Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1904-10-20 / 42. szám

1904. október 20. NAGYBANYA 3 eperjesi szinikerület választmányának elnökével, Szatmár város polgármesterével s mindenek fölött számot vetni azzal, minó' garancziát képes Nagybánya nyújtani, hány hónapig képes exis- tencziát nyújtani egy olyan társulatnak, mint a milyen a szatmári ? Melyik szezon volna a legalkalmasabb és tudna-e megfelelő előadások rendezésére alkal­mas helyiségről gondoskodni ? Nagyon lekötelezne tekintetes Polgármester ur, ha ez utóbbiakra nézve engemet is felvilágosí­tani tájékoztatni szíveskednék. Fogadja ezek után legőszintébb tiszteletem nyilvánítását melylyel maradtam Budapest, 1904. október 15. Tekintetes Polgármester urnák kézséges hive Festetics Andor, * szín. felügyelő. Á gazdasági s pénzügyi bizottság ülése. Október 17. A gazdasági s pénzügyi bizottság ma hét­főn délután 3 órakor Torclay Imre h. polgár- mester elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen a bizottsági tagok igen nagy számban jelentek meg, a minek az oka az volt, hogy a napirendre több fontos tárgy volt kitűzve. A bizottság nagy körültekintéssel végezte feladatát s a mozgalmas tárgyalás mindvégig igen magas színvonalon állott. Hotye Miklós ipariskolai tanuló, továbbá Krizsán János és Maticska Jenő festő növen­dékek kérvényei kerültek először tárgyalás alá, melyekben tanulmányaik folytatása czéljából segélyt kérnek a várostól. A bizottság bár azon álláspontra helyez­kedett, hogy törekvő fiainak segélyezése elől a város nem zárkozhatik el, mégis tekintettel a várható rendkívüli kiadásokra, melyek az uj alkotásokból háramlanak majd a városra, ez úttal folyamodók kérelmét csak részben java­solja teljesíteni. így Maticska segélyezésére 120 koronát, mig Iiotye és Krizsán segélye­zésére 60 — 60 koronát hoz javaslatba a köz­gyűlésnek. Nagyobb vitát keltett a városi nagyszálló tatarozási kérdése. A szállót ezelőtt mintegy két évvel hetvenezer korona költséggel restaurál- tatta a város s e rövid idő múltán most ismét Szemeiből, azokból a bolonditóan édes sze­mekből forró, nagy könycseppek törtek elő és végig peregtek a halvány arczon. A legmélyebb fájdalom könyei voltak azok, a melyekkel elbú­csúzott a kedves Laczitól örökre ! Miért nem lehet örökké napfényes az ég? — Miért is nem teljesülnek a vágyak és re­mények ?!.... Égly Sándor. Lázár. •-És Jézus sirt« / (János jel. XI. 35.) Lázár meghalt. Aloéval, myrrhával bekent teste már négy nap óta sírban nyugodott. Mártha reménytelen jajveszékeléssel siratta az elhunytat s midőn megtudta, hogy nem messze Bethániától látták az Urat, útra kelt hozzá. Mária azonban, aki nem szenvedhette, hogy nagy bánatjában uton-utfélen vigasztalják, otthon maradt . . . — Uram! — kiáltá Mártha, amint meglátta Jézust — Uram! ha te köztünk időztél volna, bátyám nem halt volna meg! — Én vagyok, — viszonzá az Istenember — a feltámadás és az élet! Menj, keresd fel testvéredet, Máriát is vezesd el hozzám. Lázár sírjánál találtok. Mártha szó nélkül engedelmeskedett és sok jeruzsálemi ember, akik Máriánál össze­gyülekeztek, szánakozásból vagy kíváncsiságból, elkísérte a két nőt a barlanghoz, ahol Lázár feküdt. De odaérve mindannyian meglepődve megállották. Azelőtt a kő előtt, amely ezt a szomorú nyughelyét födte, Jézus — az, aki magát Krisztusnak mondta - sirt! .... — Ha ő szerette ezt az embert—jegyezték meg némelyek - mért nem gyógyította meg, mint a vakonszülöttet ? I 2709 korona értékű tatarozási munkálatok váltak i szükségessé. A bizottság a költségvetést azzal I adta vissza a mérnöknek, hogy a bérleti szerződés szigorú szemmel tartásával vagyis tekintettel I arra, hogy minő tatarozási munkálatok terhelik a várost s minők a bérlőt, készítsen uj költség- vetést. Tiszti főorvos tekintettel a betegek nagy­számára, a városi kórház épület kibővítését kéri. Ezen ügyben a bizottság Csüdör Ferencz tanácsost, dr. Herczinger Ferencz főorvost és Nagy György mérnököt javasolja kiküldeni, hogy a kórház szükséges kibővítésére költség- vetést készítsenek. Ugyancsak dr. Herczinger Ferencz főorvos rendelő-szobát kér a várostól, mert rendelő­szoba hiányában a betegeket saját lakásán kény­telen fogadni. A bizottság azt javasolja, hogy rendelő­szobára a közgyűlés 240 korona évi összeget bocsáson a főorvos rendelkezésére. A nagybányai - - felsőbányái vasút kérelmére, melyben a 20.000 korona hozzájárulás kiutalását kéri, a gazdasági s pénzügyi bizottság azt java­solja, hogy a város a 20.000 korona hozzá­járulási összeget csak akkor folyósítja, ha az igazgatóság a felsőbányái —szatmári vasúton a motorkocsi közlekedést állandóan már létesítette, mivel a város a hozzájárulást főleg e feltételhez kötötte. S egyben a bizottság a vasút által a széna-téren igénybe vett hely jogelismerési dijául évi 50 koronát hoz javaslatba. A bizottság ez állásfoglalása mindenesetre siettetni fogja a motorkocsi közlekedés felvé­telét, mely városunknak egyik legvitálisabb érdeke. A motorkocsi közlekedés felvételének elodázására nem lehet ok az, hogy a tökéletes motorkocsi modelje még nincs feltalálva, mivel az arad —Csanádi vasút szárnyvonalain közlekedő motorkocsik nagyon is pompásan beváltak. Rozenberg Móricz, a borpataki korcsmá­nak volt bérlője hátralékos bértartozásának ki egyenlítésére 1000 koronát ajánl fel. A bizottság a kérelem tárgyában érdemlegesen nem hatá­rozott s a döntést elhalasztotta az időre, mikorra az ez ügyben folyó vizsgálatot befejezik. Szász József, a vámház bérlőjének mél­tányos kérelmét a bizottság teljesíthetőnek találja s ez értelemben tesz jelentést a közgyűléshez. A városi rendőrségi helyiségek átalakítási ügyében a bizottság a mérnököt bízta meg a költségvetés elkészítésével, tekintettel arra is, hogy a csendőrség alkalmazásával minő uj Az Ur, aki gondolataikban olvasott, azonnal megparancsolta, hogy mozdítsák el a sziklát és karjai ég felé emelkedtek. — Atyám! - könyörge - minden dolog- széles e világon neked van alárendelve Azután erős hangon kiáltá: Lázár! ... És a sokaságon, amely nyomában tolongott, bor­zongás futott végig, meggörnyesztve büszke, hitetlen hátukat, mert ime, a nyitott sir aljából felkelt Lázár. Lába még mindig kis szallaggal volt összekötve .... — Az, aki meghal, él! — jelenté Jézus komoly hangon. Azután örömujjongás, a tisztelet nyilvání­tása hangzott mindenfelé s a tömeg térdre hullott. Az anyák bizva az isteni lehellet gyógy- hatásában, elhozták kisded beteg gyermekeiket. A férfiak hangosan kijelentették, hogy Jézus valóban nagy próféta. Mártha és Mária magukon kívül voltak a nagy szerencsétől, hogy test­vérüket visszakapták s teljes szívből imádták azt a lényt, aki nekik Lázárt visszaadta. — Neked szenteljük magunkat és téged fogunk szolgálni éltünk végéig, rnondá Mártha, mert mi csak óhajtottuk ennek előtte ezt a szerencsét és ime most mennyire fölülmúlta jóságod reményünket! Mária hallgatagon elrejtette hosszú, hullá­mos hajába az elragadtatástól szép arczát. Finom ujjai között könyek rezzegtek .... És az édes Gyógyító lehajolt hozzája s fejére áldó mosolylyal hullajtottá gyöngéd részvéte csókjait .... Estefelé azonban a rajongók eloszoltak. - A lenyugvó nap fénye bíborra festette a titokzatos völgy olajfáit. És mig Mártha tevé­kenyen sürgött a tűzhely körül, Mária pedig nyugodt bájában örömrepesve felteritett, többen máris arra gondoltak, hogy ez csalfaság műve lehet! .... Jézus, aki Hozsannák kiáltása mellett el- ■ érte egyedüli vendégszerető bethánai barátjának helyiségekre lesz szükség? Kétségtelen, hogy némi átalakításokra szükség van, de nagy hiba volna a régi városházán bárminő nagyobb költséggel járó munkálatokba belemenni, mivel igen rövid idő kérdése már csak az uj központi városháza felépítése. Herskovits Aladár fericsei lakos ellen a bizottság a bérleti per megújítását nem javasolja. Az erdővédek kérelmét, mely fizetésük javítására vonatkozik, Bálint Imre erdőtaná­csos véleménye alapján a bizottság pártolólag tette át a közgyűléshez. Az ipartestület . kérelmét, melyben évi 600 korona segélyt kér, a bizottság szintén elfogadásra ajánlja. Hosszabb vitát keltett a város kezelő személyzetének kérvénye, melyben drágasági pótlékot kérnek. A bizottság többsége azon álláspontra helyezkedett, hogy a drágaság nem­csak a kezelő személyzetet, de a tisztviselőket is egyformán sújtja, azért méltányos, hogyha a város anyagi helyzete megengedi, a drága­sági pótlékban egyformán részesüljenek. A bizottság ez ügyet a számvevőséghez tette át véleményes jelentéstétel végett. Sajnos, előre is megjósolhatjuk, hogy 20 — 25 százalékos drágasági pótlék kiutalásáról szó sem lehet, mert azt a város anyagi helyzete meg nem bírja. Legjobb esetben is csak 5°/o drágasági pótlékban részesülhetnek az összes tisztviselők, de ez is mintegy 4500 koronába kerülne. Az ülés az esti órákban ért véget. hírek. Október 20. Személyi hírek. Qeltért Endre polgármester j szabadságidejére családjával Mátészalkára utazott. — Érdősy Ignácz honvéd törzsorvos városunkba érkezett. — Virág Béla és családja pár heti itt tartózkodás után Lúgosra haza utaztak. — Búd Titusz mármarosszigeti g. kath. román vikárius pár napot városunkban töltött. Itt léte alatt Pap Endre főgimnáziumi hittanár vendége volt. - Oblatek Béla kir. főmérnök hivatalos körút­járól hazaérkezett. Áthelyezések. Kosztka Emil törzsorvos Bu­dapestről Munkácsra helyeztetett át. — Szmolka Sándor veresvizi bányagyakornokot tanári asszisz­tensnek Selmeczbányára helyezték át. Uj tb. főszolgabíró. Kristófig József főispán Isik Vilmos mátészalkai szolgabirót tb. főszolga­bírónak nevezte ki. házát, felette szomorúnak érezte magát. Ujjongó tanítványaihoz közeledve legott Lázárhoz lépett, aki oldalvást maradt és szándékosan kerülni látszott az öröm és hála nyilvánításait. — Lázár — mondá ő szokott lassú, fenséges hangján, amely még a legmegátalkodottabb szivébe is behatolt s azt megindította volna, de most mintha valami kósza, futó gúny érzett volna ki belőle — Lázár, atyám dicsősége nyilat­kozott meg te benned. A tömeg nevemet ittasultan emlegette, nővéreid pedig térdre hullva csókolták kezeimet. Egyedül te nem szóltál semmit. Van-e telkeden valami bűn vagy szived­ben valami bánat ? Beszélj és ne félj! Nincs. . . nincs bánat, nincs fájdalom, amelyen nem enyhíthetek és nincs hiba, nincs bűn, amelyet meg nem bocsáthatnék! .... Ezeken a szavakon Lázár megindult és megérintve merev térdeivel a földet, odanyomta száját az Isten fia ruhájához. De fájdalmas arcz- vonása, amely még halotti ruháját is beárnyé- kolá, nem lett szelidebbé.- Uram - mondá az alázatossággal — én szeretlek és egészen a tiéd vagyok. Légy kegyes irántam és bocsásd meg szavaimat! .... Én meghaltam. A napi munka után való nyugalom kiengesztelt volna engem még az éj beállta előtt és az arczom nem lett volna sápadt az estéli szürkülettől. Sirom csendjét élveztem volna még az öregségem előtt és korosságom nyo­morúságai nem emészthették volna fel e szemet és testemet . . . Most azonban, ime, hogy az életbe vissza kell térnem, újra neki kell látnom végeláthatatlan mindennapi munkámnak, miköz­ben folyton meg-megujul a fenyegető harcz, a háború mások ellen, a verseny önmagam ellen .... Megismerem újra a megszülendő remények lázát, a megcsalatott kívánságok szülte bágyadtságot, keserűséget, meg nem valósult álmok fájdalmát.... Valóban, Uram, miért adjak neked hálát ? ... . Barátaim és ezek a szegény

Next

/
Oldalképek
Tartalom