Nagybánya, 1904 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1904-04-21 / 16. szám

1904. április 21. NAGYBANYA 3 lat nemcsak kifogástalan, de elismerésre méltó volt a tűzoltóság részéről. S mégis a vész helyéről sohasem elmaradható bírálók, hogy abból én is értsek, hangosan tették meg meg­jegyzéseiket. Többek között: Nem rendje, hogy a harang vészjelzést beszüntették. Majd leszünk róla ! Megjegyzem, hogy a bírálat keretén kívül semmiben sem voltak a tűzoltóság segítségére. Elérkezett az ideje, hogy a vész helyén megjelenő ily gáncsoskodó s csak a tűzoltóságot munkájában gátló bírálóknak a nyilvánosság utján a következőket hozzam tudomására: Legkevésbbé sem fizeti ki magát, hogy az egészségemet és ruházatomat a közjóért fel­áldozzam, de a mennyiben adott szavam köt s mig a tűzoltó parancsnok haza nem érkezik, helyemet el nem hagyom sah. parancsnoki tisztet le nem teszem. A harang jelzést, mig a városi tanács más­kép nem inézkedik, továbbra is beszüntetem és pedig azért, mert tűzveszély esetén sokkal többek érek én a vész helyéhez közel lakók segítségével, mint a harang vészjelzésével össze- csöditett néző közönséggel. Ha pedig a vész helyén önfeláldozóan működő tűzoltósággal szemben az eddigiekhez hasonló gúnyos és sértő bírálatokat hallanék, módot fogok találni e bírálatok méltó meg­torlására, mert szakértő bírálatát és kifogásait mindenki más utón is nyilvánosságra hozhatja, nem pedig oly sértő, lealázó módon. Nagybányán, 1904. április 19. Tisztelő hived: Virág Lajos, h. parancsnok. A közönséghez. — Irta: Hé vau Károly. ­Egy könyvet írtam, Erzsikémről, Minden dalocska róla szól; Kérem vegyék meg! Ilyen olcsón Nem énekeltek még sehol! Trillákkal nincsenek czifrázva E nóták, mint másnál szokás; A szeretet sugalta őket, S nem a művészi alkotás. fontosabbikának általános elterjedéséről és sok­féleségük, a szerető gondosság, mely feldíszí­tésükben érvényesül, a humor, mely egyes díszítési motívumaikban, felirataikban megnyilatkozik, a ezéhrendszer legtipikusabb termékei közé sorozzák azokat. A gazdag sorozatból, melylyel ez érdekes ipartörténeti emlékeink a kiállításon bemutatást nyertek, csak a legnevezetesebb darabokat emlitjük meg e helyen: a zólyomi mészárosok egybejáró ezüst poharait az 1646., 1657., 1661. és 1666. évekből, a kolozsvári ötvöslegények „iffiu társaságának“ ezüst társpoharát 1695-ből, magyar felirattal, a győri kádárezéhnek ananász­formájú aranyozott ezüst fedeles serlegét a XVII. századból, a pozsonyi szappanyosok és puska­művesek 1651. és 1732-ből való csüngőkkel díszített ezüst serlegeit, a krompachi kovácsok 1760-iki ezüst poharát s a nagyobb ezéhedények- ből, melyeknek a czéhlakomákon gyakorlati rendeltetésük is volt, a rozsnyai takácsczéh 1661-iki ónfedeles majolika-korsóját, a szombat- helyiek 1668-iki ónkupáját, a soproni molnárok 1678-iki ónkancsóját, a pozsonyi ezéhek XVII. és XVIII. századi ónkancsóit, az eperjesi kovácsok fedeles kupáját s a poprádi múzeumból egy 1783-iki czéhserleget, fedelén zászlótartó alak­jával, melynek zászlaját az asztalosmesterség jelvényei díszítik. A régi társadalom elavult intézményeivel együtt a ezéhek is megszűntek, de az iparüző polgárok, főleg a városokban, nem szűntek meg kegyelettel őrizni egykori ezéheik emlékeit. S ha a ezéhek ládáinak rejtekébe zárt kiváltság- levelek, ellentétbe jutva a kor szellemével, tel­jesen el is vesztették érvényüket, az egyes iparágak művelőinek összejövetelein a régi ezéh- kancsóknak ma is gyakran jut szerep az össze­tartozás hagyományainak ápolásában. A szeretet! Ő, ki ne tudná, Mit tesz: szeretni egy par dny t, Ki gazdagnak, s fakó szegénynek Vigasztalója egyaránt. Az én szivem a bölcső mellett A legszebb éltet éli át: Egy liliommal megelégszem, Nem óhajtok kaméliái. Egy liliom az én kis lányom, Fehér és tiszta, mint a hó; Ki Erzsit látta, tudja azt is, Hogy a mit irtain, — mind való ! A kis dalocskák arról szólnak, Hogy »Erzsikéin megérkezett ! « Minden sorából kisugárzik A véghetetlen szeretet. Kérem vegyék meg ezt a könyvet! Minden dalocska róla szól! Ily forró szívvel, — ilyen olcsón - Nem, énekeltek még sehol! HÍREK. Április 20. Személyi hírek. Km. Pap Sándor kir. itélő- j táblabiró az elmúlt héten pár napig a fővárosban idő- ; zött. - Dr. Lovrich József, a budapesti egyetem női klinikájának segédtanára néhány napot városunkban I töltött. Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter Árkosi Béla kir. mérnököt a selmeczbányai igazgatóság kerületében bányafőmérnökké, Mako- vinszky Mihály kapniki kir. segédmérnököt a nagyági bányaműigazgatósághoz mérnökké, Pap László kapniki kir. tiszjelöltet ugyanoda mérnökké nevezte ki. Kitüntetett festő. A nagybányai festőiskola j egyik növendékét Zobelt nagy kitüntetés érte. A párisi festőiskola ez évi nagy diját ugyanis ; ő nyerte meg. E helyütt emlitjük meg, hogy a nagybányai festőiskola már megnyílt s javában folytatja munkásságát. Eljegyzés. Bertalan Miklós nagybányai m. kir. mérnök, kereszthegyi bányafőnök kedves és bájos leányát: Terikét f. hó 16-án, szomba­ton jegyezte el ifj. Neubauer Ferencz, ki nem­rég tette le kitűnő sikerrel a budapesti egyete­men a jogi szigorlatokat. Az eljegyzést a meny­asszony szülői házánál szükkörü családi lakoma követte. Ifj. Neubauer Ferenczet folyó hó 23-án avatják a jogtudományok doktorává s e szép ünnepélyre édes atyja: id. Neubauer Ferencz főbányatanácsos, bányaigazgató és édes anyja is elkísérik. Ifj. Neubauer a doktorrá avatás után a berlini egyetemre iratkozik be. A debreczeni ev. ref. egyházkerület felosztása. A beregi ev. ref. egyházmegyéhez tartozó lel- j készek értekezletet tartottak a debreczeni ev. ’ ref. egyházkerület felosztása kérdésében. Javas­latukat a legközelebb tartandó egyházkerületi gyűlésen akarják előterjeszteni. A beregmegyei lelkészek elhatározása szerint a debreczeni püspökségből három alakíttatnék: 1. a debreczeni, amelyhez tartoznának a Debreczen központi, debreczeni, alsó szabolcsi, bihari, érmelléki, heves-nagykunsági egyházmegyék 158 egyházzal, 484482 lélekkel. 2. Hódmezővásárhelyi központtal, melyhez csakis a békésbánát- és nagyszalontai egyházmegyék tartoznának 88 egyházzal, 301357 lélekkel. 3. Végül Szatmárnémeti székhelylyel, melyhez tartoznának a szatmári, nagybányai, felsőszabolcsi, mármaros - ugocsai és a beregi egyházmegyék 327 egyházzal 273340 lélekkel. A nagybányai kir. járásbíróság. A szatmár­németi ügyvédi kamara most adta ki évi jelen­tését, melyben beszámol a jogszolgáltatás terén szerzett tapasztalatairól. Az évi jelentés a leg­nagyobb elismeréssel emlékezik meg a nagy­bányai járásbíróság működéséről, csupán azt említi fel, hogy e bíróságnál hiány van a leiró személyzetben s ez a hiány nem a legczélsze- rübben pótoltatik a „díjtalan“, süriin változó I „dijnokokkal.“ Debreczen uj rendőrfőkapitánya. Domahidy Elemér, Hajduvármegye és Debreczen főispánja, Végh Gyula városi alkapitányt, néhai Kiss Ge­deon szatmári volt főkapitánynak a vejét, Deb­reczen sz. kir. város rendőrfőkapitányának ne­vezte ki. Gólyakelepelés. A gólyavonulás alkalmával ez a kedves s jó szívvel látott vendég városunk­ban két helyen is leszállóit. Folyó hó 13-án Bay Lajos országgyűlési képviselőnk, 18-án pedig Égly Mihály főjegyző házában felejtett ott egy- egy kis fiúcskát. Ebéd a polgármesternél. A fősorozás alkal­mából Gellért Endre polgármester a sorozó bizottság tiszteletére fényes ebédet adott, melyre hivatalos volt a városi tisztikar is. Részt vettek az ebéden a sorozó bizottságból: Nagy Sándor vármegyei tb. főjegyző, dr. Fekete Samu vár­megyei főorvos, Incze Sándor és Bányai József bizalmi férfiak, Fodor alezredes, Boncka őrnagy, dr. Krausz és dr. Osváth ezredorvosok, Zom- mer és Eötvös főhadnagyok. A városi tisztikar részéről: Torday Imre h. polgármester, Shön- herr Antal főkapitány, Csüdör Lajos és Bálint Imre tanácsosok, dr. Miskolczy Sándor t. ügyész, dr. Herczinger Ferencz t. főorvos, Smaregla János aljegyző, Smaregla Mihály alkapitány, Marosfy Dezső számvevő, Csüdör Ferencz pénztáros, Mosiis Lajos ellenőr, Égly János és Langer Sándor számtisztek. Égly Mihály fő­jegyző és Nagy György műszaki tanácsos gyen­gélkedésük miatt kimentették magukat. Az első felköszöntőt ismert ékes szólásával Gellért Endre mondotta a vendégekre. Boncka őrnagy a so- rozó-bizottság nevében a várost és tisztikarát éltette. Dr. Fekete Samu vármegyei főorvos igen szellemesen Gellért Endréné polgármes­ternőt, a ház úrnőjét köszöntötte fel. Gellért polgármester másodízben a sorozó-bizottságra ürítette poharát. Bányai József bizalmi férfiú, mint évek óta házi gazdája, vendégét: dr. Fe­kete Samut éltette. Nagy Sándor vármegyei főjegyző Nagybánya várost köszöntötte föl, dr. Miskolczy Sándor t. ügyész a vendéglátó házi­asszony egészségéért ivott. Az ebéd, mely a sorozás miatt délután két órakor kezdődött, a a legkitűnőbb hangulatban az esti órákig tartott. Uránia. Az országszerte nagy népszerűség­nek örvendő tudományos színház, az Uránia a jövő hóban Nagybányára érkezik s három elő­adást tart. Május 3-án bemutatja Németh Péter: Berlini élet ez. darabját, mely fővárosi bemu­tatója alkalmával is oly nagy tetszést aratott. Május 4-én Ráth István hires darabja: Egyptom kerül bemutatóra, mig május 5-én ismét Németh Pétertől a nem kevésbé érdekes darabot: Quarnero vizein. Az Uránia előadásai iránt városunkban nagy az érdeklődés. Jegyek elő- jegyezhetők Kovács Gyula könyvkereskedésében. A fősorozás. Nagybánya város részéről az 1903. évi fősorozást f. hó 18 és 19-én ejtették meg. Polgári elnök volt Nagy Sándor vármegyei tb. főjegyző; katonai elnökök a m. kir. honvéd­ség részéről Fodor alezredes; a cs. és kir. hadsereg részéről Boncka őrnagy. A sorozáson három korosztály 178 hadkötelese közül rész­ben engedélylyel, részben engedély nélkül távol maradt 44. A 134 megjelent hadköteles közül besoroztattak 40-en; 4 hadköteles kórházba küldetett betegségeik megállapítása végett. Ezek katonai műnyelven szimuláns egyének. Másod­napon 25 hadköteles közül hatot soroztak be. A sorozás teljes rendben folyt le s eredménye igen kedvezőnek mondható, amennyiben Nagy­bánya katonai kontingense csak 38. A fernezelyi szárnyvonal. A nagybánya — fer- nezelyi szárnyvonal, mint azt már jeleztük, a tervezett felsőbányái vonalból egyidejűleg kerül építés alá. E vasutat első sorban a pénzügyi kormány támogatja, a melynek garancziájával fog kiépülni. A Fernezelyen tervezett kénsav- és műtrágya-gyár ugyanis csak akkor létesülhet, ha a gyártmányait vonaton szállíthatja el. A mint értesültünk, egyelőre mintegy öt vaggon mini­mális termény az, a melynek naponként leendő elszállítását a kincstár garantirozza. Ez kitesz évenkint 1825 vaggont, a mely a termelés emel­kedésével természetesen csak fokozódni fog. Ily kedvező auspicziumok között ritka szárny­vonal kezdi meg működését. A mikor a felső­bányái összeköttetés eszméje mellett lapunkban küzdöttünk, nem egyszer kicsinylő mosolygással fogadták a sokak, szerint reális értékkel nem bíró tervünket. És ime, a vonal még ki sem épült, már is egy uj szárnyvonalat létesítenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom