Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 21-47. szám)
1903-12-31 / 47. szám
1903. deczember 31. NAGYBANYA 3 jelenlegi kék kőből épültek nem s igy a most gyakori memlion gomba vezetője is lehet. Építkezésünk egyik főakadálya a jó homok, mi által nemcsak drágává lesz építkezésünk s igy czélszerü lenne a za- zarmederben homok ülepítő terek létesítése, mi a közönség előnye mellett némi közjövedelmet is adhatna. Sürgősen rendezendő a téglaégetés, mert a jelen rendszerrel veszt a város és közönség egyaránt. A tervezett 70.000 koronás kölcsön- bőli építkezések részben a felmerült ellentétes intézkedések, részben a változott viszonyok folytán, hogy a tavaszszal munka- nyujtásra foganatosítás alá vehetők legyenek, soronkivül tárgyalás alá veendők; de ne hogy az áldozat arányos eredményt ne biztosítson a legegyszerűbb, de czélszerü s nyilvános árlejtésii kiadás tárgyát képező munkálatok létesittessenek. ■ A villamvilágitás iránti tárgyalás mint hírlik, folyamatban van, ennek czélszerü- sége vita tárgyát nem képezheti, de létesítése csak úgy kívánatos, ha újabb meg- terheltetést ez idő szerint nem okoz, mert ez bármily jó és kívánatos, oly szükséget nem képez, mire a jelen súlyos viszonyok közt áldozni képesek lehetnénk. A kár fájó érzésével tapasztaljuk sok gazdáink károsodosát és egy termő határrész elpusztulását a kohó-füst miatt. Megdöbbent, hogy mi lesz velünk, ha ez igy talál terjedni. Eltekintve a magán perviszonyoktól, miután itt városi termő terület pusztul, vegye a hatóság a kezébe s tegyen fel- terjesztést az óvintézkedések iránt, mi által a tervbe vett kénsavgyár ügye nyerhet előmozdítást, mi egyrészt megszüntetné a növényzet pusztulását s a nagy közönség s államnak egyaránt volna hasznára. A hitelintézeti pénzkölcsön-viszonyok bár jobbak itt, mint sok más vidéki helyen, j mégis van javitni való, mert az annuitás- szerű kölcsönalapot vagy igénybevehetőbbé j kell tenni vagy meg kell szüntetni, mert ! a jelenlegi szabályzattal az forgalomba nem jöhet s igy sem a városnak, sem a közönségnek javára nem szolgál. Ép úgy átdolgozás alá veendő a takarékpénztár szabályzata, melynél a felügyelet és ellenőrzési jog a városnak biztosítandó, de a kezelés az üzleti viszonynak j megfelelőbb régibb módra visszavezetendő, mert addig, mig a választmány és kezelő- ség a közigazgatástól el volt különítve, a pénztár magát jövedelmezőbben érvényesíthette. Ezen intézet fő czélja a közönség igényének szolgálata, de midőn a legmagasabb törvényes kamattal dolgozik, ezt aligha teljesiti s igy módot kell találni a kölcsön kamat mérséklésére, hogy a tőke a kölcsönvevő részére jobb hasznosítással legyen közönségünk által igénybe vehető, sőt méltányos lenne törzsbirtokosságunk- nak kedvezményes kamatú, törlesztésikötelem nélküli kölcsönnel lenni segélyére. A közbiztonság a külső részeken a kivánalmaknak meg nem felel. Azelőtt a túl drága mezőőr-rendszer költsége keserítette a gazdát s igy a mezei őrök megszüntettek a helyett, hogy olcsóbb paraszt mezőőr-rendszer létesittetett volna. A tervbe vett csendőrségi szolgálathoz fűznek e részben reményt, de aligha fogja az a mezőőrséget teljesíteni s igy felette szükséges lenne a mezei őrséget olcsó, egyszerű módon szervezni, mert e nélkül határunkon termésünk biztonságban nincs. Minden ház érzi' a cselédügy terhét, gondot, sem fájdalmat nem ismertem s a mikor egy ünnepnap a földi boldogság netovábbja volt. Megálltunk nehány perczig, hogy a lovakat megitassuk és a mint folytattuk utunkat az utcza kanyarulatánál csinos falusi úri lakást pillantottunk meg. Csak épen hogy kivehettem egy hölgy és két kis leány alakját a csarnokban és láttam kis utitársaimat Bantammel, Carlóval és az öreg Jánossal, a mint csoportban haladtak végig az országúton. Kihajoltam a kocsiablakon azon reményben, hogy látni fogom a boldog viszontlátást, hanem egy csoport fa elfödte őket szemem elől. Estére egy faluba érkeztünk s elhatároztam, itt töltöm az éjt. A mint az udvarra vezető nagy kapualján elhaladtunk, egyik oldalról az élénk konyhatűz fényét láttam az ablakon át sugározni. Belépvén századszor bámultam meg a kényelem, csinosság, a nyílt, őszinte öröm képét, az angol vendéglő konyháját. Tágas szoba volt ez, köröskörül fényes réz- és czinedényekkel a falakon s itt-ott fényű ággal földiszitve. Sonkák, nyelvek, oldalosok függtek a tetőről alá és egy pecsenyeforgató szüntelenül csörömpölt a takaréktűzhely mellett, egyik szögletben pedig az óra tik-takolt. Fényesen sikárolt fenyűfaasztal foglalta el a konyha egyik szögletét, rajta egy darab hideg marhahús és más ételek s rájuk két, habos sörrel telt kancsó látszott őrködni. Alsóbb rendű utasok készültek támadást intézni durva ételek ellen, mig mások pipálva és sörözgetés közben pletykálva ültek két magaskaru tölgypadon a tűz mellett. Egy friss, mozgékony úri gazdasszony vezetése alatt fürge házi kisasszonyok sürögtek- forogtak alá és föl, hanem azért találtak alkalmat, hogy futtában egy-két szót váltsanak a tűzhely körül ülőkkel vagy hogy velők vidáman nevetgéljenek: A kép tökéletesen megfelelt a Szegény Robin szerény eszményének a téli esték kényelméről: „Most már lehullt a fának a levele, Ősz Tél apónak szól üdvözlete, Szép gazdasszony, vig gazda a ki önt Pipa, dohány, a tűzhely forró lángja: Betelve szivünk minden kívánsága!“ Nem voltam sokáig a vendéglőben, midőn egy postakocsi haladt el a kapu előtt. Fiatal ur szállt ki belőle és a lámpafényénél egy előttem ismerősnek tetsző arezot pillantottam meg; kö- ! zelebb léptem, hogy szemügyre vegyem ; tekinte- i i tünk találkozott. Nem tévedtem Frank Brace- | bridge volt, egy vidám kedély ti, tehetős fiatalember, a kivel egykor a continensen utaztam. Nagyon szívélyesen üdvözöltük egymást, mert a régi utitárs arcza mindég számtalan kellemes jelenet, különös kalandok és pompás tréfák emlékét hozza vissza lelkűnkbe. Lehetetlen volt mindezekről röpke találkozáskor és vendéglőben beszélni; miután értesült, hogy időm nincs ki- j mérve, hogy csak megfigyelésből utazom, sür- j getett, hogy vele egy-két napot töltsék atyja falusi birtokán, a hova épen menőben volt az ünnepekre: a birtok csak nehány mértföldnyire van. „Jobb lesz, mintha magányosan tölti el a karácsonyi ebédet vendéglőben; biztosítom, hogy szívélyes fogadtatásban — olyan régi módiban - fog részesülni.“ Érvelése meggyőzött és el kell ismernem, hogy a látott általános készülődések közepeit az ünnepekre és az együttlét örömeinek élvezésére elhagyatottságom nagyon is bántott. Szentesi Lajos. mert kevés a tisztességes, jó cseléd. Igaz, hogy az értelmesebb jobb fizetés miatt a nagyobb városokban keres alkalmazást, de mégis lehetne a helyzeten segíteni, hogy a jelenlegi tarthatatlan kofa helyszerződ- tetési eljárás helyett a rendőrség kebelében szerveztetnék a cselédügy. Végül a letelepedés és lakhatási engedély kérdése szükséges, hogy a legnagyobb szigorral vitessék, mert a jelen eljárással sok a mindenféle jövevény, kik csendesen illetékességet nyerve, tovaszár- mazással később a város nagy megterhelésére lehetnek, ellenben ha szigorúan kezeltetik a lakhatási és letelepedési eljárás, ettől részben megóvhatok, sőt némi jövedelemben részesülhetők leszünk. Szívesen hat városunk lakossága közre ily és hasonló közügyek előmozdítására, de ily dolgok csak kitartó s a közönség érdekét körültekintő óvatossággal szivén viselő hatóság által érhetők el s igy az újév alkalmával, midőn a szükségletek egy- részét fölsorolom, óhajtom, hogy az év folyamáról majd a jövő év alkonyán közönségünk hálája kisérhesse a hatóság buzgó ténykedését követő sikert. Stoll Bél«. Róma. Irta: Myskovszky Ernő. IV. Ha a vatikáni képtár aránylag kevés, de annál becsesebb festményből áll, ezzel szemben a muzeum csaknem megszámlálhatatlan sokaságát foglalja magában a szobrászati alkotásoknak. Mint tündérálom tűnik fel előttem mindaz, a mit itt láttam; amint a beláthatlan hosszú folyosókon végig mentem, az egész klasszikus kor föltámadt előttem. Az ó-kori szobrászat utolérhetetlen remekei, úgymint Herkules torzója, a Belveder világhírű Apollója és Laokoonja, a Nilus folyam istenének kolosszális fekvő szobra, a mindenható Caesarok, költők, hadvezérek, művészek és tudósok megszámlálhatatlan szobrai szinte kilépni látszanak ezredéves némaságukból s tárják fel előttünk a ragyogó pogányvilág emlékeit s néma fönségükben az antik Róma csodás történetét. Szobrászati gyűjteményről lévén szó, itt említem meg Róma másik nagy múzeumát, a capitoliumit; ez a vatikáni után szobrászati alkotásokban leggazdagabb. Földszinti helyiségeiben rengeteg kőkoporsók, ősrégi mozaikok, Mars és Herkules hadistenek márványszobrai, Platon, Sokrates, Demosthenes, Thukydides, Aischylos, Diogenes fehér márvány emlékei ragadják meg figyelmünket. Mindezen emlékek, valamint az ősrégi, etruszk, görög, római kultúrát tüntetik fel és ad oculos demonstrálják a régen letűnt évezredek művelődési viszonyait, kezdve a fejlődés első stádiumától a virágzás legfelsőbb fokáig. Végre itt látható a tökéletes női szépségnek eszményképe, a capitoliumi Venus néven ismert szobor, a klasszikus görög szobrászat remeke. A bámulatos szép istenasszony, felséges tagjairól leemelve ruháját a fürdőmedenezébe lép; felső testével előrehajol s kezeit szemérmetesen maga elé tartja. A fehér márványarczról sugárzó szépség, a szemérem, az idomok felséges plasztikája, harmóniája valósággal megigézi az embert s csodálattal szemléli az emberi szellemnek, az alkotó géniusznak eme ragyogó termékét. Visszatérve a Vatikánhoz, tekintsük meg annak a szent Péter temlomhoz közel eső részében levő és IV. Sixtus pápa által épített Sixtusi kápolnát. A hosszúkás, négyszögü kápolna egyik részét a másiktól márványkorlát választja el; az egyik a papság, a másik rész pedig a közönség számára van fentartva. A bejárattal szemben Ékszerek« órák 5 úgyszintén mindennemű arany- és ezüstnemüek a leg■ ■ ■ jutányosabb árak mellett kaphatók ■" REZSŐ GYULA órás- és ékszerész-üzletében Nagybányán, Főtér. Óra* és ékszerjavltások jutányos ..... ároa számíttatnak. ———
