Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1904-05-19 / 20. szám
Az elvi jelentőségű döntést szószerint itt közöljük: M. kir. Belügyminisztérium. Szám 1772/904. íl/a. Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága a múlt évi január hó 9-én tartott ülésében 3910. sz. a. hozott határozatával jóváhagyta Nagybánya szabad kir. város képviselőtestületének 1902. évi junius hó 25-én 2577. sz. a. hozott azon határozatát, mely szerint Hozás János szatmári kir. kath. főgimnáziumi hitoktató nagybányai gör. kath. lelkésznek választatott meg. A közigazgatási bizottság ezen határozatát Szabó János gör. szert. kath. püspöknek a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz intézett és nevezett miniszter ur által hozzám áttett, valamint Pap Sándor képviselőtestületi tag által előterjesztett felebbezés alapján a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter ur szakvéleményének meghallgatása után felülbírálván, azt a felebbezések elutasításával ezennel helyben hagyom. Helyben hagyandó volt az idézett határozat a következő indokokból: A szamosujvári püspök ur azon okból kifogásolta a választást, mivel a kegyúri jogokat gyakorló városi képviselőtestület az általa kijelölt három lelkész mellőzésével a többi folyamodó lelkész közül eszközölte a választást. A püspök ur e kifogását azonban alaposnak el nem fogadhatom, mivel a városok lelkészválasztó jogát szabályozó 1800. évi augusztus 12-én 18836 sz. a. kelt szabályrendelet alapján a megyés püspöknek joga van ugyan a hármas kijelöléshez, de másrészt ugyanezen szabályrendelet kimondja, hogy a városok nemcsak a jelöltek, hanem a többi érdemes polgárok sorából is választhatnak lelkészt. Nagybánya város képviselőtestülete az adott esetben tehát jogával élt csupán, a megyés püspök ur pedig sem a választás előtt, sem pedig a választás után a felebbezés rendjén a megválasztott lelkész ellen kifogást nem emelt. A mi Pap Sándor képviselőtestületi tagnak azon indokon alapuló felebbezését illeti, hogy a vitássá tett választásban a képviselőtestületnek nem kath. vallásu tagjai is részt vettek, megjegyzem, hogy mivel az adott esetben azon elvi kérdés a választás előtt egyáltalában fel sem vettetett s igy mód és alkalom sem nyujtatott ahoz, hogy a lelkészválasztást illetőleg az összes idevágó körülmények alaposan megbirálhatók legyenek, ebben a kérdésben a régi gyakorlatot kellett elfogadnom és ez alapon a határozatot felülbírálnom. Mivel pedig az 1822. évi julius hó 13-án, 1839. évi márczius hó 2-án, 1857. évi julius hó 25-én, 1874. évi február hó 14-én megejtett papválasztásra vonatkozó és a felterjesztett iratok között levő jegyzőkönyvek szerint a választást mindig a közgyűlés egyeteme eszközölte, ez esetben is százados gyakorlat 1904. május 19. ezen város titkos és levelező pecsétjén és zászlaján mostantól fogva örök időkön át a mi királyi jelvényünkből kivett paizs formáját és pedig felül három liliom ábrájával ékes sárga szinü húzást vagy vonalat, alul pedig négy vörös és ugyanannyi fehér vízszintes vonalat használhassanak. Kelt titkos pecsétünk alatt, ezen levelünk bizonyságával, melyet ezen pecsétünk alatt kiváltságlevél formájában is ki fogunk nevezett polgáraink részére állítani, mihelyt azt nekünk bemutatják, Diósgyőrött, az Ur menybemenetele előtti hétfőn, 1369-ben“. A kassai armális korra a harmadik helyet foglalja el a hazai czimeres levelek sorában s a legrégibb a városi czimeradományok között. Az első városi czimerlevél, mely a czimer festett képével is el van látva, szintén Kassának szól; ebben Zsigmond király 1423-ban a Nagy Lajos korabeli czimert a paizstartó angyallal egészíti ki. A kereskedelméről hires felsőmagyarországi város még kétszer kapott a középkorban armálist. V. László 1453-ban megerősítette a Zsigmond korabeli czimert, csupán a színek sorrendjét változtatva meg, a mennyiben a vágások nála a Zsigmond-féle czimertől eltérően, de a Nagy Lajos czimerlevelének szavait híven követve, vörössel kezdődnek. Végül II. Ulászló 1503. deczember 8-ikán saját családi czimerének, a Jagellók ezüst sasának felében hasított alakjával és a felesége Candalei Anna czimeréből vett motívumokkal gyarapítva a város czimerét, megállapította, annak máig használatban levő alakját, mely az Árpádok, Anjouk és a Jagellók czimer- motivumaiból összeállítva, a magyar történelem három nevezetes korszakának emlékét örökíti meg. A városi czimerlevelek uj fajtája közé taralapján a határozatot az e tekintetben emelt kifogások mellőzésével helybenhagyandónak találtam. Miről a közigazgatási bizottságot a vármegye alispánjának 1903. évi április hó 18-án 1975. sz. a. kelt felterjesztése mellékleteinek visszazárása mellett, további eljárás végett értesítem. , Budapest, 1904. évi április hó 26-án Tisza s. k. NAGYBANYA Déli tájék jelé.- Lenau után. — Délre húz a szürke felleg, Dél felé lehet/ a szél, Délre menni, délre szállni A szivemnek vágya kél. Távol ott a szép magyar föld Benne kis falucska áll, Csöndes békés kis falucska Zöld erdők határinál. Kis falumnak csöndes szélén Ottan áll egy kicsi, lak, Bár kicsiny s oly szűk, magába Rejti színvilágomat. Egykor az erdőn susogtak Vágyva a kunyhó felé A fák, melyek' ága, lombja A fődéit átölelé. Ablakából néma ajkkal Lilla néz a völgybe le, Búsan intve szép fejével Mig hull a fa levele. Nézi búban, nézi csöndben, Mint. rohan a kis patak, A kavargó szellő szárnyán Levelek, mint szállanak . . . Hangosabb lesz majd a csermely Hangosabban zúg a szél, A kis lak fölött csattogva Az idő gyors szárnyra kél. Kusxkó Ttexsfí. Aá tozik Pozsony városának Zsigmondtól 1436. julius 9-ikén nyert kiváltságlevele, mely a városnak az Árpádok ideje óta használt ősi jelvényét nem szorosan vett czimer, hanem pecsét alakjában erősiti meg. A király a husziták által ostromolt város polgárainak hűségét és vitézségét kívánta jutalmazni, midőn háromtornyú, kapuzatos bástyát (az oklevél szavai szerint: „négyszögü fehér várost“) ábrázoló régi pecsétüknek birtokában megerősíti s megengedi, hogy az e pecséten látható jelvényt „czimerül és czimernek jelvénye gyanánt“ használhassák. Bártfa városnak 1453-ban V. Lászlótól nyert armálisát Kassáéhoz hasonlóan a régi városi czimernek kegyúri motívumokkal való bővítése teszi kiválóan érdekessé. A királyi oklevélben lefestett czimer középen ketté osztott paizs felső kék mezejében, beszélő czimerül, keresztbe tett aranynyelü bárdokat ábrázol, melyek felett arany korona, alattuk arany liliom lebeg; az alsó mező vörössel és ezüsttel kétszer vágva, hazánk czimerének ismert motívumaival ékeskedik. A czimerkép alatt külön paizsocská- ban Hnyiczow Lénárt városi jegyzőnek, „a ki ezt a czimert hozta“, zöld leveles és virágos makkgyümölcsöt ábrázoló jelvényét látjuk meg- örökitve. A városi jelvények és czimerek első sorban a városok hivatalos pecsétéin nyernek alkalmazást. Az eredetiben fenmaradt középkori városi pecsétnyomók és az oklevelek pecsétéiről készült galván-másolatok gazdag sorozata sphragistikai emlékeink ez érdekes fajtájának minden változatával megismertet bennünket. A városi jelvények legrégibb típusát, a tornyos, kapuzatos bástyát látjuk Pozsony már fentebb HÍREK. Május 18. Személyi hírek. Grünwald Béla festőművész, ki legközelebb a Fraknói ösztöndijat nyerte el, állandó tartózkodásra Rómába utazott. - Révay Károly, lapunk kitűnő munkatársa körünkbe érkezett. - Gróf Esterházy István, Sztójka fürdő tulajdonosa Nagybányára érkezett. A főur nagybányai tartózkodása alatt Mol- csányi Gábor erdőmester vendége. Kinevezés. Roszner Vilmos bányagyakornokot a m. kir. pénzügyminiszter bányatisztjelöltté nevezte ki. Új ügyvéd. Dr. Ajtai Nagy Sándor ügyvéd- jelölt, Ajtai Nagy Sándor polgártársunk fia, a napokban az ügyvédi vizsgát Budapesten kitűnő sikerrel letette. Dr. Nagy ügyvéd várasunkban fogja megnyitni ügyvédi irodáját. Áthelyezés. Az Országos Központi Hitel- szövetkezet igazgatósága Sozánszky Mihály ellenőrt Szatmárról Szepi-Szent-Györgyre helyezte át. Pünkösd. Lombsátoros, rózsakoszorus, illatos tavasznak ragyogó ünnepe, piros Pünkösd napja légy üdvözölve. A hit szárnyán égbe szálló lelkeknek, az állhatatos, örökéletü reménységnek, a mindenről lemondó, örökké élő szeretetnek, a lángoló idealizmusnak örömteljes ünnepnapja vagy te! Vigasztalásnak magasztos ünnepe, üdvözlégy! Oh! ti, kik az anyagnak béklyóin csüngtök, ti lánczravert köznapi szolgalelkek, nem tudjátok a piros Pünkösdnek fenséges mély értelmét. Ti, a kik a gonosz hatalmának megalázott rabszolgái vagytok; a kik meddő földi életének az alapja: fenhéjázó gőg, durva érzékiség; a kiknek lelki törvénye: a véges, haszontalan anyag, tartalom nélkül szűkölködő üres hiúság; a kiknek a végczélja: a minden nemeset, nagyot, szentet letaposó önzés, ti nem vagytok képesek felemelkedni az egész világot átölelő égi Szellem világosságához: az Igazság leikéhez. Nem a ti fejetekre szállanak a mennyei lángoló nyelvek! Ti csak zsarnokoskodni, uralkodni a világ felett és mindenáron élvezni akartok. Azok lelki világait töltik be a tüzes nyelvek, azoknak értelme előtt nyílik meg a rejtélyes, kifürkészhetetlenül mélységes titka a Vigasztaló győzelmes ünnepének, a kik szenvedni, szomor- kodni tudnak ; a kik könnyezni tudnak embertársaik szenvedésein ; a kik éhezni tudnak, hogy kielégitsék felebarátjukat; a kik levetik ruhájukat, hogy betakarják a mezítelent; a kik tehetségüket, tudásukat arra használják, hogy segítsék ____;__________________________3 is mertetett pecsétjén kívül Székes-Fehérvár, Zágráb, Kolozsvár, Sopron pecsétjein; ez a motívum rendesen egyszerű pecsétjelvény gyanánt, tehát nem czimerpaizsba foglalva, nyer a pecséteken alkalmazást. Az ősi szimbólum szerepel annak a három városnak a pecsétjein is, melyek egyesüléséből mai virágzó székesfővárosunk alakult. Budának, az ország régi fővárosának legkorábbi pecsétje szerkezetre az esztergominak párja; a kettős pecsét előlapján háromtornyú várfal, közepén nyílt kapuval, a hátlapon az ország czimeréből a hétszer vágott paizs látható; a két motívum a XV. században egy paizsban egyesül akként, hogy a vágásokat hordozó paizsot korona gyanánt két bástyatorony ékíti. Pest pecsétjének a XIV. és XV. századból fennmaradt változatai egytornyos bástyafalat tüntetnek fel, leeresztett rácsozatu kapuval s a toronytól jobbra-balra félholddal és csillaggal. O-Buda Nagy Lajos korából származó pecsétjén nyitott kapuzatu várfallal körülvéve hármas épületcsoport látható; a középső, temp- lomtoronyszerü épülettől jobbra a magyar Anjouk czimerét, balra a lengyel sast viselő paizsocs- kákkal. Kassa legrégibb pecsétjét nem az ősi czimer, hanem a város védőszentjének, magyar- országi szent Erzsébetnek tiszteletreméltó alakja ékesíti. Brassó, latin nevén Corona beszélő jelvénye, a liliomos korona és Nagyszombat szimbolikus szempontból érdekes jelvénye: nyolcz- küllös szerencsekerék, közepén Krisztus fejével, paizs nélkül jelennek meg a legrégibb pecséteken. A jeleneteket ábrázoló pecsétek legjellemzőbb darabjait a magyarországi bányavárosok pecsétjei szolgáltatják; közös motívumok a bányász, a mint csákányával a sziklát vájja. Az
