Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1904-01-28 / 4. szám
2 NAGYBANYA 1904. január 28. áldozunk, az a czélhoz közelebb jút, a jól- tevőnek pedig elismerést teremt. Legyünk tehát őszinte, nemes czél- tól indíttatva az erények kitűzésében, őszinte, egyszerű, magyaros érzéssel an- I nak megvalósításában s akkor e század- j ról s e század társadalmáról nem a meg- j szólás és kicsinylés hangján Ítélnek, ha- I nem a méltánylás és elismerés nyilatkozik meg utódainknál igy: A XX. század emberei nagyok voltak, nemcsak erkölcseikben, hanem nemesek voltak erényeikben s valódi magyar emberek a szeretet tetteiben. Bárt ha GyBrjy. j A városi vízvezetékek és csatornázásokról. Irta: Farkasa Kálmán kir. műszaki tanácsos. A központi vízellátást a városokban közegészségügyi, köztisztasági, kényelmi, ipari és tűzrendészed szempontok teszik szükségessé. Megköveteljük a vízvezetéket a lakosságnak kifogástalan ivó-, főzó-, fürdő- és mosóvízzel való ellátása, utczaiocsolás, csatornaöblités, a kisipar használati vizének és végül a tűzoltásra i szükséges viz szolgáltatása végett. A csatornázást szükségessé teszi a lakott l területen összegyűlendő házi szennyesvizek, valamint az emberi és állati ürüléknek gyors és tökéletes eltávolítása; ehhez járul még a nagyobb forgalmú utczákban a csapadékvizek levezetése is. Habár a fenti követelmények jogosságát bizonnyára senki sem fogja elvitatni, mégis, ha tekintjük országunknak e téren való előhaladását, azt rendkívül csekélynek kell minősítenünk. Ugyanis a törvényhatósági joggal felruházott városok közül Baja, Debreczen, Hódmezővásárhely, Kassa, Kecskemét, Marosvásárhely, Pancsova, Selmecz- és Bélabánya, Szabadka, Szatmárnémeti, Szeged, Székesfejérvár, Temesvár, Újvidék, Yersecz és Zombor még rendszeres vízvezeték hián vannak; egységes csatornázása pedig a 26 közül csupán Budapest, Fiume, Arad, Győr és Kolozsvár t. j. f. városnak van. A 106 rendezett tanácsú város közül megfelelő vízvezetéket csak 17-ben találunk, csatornázása pedig épen csak Késmárknak, Szombathelynek és Beszterczebányának van. Ezek valóban elszomorító adatok és városaink lakosságának egészségügyi, tisztasági és kényelmi érzékét igen sötét színben tüntetik fel. Igaz ugyan, hogy számos város foglalkozik ezekkel a kérdésekkel s az utóbbi évtizedben ez irányban több terv is készült, melynek a keresztülvitele részben már folyamatban van, részben pedig közgyűlési határozat tárgyát képezte, mindazonáltal a mozgalom eléggé élénknek nem mondható és - habár csak ritkán, de mégis — találunk olyan városokat is, a melyekben a rendszeres vízvezeték és csatornázás létesítése a többség által szükségesnek nem tekintetik. Vannak továbbá olyan városok, ahol az ilyen művek keresztülvihetőségét technikai okokból lehetetlennek, vagy alig leküzdhető nehézségekkel járónak tartják; végül a legtöbb esetben a város szegénységét tolják előtérbe, mondván, hogy az ilyen művek költségeit elviselni képtelenek. Hogy a vízvezeték és csatornázás a városok reális szükségletét képezi, az bizonyításra nem szorul és olyanok előtt, a kik az ilyen művekkel bíró városokban laknak, csaknem meg- foghatatlannak tűnik az, hogy ezek nélkül városi élet egyáltalán lehetséges. Az undorító izü és az egészségre sok esetben káros kutvizek élvezete, a kemény főző- és ipari viz használata, a mosóvíz költséges beszerzése, a fürdő és tűzoltás nehézségei, az utczaiocsolás hiánya, a bűzös árnyékszékek és pőcze- gödrök undorító kihordása, a rothadó tartalma az utczai folyókáknak stb. mind oly jelenségek, melyek a vízvezeték és csatornázás hiányának elviselhetetlen következményei és a melyeknek elhárítására törekedni a városi hatóságok elmu- laszthatatlan kötelessége. Hogy a vízvezeték és csatornázás létesítése sok helyen leküzdhetlen technikai akadályokba ütköznék, azt elfogadhatatlannak kell kijelentenem. Nem ismerek olyan várost az országban, a hol ez a körülmény beigazolható lenne. Az összes hazai városokat lehet vízvezetékkel ellátni és csatornázni és az e téren specziális szakismeretekkel biró technikusnak feladata, a kínálkozó módozatok közül megjelölni azt, amely a kérdés megoldására a helyi körülmények mérlegelése után a legalkalmasabb. Hogy az ilyen művek létesítése a városokra elviselhetetlen terheket róna, az a véleményem szerint a legritkább esetben állhat meg. Az országban eddig létesített vízvezetékek és csatornázások pénzügyi szempontból is többnyire előnyös befektetésnek bizonyultak és ott, ahol a műveket nem nyereségre alakult részvénytársaságok konczessióban, hanem maga a város építtette meg, ott a lakosság a vízvezetéki és csa- i tornadijakat épen nem tartja elviselhetetleneknek. A helyes műszaki elvek és szigorú takarékosság betartásával szabályszerű árlejtés utján j megépült ilyen művek létesítési költsége arány- j lag oly csekélynek mondható, hogy azzal elért ; előnyök bőven felérnek a hozott anyagi áldoza- I tokkal és az ilyen vízvezetékkel termelt víznek önköltségi egységára oly minimális, hogy a laikus csodálkozását méltán felkeltheti. Az országban üzemben levő mintegy huszonhét városi vízvezeték által a lakosságnak átadott egy hektoliter viz önköltsége kereken egy fillérre tehető és nagyobb üzemeknél még ezen az összegen is alul marad. Ezáltal lehetségessé válik, hogy a leadott víznek órával mért köbméterje (tiz hektoliter) tíz és húsz fillér közötti egységáron, tehát hektoliterje egy-két fillérjével szolgáltatható ki a lakosságnak. Véleményem szerint ilyen kiadást országunk legszerényebb városainak lakossága is megbir, mert a házi kutak fenntartása, esetleg közkutakról való vizhordás vagy lajttal való vízszállítás költségei a fenti dijak nagyságát is túlhaladják. A vízvezeték tőketörlesztési és üzemköltsé- j gei tehát a lakosság által fizetett vízdijakból teljesen megtérülnek és igy ennek a műnek a létesítéséből a városi közpénztárra megterheltetés nem háramlik, sőt az utczaiocsolás és a városi középületek vizzeli ellátásának költsége is sok esetben a vízdijakból nyer fedezetet. szultán engedélyét kell kikérni s mig az megjön, addig leéghet egy városrész is. Azután nagy hátrány az is, hogy a tűzoltóságnak nehéz szivattyúi vannak, melyeket a meredek utczákba a rósz kövezet miatt csak lassan képesek felvontatni. Mindkettő a török eljárást jellemzi. Felvirradt végre ezerkilenczszázhárom október 13. Magasztos szép nap. Hiszen mindnyájan a legszívesebben fogunk e napra emlékezni, midőn ott Rákóczi sírja mellett egy érzéstől áthatva egyesültünk, egybeforrtunk a hazaszeretet magasztos érzetében. A társaság hölgy és férfi tagjai az ünnepélyhez méltóan fekete öltözetben, a társaság előbbkelői pedig diszmagyarban jelentek meg Rákóczi sírjánál. Az istentisztelet Galatában, román stylben épült kis templomban folyt le, szomszédságában a kolostorral. Mindkettőt XIII. Lajos franczia király restauráltatta s azóta mai napig is franczia védnökség és fenhatóság alatt áll. Jelenleg a lázárista atyák laknak benne. Itt fekszik Tököly Imre és Zrínyi Ilona egy éves korban elhalt leánya. Nem sokára Zrínyi Ilona is követte leányát 1703-ban. A harmadik, kit ide temettek: gróf Bercsényi Miklós és felesége gróf Csáki Krisztina. A negyedik magyar, a dicső emlékű fejedelem: II. Rákóczi Ferencz. Mellesleg megjegyzem, hogy Konstantinápolyban élő magyarokból igen sokan résztvettek I ünnepélyünkön ; a nagykövetség és konzulátus 1 is képviselve volt, úgy, hogy a kis templom teljesen megtelt. Wosinszki Mór, szegszárdi j apát-plébános teljes ornatusban magaslik ki a többiek közt, mikor pedig szónokol, olyan mint Kapisztrán János. „Az Ur engem eszközül használt, hogy feleresszem a magyarok lelkében a szabadság szerelmét, mely a rosznak megszokásából már-már hülni kezd vala.“ Ezek voltak Rákóczi Ferencznek a magyar nemzethez intézett szavai. E szavakkal vezette be Wosinszki is az ő ünnepi beszédét. Szem szárazon nem maradt, midőn a szónok azt az igazi keresztényi önmegtagadást jellemezte, melylyel a nagy hős és mártír a száműzetés keserveit és szenvedéseit viselte. Széchenyi basa is sirt, hisz ő is száműzött, ő is ön- önkénytes száműzetésben él s eszi a hontalanság keserű kenyerét. Beszélt még Szádeczki Lajos ; Gyárfás Elemér pedig elszavalta Felszegi alkalmi költeményét. Végül a hozott koszorúkkal meg koszoruzták Rákóczi sírját. Az ünnepély után ebéd volt, melynek végeztével a város nevezetességeinek megtekintésére indultunk. Először is átmentünk az Aranyszarvon lévő Szultán Volida hídon Stambulba, a tulajdonké- peni török városba. Ezen a hídon meg kell, hogy álljunk, nemcsak azért, mert a kábító forgalom miatt kocsijaink egyre fennakadtak, de mert ezt a forgalmat, ezt a sűrű ember-áradatot látva, lehetetlen meg nem állani, hogy csodálkozásunknak kifejezést adjunk. Itt találkozik a kelet és nyugat minden nyelvű és ruháju embere, oly hullámzást képezve, hogy fogalommal sem bírhat hallandó, mig nem látta. És ez a hid talán a világ legjövedelmezőbb hídja lenne, ha kellő ellenőrizet volna, de a török gazdálkodása mellett a hidlása oly rósz, hogy ilyet csak a kapniki-utvonalon lehet látni. De láttunk még egyebet is. Épen akkor ment a hídon át egy örmény temetés. Négy pap is celebrált, a halott pedig nyitott koporsóba volt téve, a fedelét egy hordár a hátán vitte. Mi elborzattunk e látványra. Olvasóink közt pedig sokan lesznek, kik képtelenségnek vagy nagyításnak fogják tartani. Én azonban azt a mit láttam, leirom, bár visszatetszést szüljön is. Ez az eljárás abban találja magyarázatát, hogy valamikor ily zárt koporsóba űzték az örmények és görögök a csempészetet s a mikor rajta vesztettek, a török elrendelte a nyitott koporsóban való temetést. így magyarázták a mindent- tudó vezetők. Mielőtt a szultán által kirendelt két segéd kíséretében a múzeumok megtekintését megkezdenénk, úgy mellesleg megjegyzem, hogy a menetjegy iroda igazgatósága úgy a kocsikról, mint a tolmácsokról előre gondoskodott s hogy minden császári palotába az engedély a követség utján még jó előre meg volt szerezve, azonfelül Dezsőffy Arisztid urnák, mint a zarándoklat Jelszó s PAFLTOLJTJBL A. HAZAI IHAFLT !! Legolcsóbb és legjobb bevásárlási forrás kizárólag hazai gyártmányú árukban SZAPPÁNYOS JENŐ vászon, divat és rövidáru üzlete. — FIGYELEM! A raktáron levő parket, karton, percto és szövetáruk a tavaszi idényáruk beérkeztéig rendkívüli olcsó árban árusittatnak. U. m. Karton és parket 18, 20, 22, 25 kr. Kitűnő minőségű szövet 120 cm. 36, 44, 50 kr. — Remek kivitelű fehér és színes selyem franczia batizdek és egyéb világos báli kelmék dús választékban.
