Nagybánya, 1905 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1905-05-25 / 21. szám

1905. május 25.

3

románkori festményeket nem annyira a színezés, mint inkább a tárgy eszmei tartalma jellemzik.

Az ezen korbeli falfestészetnek, mint a száraz, secco, vagy nyirkos, fresco falra festett képek tárgyai általában a megváltás történetét és a szent legendák jeleneteit érzékitik meg, mint a passiót, a vértanúi cziklusokat, a mennyei liturgia ábrázolását, erkölcsi képes példázatokat, az utolsó Ítélet, a választottak és kárhozottak változatos jeleneteit s később kiterjeszkedik a nemzeti tárgyakra is, melyekben nemzeti szentjeink legendái a hazai történet hősmondáival kapcsolatosan örökittetnek meg.

A faliképek kidolgozása felületes, kezdetleges, a színezésben nem fektet súlyt az árnyék és világosság megosztásának fontosságára, a mi a testek plasztikájának elengedhetetlen kelléke, sőt kezdetleges maga a rajz is; a levegő- és vonaltávlatnak nyoma sincs, az arczok kifejezésnélküliek és az alakok mozdulatai esetlenek, merevek s a mint a románkori szobrászat jellemzésénél szó volt, ugyancsak az a tipikus sajátság vonatkozik az ezen korszakbeli festészetre is, a mennyiben a falképek a természeti hűség mellőzésével régi minták után készülvén, csupán dekorativ jellegűek s nem a valóság hü vissza- tükröztetésének az eszközei.

Myskovsíky Ernő.

Emléksorok.

— A József Főherczeg Szanatórium Egyesület emlékkönyvéből. —

A legnagyobb boldogság abban rejlik, hogy szenvedő embertársaink kínjait csillapítsuk és nyomorát enyhítsük.

A (jussta főherczegnö.

*

Ütött az óra! Ittaz ideje, hogy minden honfitársát, testvérét szerető magyar kezetfogva, váltakozva dolgozzék szenvedő testvéreink megmentésén. Itt az ideje, hogy minden szív, melyben némi szeretet, némi irgalmasság, emberiesség honol és ezen tettől, ezen irgalmasságtól, emberiességtől hajtatva a szent czélért buzduljon. Itt az ideje, hogy minden erőnket megfeszítve, áldozatot nem kiméivé szárítsuk százezrek köny- nyeit, enyhítsük százezrek kínjait, gyógyítsuk édes testvéreinket, őket a biztos halál markából kiragadva!

Isten áldása bőven visszafizetendi minden e szent czélra szánt áldozatainkat!

József Ágost főherczeg.

*

A mit ezen legkisebb atyámfiai közül cselekedtetek, nekem cselekedtétek, mondja az Ur.

Vaszary Kolos.

*

Minden fillér, amelyet a nép-szanatorium javára juttatunk, egy-egy cseppolaj e sötétség elleni küzdelemhez.

Szikra (Gróf Teleky Sándorné.)

*

Egyesült erővel küzdve és Istenben bízva lehet csak reményünk az emberiséget sújtó csapások enyhítésére.

Gróf Széchenyi Sándor.

*

Nekem úgy látszik, hogy az emberi élet és egészség becsét mi magyarok még nem eléggé méltatjuk. Pedig ha a jövőbe tekintünk, arra több okunk volna, mint másoknak.

Darányi Ignácz.

*

Legjobban szeretik hallgatni az oly prédi- kácziót, mely a könyörületességről és az alamizsnáról szól, de legtöbben a kapásra s csak kevesen az adásra gondolnak.

Gróf Csáky Károly.

*

Európa akkor lesz boldog, ha a kaszárnyákat átalakítják szanatóriummá, a tüdőbetegek számára.

Rákosi Viktor.

*

Ne ítéljetek és nem Ítéltettek; ne kárhoztassatok s nem kárhoztattatok; megbocsássatok, néktek is megbocsáttatik; adjatok, nektek is adatik!

Kossuth Ferencz.

NAGYBANYA

Szerétném mindem orvos zsebórájára, a czimlapra ráírni: Soha beteget vigasztaló szó nélkül el ne haggj!

Gárdonyi Géza.

*

A szenvedés nyomában egy angyal jár a földön, mint az ég küldötte s gondos kézzel gyógyítja a balsors által vágott sebeket, felszántja a fájdalom könyüit és uj életre kelti a haldokló reményt.

E jó angyal a szeretet s lakhelye az érző, nemes szivek. Innét indulva ki végzi áldott munkáját az emberiség boldogitására, az Isten dicsőítésére. Minden jótékonyczélu intézmény, a szerencsétlenek védelmére önzetlenül hozott minden áldozat: egy-egy diadala a földilétet ostromló nyomorúság felett.

Gyurátz Ferencz.

*

Az élet hosszabitásának titkát sokan keresték, de még senki sem találta fel. A titok azonban csak abban a .tanácsban rejlik: aki hosszú életet akar elérni, rossz életmóddal ne

rövidítse.

Zsilinszky Mihály.

*

A szeretet a világ megváltója,

Ez fedi a bűnt, az árvát ez óvja.

Ez ád kenyeret a koldus kezébe.

Az elhagyottnak ez a menedéke.

— Csak egy szentség van a világ felett

Örökkétig való:

a szeretet!

Szabolcska Mihály.

*

Korunk nagy társadalní kérdéseinek megoldásához a humanizmus útja vezet. A ki manapság emberbaráti intézményeket alkot, azok fel- virágozásán közreműködik, nemcsak a szív sugallatát követi, hanem egyszersmindenkor szellemének intő szavára is hallgat . . .

Wlasics Gyula.

*

A sorvasztó láztól agyongyötört testben - többnyire erős, nemes, türelmes lélek lakik és az izzó szemekből a legtisztultabb világnézet fénye ömlik a látogatóra. Nincs is ennél meggyőzőbb apológiája a természetfölötti hitnek, | lévén a hosszas betegségben megtisztult lélek a tulvilági élet küszöbén az igazság iránt a legfogékonyabb.

Máj lát h Gusztáv gróf.

*

Ki az én felebarátom ? ... . És hozzája menvén, beköté sebeit.

(Sz. Lukács 10. fej.) Dessen'ffy Sándor.

*

Nem a nagy hadvezérek és államférfiak, de azok az emberiség jóltevői, kik az élet szenvedéseit enyhíteni képesek.

Gróf Zay Miklós.

*

Van egy dalom, a Drótostótban szoktam énekelni, a refrénjét leirom.

A ki segít a szegényen Az ég áldása lesz azon,

És pénznél, nyereségnél Többet ér a haszon.

A ki segít a szegényen Az ég áldása lesz azon,

S a jó Isten áldása :

Valódi tiszta haszon.

Sziklay Cornél,

*

Hol volnánk, ha a pusztító tüdővész ellen nem védekeznének az államok, mint a véres háborúk ellen.

Nagy Jenő.

*

Ki a tüdőbajos betegnek vissza adja egészségét: uj embert, uj életet teremt és ennek áldása kiterjed reá és az egész országra.

Hegedűs Sándor.

*

Mint a nap a reggeli harmatot, úgy szárítja fel a jótékonyság enyhét nyújtó melege embertársaink szenvedéseinek fájó könnyeit és nyomdokában — Áldás fakad.

Gróf Hadik Béla.

Minden fillér, mit a tüdővész küzdésére fordítunk, adomány a haza oltárára.

Azokat arra helyezni hazafiui kötelesség.

Horváth Béla.

*

Isten nevében.

Virágkora múltán Rózsa hervadoz.

Még álma. sem volt tán S kis lány — sorvadoz.

Éltél, Isten rendje Rózsa, hogy lehullj;

De te, szűzi zsenge Bimbó el ne múlj!

Isten rendjét sérti A kora halál.

Szivünk meg nem érti S vigaszt nem talál.

Mikor ellenében Küzdelem merész;

Isten szent nevében Nagy az emberész.

Kozma Andor.

HÍREK.

Május 24.

Személyi hirek. Szathmáry Béla miniszteri tanácsos hosszabb tartózkodásra kedves nejével együtt városunkba érkezik. - Almer Béla mátészalkai gyógyszerész pár napot városunkban töltött.

Uj tb. vármegyei főorvos. Kristóffy József főispán dr, Schönpflug Bélát, Szatmárvármegye orvosi karának egyik jeles tagját tb. vármegyei főorvossá nevezte ki.

Miniszteri biztos. A nagybányai állami főgimnázium ez évi érettségi vizsgálataira a m. kir. közoktatásügyi miniszter Szele Róbert dr. fővárosi igazgatót küldötte ki.

Változások a fóerdóhivatalnál. A földmivelés- ügyi m. kir. miniszter Schönherr Sándor központi erdészt a fernezelyi erdőgondnokság vezetésével, Mikes János erdőmestert pedig a főerdő- hivatali pénztár kezelésével bízta meg.

Kinevezés. Kristóffy József főispán Fazekas Vilmos vármegyei dijnokot Szatmárvármegye árvaszékéhez írnokká nevezte ki.

Hivatalos látogatás főgimnáziumunkban. Az országos közoktatási tanács kiküldötte: Ujváry Béla kir. tanácsos, központi szolgálatra berendelt főreáliskolai tanár, a „Néptanítók Lapjá“-nak volt szerkesztője a napokban városunkba érkezett az állami főgimnáziumban a magyar nyelv tanításának megfigyelésére.

Esküvő. Rezső Gyula nagybányai ékszerész tegnap, f. hó 23-án tartotta esküvőjét Debreczen- ben Tafler Gizella kisasszonynyal.

Megszűnt lap. Dési tudósítónk jelenti, hogy a «Dés és Vidéke» ez. lap május 11-én megszűnt.

Mély megilletődés- sel, igaz, őszinte részvéttel jelentjük, hogy Torday Imre h. polgármester, városi tanácsos felesége: szül. Vass Róza f. hó 19-én virradóra rövid pár órai szenvedés után, szivszélhüdésben váratlanul elhunyt, mérhetetlen gyászba borítva családját s széleskörű rokonságát. A porig sújtott férj a leghűbb, legjobb s legodaadóbb feleséget, gyermekei a felejthetetlen édes jó anyát siratják az elhunytban, ki városunk társadalmában is nagy műveltségével, szivjóságával s minden nemes és jótékony ügy iránt tanúsított keresztényi buzgósá- gával és áldozatkészségével a legelőkelőbb s legtiszteletreméltóbb helyek egyikét vívta ki magának. Az az óriási, páratlanul impozáns részvét, mely elhunyta fölött a város egész közönsége részéről megnyilvánult, megható kifejezője volt annak, hogy bírta városunk minden rétegének tiszteletét, becsülését s őszinte szeretetét. Halálának váratlansága még meg- renditőbbé, még megdöbbentőbbé teszi a csapást, mely a szerető családot érte s valóban nagy lelkierőre s Istenbe vetett hitre volt szükségük, hogy azt elviselhessék. De az elhunyt

jlopdaylmrén^