Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1904-05-05 / 18. szám
1904. május 5. NAGYBANYA 3 kellett. A nyaralók ellen foglalni állást s mégis azt követelni a város tanácsától, hogy a nyaralóknak megfelelő lakást bocsásson rendelkezésére, mindenképen ördöngös kívánat. Egy két lámpa, egy két pad felállításával pedig aligha fogjuk az idegen forgalmat megteremteni. Czigánytérzenékkel még kevésbbé, mert a mi még nálunk kénytelen-kelletlen elcsúszik, bizony attól a fővárosi ember sokszoi megszalad. Egyébként nagyon fogunk örvendeni, ha laptársunkban a nyaralók építésére irányuló törekvéseinkben hathatós támogatóra találunk. Városi közgyűlés. Május 4. A város képviselőtestülete ma, szerdán délelőtt 10 órakor Gellert Endre polgármester elnöklete alatt rendes havi közgyűlést tartott, melyen a képviselők igen szép számban jelentek meg. A közgyűlés napirendjén 24 tárgy állott, de nagyobb vitát egyik sem keltett, úgy, l hogy a közgyűlés már 1j2 12 órakor véget ért. Elnöklő polgármester a közgyűlést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Torday Imre h. polgármestert, Soltész Elemér és Leveli Ignácz képviselőtestületi tagokat kéri föl s a hitelesítés idejét május hó 19-ének délutáni 3 órájára tűzi ki. Napirend előtt Gellért Endre polgármester tudatja a képviselőtestülettel, hogy a város nagynevű szülötte és díszpolgára: Winkler József sardicai püspök, a nagyváradi káptalan nagyprépost kanonokja április hó 6-án tartotta gyémántmiséjét. Indítványozza, hogy e ritka szép ünnepély alkalmából az ünnepeltet a képviselő- testület üdvözölje. A polgármester indítványát lelkes éljenzések között egyhangúlag elfogadták. A napirendre tértek át ezután. melyeket első látogatása alkalmával írt, Szend- rey Julia iránt érzett mély szerelmének nyil- vánulása ez érzelem hajnalán. A még csak most ébredt szerelem szól bennök, nem a szenvedély felcsapó lángjával, hanem a merengés lágyabb hangján vagy eleven varázsával, mikor lefekteti lelkét álmodozásokra a „szerelemnek rózsákkal hintett nyoszoiyájára“, mikor halo vány arczát örömének hajnala s bánatának alkonya vonja pírba, mert szerelemre gyulasztotta „egy barna kis leány hófehér lelke“. Ezután már folyton ez érzelem változó hangulatai között él és ezek elkísérik mindig nagybányai útjára is. jjErről különben már előbb is szóltunk. 1847. pünkösdjén történt nagybányai tartózkodása alkalmával irta itten negyedik költeményét, a „Bányában“ czimüt. Azt mondja ebben, hogy szivét széjjelosztja a szegények között. Részvéte az elhagyott, szűkölködő alsó néposztályok iránt még mélyebben jut kifejezésre már említett ötödik úti levélben. Itt leírva leszállását a bányába, mély felindulásba hozza résztvevő szivét a bányamunkások nyomora élete, amint sápadt vakondokok módjára túrják a földet a napi kenyérért. Bántja a társadalmi rend viszássága, amely életet romboló munkára kényszeríti e szegény embereket, „hogy legyen gyermekeiknek és feleségeiknek min tengődniők s legyen mit eltékozólni azoknak, a kik nem gyermekeik és nem feleségeik“. Ez a ferde állapot erre a felkiáltásra indítja: „Mért nem támad olyan földindulás, mely a világ minden bányáját összerázná és a föld legközepéig sülyesztené. . . . Nem lenne pénz és lenne boldogság“. — A demokratizmus eszmei oldala is kifejezést nyer, amint a ligetben jár „urak és nem urak“ között. . . . „Demokratikus szivem hangosan dobogott örömében, Írja ez alkalommal—mert szorosan és forrón ölelte meg a remény, hogy merész álmaim á viiág jövendőjéről nem teíjesülhetlen álmok“. A kereskedelmi miniszter azon leiratát, melylyel a nagybányai-felsőbányai vasút segélyezésére megszavazott 20.000 K kölcsön felvételére vonatkozó határozatot jóváhagyta, tudomásul vették s a további teendőkkel a tanácsot bízták meg. A belügyminiszter intencziója szerint a közgyűlés módosította a gyámpénztár kezelési s a köztisztasági szabályrendeleteket. Szatmárvármegye közigazgatási bizottságának azon határozatát, melylyel felebbezés folytán Sebők Imrének a községi kötelékbe való felvételi diját 100 koronáról 50 koronára szállította le, a közgyűlés a belügyminiszterhez megfeleb- bezni rendelte. Tudomásul vették ezután a polgár- : mester jelentéseit a váratlanul megtartott : pénztárvizsgálatokról, mely szerint a pénztárakat a legnagyobb rendben találta s az állandó bizottságok végleges megalakulásáról. A megüresedett adóvégrehajtói állás betöltése tárgyában a közgyűlés kéri Szatmárvármegye alispánját a pályázati hirdetmény kibocsátására s a választás határnapjának kitűzésére. Az ev. ref. egyház tulajdonát képező kaszáló s klastrommező megvételére vonatkozó adásvételi tárgyalások megindítására s a szerződés megkötésére a közgyűlés Gellért polgármestert, dr. Mis- lcolczy t. ügyészt, Bálint erdőtanácsost, Molcsányi Gábor és Stoll Gábor képviselőket küldte ki s egyben ez ügy tárgyalását 30 nap közbevetésével tartandó közgyűlés napirendjére tűzte ki. A városi nagymalom bérbeadására vonatkozó árverési feltételeket jóváhagyták ; nemkülönben jóváhagyták a lénárd- falusi korcsma eladása tárgyában tartott árverés eredményét, mely szerint a korcsma 4300 korona legmagasabb vételárért HersMegemlékeztünk már arról a szeretetről, melyet Nagybánya a költőben felébresztett. Ez a vonzalom nem volt futólagos, sem felszínes. Hogy milyen elragadtatással emlékezik meg egyik odaérkezése alkalmával a városról, arra már rámutattunk. Mikor e város falai közé jött, a vén házak barátságosan köszöntötték az érkezőt. A természet szépségei iránt fogékony lelkét megragadta e vadregényes vidék varázsa. Gyönyörködött tájaiban, emlékezetébe zárta képeit; a természet fiának szeretetével vonzódott hozzá. Sőt azzal a tervvel is foglalkozott, hogy állandóan itt telepszik meg. Pedig ő nem is e földnek volt igazán fia; szülőföldén, az alföldön csüngött rajongó lelkesedéssel s ez elfogult vonzalma _ érzéktelenné tette a felföld szépségei iránt. És hogy mégis megszerette Nagybányát, hogy vonzalmat érzett a hegyes- völgyes vidék iránt s ezt szeretetében odahelyezte az ő bálványozott rónája mellé: e különös vonzalomnak ez által még nagyobb az értéke. Valami megfejthetetlen varázs szállhatott a költő leikébe e tájékról, hogy ezt megszeresse ő, akit hidegen hagyott a „Kárpátoknak vadregényes tája“. Kell-e e szeretnek nagyobb bizonyítéka, mint e sorok, melyeket úti leveleiben találunk: „Azt óhajtom, hogy ott haljak meg, ahol születtem, az alföld rónáin, a Tisza és Duna között .... de ha nem az alföldön halok meg; ha hegyek között kell meghalnom, úgy leginkább óhajtom, hogy itt temessenek el Nagybánya regényes völgyében.“ Ezek a sorok és azok, melyeket már előbb idéztünk, Nagybánya völgyének dicsőségét zengik egy szerető nagy ember ajkáról. A költő, aki ily ragaszkodó szeretettel övezte körül ezt a helyet, a neki tartozó tiszteleten kivűl is méltó arra, hogy szeretettel emlékezzenek meg róla e város lakosai s kegyelettel adózzanak emlékének. kovits Dávid lénárdfalusi lakosnak adatott el. Almer Lajos és Károly kereskedő ezégnek a városi téglavetőre és a kőbányai kőfejtésre tett bérleti ajánlatát a közgyűlés elfogadta. A Szenes-patak szabályozásának tárgyalásánál a közgyűlés utasította a tanácsot, hogy a szabályozási költségekről tegyen részletes jelentést, addig érdemleges határozatot ez ügyben nem hoznak. A magyar horganymű és érezbánya- iársulatnak a kért területet évi 50 K bér mellett átengedik. A fernezelyi hid mellett elterülő parlag föld eladása tárgyában érdemileg most sem határoztak. E területek nem lévén telekkönyvezve, először azoknak telek- könyvezésére utasította a közgyűlés a tanácsot. Hogy pedig e területek bérbe- adassanak-e vagy nem, arra nézve a közgyűlés helyszíni szemlét rendelt el s egyben felhívta Krassó Miksa ajánlattevőt, hogy magasabb haszonbért Ígérjen, mert mostani ajánlata számba sem vehető. Benedek János és Farkas Gizella nagybányai illetőségét a közgyűlés nem ismerte el s ily értelemben hozta meg határozatát. Megállapította ezután a közgyűlés Csákány Sándorné özvegyi nyugdiját; Konyárdy Károlynét kegydij iránt benyújtott kérelmével elutasította. Marosfy Dezső számvevő azon kérelmét, hogy a városnál dijnoki minőségben eltöltött 5‘/2 éve nyugdíjévéibe be- számittassék, a közgyűlés méltányosnak találta s teljesítette. Km. Pap Sándor táblabirót érdemei elismeréséül a közgyűlés dijmentesen vette fel a községi kötelékbe. Bányai Ida tanítónő évi failletményét a közgyűlés 40 köbméterben állapította meg. Végül megválasztották a gyermek- telep bizottságot. Ülés végén Stoll Béla interpellált a fürészgyár bérlőjének átszolgáltatott fa árának meghatározása tárgyában. Az interpeiláczióra Bálint erdőtanácsos azonnal felelt, kijelentve, hogy az erdészet mindenben teljesen szabályszerűen jártéi, de ez ügyben a legközelebbi képviselőtestülethez részletes jelentést is tesz. A szombat-utezai tűzvész. Május 4. Előre bocsátom, hogy érdemekkel dicsekedni nem szoktam s ezt a törekvést előző felszólalásomból kibetüzni nem lehet. Sem időm, sem kedvem, nincs arra, hogy hírlapi vitatkozásokba bocsátkozzam, de ameny- nyiben Kupás Mihály v. képviselő úr a szombat- utezai tűzesetre vonatkozólag az általam előadottak valódiságát kétségbe vonta s a tűzoltóságot a sárga földig lerántotta, úgy Ember Elek főparancsnok érdekében, mint az én érdekemben, ki hat hónap óta vagyok helyettes vezetője a tűzoltóságnak, Kupás Mihály v. képviselő úr azon vádjára, hogy a tüzőrség készületlenségéről meggyőződött, kénytelen vagyok nehány sorban válaszolni. Részemről ez az utolsó szó. Azt mondja K. M. képviselő úr, hogy, „a kiképeztetés hiányát volt alkalmunk a szombat- utezai tűznél látni, ahol meglehetős szeles időben a legénység fejvesztetten, szerkocsi nélkül vonult ki.“ Ez nem áll! Midőn a tűzvészt a toronyőr jelezte, épen akkor az őrtanyán vizsgálatot tartottam. A tűzjelzés vétele után, a tűz közelségét látva a kisebb gépet négy emberrel gyalogosan útnak indítottam és rendelkeztem egy legény hátra hagyásával, hogy az Őrségen készenlétben levő két lovat a nagyobbik szi-
