Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 27-52. szám)
1904-09-22 / 38. szám
4 NAGYBANYA 1904. szeptember 22. nak. Vele jár közvetlenül a húsdrágulás, közvetve pedig minden élelmiszernek a magas ára. Az élelemért magas árakat fizetni pedig azt jelenti a mai rossz gazdasági viszonyok között, mint a bizonytalan tönkrejutásból a bizonyosba jutni. A takarmányhiány és a vele járó minden hanyatlás legközelebb és legérzékenyebben a kisgazdákat sújtja. Mert mig a nagybirtokosok takarmányszükségletüket — kellő tőke felett rendelkezvén — külföldről is beszerezhetik, addig a kisgazdák, kik csak a maguk megélhetésére dolgozzák fel az anyaföldet, nem takaríthatnak meg annyit, hogy marháiknak importált szénát szerezzenek be. Nincs pénz, nincs élelem. Ez a fölötte siváran és szinte kétségbeejtőn hangzó kijelentés nem túlzott ugyan, de azért nem jelenti azt, hogy minden el van veszve. Még nem tartunk ott, hogy összetett kezekkel kelljen bevárni a bekövetkezendő fejleményeket, melyek az esetben, ha a kisgazdák a maguk sorsa iránt sem lennének előrelátók, és ha nagyobb gazdasági problémák megoldására nem lennének intézményeink, valóban megdöbbentők volnának. Bekövetkezhetne olyan éhinség ebben az esztendőben, a milyent visszamenőleg, ki tudja, mikor jegyzett fel a krónika. De hát igenis van pénz. Van annyi, hogy vele ezt a válságot egy kis jóakarattal és haza- szeretettel el lehet hárítani. A marosvásárhelyi bank példája járjon elől. Ez a pénzintézet azoknak a kisgazdáknak, kiket a sors sújtott, de a kik ezt a sorscsapást ki akarják heverni, hogy annak romjain uj gazdálkodást folytathassanak, módot nyújt rá kölcsö- neivel, melyek hosszú törlesztési időre adatnak ki, a szárazság okozta veszteséget valahogyan helyrehozni. A mód főképpen abban áll, hogy több kölcsönre szoruló gazdának a lehető legalacsonyabb kamatláb mellett hosszú időtartamra nyújtja hitelét. Ezzel nemcsak könnyít a pillanatnyi veszedelmen, hanem — amennyiben jó gazda az illető — a megmaradt tőkét okosan fektetheti be birtokába, hogy ezáltal helyrehozva a csapást, s még lendíthessen is a gazdasági állapoton. A marosvásárhelyi példa kell, hogy mintakép szolgáljon az ország minden részében, a hol megsínylették az elmúlt nyár szárazságát. Ez az egyedüli és leggyökeresebb orvosszer. Mert más az, a mikor egy nagyobb népréteg anyagi züllését iszákosságának vagy egyéb emberi gyengéknek tulajdoníthatja s más az, a mikor a természet bánt mostohán azokkal, kik véres verejtékkel munkálták meg a rögös földet. Itt nem elég, ha az állam lép akczióba, itt kell, hogy egymásért megmozduljanak a szivek. Mert ez nem kizárólag üzlet, nem egyszerű kölcsön lebonyolítása, hanem egyúttal és főképpen emberbaráti cselekedet, nemzetmentés. Hiszen arról van szó, hogy a nemzet, a magyar faj számára megmentsük azon becsületes és munkás gazdákat, azt a magyar középosztályt, mely a tulajdonképeni magyarságot hépviseli. Mi erősen hisszük, hogy kisgazdáinkkal szemben a mi pénzintézeteink is teljesíteni fogják hazafias kötelességeiket, részint olcsó kölcsönök nyújtásával, részint a törlesztéseknek bizonyos időre való elengedésével módot fognak nyújtani arra, hogy e nagy gazdasági válságon minden nagyobb rázkódtatások nélkül átvergődhessenek. HÍREK. Szeptember 21. Előfizetőinkhez. Mivel az utóbbi időkben tapasztaltuk, hogy expediáit számaink közül több példány rendszerint elkallódik valahol, tisztelettel kérjük úgy helyi, mint vidéki előfizetőinket, hogyha csak egy lappéldány is kimarad, azt kiadóhivatalunknak azonnal bejelenteni szíveskedjenek. Személyi hírek. Pethő Lajos debreczeni kir. erdőfelügyelő hivatalos ügyben városunkba érkezett.— Dr. Szaitz Imre fővárosi orvos pár napot városunkban töltött. — Szőke Ferencz m. kir. postatakarékpénztári tanácsos édes anyja és testvére Szőke Béla h. plébános látogatására városunkba érkezett. - Khenckel Alajos római trinitárius szerzetes pár napot városunkban töltött. Uj számtanácsos. A m. kir. pénzügyminiszter Kondor Sándor számvizsgálót, a kincstári tisztikar egyik rokonszenves és általános tiszteletnek örvendő tagját, a nagybányai m. kir. bányaigazgatósághoz számtanácsossá nevezte ki. Fószoljabiró választás. Nagykárolyi levelezőnk írja, hogy Péchy István vármegyei aljegyző a nagybányai főszolgabírói állás pályázatától visszalépett s igy a nagybányai főszolgabírói állásra ezideig az egyetlen komoly jelölt Damokos Ferencz erdődi főszolgabíró. Péchy István Damokos megválasztása esetén Erdődre pályázik a főszolgabírói állásra. Pártalakulás. Szatmárvármegye szabadelvű pártja f. hó 28-án délelőtt 11 órakor tartja alakuló gyűlését Szatmáron, a Vigadó épületében. Az alakuló közgyűlésre az elnökség a párt minden tagját szívesen látja. A gyűlésre városunkból is többen beutaznak Szatmárra. Mesziényi Gyula püspök jubileuma. Meszlényi Gyula szatmári püspök pappá szenteltetésének ötvenedik évfordulóját nagy fénynyel s a szeretet megható jelei között ünnepelte meg az egyházmegye. A főünnepségek Szatmáron zajlottak le; a jubiláns pedig szerényen elvonult az ünnepel- tetés előtt s udvari papjaival Mária-Pócsra utazott, hol f. hó 17-én, az évforduló napján egész csöndben mutatta be hálaáldozatát a Mindenhatónak. A ritka évfordulót városunkban f. hó 18-án ünnepélyes istentisztelettel ünnepelték meg, melyen részt vettek a hatóságok, hivatalok képviselői s az iskolák r. kath. növendékei s a hívek igen nagy számban. Az istentiszteletet Szőke Béla h. plébános végezte, ki evangélium után az oltár mellől tartalmas szép beszédben méltatta az ünnep jelentőségét s a jubiláns főpásztor érdemeit. Az évforduló előestéjén mindkét kath. templomban negyedóráig szólották a harangok. Meszlényi püspök jubileuma alkalmából a város szegényei részére háromszáz koronát küldött Szőke h. plébánosnak kiosztás végett. A jubiláns főpásztort Gellert Endre polgármester a város hatósága s közönsége nevében táviratilag üdvözölte. Vadászat. Gróf Teleki László Gyula hosszu- falusi és lukácsfalvi uradalmaiban f. hó 15-én és 20-án nagyszabású fogoly vadászat volt, melyen 137 darad fogoly került terítékre. A kitünően sikerült vadászaton, melyet Syllaba Ernő uradalmi főerdész rendezett, részt vettek: gróf Teleki László Gyula, Teleki Pál, Jenő és József grófok, báró Wesselényi István, báró Blomberg Gyula, Péchy Péter főszolgabíró és Schönherr Sándor erdész. Szerencsés megmenekülés. Az ujaradi vasúti katasztrófa hire leirhatatlanul kínos izgalmat keltett egy nagybányai úri család körében is. Dr. Virág Béla lugosi ügyész családjának ugyanis az arad-temesvári vonalon hétfőn délelőtt kellett volna megérkeznie városunkba s Virág Béla dr., ki pár nap óta városunkban szüleinél időzik, Apáig elébe is utazott családjának, de a várva várt vendégek nem érkeztek meg. Dr. Virág Béla még a vasúton értesült a nagy vasúti katasztrófáról. Képzelhető, mily hatással volt reá s édes szüleire e rettentő hir, hisz családjának számítása szerint épen azon a vonaton kellett utaznia, melyet a katasztrófa ért. Az egész hétfő délelőtt leirhatatlanul kínos aggodalomban, izgatottságban s folytonos távirati tudakozódások között telt el, mig végre délben megjött a távirati értesítés, hogy vasúti katasztrófa miatt a család csak hétfőn este érkezhetik. Dr. Virág Béláné kis fiával és cselédjével tényleg a szerencsétlenül járt vonaton utazott s az összekötő láncz épp azon kocsinál szakadt el, melyben kis fiával volt s igy történt, hogy az ő kocsijuk nem zuhant alá a húsz méter magas töltésről. Azon III. osztályú kocsi, melyben cselédjük utazott, lezuhant, de szerencsére a cselédnek kisebb zuzódásokon kívül nagyobb baja nem történt. A szerencsés megmenekülés hire igaz örömöt kelt városszerte. Halálozás. Megrendítő csapás érte dr. Tatár János szinérváraljai ügyvédet. Szép, fiatalfelesége: Buda Valéria életének huszonkettedik évében f. hó 17-én hosszas szenvedés után elhunyt. A boldogultat f. hó 19-én temették nagyszerű gyászpompával, óriási részvét mellett. A temetés alkalmával Brebán Sándor nagybányai g. kath. lelkész tartotta a gyászbeszédet. Oly szivre- hatóan, annyi érzéssel beszélt, hogy szem nem maradt szárazon. - Hiripi és ivácskói Szu- hányi Géza, a szinérváraljai járásnak volt főszolgabirája, nyug. vármegyei árvaszéki ülnök f. hó 14-én hosszas szenvedés után meghalt harminczkilencz éves korában. F. hó 17-én temették Szatmáron nagy részvét mellett. Temetésén jelen volt Kristóffy főispán is s volt tiszttársai közül igen sokan. Nagy, előkelő rokonság gyászolja. — Özv. Márton Jánosné szül. Balkó Eszter folyó hó 18-án, életének hetvenötödik évében elhunyt. Tegnap temették nagy közönség részvéte mellett. A dalegyesület. A nagybányai dalegyesület már számos ízben bebizonyította, hogy készültségével, zenei fegyelmezettségével a legjobb dalegyesületek mellett is megállja a helyét; bizonyára még elsőbb helyen emlegetnék, ha minden hangnemre megfelelő számú s jó hangú működő tagok jelentkeznének. A karmester változás alkalmával az elnökség a dalegyesületet is reorganizálni akarván, hogy a télen rendezendő nagyszabású estélyekre egy hatalmas dalegyesülettel léphessen a közönség elé, tisztelettel felkéri mindazokat, kiknek jó hangjuk van, hogy a dalegyesületbe működő tagokul belépni szíveskedjenek. Jelentkezni lehet Sólyom Ferencz karmesternél. Minden konkurrenczia ellenére legelterjedtebb, tehát legolvasottabb lapja ez országnak ma is a Pesti Hírlap. Mert politikája népszerű; minden irányban független, szókimondó; a nagyközönség igaz érdekeit szolgálja s a közvéleménynek mindig hű tolmácsa. Czikkirói, tárcza-irói, szaktudositói, humoristái az ujságiró-világ jelesei. Tartalma - komoly és mulattató — az összes napilapokét felülhaladja s mégis rendkívüli kedvezményekben is részesíti előfizetőit. így minden előfizető karácsonyi ajándékul kapja a Pesti Hírlap nagy képes naptárát s kedvezményes áron rendelheti meg a Divat Szalon czimü kitűnő divatlapot. Az új évnegyed alkalmából azért felhívjuk az ország legkedveltebb lapjára t. közönségünk figyelmét, megemlítve, hogy az előfizetési ár (negyedévre 7 korona, a Divat Szalon-nal együtt 9 korona) a Pesti Hírlap kiadóhivatalába (Budapest, V., Váczi-körút78.) küldendő. Bucsusok szerencsétlensége. Nyirbakta községben, mint levelezőnk írja, nagy szerencsétlenség történt, melynek több emberélet is áldozatul esett. A Mária-Pócsra zarándokolt bucsusok visszatérőben f. hó 14-én este 6 órakor érkeztek Nyirbakta község piaczára s ott letelepedtek, hogy a szabad ég alatt töltsék az éjszakát. Jobbára már el is aludtak, midőn megérkezett a nagyvarsányi biró kocsija s a korcsma előtt megállóit. A kocsin a biró, biróné és hat asz- szony ült. A biró betért a korcsmába s ez időre a kocsit a feleségére bizta. Csakhamar egy másik kocsi is érkezett a korcsma elé szintén bucsusokkal s oly közel hajtott a nagyvarsányi biró kocsijához, hogy a lőcsök összeakadtak. A zajtól, kiabálástól a lovak megvadultak s még mielőbb segítség érkezett volna, magukkal ragadták mindkét kocsit a rajtuk ülőkkel együtt. A fékevesztett lovak szörnyű vad futásban egyenesen a piaczon alvó búcsú- sokra rohantak. Vérfagyasztó jelenetek történtek a következő pillanatokban. A tajtékzó lovak a nehéz kocsikat vad iramban végig vonszolták az alvókon, miközben igen számosán súlyos sérüléseket szenvedtek. Német Istvánná ajaki asszonynak a szó szoros értelmében beleit taposták ki a lovak, két kis gyermekét pedig a felismerhetetlenségig összezúzták a kocsik. Kelendóczi Verőn tizenkilencz éves leánynak a mellét és fejét roncsolták össze, Zábor Lajos pedig jobb szemét vesztette. Az éj csöndjében felhangzó velőtrázó segélykiáltásokra csakhamar segítség érkezett, de már ekkorra Német Istvánná, két gyermeke és Kelendóczi Verőn kiszenvedtek. A rémes szerencsétlenség alkalmával tizenkilencz nő és hat férfi oly súlyos sebeket szenvedtek, hogy többen közülök halálukon vannak. Húsz bucsusnak a sebesülése
