Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 21-47. szám)

1903-08-06 / 26. szám

2 NAGYBANYA 1903. augusztus 6. gyelmességét dicséri, hogy a vendégek megér­kezésükkor már úgy tekintették Nagybányát, mint régi ismerősüket. A rendezőség egyik agilis tagja: Poszvék Ödön ügyvédjelölt ugyanis Szat- márig elébök utazott a vendégeknek s nemcsak a legrészletesebb felvilágosításokat tartalmazó programmal látta el őket, hanem mindenik ven­dégnek adott egy-egy példányt a „Nagybánya és környéke“ czimü kitűnő műből is, melynek révén azután az egész utón folyt az ismerkedés városunkkal. A vendégeket a nagybányai vasúti állomá­son nemcsak a rendezőség, hanem előkelő nagy közönség fogadta. Midőn a vonat berobogott, lelkes éljenzés hangzott fel, majd a rendezőség s az ág. ev. egyház nevében Révész János üdvözölte igen csinos beszéddel az érkezőket, szellemes szavak­kal oda módosítva koszorús költőnk: Jókai mon­dását, hogy Nagybánya nemcsak a magyarság végőre, hanem végőre a protestantizmusnak is. Az érkezők nevében az üdvözletre Matemy Lajos debreczeni főesperes válaszolt s igen szi­ves szavakban mondott köszönetét a szép fo­gadtatásért. A bejelentett vendégek közül nehányan nem érkeztek meg, ami némi levertséget okozott. Különösen nagyon sajnálták Zele»ka Pál püspök és báró Feilitseh Berthold főispán elmaradását, kik az utolsó perczben mentették ki magukat. Az esti vonattal megérkeztek: Matemy Lajos főesperes, Ba/wlieza Pál presbiter, Har­mat h Gergely tanár és dékán, Kuthy Béla áll. v. felügyelő, Polster Adolf tanító és Stenczel Lajos m. á. v. főellenőr Debreczenből; dr. Meskó László egyházmegyei felügyelő, Balta Jenő városi tanácsos, Béler Gusztáv tanító, Geduly Henrik egyházmegyei főjegyző, Majerszky Béla polgármester, Mészáros Ferencz h. igazgató, tanár, dr. Prok Gyula egyházmegyei ügyész és dr. Vietorisz József tanár Nyíregyházáról; Boros János lelkész és dr. Lucz Ignácz felügyelő Nagy­károlyból; dr. Fássy Lajos ügyész és Matemy Imre lelkész Nagyváradról; Angusztinovics Győző Uj-Klenóczról; Bortnyik György alesperes Köl­eséből; Hönsch Dezső állami főmérnök és Korbély Géza lelkész Sátoraljaújhelyről; Koztay József lelkész Pazdicsról; Lőrincz János lelkész Mer- nyikről; Poszvék Nándor gazdasági titkár Szat- márról; Ti.mkó György lelkész Sókutról; Varga Márton lelkész Tokajról; Gerber Ödön gyógy­szerész Szinérváraljáról; Csipkés András egyházi gondnok Nagykárolyból. A bemutatkozások után a vendégek a nagy számban kiint levő magánfogatokra ültek s szál­lásaikra hajtattak. Sokan közülök a Nagyszállóba tértek be, melynek éttermében azután javában folyt az is­merkedés. Az oltárkép leleplezése. F. hó 4-én, kedden délelőtt kilencz órakor a zöld gályákkal, virágokkal szépen feldiszitett ág. ev. templomban ünnepi istentisztelet volt, melyen nemcsak az egyházmegye közönsége, de igen nagyszámú előkelő közönség volt jelen felekezeti különbség nélkül. A templom, melynek ajtajában két városi hajdú állott diszőrséget, szűknek bizonyult s igen sokan kint rekedtek a permetező esőben. Az oltári lithurgiát megható imában Matemy Lajos debreczeni főesperes végezte s a magasan szárnyaló ima befejezésekor hullott le a lepel Grunwald Béla festőművész oltárképéről. A lepel lehullásakor halk moraj zúgott végig a közönségen ; a gyönyörű képnek, mely a mesternek legkiválóbb alkotásai közé tartozik, frappáns hatása volt. Az oltárkép egész modern felfogásban a Megváltót a Getsemane kertben ábrázolja, midőn a végtelenül megindító fájdalom lenyomatával arczán szelíden szól ébredező tanítványaihoz: Nem virraszthattok-e velem egy óráig? Bámulatos a szinhatása e képnek. A nap leáldozóban, utolsó sugarai még visszaragyognak, de a háttérben, a homálylyal küzkődő kelet felhőtlen egén már feltűnt a hold sarlója. A kissé homályos háttérből, a kép keretét alkotó falombok üde, mély zöldszinének tónusából a legmesteribb megvilágításban plasztikailag emel­kedik ki a Megváltónak a szenvedésben mint­egy megdicsőült alakja; előtte a földön heverve az ébredező tanítványok : Péter, János és Jakab láthatók, amint aggódva, fájdalmas tekintettel esedeznek bocsánatért. A kép tervezetében, összhatásában a leg­nemesebb művészi felfogásra vall, kivitelében pedig méltó a mester kiváló hírnevéhez. Az egyházi beszédet Ezsaiás prófétából vett alapigével Matemy Imre nagyváradi lelkész tartotta. A nagy szónoki erővel előadott szent beszéd mély hatást tett a közönségre. Istentisztelet alatt a nagybányai dalegyesü­let Muzsik Jakab karmester vezetésével két régi egyházi éneket adott elő kiváló preczizitással. A leleplezett oltárképnek az egész nap folyamán nagy nézőközénsége volt. Gyűlések. Az egyházmegye tanügyi vezérférfiai, dékánjai, iskolaszéki elnökei f. hó 4-én reggel 8 órakor Bortnyik György kölesei alesperes elnöklete alatt bizottsági gyűlést tartottak. Kellemes benyomást keltettek az egyes tanügyi körök dékánjainak jelentései, amelyek­ből kiderült, hogy az egyházmegye felvidéki gyülekezeteiben is a magyarosodás örvendetes lendületet vett. A debreczeni tanügyi körben, melyhez Nagybánya is tartozik, a tanítás magas színvonalon áll; némi elenyésztethető hiányok csak Nagykárolyban merültek föl. A nyiregy- házai tanítók számszerint harminczketten, mind­nyájan kitűnő vizsgát adtak. A zempléni tanügyi körben találtatott a legtöbb hiány, azonban örvendetes jelenség, hogy ott, a teljesen tót nemzetiségű vidéken is nagy buzgósággal tanít­tatott a magyar nyelv. Hosszabb vitát keltett Szabó Endre panasz­levele, melyet békességes elintézés végett a tanügyi esperes ügykörébe utaltak. Újabban két iskola épült: Kladzánban és Krasznónon; iskolaépítésre pedig engedélyi: nyertek: Berettö és Sókut. Délelőtt tiz órakor gyámintézeti köz­gyűlést tartottak Matemy Lajos főesperes és Majerszky Béla nyíregyházai polgármester elnök­lete alatt. A gyámintézeti közgyűlés legfőbb tárgyát a kerületi gyámintézeti elnöki székre való sza­vazás és az egyetemes gyámintézet uj szabály­zatának megvitatása képezte. Az egyházmegye gyámintézete nagy lelke­sedéssel Matemy Lajos főesperesre szavazott, mint kerületi elnökre. A gyámintézeti szabályzatot pedig beható vita után oda módosították, hogy a gyámintézeti terházy Antalnak, gróf Barkóczy Ferencznek, gróf Mikes Mihály székely generálisnak, Bezerédy Imre lovas brigadérosnak, Bottyán Jánosnak, Károlyi Sándornak, Ocskay László brigadérosnak, Rachics András kassai kapitánynak, egyesekhez és a fejedelemhez intézett leveleit és hadi je­lentéseit. Nem kevésbbé érdekesek e gyűjteményben Sobieski János lengyel király levele Thököly Im­réhez, Caraffa Antal, Bercsényiné, gróf Csáky Krisztina, gróf Nigrelli kassai tábornok, Frigyes választó fejedelem, a későbbi porosz király levele, a melyben gratulál II. Rákóczi Ferencznek első fia születéséhez, Nagy Péter orosz czár, XIV. Lajos franczia király, Ágost lengyel király és a török szultán levelei. A Thaly-csoport egyik nevezetessége még a prágai egyetemen tanuló II. Rákóczi Ferencz herczegnek ajánlott „Amores Mariani“ ez. verses latin vallásos könyv, továbbá az ónodi ország­gyűlés törvényezikkei 1707-ből, a fejedelem ál­talános katonai szabályzata az ónodi gyűlésből kiadva s a szatmári békepontok, ez utóbbi utolsó lapján Eleonora Magdalena császárné sajátkezű aláírásával. Nem kevésbbé gazdag a kiállítás festmé­nyekben és rézmetszetekben. I. és II. Rákóczi György, Lorántffy Zsuzsánna, Zrínyi Péter, Rá­kóczi László, Rákóczi Julianna, II. Rákóczi Ferencz, Zrínyi Ilona, Bercsényi Miklós és László, Bottyán János, Andrássy István, Andrássy Miklós, II. Rá­kóczi Ferencz két kis fia: József és György arcz- képein kívül, a IV. terem falait a Rákóczi várak és kastélyok képeinek egész sorozata ékesíti. Itt látható Eperjes és Kassa látóképe 1600-1750-ig, hét különböző korból. Három óriási méretű, egykorú olajfestmény Thurzó György nádort, Thurzó Györgynét és Rákóczi Erzsébetet mutatja be a ravatalon. A kuruez vonatkozású modern képek között Rein- fuss Ede festőművész két művészi kidolgozású, hangulatos képe köti le figyelmünket, mindkettő kuruez lovasokat ábrázol. I. Rákóczi Ferencznek hét különböző korból származó, különböző nagyságú és kivitelű képét állítottuk ki. Azaz, hogy a hagyomány I. Rákóczi Ferenczet látja az egyik mord kinézésű, torzon- borz kuruez harezosban, de elég tévesen. Mert az őszbecsavarodott, legalább is ötven éves em­berben sehogy sem ismerhetjük el I. Rákóczi Ferenczet, ki fiatalon, 31 éves korában halt meg. A rézmetszet jelzése szerint az eredeti festmény Kupeczky műve. Kupeczky azonban Rákóczi ha­lálakor is csak kilencz éves volt, Kupeczky tehát nem a fejedelmet festette le. A hagyomány való­színűleg az I. Rákóczi Ferencz korában élt kört- vélyesi Rákóczi Ferenczczel tévesztette össze a fejedelmet, aki előkelő nemesi családból szárma­zott és a fejedelemnek kedves embere volt. Talán a felvidéki felkelés emlékére festette le magát körtvélyesi Rákóczy, melyben ő is részt vett. A kiállítás tulajdonképeni ereklyetárgyai Bocskay említett buzogányán kívül: Zrínyi Miklós a költő és hadvezér lőportartója, Apaffy Mihály diszfegyverzete, Zrínyi Ilona kincses ládája, hím­zett erszénye, tükre és a XVI. század közepéről való térdeplője a kézsmárki Thököly-kápolnából. II. Rákóczi Ferencz bölcsője, arczképe nyolez éves korából, karosszékei a zborói és sárospataki kastélyból, diszkardja e fölirással: „Utolsó Rákóczi Bercsényinek 1720. Utolsó Bercsényi Forgách- nak 1835.“ (gr. Forgách László tulajdona), nyereg és fali órája, aranyozott nagy ezüst mentegombja három gyöngygyei és két türkiszszel díszítve, borstartója, melyet sajátkezüleg esztergályozott Groboisban 1717-ben; az V. terem egyik mise­ruhája állítólag a saját maga lőtte őz bőréből készült. E miseruhának méltó párja az a pluviálé, a melyet Rákóczi Ilona hímzett. Szőnyegünk és miseruháink vannak még Rákóczy Erzsébettől (C. E. R. D. F. V, Comitissa Elisabetha Rákóczi de Felső-Vadász 1695.) Thaly gyűjteményében látjuk azt a tajték­pipát, a melyet a fejedelem Rodostóban tábor­nokának: gr. Forgách Simonnak ajándékozott és Esze Tamás kuruez brigadéros miniatur arczképét. Kiállítottuk még a kurucz-korból Ocskay briga­déros tarsoly-lemezét és Bezerédy Imre harczi csákányát. A nyomtatványok között először is II. Rá­kóczi Ferencz gyermekkori abc-és és imaköny­vecskéjét kell felemlítenünk; a czime: „ABC-és könyvecske a keresztény róm. kath. Hitnek né­mely fundamentumos kérdéseivel. Cassoviae 1674.“ A könyvecske ajánló sorait a kis Rákóczi másolgatni próbálgatta és többször irta le, hogy: Initium Sapientiae ... A nevét is oda irta, ezzel az elválasztással: Rákóczi Fere-ncz. Érdekes kis könyv: Felső-Vadászi Rákóczi Ferencz fejede­lem ... magátul a kegyelem szerint formáltatott alázatos imádsága. Mellyel az ő Urának Istené­nek orczáját mindennap engesztelni szokta. 1703. Mindennemű kézi- és láda-bőröndök. utazó táskák stb-a legn.agyobb választékban vannak-i:—-.".-: ....... raktáron = ======= RADO A NDOR czipő- és férfidivatáru-űzletében Nagybányán, a Főtéren. UJ! Villany zseblámpák darabja 3 korona 20 fillér, úgyszintén hozzávaló telepek kaphatók. UJ!

Next

/
Oldalképek
Tartalom