Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 21-47. szám)
1903-11-19 / 41. szám
1903. november 19. NAGYBANYA 3 elévülést, sót a bélyegzés viszonyait is s midőn a váltó eljárást igy előtárta, az életből merített adatokkal vázolta a váltó elfajulását, a váltó- nyargalásnak nevezett visszaéléseket. Feltárta tehát hasznát és kárát, figyelni ez- tetőleg kérve és ajánlva, hogy avatatlanul ne bizalmaskodjanak a váltóval, mert ezzel csak a legnagyobb óvatossággal használhatunk, ellenben a könnyelmű eljárással családunkat juttathatjuk^ koldusbotra. Érdekes előadását azzal fejezte be, hogy igen örvendene, ha az előadottak alapján, óvatosságra való intelmeit elfogadnák s váltót csak úgy írnának alá, ha üzleti viszonyuk, azaz maguk ; javára teszik. Szívességi aláírásba pedig csak úgy menjenek, ha a lejáratkor képesek és készek i fizetni, máskép meg kell tagadni minden aláírást s nem szabad a fizetés idején kifogásolni a fizetést, ezzel csak nagyobb költségnek tenné ki magát bárki, hanem az aláírás előtt kell az óvatosságot alkalmazni, igy nem lesznek szerencsétlenség és késő bánatnak kitéve. A szerfölött tanulságos és érdekes előadást a hallgatóság zajos éljenzéssel fogadta s azért Szerencsi) József, az Ipartestület elnöke lelkes szavakban mondott köszönetét. HÍREK. ■ November 18. Személyi hírek. Vida Aladár főgimnáziumi ! igazgató hétfőn délután családjával együtt véglegesen Budapestre utazott. — Lukácsy György főgimnáziumi tanár, kit a vallás és közoktatásügyi miniszter ismét a nagybányai főgimnáziumhoz helyezett át, városunkba már megérkezett s előadásait megkezdte. - Dr. Schönp- flug Richárd, Szatmár vármegye t. főügyésze és Nagy Sándor tb. főjegyző hivatalos ügyben városunkban időztek. - Révai Károly iró, lapunk munkatársa, egy heti itt tartózkodás után Nagyágra visszautazott. — Jurkovich Emil, a főgimnáziumi uj igazgatója pár napi tartózkodásra Budapestre, onnan Beszterczeb ányára utazott. Uj ügyvéd. Városunk ügyvédi kara egy jeles taggal szaporodott. Dr. Vass Gyula, ki jogi tanulmányait kitüntetéssel végezte s ki városunkban hosszabb ideig működött mint juratus, s rokonszenves, előzékeny modorával, társadalmi szereplésével közbecsülést és népszerűséget vívott ki napjának, Nagybányán telepedett le s ügyvédi irodáját Magyar-utcza 11. sz. alatt megnyitotta. Doktorrá avatás. Dominusz Ede ügyvéd- jelöltet a kolozsvári tudomány egyetemen f. hó 14-én doktor juris-sá avatták. — Köves Mihály kir. törvényszéki joggyakornokot e hó 14-én a kolozsvári tud. egyetemen a jogtudományok doktorává avatták. Erzsébet ünnepélyek. Feledhetetlen emlékezetű Erzsébet királynénk névünnepe alkalmából a nagybányai állami főgimnázium Erzsébet-ünne- pélyr rendez. A kegveletes ünnepély, holnap, csütörtök délelőtt 9 órakor a r. kath. plébániatemplomban gyászistentisztelettel veszi kezdetét, mely után az ifjúság a főgimnázium tornacsarnokába vonul, hol Szabó István tanár tart emlékbeszédet, a főgimnázium énekkara pedig néhány gyászéneket ad elő. Az ünnepélyre Halmai József h. igazgató lapunk utján is meghívja a közönséget. - Az állami polg. leányiskola ugyancsak holnap délelőtt tiz órakor, a gyászistentisztelet után tartja Erzsébet-ünnepélyét, melyen az ünnepi beszédet Neubauer Hermin tanítónő fogja mondani. Az ünnepélyre úgy a tanulók szüleit, mint az érdeklődő közönséget a tanító testület nevében meghívja Waigandt Anna igazgató. - A községi elemi iskolákban az ünnepély szintén 10 órakor lesz, melyre az iskolaszék tagjait s a közönséget ez utón hívja meg fínrofjhy Ignácz igazgató. A múzeum küldöttsége Meszlényinél. A múzeum küldöttsége az elmúlt héten akart tisztelegni Meszlényi püspöknél,, de ekkor a küldöttség utazása a püspök gyengélkedése következtében elmaradt. A küldöttség az agg főpásztor meghívására most hétfőn utazott el Szatmárra. A küldöttséget, melynek tagjai Lakatos Ottó múzeumi alelnök és Myskovszky Ernő őr voltak, a püspök kitüntető, nagy szívességgel és vendég- szeretettel fogadta. Körükben töltötte az egész napot s a küldöttség nemcsak ebédre, de vacsorára is a főpásztor vendége volt. Meszlényi püspök nagy elismeréssel szólott a múzeum fejlődéséről, melyet a legélénkebb figyelemmel kisér s jóindulatának azzal is kifejezést adott, hogy belépett a múzeum-egyesület alapitó tagjainak sorába. A főpásztor nagy szívélyességgel megmutatta a küldöttség tagjainak ötven év óta nagy szakértelemmel és műizléssel gyűjtött műtárgyait, aczélmetszeteket,; eredeti olajfestményeket a német és hollandi iskolából, kontinentális hirü kagylógyüjteményét, pénz, érem, porczelán és óragyüjteményét stb. stb. s a műtárgyakhoz maga szolgált szellemes s kiválóan szakszerű magyarázatokkal. Gyűjteményéből számos igen érdekesés értékes egijptomi,' görög és római régiséget, pénzeket és aczélmetszeteket ajándékozott a nagybányai múzeumnak s megígérte, hogy a közművelődés hatalmas előmozdítójától: a múzeumtól ezentúl sem vonja meg támogatását. A főpásztor a küldöttség tagjait, kik a magyaros szívesség és vendégszeretet í egyre megújuló nyilvánulásait alig bírták eléggé megköszönni, saját aláírásával ellátott legújabb j arczképével ajndékozta meg. Az ev. ref. egyház énekkara. Tisztelettel felkérjük mindazon ev. ref. egyháztag urakat, kikhez az összeirási iv az idő rövidsége vagy más körülmények miatt el nem juthatott, de az alakulandó egyházi énekkarnak működő, pártoló ; vagy alapitó tagjai óhajtanak lenni, hogy ezen I szándékukat a lelkészi hivatalnak vagy Sólyom Férencz ref. kántornak tudomására hozni szíveskedjenek. Nagybánya, 1903. november hó 17. I Az egyházi elnökség. Vida Aladár bucsuestélye. Vida Aladártól, a nagybányai főgimnázium volt igazgatójától, ki több mint egy évtizedet töltött városunkban s ez idő alatt nemcsak igazgatói, de a közügyek terén is hasznos és fáradhatlan működésével általános tiszteletet és közbecsülést vívott ki magának, szombaton búcsúztak el tanártársai s nagyszámú jóbarátai. Szombaton este a Kaszinó termeiben fényes bucsuestélyt rendeztek tiszteletére, melyen mintegy kilenczvenen voltak jelen I városunk legelőkelőbb köreiből. Az első felköszöntőt Stoll Gábor, a Kaszinó elnöke mondotta, ki szép szavakban mint a Kaszinó választmányi tagjától vett búcsút Vidától. Bencsik János tanár a tanári kar nevében búcsúzott volt igazgatójuktól, kinek kiváló erénye volt kollegiális érzülete. Gellert Endre polgármester magas röptű beszédben a város közönsége nevében ! éltette a távozó igazgatót. Az elhangzott beszédekre Vida Aladár állott fel szólásra s megkö- I szönve az irányában megnyilvánuló rokonszenvet, kérte a megjelenteket, hogy tartsák meg őt baráti emlékükben. A hatalmas éljenzés lecsi- lapulta után dr. Vinkler Jenő a jelenlevő tanítványok nevében búcsúzott elvolt igazgatójuktól, ékes szavakban tolmácsolva ama hálát, melyet nemcsak az intézet, de volt igazgatójuk iránt is éreznek. Vida Aladár ismételten felszólalt s volt tanítványaiért, kikre mindig büszke lesz, ürítette poharát. Brunner Károly nyug. jószág- igazgató az igazgatóért és a tanári karért ivott, hogy tanítványaik szivébe mindig a hazaszeretetei öntsék. Stoll Béla igen meleg hangú beszédben í a szülők nevében búcsúzott el Vidától. Dr. Vass Gyula erősen megragadó beszédben szintén mint volt tanítvány köszöntötte fel Vida Aladárt s vett búcsút tőle. Ezzel a toasztok véget értek s a bucsuestély barátságos, meleg hangulatban j folyt a kora reggeli órákig. hogy a terem még föl volt díszítve régi Írók arczképeivel, csakhogy ezek száma megszaporodott ; a hosszú asztalok eltűntek és a bölcs bűvészek helyett egy rongyos, kopott vedlett tömeget láttam, minő az uraságoktól levetett ruharaktárok körül a Monmonth Streeten szokott tolongani. Mihelyt könyvet vettek kezökbe, álmainkban oly gyakran előforduló ellenmondás folytán úgy tetszett nekem, mintha azok idegen vagy régi szabású ruhákká változtak volna át, a miket aztán magukra öltöttek. Azt azonban észrevettem, hogy egyikök sem akart egy egész rendbe öltözni, hanem az egyikből egy ujjast, a másikból egy gallért, a harmadikból egy nadrágot vesz, ily módon darabonként ékesítve fel magát úgy, hogy eredeti rongyaik alól kölcsönvett cziczomájuk ki-kikandikált. Itt egy méltóságos, piros-pozsgás, jól táplált pap, a ki szemüvegen át vizsgált több penészes vitatkozó írót. Csakhamar hatalmába kerítette egy régi atya széles köpenyegét s miután elcsente egy másik szürke szakállát, roppant bölcsnek iparkodott látszani; csakhogy arczának vigyorgó, közönséges kifejezése kigunyolta cziczomás bölcseségét. Egy beteges kinézésű ur meg valami vékony ruhaszövet hímzésével volt elfoglalva aranyfonallal, miket Erzsébetkori udvari ruhákból húzogatott ki. A harmadik egy kézirattal cziczomázta fel magát, keblére egy bokrétát tűzött, melyet „A szemen- szedett mondások paradicsomáéban szedett és hangosan felcsapván fejére Sidney Fülöp ur kalapját hétköznapi elegencziával büszkén járt-kelt. A negyedik egy iczi-piczi termetű emberke, merészen bélelte ki magát több obskúrus filozófiai értekezés rongyaival úgy, hogy élőiről nézve tekintélyesnek látszott, de hátulról számalmasan vedlett-foszlott volt és észrevettem, hogy nadrágját egy latin auktor pergament foszlányaival foltozta meg. — Az igaz, volt köztük nehány jól öltözött ur is, kik csak ugyanazon drágakő vagy ilyesféle köré gyülekeztek, mely kicsillant ugyan ékszereik közül, de el nem homályositá. - Nehányan a régi Írók kosztüméit is csupán azért szemlélték, hogy megtanulják Ízlésük, gondolkodásuk és szellemük szabályait, de fájdalommal kell kijelentenem, hogy nagyon sokan voltak tetőtől-talpig olyan toldott-foldott ruhába öltözve, minőt említettem. Nem szabad említés nélkül hagynom egy világos szürke nadrágos, kamáslis zsenit, fején arkadiai kalappal, kinek rendkívüli hajlama volt a pásztori életképek iránt, de a kinek falusi vándorlásai Primrose Hil klassikus darabjaira és a Regen Park berkeire terjedtek. A régi pásztor-dalok költőinek koszorúit rakta fejére és pántlikákkal aggatta magát körül, fejét oldalvást lecsüggesztette és érzelgős arczczal járt-kelt „zöldmezőket“ emlegetve. Hanem figyelmemet leginkább egy tevékeny papnak öltözött, rendkívüli széles, négyszögletű, de kopasz fejű öreg ur vonta magára. Lihegve, zihálva ment át a termen, könyökével utat tört a tömegen át, merész önbizalommal arczán, rátette kezét egy vaskos görög kéziratra, fejére tette és méltóságteljesen távozott, szörnyen fodoritott parókájában. Ez irodalmi maskarád javában hirtelen minden oldalról kiáltás hangzott: „Tolvaj, Tolvaj!“ Odanézek és ime! a falon függő képek életre keltek. A régi irók a festményekből először fejőket, azután vállukat dugták ki, kíváncsian tekintettek egy pillanatig a tömegre és hirtelen haraggal szemökben szálltak alá visszakövetelni elrab- lott tulajdonaikat. A következő zugás, tolongás, lárma leírhatatlan. A szerencsétlen bűnösök hiába iparkodtak elmenekülni megrablottjaik körmei közül. Az egyik oldalon féltuczat barát volt látható, mint vetköztet le egy modern professort; a másikon szörnyű pusztítás ment véghez egy modern drámairó sorai közt. Beaumont és Fletcher dühösen harczoltak a csatatéren egymás oldalán mint Castor és Pollux és a vakmerő Ben Jonson több csodát vitt véghez, mint mikor önkéntesként harczolt flandriaiak között. Mi az előbb említett fürge kis zagyvalékrablót illeti, oly talitarka ringy-rongyokba volt öltözve, mind egy Harlequin és oly heves küzdelem folyt felette a birtokosok között, mint Patroklus teste fölött. Fájdalommal kellett látnom, hogy sokan, kikre pedig bámuló tisztelettel szoktam nézni, mint iparkodtak toVa- lopózni alig egy pár rongygyal, melylyel meztelenségüket eltakarhatták volna. Tekintetem épen arra a szürke, görög parókáju, tevékeny urra esett, a ki kétségbeesett rémülettel iparkodott úgyszintén mindennemű arany- és ezüstnemüek a leg! ===== jutányosabb árak mellett kaphatók .......■== REZSŐ G Y IILA órás- és ékszerész-üzletében Nagybányán, Főtér.
