntött a szombat este, az ev. ref. egyház nagyhírű batyubálja. Eleganczia, jókedv tekintetében méltóan sorakozott a vöröskeresz-egylet thea-estélye mellé, sőt látogatottság tekintetében túl is szárnyalta azt. Hiába, az ev. ref. egyház batyubálja minden évben csodákat mivel: széttördeli a társadalmi osztályok között fennálló avult korlátokat s a vidám, pajkos jókedv jegyében egyesíti városunk társadalmának minden osztályát. Még nem volt hét óra, midőn a fényesen kivilágított s nagy elegancziával diszitett nagyterem úgyszólván zsúfolásig megtelt közönséggel. Bájosabb, festőibb képet, mint a minőt a diszterem parkettjének hullámzó sokasága mutatott, elképzelni is alig lehet. Szebbnél szebb, bájosabb- nál bájosabb asszonyok és fiatal leányok tenger sokasága mosolygott, csevegett, incselkedett és — hódított. Csoda-e, ha az aranyfiatalság a legnagyobb türelmetlenséggel várta a táncz kezdetét. S a tánczrendből a fiatalság előlegezett is magának egy csárdást, melyet még vacsora előtt roptak el kikicsattanó jókedvvel. A háziasszonyok részéről meg ezalatt folyt a szives invitálás, annyi lekötelező, beczézgető szívességgel, oly ellenállhatatlanul kedves reá- beszéléssel, hogy csak azt sajnálhatta az ember, hogy egyszerre az összes asztaloknál helyt nem foglalhatott. A dúsan terített asztalok, melyeknek már a terítése s diszitése is a legraffináltabb fővárosi Ízlést csillogtatta, a diszterem négy sarkánál húzódtak el s oly fejedelmi bőkezűséggel voltak megrakva minden jóval, mi szem-szájnak kellemes, hogy az ember valóban zavarba jött a nagy kérdés fölött: min is kezdje s min is végezze ? A háziasszonyok tisztét Dobi Ervinné, Gyalay Gyuláné, ifj. Langer Sándorné, dr. Miskolezy Sándorné, Soltész Elemérné, Szűcs Károlyné adótárnokné, Torday Imréné és Thurzó Ferenczné töltötték be, kiknek egy egész sereg fiatal asszony s leány segédkezett a kiszolgálásban. Számos leányka pedig a szivar, czigaret s kávé árulásában fejtett ki dicséretre- méltó ügybuzgóságot, minden zsarolás kizárásával is csinos összeggel fokozva a jövedelmet. Vacsora folyamán volt egy kisebb kaliberű sorsjáték is. Egy urhölgy, ki nevét titokban óhajtja tartani, egy díszes divánpárnát ajánlott fel az egyháznak kisorsolás végett. A sorsjáték kedves ötlete 30 korona jövedelmet hajtott. A batyubál hagyományos szokás szerint a késő reggeli órákban ért véget s kik részt vettek e mulatságban, pedig igen sokan vettek részt, bizonyára legkedvesebb emlékeik közé sorozzák s hálás szívvel adóznak azoknak, kiknek áldozatkészsége, fáradhatatlansága és páratlan szeretetreméltósága e tündéréjet elővarázsolták. A négyeseket 70 pár tánczolta. A batyubál igen szép jövedelmet juttatott az egyháznak, a számadások lezárása azonban még napokat fog igénybe venni. Úgy a vöröskereszt-egylet thea-estélyén, mint az ev. ref. egyház batyubálján Ádám József kitűnő zenekara működött közre általános megelégedésre. A bemutatott uj darabokkal pedig nagy tetszést aratott. HÍREK. Február 8. Személyi hírek. Km. Pap Sándor, a magyar- láposi kerület képviselője f. hó 10-én állandó tartózkodásra a fővárosba utazik. Doktorrá avatás. Teleki Jenő grófot f. hó 4-én a kolozsvári egyetemen a jogtudományok doktorává avatták. Esküvő. Vetter Ambrus posta- és távirda- főnök f. hó 4-én lépett házasságra özv. Gferer Jakabné szül. Brunner Hermin urhölg3rgyel. Az egyházi esketést a menyasszony rokona: dr. Csókás Vidor lelkész végezte a menyasszonyi háznál, mely alkalommal igen szép beszédet intézett az uj párhoz. Az esküvőt családi körben fényes lakoma követte. A minoriták névtára. A magyarországi minorita-rend kiadta az 1904—1905. tanévre szóló névtárát, mely hivatva van a kiválóan hazafias rend jelenlegi tagjairól s arról a széleskörű működésről beszámolni, melyet a rend úgy az ifjúság nevelése körül, mint a lelkipásztor- ság terén kifejt. A rend élén dr. Csák Cirjék, aradi plébános s a vaskorona-rend tulajdonosa áll, ki mint rendfőnök és római főbiztos 1895. óta, tehát egy egész évtizeden keresztül intézi a rend ügyeit. A minorita-rendnek Magyarországban négy kerületre felosztva 16 háza s a növendékeken és segédlelkészeken kívül 74 tagja van. A rend vezetése alatt 9 plébánia, 2 gimnázium és 7 népiskola áll; tagjai közül 6 hittudor, 1 kánonjogtudor, 1 bölcselettudor, 17 okleveles középiskolai tanár és hittanár van; pápai kitüntetésben részesült 3, királyi kitüntetésben 2. A rend növendékei a római, innsbrucki és kolozsvári egyetemen neveltetnek, hittani intézete pedig Marosvásárhelyen van Mónay Ferencz rendi magister, városunk szülötte szakavatott s buzgó vezetése alatt. A rend kormányzását a rendfőnök mellett a 16 tagból álló kormánytanács végzi, melyben a nagybányai család tagjai közül Blaskovieh Frigyes, mint örökös és Lakatos Ottó, mint ideiglenes kormánytanácsos foglalnak helyet. A nagybányai család öt tagot számlál, kiknek élén Dobróezky Alajos áll, mint házfőnök és a giródtótfalusi plébánia adminis- tratora. Végre érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy a rend tagjai közül három, mint hittérítő működik: kettő Moldvában, egy pedig Eszak- amerikában s hogy Rómában az apostoli magyar gyóntató: dr. Czaich Gilbert, szintén a minoritarend tagja. Választó közgyűlés. Január hó 17-re tűzte ki Szatmárvármegye alispánja a választó közgyűlést, melyen a városnál megüresedett igtatói s esetleg megüresendő irnoki állás lett volna betöltendő. A közgyűlést azonban a közbejött akadályok miatt el kellett halasztani. A választó közgyűlés megtartását a vármegyei alispán újabban február hó 23-nak délutáni 3 órájára tűzte ki. Orgyilkosság. Szégyenkezve Írjuk e sorokat, mert tudjuk, hogy ezeket az utókor is olvasni fogja s talán a mai társadalmi viszonyokról alkotandó ítéletébe figyelembe is veszi. De krónikások vagyunk s az események följegyzésébe túlságosan válogatósak nem lehetünk; azonkívül a közügynek 'a szolgálatában is állunk s ha valahol gazságot tapasztalunk, kénytelenek vagyunk ostort venni a kezünkbe ... Most is ilyen gazság ellen kelünk ki, a névtelen levelek ellen, melyeknek szennyes áradata az utóbbi időben ismét megindult városunkban. Sötét alakok, kiknek szivéből hiányzik minden nemesebb érzés, a névtelenség köpönyegébe burkolva'és sokszor a tisztesség álarcza alá rejtőzve, hol itt, hol ott jelennek meg s intéznek támadást orgyilkosok módjára gyanútlan embertársuk ellen. Elferdített írásokkal, melynek minden vonása magán viseli az erőszakoltság jellegét, gyanúsítják, rágalmazzák kiszemelt áldozataikat, nem törődve azzal a fájdalommal, melyet gonosztettükkel a legtöbbször ártatlanul megtámadottaknak okodnak. Mi már e szemét népről egy alkalommal elmondottuk véleményünket, de nem állhatjuk meg, hogy most, mikor a névtelen levelek ördöge ismét kisért, a nyilvánosság előtt újból szemükbe ne vágjuk az illetőknek, hogy a mit tesznek: gyalázat, a hogy teszik: nyomorult gyávaság. Vigyázzanak, mert a közmondásbeli korsó egyszer eltörhetik, az ismeretlenség homálya eltűnhet s akkor mi leszünk az elsők, kik ezeket a leálczázott sötét alakokat átadjuk e közmegvetésnek. Halálozás. Megrendítő gyász érte a kiterjedt Bottyán-családot. Egyik derék, törekvő tagja, ki munkásságával, a közügyekben való szereplésével általánosan tisztelt és becsült nevet szerzett magának: Bottyán Géza mészárosmester hirtelen, váratlanul elhunyt f. hó 2-án. Az alig 43 éves, életerős férfit agyszélhüdés ölte meg. Az utóbbi időkben, mióta a láposi kompnál történt szerencsétlenség alkalmával erősen meghütötte magát, gyakran betegeskedett,, de azért nem volt rábírható arra, hogy ágyban feküdjön. Gyengélkedve is fáradhatatlanul végezte dolgait s mint a függetlenségi párt egyik oszlopos embere, igen tevékeny részt vett a legutóbb lezajlott képviselőválasztásban. Még halála napján is, bár már akkor nagyon rosszul érezte magát, fölkelt s elment kistéri üzletébe. Ott azonban oly rosszul lett, hogy összeesett s szánon kellett hazaszállítani. A katasztrófa ezután nemsokára bekövetkezett. Bottyán előljárósági tagja volt az ipartestületnek s tagja volt a városi képviselő- testületnek is. Benne egyik érdemes polgártársunk dőlt idő előtt sirjába. F. hó 4-én temették óriási részvét mellett. A gyászszertartást Soltész Elemér ev. ref. lelkész végezte, ki a halottas háznál megható gyászbeszéddel vett búcsút a halottól, mig a temetőben Imre József s. lelkész mondott magasan szárnyaló imát. A család a következő gyászlapot adta ki: Özv. Bottyán Gézáné szül. Schmotzer Vilma a saját, valamint a kiterjedt rokonok, jóbarátok és ismerősök nevében is fájdalmas szívvel jelenti, hogy a í pótolhatatlan hű férj, szeretett testvér, odaadó jó sógor és rokon Bottyán Géza városi képviselő folyó hó 2-án délelőtt 9 órakor, életének 43-ik, legboldogabb házasságának 18-ik évében szivszélhüdés következtében váratlanul elhunyt. Drága halottunk áldott porait f. hó 4-én délután 3 órakor helyezzük az ev. ref. vallás szerint örök nyugalomra. Nagybányán, 1905. február 2-án. Legyen áldott emléke. Bodenlósz Mihályné anyósa. Id. Element Károly és családja, Bottyán Gyula és neje : Fekete Teréz, Bottyán Gábor és neje: Szilágyi Juliska, Bottyán Ida és férje: Tótfalusi József, Bottyán Mária és férje: Szilágyi András, Bottyán Laczi és neje: Boronkay Mariska, testvérei és sógornői. Schmotzer Károly és neje: MaliBoriska, Schmotzer Andor, Bodenlósz Ilona és férje: Sziklai András, Székely Mihály,, Glavitzky Károly és családja, sógorai és sógornői. Patay Ferencz és családja, Patay József és családja, unokatestvérei. Sziklai Ilonka és Laczika keresztgyermekei. Ki lesz a szatmári - eperjesi szinikerület igazgatója ? Pap Géza szatmári polgármester, a szatmári-eperjesi szinikerület igazgatója a .kerület választmányát f. hó 14-ére ülésre hivtá össze. Ezen az ülésen döntenek azon kérdés fölött, hogy a kerületet mely pályázónak adják. Úgy látszik, hogy a kerület nem igen kapós, mert csak két pályázó akadt: Krémer Sándor, a jelenlegi igazgató és Baráti Rezső színházi titkár. A minorita-rend uj bérháza. Említettük, hogy a nagybányai minorita-rend a Magyar-utczában egy bérházat szándékozik építeni, mely nagyszabású kivitelénél fogva egyike lesz legszebb s legmodernebb bérházainknak. Az építkezésre az engedélyt a vallás és közoktatásügyi miniszter már megadta s a szükséges összeg is rendelkezésre áll. Az építkezés ügyében a napokban városunkban időzött Tabakovics Emil, a bérház tervezője s az építkezés megkezdésére a szükséges intézkedéseket megtette. A pályázati hirdetményt még e hét folyamán kibocsátják, úgy, hogy az építkezés még márczius hó közepe táján meg lesz kezdhető. Luther-bál. Az ág. ev. egyház márczius hó 7-én tombola játékkal egybekötött Luther-bált rendez. A bál iránt már is nagy érdeklődés mutatkozik.
