Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 27-52. szám)
1904-09-08 / 36. szám
1904. szeptember 8. N AGYBANYA 3 Hát nyaralók kellenek maguknak? No most megkapták! Emlékezetem bájvirányain keresgélve, összes befötteimre esküszöm, Genovéva megható története óta nem volt oly dús és pazar lelki szórakozásom, mint Réti kedves uramöcsém e»zme-ésgondolathalmazatja. Elolvastam egyszer, ! kétszer, százszor; elolvastattam hangosan ezerszer, nos és nem képzeli-e hogy kivel? Az ön Mindenváró Adámjával, az ön nyaraló heccz- társával, kiben — fájdalom — rossz szellemeim immár közel ötven év óta az én tulajdon férjemet tisztelik. Aki tudtom, beleegyezésem nélkül, sőt hitvesi perszonám teljes megkerülésével tolakodott a román piaczra (nem jut eszembe, hogy hívták a rómaiak azt a teret, hol politizálni szoktak) hogy tisztes nevét, nevünket a nagy nyilvánosság előtt meghurczolja. Réti kedves uramöcsém magvas művésztanulmányának hangos és sokszori olvasása most az ő vezeklő Canossája s ama diadala az igazságnak, hogy amíg én most elismerésem dús és örökzöld pálmaágát rovogatom össze, itt kell ülnie mellettem hangtalanul, mint Mariusnak Karthago romjain s hangtalanul, mukkanás nélkül nézni a más gloriíikáczióját és saját semmiségének alá- zuhanását. (A romok áz ő nyaraló ujságczikkei, melyeket sajátkezüleg égettettem el vele.) Hát nyaralók kellenek, önöknek tisztelt uraim mindenáron? A bosszúálló istenség mezében jelentkező közvélemény hatalmas szava ellenére is föl merték emelni csupa egyéni hiúságból istentelen kezüket, hogy megtépázzák közvagyonunkat, a mi egyetlen és páratlan ligetünket? S épen leggyönyörűbb, legelragadóbb s legédesebb emlékektől hemzsegő pontján: a sürü, illatos akáczos- nál? Ha már az Ízlés nem riasztotta el barbár és vandal szándékuktól, még a kegyelet érzete sem volt elég erős arra, hogy ez idilli fészket megkíméljék? A kegyelet, mely okvetlen kell hogy éljen szivükben diákéletük és legényéveik édes emlékeinek e diszkrét szemtanúja, édes tanyája iránt? Öt fabódét akarnak építeni oda, ho! emberemlékezet óta pásztorsipok szóltak mindenkoron s nemcsak holdvilágos éjjeken, de néha hűvös délutánokon is faunusok és nimfák lejtették és lejtik igéző tánczaikat. Túdsz-e még emlékezni Ádám ? Hazudom ? Pirulni lehetne, sőt kell is, ha meggondolja az ember, hogy poczakos, de eszmeszegény intézőköreink nyilvános pályázat utján kísérlik meg az eszmetermelést Nagybánya természeti szépségeinek gyümölcsöztetésére s a pályázat egyetlen koszorús eredménye: öt fabódé. (Ádám, tálán odatévedtek, hol ragyogó fénykéve világításában száz meg száz asszonyi arcz csillogott, fénylett káprázó szemeibe. Valami bűvös illat verődött onnan fel hozzá, elkezdett linegni tőle. A vér a fejébe szaladt, az izzadság fehéres, gyöngyöző csöppjei kiverték homlokát; megállt gondolkozni, vájjon mi lehet ez; soha még ilyet nem érzett. Odalent pedig a hosszú lógi- ában összesúgtak a fényes arcú asszonyok, hogy mily szép ma ez a pap . . . Hetek és havak múltak. Fráter Gilbertó kegyetlen hadat viselt a csábitó bűnnel s a templom mindig megtelt asszonynéppel. A prédikáló barát minden szavából új varázs fejlődött, mely mindinkább oda csábitá a város asszonynépét, de a hogy a templomjáró népség szaporodott, akkép kezdett halványodni a szent barát, a ki hadat üzent az ősgonosznak és voltak, akik látni vélték, hogy néhanapján, ha egy epedő szemű, erős, barna asszony odatérdel az első pad szélére, a szegény barát arcza lassan fakóra válik s szavaiban nincs meg a régi zöngés.... Elvégre egy szép napon, amikor a templom fölötte megtelt áhitatos néppel, csupán a barna asszony hiányzott: hiába vártak az aranyszájú barátra - úgy eltűnt, hogy elő sem került soha többé . . . A rejtelmes eset hire eljutott a Jordán- völgyi klastromba is. Páter Juvenál, a ki azóta még tökéletesebbé lön a bölcsességben, méla lemondással hallgatá meg a bús történetet s imát rendelt egy szegény, veszendő lélekért, a kinek esetéből nyilvánvalóbbá lett, hogy ördöggel lehet ugyan harczba szállni, de mit ér az erő, a hit és bölcseség, ha asszony képében kisérti meg az embert. Hiúin József. hogy is van az a nevető egér?) Igen, igen . . . et nascitur ridiculus mus! És ez az öt fabódé ott éktelenkedett volna városunk örök szégyenére a ligetben, a sokszor felszentelt berkek helyén, ha nem akadt volna valaki, ki az érvek összegyűjtött sugaraival épen legjobbkor, a tizenharmadik órában meg nem világítja a kérdést a nyaralók építés eszméjének szerencsétlen birtokosai előtt. De hála Istennek, akadt valaki (éljen Réti kedves uramöcsém!) s a város tanácsának és képviselőtestületének összetett bölcsesége, mely három évtizeden át élŐsködött a nyaralókon, most, hogy bátor ecsettel előre meg van rögzítve az alkotásra váró torzszülött, egyszerre fiaskót valiott és csődöt mondott. (A csődtömeg oly silány, hogy tömeggondnok is aligha fog j akadni!) Honleányi szivem duzzadó melegével és indulataival irom alá a nyaralók építése ellen I felhozott érvek összegyűjtött sugarait s ha kérni \ tudnék, én is kérném intéző köreinket, hogy alkotási képességeiket próbálják ki másutt, ne a nyaralókon. Másutt, kellemetesebb helyeken. Én csak szörnyen szánakozni tudok azon a kontra argumentáláson, hogy az a bozótos hely, hova a nyaralókat tervezik, voltaképen ... (Ádám, hozd ide a legyezőmet, mig e szót leirom) illemhely. Szűnjenek meg már ezzel az unalomig narsogtatott érveléssel! Van-e az uraknak egy csipetnyi művészi érzékük is ? Ördögöt! Valóban megdöbbenhetünk a tapasztaltak után mindnyájan azon, hogy nálunk a liget és város rendezési munkálatokat minő becsületes, de a művészi dolgokhoz abszolúte nem értő, mérnöki lánczczal dolgozó közegek végzik. Réti kedves uramöcsém nagyon talpraesetten a kevésbbé beavatottak előtt reámutatott a lólábra is. Most már mindenki értheti, hogy i tisztes családapák is, kiknek annyi közük van a nyaralókhoz, mint Blidárnak Jerikóhoz, miért ragaszkodnak oly merev görcsösséggel a nyaralók I építéséhez. Hát a „nyaralók gondozója és felügyelője“ nemcsak czimmel és jelleggel, de i fizetéssel is járó állásért.,Ne is tagadják! Ádám már mindent töredelme en bevallott. Maga is j csak azért volt oly lelkes támogatója a nyaralók torzszülött eszméjének, mert joggal remélhette a „gondozó és felügyelő“ állás elnyerését. És még maguk merik hangoztatni a „város érdekeit“, „iparosaink s kereskedőink lábraálli- tását“, a „város jól felfogott jövőjét“? Kis panamisták ! Szenvedő redaktorom! Bűnösen önző fejét érveink összegyűjtött sugaraitól leleplezve s megtörtén lehanyatlani látom lelki szemeimmel s látom a szemrehányó kérdőjelet is halvány arczán, hogy az égi világosságnak, mely lehetővé teszi a tisztánlátást, miért kellett csak most, harmincz évi tévelygés és vajúdás után hajnalhasadnia? Hát önnek, ki bizonyára mint régi skribler a taktikák nagymesterének tarja magát, megsúgom, hogy e kései hajnalhasadás: taktika. Perfektül elhibázott dolgokkal szemben a vakító világosság észbontóbban lesujtóbb, mintha előre hámoznánk ki a sok okosnak látszó terv és beszéd hüvelyéből a szamárságot. Ez a taktika ; hatásában hasonlatos ahoz, mint mikor derült ! égből csap le váratlanul a villám. Hiszen látja, saját szemével tapasztalhatja, hogy három év- j tized verejtékező eszme- és ötletmeddőségének meggondolatlanul tervezett alkotása szappan- j buborékként pattant szét az örök művészet, j örök szép és örök igazság komprimált érvsugarai előtt. Csak tervezgessenek önök, édes redakto- | rom, pazarul sok szabad idejükben vízvezetékről, j i csatornázásról, csendőrségről, villamvilágitásról, J I (Ádám, add ide a legyezőmet, mig leirom e [ j szót) műtrágyagyárról; álmodozzanak önök be- J I csületes, de a dologhoz nem értő közegek és | határozzanak összetett bölcsességgel, mi most j I még hallgatunk. De ha majd határoztak, lesz í alkalmunk ismét megvilágítani e kérdéseket is j az érvek összegyűjtött sugaraival. Addig is ünnepélyesen nyújtom át elisme- 1 j résem örökzöld pálmaágát Réti kedves uram- j I öcsémnek, városunk hű fiának, én, Mindenváró Ádám hitestársa, ki Ádám gyerekeskedése mi- ! att a kompromittált Mindenváró név helyett immár uj irodalmi nevet vagyok kénytelen ! használni. Honleányi szívélyes üdvözlettel Serntnitváró Adáwné. U. i. Redaktor lelkem ! Azt hiszem, lesz annyi udvariassággal, hogy a tiszteletpéldány megindításáról nem feledkezik meg. Aztán máskor is irok ! S. Ádámné. U. i. Azt el is felejtettem megemlíteni az érvek összegyűjtött sugarai között, hogy nekünk tulajdonképen semmi szükségünk sincs nyaralókra. Ez az eszme nemcsak Ízléstelen, de káros is, mert a nyaralók mód nélkül felszöktetik a baromfi és tojásárakat. S épen e káros szempontból, de a jóerkölcs szempontjából is, fel kell emelnem tiltakozó szavamat Réti kedves uramöcsém által ajánlott Hotel építése ellen is. No csak még épen Hotel kellene ide nekünk - szeparékkal! Nekem már nincs okom tartani a szeparéktól, de szegény asszonyaink!... s. Á. HÍREK. Szeptember 7. Személyi hírek. Dr .Schönherr Gyula múzeumi igazgató-őr pár heti itt tartózkodás után visszautazott a fővárosba, honnan legközelebb hosszabb tartózkodásra Rómába utazik. — Szentpétery Ferencz kir. aljárásbiró szabadságidejét megkezdvén, Erdélybe utazott. - Bányay István pénzügyminiszteri fogalmazó pár heti itthon tartózkodás után a fővárosba visszautazott. - Kende Dániel főerdész pár hétre Marienbadba utazott. — Dr. Kollár Lajos igáli járásorvos és Balázs János kisvárdai kir. aljárásbiró családjaikkal pár hetet városunkban töltöttek. Ittlétük alatt anyósuk: özv. Liptálc Józsefné vendégei voltak. Kinevezések. Őfelsége a király Moys Győző kecskeméti kir. törvényszéki joggyakornokot a nagysomkuti járásbírósághoz aljegyzőnek nevezte ki. — A vallás és közoktatásügyi miniszter Káposztás Pált az aranyosmegyesi állami elemi iskolához tanítónak és Árvay Ilonát a kapnikbányai elemi iskolához tanítónőnek nevezte ki. Rendjelviselési engedély. Őfelsége a király megengedte, hogy Harácselc László pénzügyi főtanácsos a japáni Szent-kincs-rend II. osztályát elfogadhassa s viselhesse. Pápai kitüntetés. X. Pius pápa magas kitüntetésben részesítette a jubiláló egyházmegye nagyérdemű főpásztorát: Meszlényi Gyula püspököt. Az ő egyházi nagy érdemei elismeréséül római gróffá és pápai trónállóvá nevezte ki. Eljegyzés. Bartha György kőröstarcsai ev. reí. lelkész, ki csak nemrégiben távozott el Nagybányáról, Csorváson jegyet váltott Matics István bájos leányával: Irénnel. Esküvő. Díszes esküvő lesz e hó 10-én Kapnikbányán. Balázsy Cziril szegedi állami főgimnáziumi tanár ekkor vezeti oltárhoz Bra- dofka Frigyes m. kir. főmérnök, kapnikbányai bányafőnök kedves és bájos leányát: Matüdot. Az esküvőt a szülői háznál fényes nászlakoma követi. Mária nevenapja. A róm. kath. egyházban mindenkor különös tisztelet tárgya volt Jézus anyja: a Boldogságos Szűz Mária, bár nevének ünnepe nem valami régi keletű. Először az apostoli Szentszék engedelmével a spanyol Cuencha város ünnepelte 1513 körül, innen szerzetesek buzgalma folytán más országokban is elterjedt. Az ünnepet Kisasszony-napja után 15-dik napon, szeptember 22-dikén tartották, mig végre XI. Incze pápa azon fényes győzelem emlékére, melyet I. Lipót, 1683. szeptember 12-én lotha- ringiai Károly herczeg vezérlete alatt s Szobi- eszky János lengyel király segítségével a Bécset ostromló törökök ellen nyert s melyet pár év múlva Budavárának szerencsés visszavétele és hazánknak a törökök majd két századig tartott uralma alóli felszabadítása követett, ez ünnepet az egész egyházra kiterjesztette és arra Kisasszony-napja utáni vasárnapot jelölte ki, azt adván okul, ha szülő anyánk névnapját az öröm, a hála és tisztelet jelei között szoktuk megünnepelni, méltó, hogy ezen érzelmeket különös módon fejezzük ki égi anyánk, pártfogónk iránt. A királyné halálának évfordulója. Szeptember 10-én — szombaton — lesz az évfordulója annak a szomorú történeti eseménynek, hogy Erzsébet királyasszonyunk ellen Genfben gyilkos merényletet követtek el. Az évfordulón, mint minden évben, ez idén is gyászmiséket fognak tartani országszerte s igy városunkban is a megboldogult királyné lelkiüdveért.
