Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 21-47. szám)
1903-08-27 / 29. szám
2 N A G Y B A N YA 1903. augusztus 27 Gyümölcs értékesítő egyesület. Agrár, merkantil, indusztria és kapitalista elnevezésekről sok vitát és panaszt hallunk és olvasunk a jelen súlyos viszonyok közt s ha egyenkint tekintjük, mindenik a maga kereseti módjának bajáért a többit okozza. Tény, hogy a termelő fárad s ha beüt is i néha a termés, alig élvezi gyümölcsét, mert hiszen ő és a fogyasztó közt vannak a fenti versenytársak, kik bizony könnyű szerrel elviszik j a hasznát; ámde a kereskedők alkalmi üzletnek tekintvén gyümölcs-exportunkat, minden szolidabb ! a.ap nélkül, faji jelleg szerinti értékelés mellőzésével, minden nagyobb figyelem és óvatos cső- j magolás nélkül szedik ugv a hogy lehet össze s jót roszszal csomagolva továbbítják, hogy sokszor a : czélponton, mint megromlottat, az ő vevőik az i árut kidobják. Szép gyümölcstermelésünkből ugyan mi haszna az iparnak? Pár száz lekváros hordó; holott képes volna a czükrozott (kandirozott) áruban felvenni a versenyt s emellett a doboz, csomagoló-anyag s feldolgozás körül nagy szolgálatára lehetne az iparnak. No, de ezt mind tűrnünk kell, mert a kapitalizmus sem talál odium és károsodásnál egyéb kárpótlást, ha csak fürge s alkalmi irányítással nem igyekszik egyes jobb vétellel az egyensúlyt helyreállítani s ebből keresni fedezetet. Akik gyümölcseladási viszonyainkat ismerik, azok megvannak győződve, hogy ez — amíg egy- , részt nem biztosítja a termelőt, másrészt nem szolgálja az ipart, nem ad biztos aiapot a jelen j alakban a kereskedőnek és veszélyeztetvén a i tőkét, azt magához nem vonja. Nagyon természetes tehát, hogy a felületes kapkodással boldogulást mindenik csak ad hoc keresvén, kellő berendezkedés nélkül elillan a haszon. Jó a gyümölcsünk, de nincs ahhoz méltó j kereskedelmünk s igy nem tudva a vevők igényének fajosztályozással megfelelni, rendszerint a j jövedelmet tényleg nyújtó nagy érték helyett j a mustgyümölcscsél s legjobb esetben a szokvány- ! árral kell vegetálnunk. Belátta gazdasági egyletünk, hogy igy nem , maradhat s hogy ezen segíteni kell; még pedig j az ökonómia elvei szerint, egybevonva az agrár, j merkantil, indusztria és kapitálizmust. Ne húzzanak ezek szét, hanem segítsék egymást, igy meg lesz mindenkinek a tisztes haszna; már pádig nekünk a haszonra kell törekedni gyümölcsünk értéke- j sitésénél. Adja elő, ki erre jobbat tud, hogy megalakítsuk a legjobbat a gyümölcsértékesítés biztosítására. Az élet igazolja, hogy nincs jóllét, nincs nyugalom, ha a kölcsönös érdekek figyelmen kívül vannak hagyva, ép ezért a közérdeknek megfelelni látszik a Stoll Béla által felvetett terv, mit a gazdasági egylet gyűlése nyomán a múlt számunkban már említettünk, de hogy közönségünknél a terv kivitele felkaroltassék, azt a következőkben ismertetjük részletesebben. Nagybányán 1000 drb. 100 koronás részvénynyel, azaz 100.000 korona alaptőkével léte- sittessék egy társulat, mely a vasúti indóház mellett szerzendő telken megfelelő raktárakat épit, úgy hogy a vasúti vágány a raktárak elé vezettetvén, állandó friss és szárított gyümölcs vétel és nagybani export eladási telepet képezzen kellő intéző közegekkel, fagymentes raktárak, pinezék, sőt aszaló, gyümölcs-szeszfőző és kandi- rozó felszereléssel. j Minden termelő itt mindennemű gyümölcsét még az érési idő előtt vagy alatt el- és átadhatja méltányos árban ; készpénzfizetés mellett, sőt arra előleget is kaphat. A megvett áru itt faj és minőség szerint a már tulajdonos vevő betanult szakközegei által osztálvoztatik, úgy hogy az export már faj szerint t. II. III. osztály és árral tétetik; tehát fölöslegessé lesz téve a most tapasztalható és csak a termelőt károsító hibás eljárás és a vevőnek itteni alkalmi s rendszerint a viszonyokkal számot vetni nem tudó személyzete, mely kényelem a kereseti körben növelni s biztosítani fogja idegen vevőinket. A frissen vételre nem találó gyümölcs ott megaszalható, esetleg szeszfőzésre hasznosítható, j vagy alma-bor készíttetik, esetleg a finomabb fajták kandiroztatnak s igy minden a romlástól j megóva rakitároztatik s a megrendelések szerint j osztályozottan küldetik el. Ily kezelés mellett lehetetlen a jövedelem elmaradása, mely jövedelem az üzleti év végéig a mérlegben nyer ki- j mutatást. A kiadások fedezése után fenmaradó ! tiszta jövedelem 10°/()-a tartalékalapra fordittat- ván, 45% a részvényesek befektetett tőke jőve- j delmeként a részvények arányában adatik ősz- j talékul, 45% pedig a részvényesek által eladásra j beszállított saját termésű gyümölcsük értéke ará- j nyában osztatnék szét, aiaz a már felvett vételáron felül, mint vételár töbVlet jutna ez az össz- j jövedelemből a termelőknek,, mi által a tőke és termelő a jövedelemben egyaránt részesül. Ezen módon kiszámíthatatlan azon előny is, ami a kapcsolatos ipari munkákra hárul. Az alaptőke ugyan csekélynek látszik, de remélhetőleg elég, mert fő a berendezkedés - erre pedig alkalmas hely fentartva van s igy 50000 koronával a telekvétel, beépítése és berendezés teljesíthető. Forgalmi-tőkére jutna 50000 Ugyancsak I. Lajos volt megalapítója annak a szoborgyüjteménynek, melyet később még kiegészítve a Glyptothéka pompás csarnokaiban helyeztetett el, mint a szobrászatnak chronologiai sorrendben összeállított történelmét. Ily körülmények között a nagyszerű művészi gyűjteményeknek és a király bőkezűségének és művészetpártolásának eredményekép eleven nyüzsgő művészélet indult meg Münchenben. Cornelius, Schwind és még számosán a Gtyptothékát, a régi és uj képtárat, továbbá más monumentális középületeket díszítettek nagyméretű freskókkal. Az újabbkori német művészet többi nagymesterei, úgymint Piloty, a Kaulbachok, nagyszabású hallhatatlan műveiket ekkor alkotják; szóval a müncheni iskola oly rohamos fejlődésnek indul, hogy alig két évtized alatt háttérbe szorította a sokkal régibb, ekkor még dicsősége tetőpontján álló düsseldorfi iskolát, elhomályosította Augsburg, Nürnberg, Karlsruhe és Stuttgart művészi hírét és teljesen megsemmisítette a majnai Frankturt és Mannheim művészetét, sőt még Drezda, Berlin és Bécs művészetét sem engedte kifejlődni, Párissal pedig egyenesen versenyre kelt a hegemóniáért. E gyors uralomra- jutásnak titka pedig abban állott, hogy egész Németországban csak Münchenben tanulmányozhatták a megelőző korok művészetét; sőt a külföldi művészek is kénytelenek voltak itt a képtárakban végezni tanulmányaikat s igy, habár Mindennemű és láda közvetve is, hozzájárultak München művészi | nagyságának emeléséhez. Ezen képtáraknak az időhöz mért arány- j lagosan részletes tanulmányozása után a meg- ! szabott időmből még csak egy napi tartózkodás j jutott e rendkívül kedves város többi látnivalóinak megtekintésére. A remek igazságügyi palota mellett elhaladva, a város művészi szépségű templomait, melyek közül legszebb a Liebfrauenkirche kettős tornyával, a Kőnigplatzot a Propylaeummal, egy görög izlésíi pompás díszkapuval, a királyi palotát, meseszerűen és meglepő fényesen berendezett lakosztályaival, az angol középkori csúcsíves ízlésben épült hatalmas Wittelsbach palotát, a Maximilianeumot árkádokkal és gyönyörű lépcsőházzal és freskókkal díszített termeivel, a képzőművészetek akadémiáját, a Schack-féle hires képgyűjteményt vettem sorra s ha még megemlítem a várostól nem messze lévő Bavária szobrot, a világnak legnagyobb, érczből öntött szobrát, | valamint a mögötte álló félköralaku, márvány- j oszlopokon nyugvó dór stilü Ruhmeshallét, neves j bajor férfiak mellszobraival, akkor azt hiszem j mindazt elősoroltam, a mit Münchenről s annak műemlékeiről egy rövid czikk keretén belől Írni lehet. Myskovszky ErnS. ÜT bőröndök, lltoő táskák stbkorona, mi mellett - egy társulatnak - az ide- genbőli nagy vevők — bizton nyújtanak előleget s ha ez sem elég, az üzlet átmenet idejére aggálytalanul vehető igénybe a hitel. Igyekeznünk kell tehát a tervet aktiválni, hogy a gyümölcstermelés igy hasznosittassék. Igyekezzék minden gazda birtoka arányában részvényt jegyezni, hogy a fölös jövedelmet az üzleti részből is biztosítsa magának. Ily czélra a gazdaság okszerű elve — befektetésként — még a részletfizetéses jegyzést is megengedi. Ha ezen gyii- mölcsértékesitő egyesület létesül, biztositva lesz a gazdák munkájának eredménye s meg fog szűnni a jelenleg annyi panaszra okot adó bármely részrőli unsolid eljárás, mert a gyümölcskereskedést vezető társulat a jó és faj-gyümölcsnek meg fogja adni az árát és tisztességesen kiszolgálva idegenben nagyvevőit, biztositani fogja a világ piaczain gyümölcsünk valódi értéke szerinti eladhatását. Országos czipész-kiállítás. Augusztus 2G. Pár évtizeddel ezelőtt számbavehető magyar iparról, mely a külföld iparával felvehette volna a versenyt, beszélni is alig lehetett. A magyar ipar mostoha gyermeke volt a kormánynak, mely azzal mit sem törődött; a nagy közönségnek, mely szükségletét szívesebben elégítette ki a külföld csinos és Ízléses, bár selejtesebb áruiból; de az iparral maguk az iparosok sem törődtek, a világverseny mindjobban érezhető hullámverései között évtizedeken át stagnáltak egy helyen s csupán egyszerii megélhetési eszköznek tekintvén az ipart, mely úgy a hogy nehéz munkával biztosítja napi kenyerüket, mitsem tettek annak fejlesztésére s verseny- képességük fokozására. Lelkes férfiaknak egész hosszú sorozatára volt szükség, hogy a magyar iparosokat felrázhassák apathikus közönyükből s megértessék velők, hogy ma már az ipar nemcsak pusztán megélhetési eszköz, hanem művészet is vagy ha nem művészei, akkor már nem is megélhetési eszköz. A magyar ipar vezérharezosainak segítségükre jött a praktikus élet tanubizonyságtétele, mely hova tovább égetőbben és fájdalmasabban éreztette e modern tan kétségbe vonhatatlan igazságát. Megindult tehát az alapvető munka minden vonalon. A sajtó hazafias orgánumai zászlóvivői lettek a magyar iparnak, a kormány megmozdult, a nagy közönség közömbössége megtört s maguk az iparosok is nagy energiával léptek a cselekvés terére, hogy szilárd, megingathatatlan alapot teremtsenek a nemzetgazdaság egyik leghatalmasabb támaszának : az iparnak. Aminő becses ennek a munkának a belértéke, oly dicséretre méltó annak dokumentálása, mely abban nyer kifejezést, hogy az ország különböző vidékein ipar kiállításokat rendeznek. A magyar iparnak ez díszére válik, mert komoly munka, alapos készültség s iparművészeti tehetség nyilatkozik meg a kiállításokon. De van e kiállításoknak e figyelemre méltó oldaluk is, az, hogy ezzel az egészséges deczentrálizáczió eszméjét lassankint átviszik a gyakorlatba. Nehány hét alatt öt nagyobb vidéki városban rendeztek ipari kiállításokat. Alig nyílt meg a zsolnai kiállítás, nyomon követték és követik Szombathely, Zenta, Gyula, és Debreczen városok ipari kiállításaikkal. £ kiállítások közül bennünket a debreczeni kiállítás érdekel legjobban, mint amelyen nemcsak vármegyénk, de városunk iparosai exczet- láltak. A debreczeni országos czipészkiállitás, mely országos kongresszussal volt egybekötve, minden tekintetben a legfényesebben sikerült. A kiállításon részt vettek az ország legkiválóbb czipész iparosai s versenyre kelve egymással, hazánk czipőiparának legszebb remekeit halmozták fel. Jóleső érzéssel és örömmel konstatáljuk, hogy ez országos czipész versenyen, melyben, ismételjük, az ország legkiválóbb czipész iparosai a legnagyobb választékban vannak = raktáron RADO ANDOR czipo- és férfidivatáru-űzletében Nagybányán, a Főtéren, UJ! --------------Villany zseblámpák darabja 3 korona 20 filter, ugyüzinién hozzávaló telepek kaphatók. ............---------------------------- {j j ;
