Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 27-52. szám)
1904-10-27 / 43. szám
vagy pályasaeretetből, hanem büntetésből. (Tisztelet a kevés kivételnek.) Ennek pedig az volt az elmaradhatatlan következménye, hogy iparosaink nem bírván kellő előképzettséggel, pályájuknak nemcsak tekintélyt nem tudtak szerezni, de a hallatlanul kifejlődött versenyben, a szocziális élet egyre nagyobb viharzásában, hullámverésében épen a műveltség s a képzettség hiánya miatt vagy elbuktak vagy pedig csak nyomorúságosán bírtak tengődni, vegetálni. Csak most kezdik hivatalosan és nem hivatalosan belátni, hogy a világverseny anyagi és szellemi harczában azok a népek a legerősebbek, azok a népek vezetnek, melyek az ipari tevékenység terén az első helyen állanak, melyek versenyképes, domináló iparral bírnak. Igen ám, de az ipar ily vezető szerepének elemi, elengedhetetlen feltétele : a szellemi s gyakorlati képzettség, még pedig kitűnő képzettség, minek alapján az iparos nemcsak a műhelyben, de a társadalomban is érvényesülni tud s pozicziót és tekintélyt tud magának biztosítani. Hol vagyunk még mi attól, hogy büszkén, felemelt fővel hivatkozhassunk iparosaink képzettségére ? Aki az iparoktatást figyelemmel kisérte s kiséri, csak évtizedes szörnyűséges mulasztásokat tapasztalhat. Iparosainkkal senki sem törődött s ha valaki önképzés utján nem vitte valamire, az állam vagy a város gondoskodásából ugyan nem vitte semmire. Csak az utóbbi években történtek lépések az iparosok intenzivebb általános és szakbeli nevelésére nézve, akkor már, midőn generácziók sinylik sajnálatos szellemi elmaradottságukat. Ha már meddő volt a múlt, ne legyen legalább meddő a jövő. Ép ez okból sürgettük és sürgetjük azt, hogy az iparos tanonczok felvétele bizonyos iskolai előképzettséghez köttessék. Az ipartestületnek ez autonomikus joga s halaszthatatlan kötelessége. Derék, helyét minden tekintetben megálló iparos osztályról addig beszélnünk sem lehet, mig az iparosok iskolai képzettségét nem biztosítjuk. Ne értsenek félre: lehet szó egyes kiválóbb, derék iparosról, de nem általánosan a zömről, az iparos osztályról. S az iskolai képzettség biztosításán kívül használjunk fel minden eszközt arra, hogy iparosaink műveltségét fokozzuk, látókörét széles- bitsük. Erre nézve igen hathatós eszköznek bizonyult a szabad Lyczeum. Az ipartestületben tavaly őszön és télen rendezett szabad lyczeum igen szép erkölcsi eredménynyel végződött. Az előadásokat mindig zsúfoltan látogatták iparosaink, iparos segédeink, fényes jelét adva tanulni és tudnivágyásuknak s bizony azon magvas, nemcsak hasznos, de szórakoztató előadások, melyek az ipartestületben elhangzottak, mély nyomokat hagytak hátra. Az ipartestület elöljárósága a szabad lyczeumok tartását az idén is folytatni akarja. Erősen hisszük, hogy e törekvésében hathatósan támogatni fogják mindazon kiváló fér- fiaink, kik a szabad lyczeum eszméjét tavaly is rokonszenvesen fölkarolták s kik hivatva vannak, hogy fáklyavivői legyenek a tudománynak, az ismeretterjesztésnek! é. 1904. október 27._________________________ Városi közgyűlés. Október 26. A város képviselő-testülete ma, szerdán délelőtt tiz órakor Torday Imre h. polgármester elnöklete alatt rendes havi közgyűlést tartott, melyre a képviselők igen nagy számban jelentek meg. Huszonkilencz tárgy állott napirenden s NAGYBANYA e között több nemcsak érdekes, de nagyobb jelentőségű ügy is volt. A közgyűlés megnyitása után elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére a t. kar részéről Marosfy Dezsőt, a képviselők közül Obiatok Bélát és Petky Gyulát kérte föl. A hitelesítés idejét november hó 10-nek d. e. 11 órájára tűzte ki. Kegyeletes szavakban emlékezett meg ezután a képviselőtestület régi virilis tagjának: Svaiczer Ilkának elhunytáról. Indítványára a képviselőtestület részvétének jegyzőkönyvileg ad kifejezést s az elhunyt testvéréhez: Svaiczer Gábor nyug. ezredeshez részvétiratot intéz. Svaiczer Ilka elhunytéval megüresedett tagsági helyre Boda Gyula póttag hivatott be a képviselőtestületbe. A napirendre tértek át ezután. A közgyűlés örvendetes tudomásul vette a kereskedelmi miniszternek leiratát, melylyel a város által gyakorolt kövezetvámszedési jog engedélyét meghosszabbitja. Nagy vita támadt a kereskedelmi miniszter egy másik leiratánál, melylyel a felsőbányái vasút építésére megszavazott 20.000 korona segélyt jóváhagyja. A vita azon kérdés körül forgott, hogy a 20.000 korona segélyt azonnal folyositsák-e, vagy pedig akkor, midőn a vasút az állandó motorkocsi közlekedést már létesítette. Végre is szavazással döntöttek a kérdés fölött, melynek eredménye az lett, hogy a közgyűlés 24 szavazattal 12 szavazat ellenében elhatározta, hogy a 20.000 korona szegélyt azonnal folyósítja. A polgármester jelentését a váratlanul megtartott pénztárvizsgálatról tudomásul vették, mig Hollós Jakab nyug. vasúti főfelügyelőnek, a felsőbányái vasút engedményesének kérelmét, melyben a Széna-tér 210 Q ölének méltányos jogbér ellenében a vasút czéljaira átengedését kéri, a napirendről levették s e kérdésben a képviselőtestület mindaddig nem is határoz, mig a motor-kocsi behozatalára vonatkozólag végleges intézkedés nem történik. Herczinger Ferencz dr. főorvosnak egy rendelő szoba engedélyezésére vonatkozó kérelmét a gazdasági s pénzügyi bizottság javaslatával a szervező bizottsághoz tette át a közgyűlés. Szász József haszonbér elengedésére vonatkozó kérelmét a közgyűlés méltányossági okokból teljesítette ; Salamon Márton azon kérelmét, hogy a város részere egy gépházat építtessen s az általa beszerzendő gépet pedig a bérlet lejártával a város vegye át, a közgyűlés teljesíthetőnek nem találta. A közgyűlés az ipartestületnek 1905. évre 600 korona segélyt, Maticslca Jenő festőnövendéknek 240 K, Krizsán János festőnövendéknek 60 K és Hotye Miklós felsőipariskolai tanulónak ugyancsak 60 K segélyt szavazott meg. A zazari malmot a közgyűlés újra fel- épittetni rendelte s az építési munkálat gyors végrehajtásával a tanácsot bízta meg. A pisztráng tenyésztés ügyében a költőház felépítésére a közgyűlés 200 K-át utalt ki; a halőrzői állás szervezésére vonatkozó javaslatot pedig a szervező bizottsághoz tette át. A füzteiep létesítését a közgyűlés városi birtokon nem tartja czélravezetőnek, mert erre alkalmas terület nincs, hanem a javaslat vissza- terjesztésével azt ajánlja a gazdasági egyesületnek, hogy a fűz termelésére vagy szállítására láposmenti gazdákkal lépjen összeköttetésbe. A tűzoltói válságdijakat, mivel azok nem törvényes alapon rovattak ki, a közgyűlés leíratni rendelte. A tenyészbikák ellátására a magas takarmány árak miatt a közgyűlés tekintélyes pótlékot szavazott meg, de egyben felállással történt szavazás utján a jövő évre a legeltetési dijat 500/(,-kal felemelte. A tenyészbikák jövőre, hogy házilag élelmeztessenek-e vagy továbbra is a gazdasági egylet ellátásában hagyassanak, e kérdés fölött akkor dönt majd a közgyűlés, ha a számvevő számadatokkal támogatott javaslata beérkezik. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a polgári leányiskola építési költségének többletét a miniszter kiutalta s egyúttal folyósította a vállalkozónak is még hátralevő követelését. Doroghy Ignácz igazgatói tiszteletdiját a közgyűlés 200 koronáról 300 koronára emelte fel, de a tandijkezelésért 4°/0 kiutalását teljesíthetőnek nem találta. Dr. Drágos Theofil íelebbezését azon intézkedés ellen, hogy tandíjmentességben csupán a 3 törzslakosok gyermekei részesülnek, hosszú, terjengős vita után a közgyűlés véleményes javaslattétel végett az iskolaszékhez tette át. Salamon Márton 200 K, Repka János, Benedek Vilmos és Viaszin János 50-50 K. díjért a község kötelékébe felvétettek; a közgyűlés Füvessy Lajos és Kneusel Herdlicska Adolf nagybányai illetőségét nem ismerte el. Moldován József lágyfűbérlőnek tűzkár miatt a közgyűlés 105 K haszonbért elengedett, i s hozzájárult azon javaslathoz, mely a zazari i malomgát kijavítási és fentartási költségei kvótájának meghatározására vonatkozott. E szerint a Caiazanti József bányatársulat 60%, a város pedig 40%-al járul a költségekhez. Moldován László és Pokol Elek bányabérlőknek a borpataki völgyben vizvezető árok létesítésére szolgalmi jog engedélyezése iránt ; beadott kérelmét a napirendről levették, mert ez ügygyei szoros kapcsolatban levő vizjog I engedélyezése jelenleg felsőbb döntés alatt áll. Az ülés % 1 órakor végződött. Nagy bányaszerencsétlenség. Október 26. Megrendítő szerencsétlenség történt tegnap, kedden reggel hajnalban a borpataki Leopold-bányában, melynek két emberélet esett áldozatul. A bányaszerencsétlenség hire már a kora reggeli órákban eljutott városunkba s óriási izgalmat keltett. A szörnyű hir úgy szólott, hogy a Leopold-bányában nagy kőomlás történt s a lezuhanó kövek több bányamunkást rögtön megöltek s mintegy harmincz munkást eltemettek, kikről azt sem tudni, hogy élnek-e vagy mind odapusztultak. A bányaszerencsétlenség hire legelőször a m. kir. bányakapitányi hivatalhoz érkezett meg, I hova Pokol Elek bányatulajdonos jelentette be, de a nagy izgatottságban oly szűkszavúan, hogy ! a katasztrófa nagyságáról a bányakapitányi I hivatal ’sem volt tájékozva. Csak azt tudták, ; hogy a szerenesétlenség következtében már két j haláleset történt. a Borpatakról városunkba jövő munkásnép sem tudott a részletekről számot adni, de mindnyájan nagy szerencsétlenségről beszéltek. Weisz Lajos m. kir. főbányabiztos Nagy János városi orvos kíséretében már a kora reggeli órákban kiszállt a helyszínére s intézkedett arról is, hogy szükség esetén megfelelő számú bányamunkás álljon rendelkezésre, ha a mentési munkálatokra a borpataki Leopold- bánya munkásszemélyzete nem volna elégséges. Szerencsére azonban erre nem volt szük- ; ség, mert bár nagy szerencsétlenség történt, de a katasztrófa nem öltött oly mérveket, minőről a riasztó hir hatása alatt városunkban beszéltek. A Mária aranyos teliéren ugyanis egy óriási nagyságú és súlyú kődarab lezuhant s két munkást maga alá temetett, kiket a íel- ismerhetetlenségig összezúzva rögtön megölt. Más munkásoknak azonban baja nem történt. A két szerencsétlenül járt bányamunkás: { Mihálovits Géza és Somkutyán Demeter. A bányaszerencsétlenség részleteiről a következőket jelenthetjük : A bányamunkások kedden hajnalban öt j órakor mentek be a Leopold-bányába, miután j Vancsa László bánya-felügyelő a munkásokat I helyeikre kirendelte. A felügyelő Mihálovics Géza és Som- I kutyáin Demeter munkásokat a vizhuzóhoz : rendelte ki, azonban ezek a rendelet ellenére I mégis a Mária aranyos teliérbe mentek, hol a naajorlási munkálatokat kezdték meg. Ez volt szerencsétlenségök. Ötödfél óra lehetett, midőn Vancsa íelü- I gyelő megindult a munkásokat ellenőrző útjára. Mindjárt észrevette, hogy Mihálovics és Sont- kutyán nincsenek a kirendelt helyen s midőn értesült, hogy a Mária aranyos teliérben dolgoznak, oda sietett, hogy a vizhuzóhoz rendelje őket. A majorlással foglalkozó munkásoktól alig lehetett 15-20 méternyire, midőn iszonyú zuhanás hallatszott, mely oly trős légáramlatot idézett elő, hogy az összes fonczák kialudtak s Vancza felügyelő megtántorodott. Nemsokára reá a sötét teliérből rémült segélykiáltások hallatszottak.
