Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 21-47. szám)
1903-12-24 / 46. szám
1903. deczember 24. NAGYBANYA 7 iskola jó hírnevét használja fel arra, hogy minél jobb üzleteket köthessen. De pünkösdi királyságának csakhamar vége szakadt, mert a nagybányai festőművészek megtették a kellő lépéseket arra, hogy a festőiskola nevével való visszaélés meg- toroltassék. Miért drága a sertéshús? Ha az az archimedesi csavar, mely a sertéshús árának felcsi- gázásánál működik, tovább is működésben marad, maholnap elérjük, hogy a sertéshús drágább lesz a kolibri páczolt nyelvénél. Sokan azonban nem tudják, hogy ezt a horribilis drágaságot mi idézi elő. Erre megfelel az állategészségügyi évkönyv, melynek adatai szerint a múlt évben 133.105 sertés hullott el sertésvészben. Az idén az elhullott sertések száma még jobban emelkedett, amennyiben ez ideig megközelíti a 200.000-et. Sovány vigasztalásunk a czigány mondása: Annak döglik, akinek van! A sorozás. A sorozás megejtésére újabban két tervezetet készítettek, melyek közül majd azt fogják végrehajtani, melynek kivitelét a politikai helyzet lehetségessé teszi. Az egyik tervezet szerint Nagybányán január 22 és 23-án lenne a sorozás, a másik tervezet szerint pedig január 26 és 27-én. Ezzel az 1903. évi sorozást épen hetedszer tűzték ki. Száztizéves ember. Nagysikárlón a napokban hunyt el Hers/covits Sámuel földbirtokos száztíz éves korában. A matuzsálemi kort elért ember az utolsó perczig megtartotta szellemi frisseségét s még a legutolsó évben is ő volt a falubeliek tanácsadója. Sohasem volt beteg s halálát is végelgyengülés okozta. Vizbefult napszámos. Ma reggel a Léding- zuzó gátjánál egy holttestre akadtak. A vizsgálat kiderítette, hogy a halott Kupsa Pál lenárdfa- lusi napszámos, ki az éjjel szerfölött ittas állapotában a stompok felé tévedt s az árokba fűlt. Rövid hírek. Verekedő czigány. Nagy ribilliót okozott a Fő-téren egy Vajda Pintye nevű czigánylegény, ki alaposan felöntött a garatra. Duhajkodni, majd verekedni kezdett s többeket megtámadott dorongnak is beillő botjával. A garázda czigánylegényt a rendőrség csak nagy nehezen tudta megfékezni. - Veszedelmes podgyász. Folyó hó 19-én Kaiser Rudolf zsibói lakos mintegy tiz kiló dinamitot. vásárolt fiától: Kaiser Rudolf nagybányai lakostól s azt egy Nagy Miklós nevű bányásznak adta át, hogy Zsibóra szállítsa. Nagy könyebb végét fogta a dolognak s veszedelmes podgyászával kényelmesen elhelyezkedett a Zsibóra induló vonaton. Szerencsére a rendőrség észrevette a veszedelmes szállítmányt s azt idejében lefoglalta, mely végzetessé válható .szerencsétlenséget is okozhatott volna. A rendőrség Nagy ellen az eljárást megindította. KÖZGAZDASÁG. Vidékünk gyümölcsészete. Ha a nagybányai ember birtokot akar vásárolni, számot vet önmagával s rendesen úgy jön ki számításával, hogy a szöllőnek sok pénz kell a megmunkálására, azután vagy elfagy vagy a rósz időjárás miatt savanyu lesz a bora, de meg igen nagy bortermés lehet az országban s akkor a bor ára nagyon alacsony lesz s igy anagy szorgalommal és költséggel kezelt szöllője nem fog semmi hasznot hozni. Ha szántóföldet vesz, búzát s tengerit vet, azt mindenki tudja, hogy úgy jár, mint az egyszeri pénzcsináló, a ki megtanult huszkrajczáro- sokat csinálni, de csak mikor kész volt a számítással, vette észre, hogy neki minden húsz kraj- czár huszonötbe van. Vesz tehát gyümölcsöst, mert úgy okoskodik, | hogy a gyümölcsössel csak akkor van dolog, ha | termés van, akkor is csak a betakarítással. Az ; alja takarmányt még a legrosszabb években is j terem, tehát a gyümölcsös fizeti ki magát leg- j jobban és ebben igaza is van. Ha körültekintünk Nagybánya és vidéke dombos részein, igen sok gyümölcsöst találunk, melynek egész évi munkája abból áll, hogy ha a városi vagy községi elöljáróság elrendeli a hernyószedést, hát úgy a hogy leszedik, de nem gondosan, hisz úgy sem ellenőrzi azt senki. Pedig nagyon fontos dolog a gyümölcsös birtokosnak a különféle férgek pusztítása. A hernyó még a legártatlanabb féreg, mert könnyű ellene védekezni. Látjuk levélhullás után a fán j fönakadva a hernyófészket, télen gondosan levehetjük, elégetjük és kész vagyunk vele. De nem ily könnyű a védekezés a hangyákkal, a levéltet- vekkel, rügyfuró bogarakkal, szilva és alma molyokkal, a fa kérge alá és a fába befurakodó pondrokkal és csimaszokkal, a puppos szóval és a kártékony rovaroknak még számtalan fajával szemben a mit nem ösmerünk. A vértetüt csak úgy említem, az hála Istennek nálunk még nincs, pedig jó volna legalább elméletben foglalkozni azzal, mert ha a bajt valaki korán felismeri, köny- nyebben tud ellene védekezni. A vértetü az almafának nagy ellensége, el van terjedve több helyen Magyarországon. A mely almafába bekap, ha rögtön észre nem veszik, az egész fát kipusztitja, mint a filloxera a szöllőt. Jelenleg úgy védekezhetünk ellene, hogy meggyőződünk, ha ojtványt akarunk rendelni, vájjon nincs-e azon a vidéken vértetü, mert be- hurczolással terjed minden féreg a legjobban. Különben szükségtelen máshonnan rendelni a fát, hisz itt Nagybányán meg lehet kapni minden fajt, a mi a vidékünkre való. A fölsorolt kártékony férgek pusztításával eddig nálunk csak a verebek és az éneklő madarak foglalkoztak. Ezt meg is háláltuk, mert a verebet egy pár szem búzáért halálra üldöztük, az éneklőket pedig kalitkába fogtuk, fiaikat és tojásaikat, a hol lehetett elpusztítottuk. Van még a gyümölcsösnek egy nagy ellensége : a különféle gomba és penész betegségek. Ezek ép úgy elpusztítják a gyümölcsfát, mint a rovar. Hisz tudjuk, hogy a szöllőt tönkre teszi a peronoszpora, éppen úgy a gombák a legnemesebb gyümölcsfáinkat pusztítják el, ha ellene nem védekezünk, de különben is az olyan fán, melyet a gomba már megtámadott, szép, egészséges és jóizü gyümölcs nem terem. A rovarok a gyümölcs menynyiségére, a penész, a gombák a gyümölcs minőségére vannak káros befolyással. Figyelmen kívül azt sem szabad hagyni, hogy az a régi rendszer, a mely szerint a gyümölcsösök alját fölgereblyézték és ennyi volt a talajjavítás, most már nem elég. Trágya kell a gyümölcsösnek és kapálás, akkor többet, jobbat és gyakrabban terem és jobban ellent áll minden féle állati és növényi betegségeknek. S ez nagyon természetes, hisz ha az a fa termést hoz, a terméshez szükséges tápanyagot a földből veszi, tehát azt a fölemésztett tápanyagot pótolni kell, hogy ismét azt a munkát legyen képes elvégezni az a fa, a mit az előző terméskor elvégzett. Ebből láthatni, hogy a gyümölcsösökben télen-nyáron van munka elég, ha a régi gereb- lyés rendszerrel szakítva, gyümölcsöseinket okszerűen akarjuk művelni. A jó gazda télen végzi a hernyószedést, trágyahordást; kora tavasszal a talaj javítást; bimbózáskor a rügyfuró bogár lerázást, azután a levéltetvek és molyok ellen a permetezést kétszer vagy háromszor; a penészgombák ellen a rézgáliczczal való permetezés szintén tavaszi és nyári munka. Hogy ez kifizeti-e magát, az más kérdés. De erre álljon itt az alábbi ldmutatás a gyü- mölcsszállitmányokról, melyeket a nagybányai j vasúti állomásról ez év augusztus 1-től deczember 15-ig a szélrózsa minden irányába küldöttek szét, igen sok szállítmányt a külföldre. Friss alma ................... 1.485.830 kg. Fr iss szilva.................... 1.268.000 „ Vegyes friss gyümölcs 121.490 „ Aszalt alma. 91.300 „ Aszalt sz ilva .... 472.100 „ Dió ............................ 412.000 „ Szilvaiz •. 407.700 „ Sz ilvapálinka .... 26.100 „ Összesen 4.284.520 kg. Ezt a küldeményt 690 vasúti kocsiban szállították el. Értéke 836.180 kor. 60 fillért tesz ki. Itt nincsenek kimutatva a korábban szállított gyümölcsök és a még meglevő készletek. Mert még sok aszalt szilva és aszalt alma van eladatlan. Szilvoriumot meg alig szállítottak, pedig ez is igen nagy czikk vidékünkön. Ha ezeknek is értékét számításba vesszük, tehetjük 1.200.000 koronára a Nagybányától fölfelé eső gyümölcsösök terményeinek értékét. Hisz csak szilvorium főzésért 29.383 kor. 32 fillér folyt be a nagybányai kir. adóhivatalhoz illeték czimén e hó 20-áig. Mily nagy értékű szilva kellett ahoz, hogy ilyen ösz- szeget képesek legyenek fizetni a főzde vállalkozók csak főzési illetékben. Az itt felsoroltak között"nincs benne a Misz- totfalutól Szinérváraljáig terjedő dús gyümölcsösökkel megrakott hegyoldal termése, mert azokat más állomásokról szállították el. Ez a nagyon tekintélyes összeg vidékünkre bejött készpénzben gyümölcsterményekért, ezért nem adtunk el sem ingó, sem ingatlan jószágot, mindenünk megvan, nem vagyunk adósok, bátran használhatjuk föl szükségleteink fedezésére. Miután az itt felsorolt számítások a legszűkebb korlátok közé vannak szorítva s ha még azt is számításba vesszük, hogy a gyümölcsökért befolyt pénz nagy része külföldről jött be, bátran elmondhatjuk, hogy igenis a gyümölcsös nagyon is kifizeti magát. Csak már most én kérdem az én kedves gazdatársaimtól, érdemes-e a gyümölcsös talaját javítani és a fát ellenségeitől megvédeni ? Siáiz József. Szerkesztői üzenetek. E. E. Fiume. Legjobb kivánatainkat küldjük. - It. K. Nagyág. A. jelzett tervet a nyomdász-sztrájk lehetetlenné tette. Ünnepi mellékletünk e miatt maradt el. Kiadó laptulajdonos s ÉGLY MIHÁLY. Nyílttéri) Óvás. A valódi Dreher-sör nemcsak Magyarországon, de a külföldön is a legjobb sörnek bizonyult. Indítva érzem magam ezidő szerint a t. ez. fogyasztó közönségnek b. figyelmébe ajánlani, hogy ne fogadjon el más gyártmányú sört Dreher- sör gyanánt! Nagybánya. 1903. deczember 23. Breher Antal sörraktárosa. *) E rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerkesztő. ‘i« X — X O 10 o ■H O a « IS x « o S ° c. « o r § > O Hd “ Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve! DREHER ANTAL---------------- cs. és kir. udvari és kamarai szállító ajánlja a világhírű .........i—= KŐ BÁNYAI SÖREIT.-------------------------- kizárólagos förak.tár: .... :-----z Singer Mózes sörkereskeűőczégnél W“ NAGYBÁNYÁN, (VÁR-UTCZA.) ~9m Sörgyárak a világ több főpontjain !
