Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 21-47. szám)
1903-11-12 / 40. szám
i 1903. november 12. NAGYBAN YA 3 A közérdekű és áldásos intézmények közül a fent jelzettek sorozatába sorozom a magyar szent korona országainak Vöröskereszt egyletét is, melynek általános és téves fogalma a nagy- j közönség előtt abban öszpontosul, hogy hivatása és kötelessége csak is a háborúban megsebesült harczosok ápolása és azoknak segélynyújtására | terjed ki, pedig alapszabályainak 4-ik pontja azt j mondja: „Hogy kötelezettségei közé tartozik rend- i kívüli szerencsétlenség, árviz, tűzvész, járvány esetén a szükölködőket segélyezni és emberbaráti irányban közhasznú tevékenységet kifejteni.“ Czélja és iránya ezen egyletnek annyira áldásos és magasztos, hogy azt bővebben részletezni feleslegesnek tartom és csak azt jegyzem j meg, hogy szeretett hazánkban alig van olyan város, a mely a valódi városi elnevezésre igényt ! tarthat, hogy ezen áldásos intézménynyel ne dicsekedhetnék és csak Nagybánya volna azon város, melyről hivatkozva mondjuk, hogy lélek számarányához képest annyi intelligenciával egyetlen város sem dicsekedhetik, csak Nagybánya tenne kivételt, ezt sem elhinni, sem elgondolni nem akarom. Ismerem azon nehéz helyzetet is, melyben kisebb városok polgársága a nagyobb városok versenyében sinylik, de értelmiségének magaslatán álló város polgársága egyéb áldozatok daczára is egy humánus intézmény létesítésétől el nem zárkózhatik, nem pedig azért, mert (a mitől Isten óvjon meg) ha a keleti kérdést, mely mostan is forong, gyökeresen megoldani fogják, pedig fogják, ha most nem, később - annak stratégiai színterének egyik góczpontja Nagy- j bányára esik. Mily magasztos, mily lélekemelő feladata j nyílik a nagybányai Vöröskereszt fiók egyletének ; az akkor megsebesültek ápolásával és addig is | az Ínségesek gyámolitásával, azt részleteznem szükségtelen. Egy ily fiókegylet létesítése nem is jár nagy áldozatokkal, mert szabályainak 5. §-a szerint: a) alapitó tag az az egyén vagy testület, ha az egylet czéljára 40 korona alapítványt tesz. b) rendes tag az, ki vagy egyszer mindenkorra 20 koronát fizet vagy arra kötelezi magát, hogy 6 éven át, évenkint 2 koronát fizet az | egylet pénztárába. c) rendkívüli tag az, ki 6 éven át 1 koronát 1 fizet az egylet pénztárába. d) tiszteletbeli tag az, ki az egylet irányában kiváló érdemeket szerzett. A 8. §. szerint az egylet megalakulhat, ha j 10 rendes tag a tagsági ivet aláírta. És ugyanazon § szerint az egylet tagjait ; nő és férfi tagok együttesen képezik. És nem kétlem, hogy ily csekély pénzáldozat mellett lesz Nagybánya városában 10 oly nemeslelkü egyén (mert 10 taggal már megalakulhat) kik ezen nemes hivatásu egylet létesítésére közre működni szívesek lesznek. Igaz ugyan, hogy személyiségem nem nagy atrakczióval bir és ezen egylet létesítését más sikeresebben oldotta volna meg, de az országos Vöröskereszt egylet központi igazgatóságának, melynek élén gróf Csekonics áll, folyó évi október 20-ról 3584 szám alatt kelt felkérését, hogy egy fiókegylet létesítésére és szervezésére közre működjek, a humanus czél szempontjából figyelmen kivül nem hagyhattam és azt tőlem teíhe- tőleg honorálnom kellett. Ennek kérem tehát tulajdonítani ezen felszólalásomat és azon tiszteletteljes kérésemet, melyet Nagybánya város fenkölt gondolkozásu értelmiségéhez intézek, hogy eltekintve egyéniségemtől és csakis a nemes czél elérése szempontjából jelzett fiókegylet létesítéséhez hozzá járulni kegyeskedjék, annyival inkább, mert mint az idézett 4. §-ból meggyőződni méltoztattak, az egylet hivatásával az Ínségesek és szüköl- ködők gyámolitása is összekötve lévén, elesik egyeseknek azon téves érvelése, hogy ezen egylet a helybeli Nőegylet működését zsibbasztaná meg, mivel két faktornak, két tényezőnek egy magasztos czélra működése nem hogy gyengítené, j de sokszorosan a czél elérését elősegíti, megerősíti. Végül felkérem tisztelt Szerkesztő urat, mint minden nemes irány iránt buzgolkodó férfiút, hogy az ide mellékelt tagsági ivén tagok beiratkozását eszközölni és az alakulandó egylet irányában jóakaratát továbbra is kiterjeszteni szíveskedjék. Tisztelője: Km. Pap Sándor. Bányászati és kohászati osztáiygyiilés. November 11. Az országos magyar bányászati és kohászati egyesület nagybányavidéki osztálya Ncnbaner Ferencz főbányatanácsos elnöklete alatt szombaton j délután tartotta meg osztálygyülését igen nagy érdeklődés mellett. Az elnök meleg hangon üdvözölvén a nagyszámban megjelenteket, az osztálygyülés nevében üdvözli Sziegmeth Károly kárpát-egyesületi elnököt is, ki szívesen vállalkozott arra, hogy az osztátygyülésen a magas Tátráról felolvasást tartson. Az elnöki bejelentések során örvendetes tudomásul vétetett, hogy az osztály a város és környéke magasság pontjainak kotáit összegyűjtve kinyomtatja s ez által főleg a turistáknak igen becses adatokat szolgáltatnak. Az osztálygyülés ezután a selmeczbányai osztály átiratát tárgyalta egy magyar bányászati műszótár összeállítása tárgyában. Farkas Jenő polgármester indítványozza ez ügyben egy bizottság kiküldését. Az osztálygyülés az indítványt elfogadja s a bizottság tagjaiul Oblatek Béla, Miké Béla m. kir. főmérnököket és dr. Szokni Pál bányatanácsost választották meg. E bizottság lép tárgyalásba a selmeczbányai osztálylyal. Oblatek Béla főmérnök lelkes szavakkal kéri az osztálygyülés tagjait, hogy ez ügyet támogassák s már most megkezdjék a szavak gyűjtését a műszótár részére. Dr. Szokol Pál ezután mélyreható tanulmányozásra való beszédben a pécsi osztály állás- foglalását ismertette egy uj szénbányász iskola felállítása ügyében Pornbszky Béla indítványával kapcsolatosan. Dr. Szokol Pál Pornbszky Béla indítványát nem helyesli, amennyiben semmi esetre sem volna előnyös, ha a szénbányászati iskola két évfolyamát végzett növendékek egy évet, a harmadikat, Pécsett végeznék. Indítványozza, hogy Pornbszky Béla indítványa tárgyában az osztálygyülés csak a pécsvidéki osztály véleményének meghallgatása után határozzon érdemlegesen, annál is inkább, mert a szőnyegen levő indítvány nincs is részletesen indokolva. Az osztálygyülés dr. Szokol Pál indítványát egyhangúlag elfogadta. Szünet után Sziegmeth Károly kárpát-egyesületi elnök szerfölött érdekes útirajzát olvasta fel Farkas Jenő polgármester a magas Tátráról, j Az éles turista szemmel megrajzolt utiképeket még érdekesebbé tették a vetített képek, melyek I mind Sziegmeth Károly felvételei. Nem győztük | eléggé csodálni a pompásabbnál pompásabb képeket, melyek a magas Tátra elragadó, vadregényes szépségeit tárták elénk. A hallgatóság úgyszólván egy gyönyörű kirándulást tett e szép felolvasás meghallgatásával, mely a magas Tátrának a legrészletesebb | rajzát nyújtja. Valóban nem kicsinylendők Szieg- í meth Károly érdemei, melyet az ily felolvasások rendezésével szerzett magának s különösen eléggé meg nem hálálható munkát végez akkor, midőn 1 e képeket a-külföldön: Angliában, Németországban stb. is bemutatja s ezzel hazánk szépségeire felhívja a külföldi turisták figyelmét. A mindvégig igen érdekes felolvasás után Sziegmeth Károly több igen szép képet mutatott be a mi vidékünkről is. Sziegmeth Károlyt a szépszámú közönség zajos ováczióban részesítette. Este társasestély volt a nagyszálló kistermében. A vacsora alatt Neubauer Ferencz bányaigazgató igen szép beszédben Sziegmeth Károlyt köszöntötte fel, kívánva, hogy a magyar hazának oly áldásos tevékenységét még igen sokáig folytathassa. Szellciny Geyza főmérnök, a bányászati és kohászati osztály nagyérdemű titkára Gamma Rezső mérnököt éltette, ki Sziegmeth felolvasása alkalmával a képek vetítését rendezte. Asztalbontás után kezdetét vette a táncz, mely a legrózsásabb jókedvben a hajnali órákig tartott. Jelen voltak : Gellert Béláné, dr. Makray Mihályné, Oblatek Béláné, Oelberg Poschné Lujza, Szellemy Geyzáné, Wass Istvánná, Oblatek Eta, Sári és Juczi. HÍREK. November 11. Személyi hirek. Grünwald Béla festőművész pár heti tartózkodásra a fővárosba utazott^ - Vida Aladár főgymnáziumi igazgató e hét folyamán családjával együtt állandó tartózkodásra Budapestre utazik. - Révész János ág. ev. lelkész az ág. ev. egyház egyetemes gyűlésére, mint a tiszai egyházkerület képviselője, Budapestre utazott. - Thorma János festőművész pár napi tartózkodásra a fővárosba utazott. — Ember Elek a napokban a fővárosba utazik, hol a Gyógyszerészeti Közlöny segédszerkesztését veszi át. Uj segédlelkész. Meszlényi Gyula szatmári püspök nagybányai segédlelkésznek Kertész Pál végzett theologust nevezte ki. Az uj segédlelkész, ki a legkitűnőbb sikerrel végezte a theologiát s csupán fiatal kora miatt nem szentelték még föl, a napokban már elfoglalta uj állását. Révay Károly. Révay Károly, a nagyági bányaiskola tanára, lapunk belső munkatársa tiz napi tartózkodásra városunkba érkezett. A kiváló iró, ki pompás dolgozataival már oly sok élvezetet szerzett lapunk olvasó közönségének, itt tartózkodása alatt testvére: Oblatek Béla m. kir. főmérnök vendége. Esküvő. Károly Imre telekkönyvvezető bájos leányát: Margitot f. hó 10-én vezette oltárhoz Ruszinyálc Antal kir. kataszteri mérnök. Az es- ketési szertartást igen nagy közönség jelenlétében Mol-dován Endre fényi plébános végezte. Esküvő után a menyasszony szülői házánál fényes nászlakoma volt. — Ember Péter m. kir. bányahivatali pénztárnok tegnap vezette oltárhoz To- masovszky Vilma urhölgyet Felsőbányán. Az esküvőn tanukként Baumerth Károly bányatanácsos és Farkas Jenő polgármester szerepeltek. Eljegyzés. Dr. Pálfy Mór, a budapesti m. kir. földtani intézet geológusa eljegyezte Szmik Gábor sátoraljaújhelyi m. kir. főerdész kedves leányát: Margitot. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Hu- sovszky Jánost a nagybányai adóhivatalhoz ideiglenes minőségben gyakornokká nevezte ki. Ég és Föld. Mai tárczarovatunkban közöljük Byron felséges misztériumát az: Ég és Föld-et. Felhívjuk olvasóink figyelmét e gyönyörű költeményre, melyet nagy hivatottsággal Gurnesevits I^ajos tanár ültetett át magyar nyelvre. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Byronnak e remek alkotását mi közölhetjük legelőször magyar nyelven. Ékszerek, órák REZSŐ G YULA órás- és úgyszintén mindennemű arany- és ezüstnemüek a leg- jutányosabb árak mellett kaphatók .. ék szerész-üzletében Nagybányán, Főtér. i
