Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 27-52. szám)
1904-09-29 / 39. szám
terjedelmes rendeletet bocsátott ki a íőszolga- biráknak s polgármestereknek. Az érdekes rendeletet, hogy arról tudomást vehessen minden emberbarát, bő kivonatban a következőkben adjuk: A folyó évi huzamos ideig tartó nagymérvű szárazság következtében mutatkozó hiányos termés folytán, a szegénysorsu néposztálynak táplálására szolgáló és az élet fentartásához elkerülhetetlenül szükséges mindennapi élelmi- czikkekben, főleg tengeri és burgonyából valószínűleg hiány mutatkozik. Másrészt pedig, ugyancsak a nagymérvű szárazság következtében beállott takarmány hiány folytán a vármegye állatállományának jelentékeny részét is veszély fenyegeti. Ügy a szegénysorsu néposztály jelenlegi és főleg a rósz termés következtében nyomasztó anyagi helyzetének javítása, valamint a takarmány hiány- folytán a megye állatállományát fenyegető veszélynek elhárítása, vagy legalább enyhítése, az emberszeretet, a nemzeti vagyonosodás és a szép fejlődésnek indult mezőgazdaságnak érdekében, egyike a legfontosabb feladatoknak. Ezen kettős irányban kifejtendő segítő akcziónak azonban csak abban az esetben lesz meg a kellő eredménye, ha egyrészt az idei hiányos termés folytán beállott állapotokról a j valóságnak megfelelő hü képet nyerünk, hogy j a teendők tekintetében idejében kellőképen tájékozva legyünk; másrészt, ha a segítés emberbaráti és hazafias munkájában minden hivatott tényező teljes odaadásával vesz részt. Ennélfogva a magyar királyi kormány felhívása folytán a központban saját elnökletem alatt, a vármegyei mezőgazdasági bizottság, a gazdasági egyesület, a közgazdasági előadó, a főszolgabirák, polgármesterek és más hivatott tényezők bevonásával központi bizottságot alaki- tottam, melynek alelnökei: az alispán és a gazdasági egyesület elnöke, kik esetleges akadályoztatásom esetén intézkednek és sürgős esetekben a magyar királyi földmivelésügyi miniszter úrhoz is előterjesztéseket tehetnek. Ennek a bizottságnak feladatátfogja képezni, hogy az alább jelzett bizottságoktól beérkező jelentéseket felülbírálja, a segélyezést legfelsőbb fokban ellenőrizze és a szükséghez képest intézkedjék az iránt, miszerint a mutatkozó hiányok, az önsegélyezés elvének előtérbe helyezésével, elsősorban a községek, a törvényhatóságok és az itteni társadalmi tényezők segélyével pótol1904. szeptember 29. ____________________ A szószék magaslatáról vigasztalta népét S hirdette a megnyugvás igéit. A keresztény megadás iönséges filozófiának büvössége elönté szivét és lelkét. - Hangjának zöngése tulharsogá az orgona zúgását. A hívők álmélkodva nézték a papot, a ki fönt a magasban kipirult a lelkesedés hevétől, meggyőző erővel hirdette a beth- leliemi legenda bájos igazságait. Mintha a fegyver és Mihály angyal elevenedett volna meg s az ő szava harsogta volna be a templomot, a mély őszinte hit szívhez szóló zengése vala minden szavában: — Meg fog születni a názárethi, a ki meghalni készül értetek ... és hogy születése napján elhagyjon titeket?! — nem lehet az!... Kint a szélvész féktelen erővel szórta, kavarta az öles havat, verte föl a magasba s a mint finom porával visszavonult: minden emberi nyomot eltakart. Messziről - a Rákos százados rengetegéből mély, titkos zugás verődik idáig. A fényárban úszó templomból kihallatszik az ünnepi kórus tiszta akkordikus zöngése: — „Hozsánna! . . . Megszületett. . .“ A dühöngő orkán alább hagy - talán e hangra. Lassan elcsendesül a szél s a zenith közepén kettészakad a felhő s kévéstől ontja sugarait a fehér világra a hold. Mintha az örök béke angyala hallgatná az éneket: „Hozsánna Jézus . . . karácsony éjszaka van“ s az ő intése nyomán támadt e csönd, ez ábránd, e nyugalom ... Berzéte felől pedig vágtatva közelgett egy gyülevész csapat. Az apró tatárlovak lépteinek dobaját elnyeli a lágy, fehér hó. Mint egy kisértettábor húzódik sietve Rozsnyó felé. Legelői egy apró, silány emberke nóggatja lovát. Hosszú kaftánja lecsúszott vállairól s úgy söpri a havas földet; az ő hangja hallik csupán, amint suttogva osztja parancsát lovagjainak. A világos, fehér éjszaka megvilágítja arczát, ő az: Sadullah Ibrahim. Egy fordulónál azonban visszahökken, a vágtató had összetorlódik mögötte s majd letaszítják lováról. A másik perczben meglepődve NAGYBANYA tassanak; mert a kormány nincs és nem is lehet abban a helyzetben, hogy az országszerte felmerülő összes kivánalmaknak eleget tehessen. Közbevetőleg megjegyzem, hogy a községekről szóló 1886. évi XXII. törvényczikk 145-ik §-a értelmében a község, a helyi viszonyokhoz képest amúgy is gondoskodni tartozik a községben illetékes mindazon szegények ellátásáról, kik magukat közsegély nélkül íentartani egyáltalán nem képesek. Ennek folytán tehát elsősorban is a községek feladata a segélyezés kérdésének mikénti megoldása. Minthogy azonban az a segélyezésre jelentősebb mérvben rászorul egyes helyeken, a gyakorlatban nem mindig vihető keresztül s már az idézett törvényczikk maga is elrendeli, hogy a község kivételesen a törvényhatóságnak s ha ez nem bírná, az államnak veheti igénybe segélyét, ennélfogva a fent érintett törvény- hatósági és járási bizottságok szervezése vállik szükségessé. A vármegyének azon járásaiban, a hol a nagyobb mérvű segélyezés indokolt és a hol élelmi czikk vagy takarmány hiány mutatkozik, a járási segítő bizottság az illető főszolgabíró elnöklete alatt szervezendő. Mig azonban a járásokban, a melyekben csak 1 — 2 segélyezésre szoruló község található, a járási segítő bizottság alakítása mellőzhető. A járási bizottságok feladatát képezi, a községek közállapotáról biztos tudomást szerezni és ennek alapján megbízható tájékoztatást nyújtani, hogy ez által a helyzet nyugodt és tárgyilagos mérlegelésével a valódi szükségletek megállapíthatók legyenek és az elkerülhetetlenül szükséges segélyezés mérvére concrét javaslatot tenni lehessen. Ezekbe a bizottságokba bevonandók az összes gazdasági tényezők, különös tekintettel a vármegyei gazdasági egyesület tagjaira, a gazdakörökre és a működő szövetkezetek vezérembereire és a lelkészekre, mint a kik leginkább hivatva vannak a bizottság tárgyalásain részt venni és tájékozottságuknál fogva a szükséghez képest teendő intézkedések keresztülvitelénél a közigazgatási hatóságoknak segítségére lenni. A vármegye azon községeiben, a hol a szükség nagyobb mérvben mutatkozik, külön helyi bizottságok is alakítandók, melyeknek elnöke a községi biró, lelkész vagy más hivatott egyén is lehet. A járási főszolgabirák ezeknek a helyi s ijedten ordít fel a tömeg, ideje sincs feleszmélni, már neki ront egy ismeretlen tábor. A kardok csattogása, a káromkodás, a csatazaj eltart még egy ideig; a ki rá ér fut a merre lát. A szétszórt martalóczok csapatja lassan belevész a fehér éjszakába és távolból tisztára hallik a rozsnyói harangok zúgása. Emberi dolog történt pedig. Andrássy Péter lovagjai rálestek a portyázó hadra. A Rozsnyót fenyegető veszedelem hírére elgondoló Péter ur: De abba még én is beleszólok - és úgy tett, a mint beszéle. A halálos veszedelem utolsó perczeiben kiválik a tömegből Sadullah Ibrahim. Szívós paripája nyomába nem hág senki. A megrémült állat vékonyába vágja sarkantyúját és vágtat ész nélkül, vakon föl Rozsnyóig, be a városba, talán nem is tudja hol jár; űzi a szégyen és az elkeseredés. A vihar feltámad újra, vastag pihékben hull a hó, a szél kavarja, űzi a menekülő után. Lihegve ér a piacz közepéig — nem látta senki. Jó paripája nem bírja tovább, meghor- pan és hányát vágja magát, estében maga alá szorítva ájult lovagját. A szél bömbölve zug az üres utczákon, a fehér hó hull, egyre hull s lassan és irgalma- san betakarja az elhullt lovat és néma gazdáját. A templomban pedig harsogva zugnak a karácsonyi mise oratóriumának égbe szálló akkordjai. A vastag hólepel alul kihallik még olykor egy-egy nyöszörgő sóhaj. Idővel végképen elhal az is. A szeszélyes téli fergeteg elnyugszik újra, de a havazás meg nem szűnik. A templom is elcsendesült; az eloszló nép szivét megszállja az erős hit mély nyugodalma és leborul a nagy némaság a földre, az altató, ábrándos csönd, a karácsonyi éjszakák bűvös, mystikus csöndje . . . Bizonyára a gyermek Jézus közbenjárt az igaz Allahnál ez éjszakának nyugalmáért. Blura József. 3 bizottságoknak a működését is figyelemmel kisérjék, mert a beérkező jelentések megbízhatósága tekintetében a felelősség első sorban a főszolgabírókat terheli s ez okból szigorúan utasítom a főszolgabírókat, hogy a helyi viszonyokat páratlanul elbírálva, mindenkor a valóságnak megfelelően tegyék meg vonatkozó jelentéseiket és az állapotoknak, habár jóindulatból is, de indokolatlanul tulsötét színekben való feltüntetésétől tartózkodjanak. Erre való tekintettel figyelmeztetem Czime- det,-nehogy ebben az irányban vérmes remények tápláltassanak és később csalódásokat okozzanak, - hogy a több helyen mutatkozó bajjal szemben, minden rendelkezésre álló eszköz igénybevételével segélyeztessenek a helyben igénybe vehető eszközökkel a kisemberek; s csak, ha már ezek a helyi segélyforrások elegendőknek nem látszanak, tegyenek hozzám előterjesztést az elkerülhetetlenné vált kormánysegitség mérvére nézve. A segélyezés leghelyesebb módja: a szükséget szenvedő népet munkához és keresethez juttatni. E czélból a kormány elhatározta, hogy az 1904. évi XIV. beruházási törvényben felsorolt munkákat, indokolt esetekben, az eredetileg tervezett sorrendtől eltérően, soronkivül is kész engedélyezni és még a folyó év őszén vagy a jövő év tavaszán megindítani, ha a munkák a szükséget szenvedő körzetekbe esnek. Felhivom Czimedet, hogy a fentebbiek szerint alakítandó bizottságokkal egyetértőén megállapított és a segélyezésre szoruló körzetekre való figyelemmel, tegyen az iránt részletesen indokolt előterjesztést, hogy mely munkák megindítása által lehetne a szükségen enyhíteni, megjegyezvén, hogy a közutak építési munkálatai a segitségre szoruló vidékeken egy időben több helyen is folyamatba tehetők s hogy e végből az államépitészeti hivatal fel fog hatalmaz- tatni, hogy a kivitelre kerülő útépítési munkálatokat közvetlenül a munkásoknak, tehát vállalkozási közvetítés mellőzésével kisebb részletekben is kiadhassák. Amennyiben pedig hatósági területén czélszerübbnek mutatkoznék útépítések helyett más közérdekű munkálatokat foganatosíthatni, tegyen az iránt indokolt javaslatot. Tehát ott, a hol az élet fentartásához szükséges élelmiszerek hiánya a támogatást feltétlenül megkívánja és indokolttá teszi, a jelentések beérkezése után közérdekű munka engedélyezésével lesz a szükségen segítve. Tájékozásul közlöm, hogy a kormánynak szándékában van a törvényhozástól felhatalmazást kérni rendkívüli hitelre oly módon, hogy az ebből engedélyezendő kölcsönök, illetve tartozások közadók módjára közigazgatási utón legyenek behajlandók. Az eljárás egyszerűsítése végett, valamint időnyerés szempontból is, czélszerünek tartom, hogy a vármegyei közgyűlés már előre hatalmazza fel az alispánt, mint ez már a múltban is történt, hogy a községek ily irányú határozatait jóváhagyhassa. A járási főszolgabírókat különösen felhivom, hogy a segélyre kiosztott anyagokkal való üzérkedést lehetőleg akadályozzák meg és a kiosztási műveletet minél hathatósabban ellenőrizzék s hogy a bármely oldalról nyújtandó segélyek az illetékes helyre s az arra leginkább reá szoruló kezéhez jussanak s másra mint az adott czélra fel ne használtassanak. Felkérem továbbá Czimedet, szíveskedjék odahatni, hogy a szükségletek megállapításánál különös figyelem fordittassék arra is, hogy az egyes segélyben részesülők, nem nyertek-e már más oldalról — nevezetesen a hitelszövetkezet részéről - megfelelő támogatást. Figyelmébe ajánlom a bizottságoknak a tenyészállatoknak oly módon leendő áttelelte- tését, hogy azok takarmányszükségben szenvedő vidékekről oly helyekre hajtassanak, a hol megfelelő mennyiségű takarmány áll rendelkezésre s hogy elsősorban az értékesebb állat- állomány megmentését tartsák szem előtt. Felkérem Czimedet, hogy ezeket a munkálatokat tekintettel a helyzet fontosságára, sürgősségére s a szóban forgó nagy érdekekre, tanulmány tárgyává tenni szíveskedjék és az összes szükséges intézkedéseket tegye meg, a beérkező és felülvizsgált jelentéseket pedig mindenkor saját véleményével is ellátva mielőbb, de legkésőbb október hó 4-ig terjessze hozzám fel. Kívánatosnak jelzem továbbá, hogy a vonatkozó összes ügyiratok és egyéb levelezések
