Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1904-05-12 / 19. szám
NAGYBÁNYA 1904. május 12 4 Sókadmagammal a ligetbe menekültem és mivel az eső is zuhogni kezdett, fedél alá jutni volt főtörekvésünk. Mily szerencse, hogy a négy nyaraló készen áll, azokban találtunk biztos menhelyet. De hát mi történt ? Honnan jött a rengeteg viz ? A városból csolnakon menekült egyik ismerősömtől végre megtudtam, hogy a vízvezeték csatornái megrepedtek és a víztartályokba gyűjtött víztömeg városunkra zúdult. A vízvezetéknek soha sem voltam valami nagy barátja s igy elképzelheti tekintetes Szerkesztő úr felháborodásomat, midőn megtudtam, hogy az óriási szerencsétlenséget a vízvezeték idézte elő. Felháborodásom következtében felébredtem, de azt már tekintetes Szerkesztő úr nem képzelheti, mily nagy volt az én örömöm, midőn városatyai aggodalmaim okozta álmomból felébredve, láttam, hogy nincs semmi baj; midőn hálószobám ablakán kitekintve láttam, hogy városunk fönnáll a haladás mániájától meg nem mételyezett eredeti és természetes szépségében; midőn eszembe jutott, hogy a szerencsétlenség kutforrása: a vízvezeték még nem létezik és a mennyiben a vízvezeték ügye, hála az egek urának, jó kezekben van, remélem, hogy születendő gyermekeim unokái is mentve lesznek a vízvezetéknek rombolásától és képzelt előnyeitől. Megvallom, hogy a nyaralók nem létezésén is örültem, mert hiszen azokra, valamint hogy a múltban nem volt, azonképen a jövőben sem lesz szükség. Tehát abczug vízvezeték! Éljen a vízvezeték ügy előhaladását nagy körültekintéssel fékező nagy és szükebb körű bizottság ! Abczug nyaralók ! Éljen .... valóban nem tudom ki. Ha tekintetes Szerkesztő úr véletlenül tudná, kinek köszönhetjük a nyaralók 'építésének sikerteljes elodázását, szíveskedjék becses nevét a fönnebb kipontozott helyre aranybetükkel beiktatni. Nagybánya, 1904. május 11. Kiváló tisztelettel : Mindenváró Ádám. HÍREK. Május 12. Személyi hírek. Kristóffy József, Szatmár- vármegye főispánja, ki a nyarat a bikszádi fürdőn tölti, julius végén vagy augusztus elején fog először városunkba ellátogatni. A főispánt első látogatása alkalmából a város közönsége nagy ünnepélyességgel fogadja. — Baráti Lajos, a Bolond Istók szerkesztője rokonai látogatására pár napot városunkban töltött. — Több mint bizonyos. A nyakamat teszem rá. Az igaz, hogy olyan messzaliánsz féle, tudja mi az a messzaliánsz ? - de országra szóló parthie. — Gazdag ? — Milliomos ! A vén jegesmedve dolgozott három ivadéka helyett is, mig azt a nagy vagyont összeharácsolta. — A vén jegesmedve? — A leendő apósom! Nagyon smuczig az öreg, tudja amolyan greizleros volt, de legyek csak a veje, majd úgy tánczol, a mint én fütyülök. Legyen nyugodt tehát édes barátom, megmondhatja Khon urnák is, hogy úgy tekintheti a pénzét, mintha már a kezében volna. — Én teljesen nyugodt vagyok, azt hiszem nyugodt lelhet Khon ur is. — Tehát megegyeztünk ? — Teljesen! — Végeztünk ? — Végeztünk! — Keblemre öreg! A könnyű gig ép akkor fordult be az országúiról. — Nini! A papa! Hozta Isten édes apám, hozta Isten! kiáltotta Rózsika a nyakába ugorva. Váray Sándorral forogni kezdett a világ. Mintha meseszerü gyorsasággal omladozni, roskadozni, sülyedezni kezdett volna s ő e borzasztó chaosz zsivajából csak egy szócskát birt megérteni : — Fucscs! Blbuluí. Uj szolgabiró. Szatmárvármegye törvény- hatósága legutóbb tartott közgyűlésében^ erdődi szolgabirónak egyhangúlag dr. Galgóczy Árpádot választotta meg. Áldozócsütörtök. A kereszténységnek holnap nagy ünnepje van. Emléknapját üli annak a dicsőséges ténynek, hogy a Megváltó, ez a földre szállt isteni Szeretet, ki az emberi nem megváltásának csodálatos munkáját tanainak három évi szakadatlan hirdetése után, istenségének kétségtelen jelei közt a golgothai kereszten végrehajtotta, a Jeruzsálem keleti határában fekfő Olajfák hegyéről tanítványai szeme láttára fölment a menyekbe. A sok szenvedés és lealáztatás, mely Neki földi pályafutása alatt osztályrészül jutott, megtalálta jutalmát a föltámadás dicsőségében. Es ennek a magasztos titoknak emlékét üli az egyház a holnapi napon, mely negyvenedik nap husvét után. E nap magyarul áldozó csütörtöknek neveztetik, mert a hívek e napon részint a keresztjáró napok méltó befejezéséül, részint hogy az egyház parancsainak,eleget tegyenek, tömegesen szoktak járulni az Úr asztalához. Városunkban ez ünnep jelentőségét még fokozza az a körülmény, hogy a kis gyermekek régi szokás szerint e napon áldoznak először. A r. kath. plébánia templomban 9 órakor lesz a szentmise, mely után az első áldozok pompás reggeliben részesülnek a plébánián. Az ev. ref. templomban 7210 órakor lesz az ünnepi istentisztelet. Az egyházi beszédet Soltész Elemér lelkész tartja. Bányanévnap. A kereszthegyi bányamű vasárnap tartotta meg névünnepét hagyományos ünnepélyességgel. Ä névnap előestélyén a tárna bejáratát gyönyörűen kivilágították; a fényes illumináczióban a bányász-zenekar hangjai mellett igen nagy közönség gyönyörködött. Vasárnap délelőtt az összes templomokban hálaadó istentiszteletet tartottak. A főistentiszteletet a r. kath. plébánia templomban délelőtt 9 órakor tartották, melyre a munkások a tisztikar vezetése alatt a bányászzenekarral vonultak ki. Istentisztelet után a bányamű szépen feldiszitett karámjában fényes lakoma volt, melyen a házigazda szerepét Bertalan Miklós házigazda töltötte be. Az első felköszöntőt Neubauer Ferencz főbányatanácsos, bányaigazgató mondotta a kereszthegyi bánya tisztikarára, altisztéire és munkásaira. Szőke Béla szellemes beszédben Neubauer Ferenczné főbányatanácsosnét, Lovag Berksz Leóné tanácsosnál és Bertalan Miklósné háziasszonyt éltette. Bartha György ev. ref. segédlelkész igen szép beszédben a munkásokat köszöntötte, mig Fábián Lajos kir. mérnök a testvér bányamű virágzásáért s tisztikaráért ivott. A pompás mulatság a a késő délutáni órákban ért véget. A nagybányai g. kath. papválasztás. Szamos- ujvári tudósítónk Írja, hogy a szatmári Heti Szemle azon tudósítása, hogy Hozás János szatmári hittanárnak nagybányai g. kath. plébánossá való választását a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg megerősítette, megfelel a valóságnak. E meg- I erősítéssel a választás ellen beadott felebbezé- sekkel szemben a város tanácsának és képviselő- testületének álláspontja fényes győzelmet aratott s a városnak, mint kegyurnak jogait a maga teljességében sikerült megvédeni. Nagy jelentőségű e kormányhatósági döntés a r. kath. plébános választása tekintetéből is, mert a kegyúri jogok úgy r. katholikus, mint g. katholikus szempontból teljesen egy elbírálás alá esvén, e miniszteri döntéssel mintegy eldöntöttnek tekinthető a r. kath. plébános választás megfelebbezett, évek óta húzódó ügye is. A választás megerősítésével a g. kath. plebánosválasztás ügye most már lekerülhetne a napirendről, de — sajnos — aligha fog lekerülni, mert csak az igazságot I szolgáljuk, midőn konstatáljuk, hogy úgy a g. I kath. egyháztanácsnál, mint a g. kath. híveknél Hozás János szatmári hitoktató megválasztásának megerősítése a legnagyobb recenzust keltette. Előkelő állású hívek imformácziói szerint az elkeseredést nem annyira a választásnak most már kormányhatóságilag is helyben hagyott formája, mint inkább Hozás Jánosnak a g. kath. híveknél nem nagy népszerűsége okozza. Vizsgálat az eladott tölgyfák ügyében. Stoll Béla v. képviselő interpellácziója folytán a városi tanács a legszigorúbb vizsgálatot indította a városi fürészmalom bérlőjének eladott tölgyfák mérése tárgyában s egyúttal az eladott fák szállítását beszüntetette. Ä vizsgáló bizottság, melynek tagjai Gellért Endre polgármester, Gábor Sándor m. kir. főerdész s Marosfy Dezső számvevő voltak, hétfőn szállott ki a helyszínére s minden részletre kiterjedő beható vizsgálat után konstatálta, hogy a mérések mindenben teljesen korrektek s az árverési feltételeknek megfelelőek voltak s az erdészet eljárása a legkifogástalanabb volt. Jókai emlékirata. Jókai Mór nagybányai időzése alatt látogatást tett a nagybányai r. kath. plébánián is s ez alkalommal a plébánia „Háztörténelmi“ könyvébe a következő sorokat irta: Óhajtom szivem szerint, hogy Nagybánya legyen egykor az, aminek neve jogosan hirdeti: »nagy« fiainak ipara, lelkitehetségei és hazaszeretete által. Nagybánya 1876. augusztus 13. Jókai Mór. A nagybányai gazdasági egyesület folyó évi május hó 15. napján d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Fűz-telep létesítése tárgyában választmány javaslata. 2. Alapszabályok változtatása. 3. Titkár lemondása. — Amennyiben az alapszabályok megváltoztatásához a tagok 2/3 részének jelenléte szükséges, az egylet elnöksége kéri a tagokat, hogy a közgyűlésen minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. Tornaverseny. Az állami főgimnázium ifjúsága az idén is nagyobb szabású tornaversenyt rendez. Versenyt azonban dijak nélkül elképzelni is bajos dolog, lelkesülten, ambiczióval keresztül vinni pedig még bajosabb. A társadalomra hárul tehát azon kötelesség, hogy a tornaverseny dijairól gondoskodjék s ezzel hálálja meg azon igaz gyönyörűséget, melyet a tanuló ifjúság a tornaversenyek alkalmával már annyiszor nyújtott. E nemes czélra adományokat szívesen elfogadunk s nirlapilag nyugtázunk. A szerkesztőség nevében a gyűjtést 2 koronával nyitjuk meg. Ivünkön adakoztak még: Almer Lajos 2 K, Morvay és Undy 2 K, Kupás Mihály 1 K, Jancsovits József 1 K, Rónay Géza 1 K, Wienerberger és Glaviczky 1 K, Rusorán József 1 K. Összesen 11 K. Itt említjük meg, hogy a Polgári Kör elnöksége dijakul Tompa Mihály összes müveit diszkiadásban és egy pompás Írókészletet ajánlott föl. Özv. Lengyel Endrémé haláláról Írott tudósításunkból a koszorúkat küldők névjegyzékéből tévedésből kimaradtak Kis Gábor főgimnáziumi tanár és neje nevei, kik szintén koszorút küldtek a ravatalra e felírással: Kedves jó Hermin néninek — Etelka és Gábor. Búcsú a régi vármegye házától. A nagykárolyi régi vármegyeház, mely annyi nagy és dicsőséges eseménynek volt színhelye, mai alakjában már csak pár napig fog fenállani. Nemsokára megkezdik rajta a kőművesek a bontás nagy munkáját, hogy a romokból kiemelkedjék a kor igényeinek megfelelő uj, díszes székház. A régi vármegye házától régi gazdái a napokban búcsúztak el, amikor is Nagy László alispán fényes estélyt adott, utolsót a régi épületben. A kitűnő mulatság, melyen jelen volt Kristóffy József főispán is, a legvidámabb hangulatban a kora reggeli órákig tartott. Javadalmától megfosztott lelkész. Szatmári tudósítónk írja, hogy Pap Lajos szatmári lelkész nagy port felvert s nem nagy lelki épülésre szolgáló ügyében véglegesen döntöttek. A szamos- ujvári egyházmegyei szentszék Pap Lajos egyházmegyei áldozárt, szatmári lelkészt több főben járó kihágásai miatt, melyek között nem csekély szerepet játszik kötelességeinek súlyos megszegése, durva bánásmódja híveivel szemben, egyházi hatóságai iránt tanúsított engedetlensége, híveinek engedetlenségre és hithagyásra való izgatása, az egyházvagyon hűtlen kezelése stb. stb. - szatmári javadalmától való megfosztásra s általános felfüggesztésre ítélte. A szamosujvári püspöki aula valóban mindent megkisérlett, hogy a botrányos ügyet simán, minden feltűnés nélkül elintézze s múlt év őszén, midőn Pap Lajos helyzete tarthatatlan lett Szatmáron, Akna-Sugatagra helyezte át paro- chusnak. Pap Lajos azonban többszöri felhívásra sem engedelmeskedett s foglalta el uj állását, sőt midőn az adminisztrátorok Szatmáron megjelentek, annyira felbujtotta híveit, hogy azok az adminisztrátorok ellen a legfenyegetőbb állást foglalták el, úgy, hogy a szatmári gör. kath. templom az erőszakoskodások miatt a hívek kimondhatatlan kárára két hónapig zárva is volt.
