Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 21-47. szám)

1903-10-22 / 37. szám

1903. október 22. NAGYBANYA 3 kednünk szabaddá tenni, hogy az előállítási ter­ményünket olcsóbbakká tegyük és igy a versenyt kiállva a gyárak keletkezését is azzal előmoz­dítsuk. A szabad kőszénnek a monopóliummal való összeegyeztetésére, mint ez Sziléziában van, szintén a fenti okokat hozhatnék fel. Hogy a kőszén a föld tartozéka vagy szabad legyen, megemlítem az Uny. Monton Jud. Zty. nyomán Mr. Francis Abigail a Neue Süd- Walesi kormány bányászati miniszterének az 1890-es években Londonban megtartott bányászati ki­állítás alkalmával tett nyilatkozatát, midőn azon kérdést intézték hozzá, hogy mely szisztémát tartja előnyösebbnek valamely ország bányá­szatának felvirágoztatására, azt-e, mely törvény- hoxásilag az országban elforduló összes ásvá­nyokat szabaddá teszi, vagy azt, mely a földbirtok tartozékának tekinti és annak biztosítja ? Erre ő kinyilvánította, hogy tapasztalatai azt igazolják, hogy a bányaművelés sohasem érheti el a fejlődés, prosperitás szükséges magas fokát akkor, ha az értékes ásványok tulajdon­joga. a földbirtok tartozéka, de elérhetik akkor, ha az azokra vonatkozó adományozás joga az államnak tartatik fenn. Ily elismert szaktekintély nyilatkozata folytán is a létesítendő javaslat mellett kell állást fog­lalnunk és üdvözölnünk kell azt, mely a különféle iparágak keletkezése folytán hazánk felvirágoz­tatására szolgál és igy sok embernek kenyeret adva, csökkenteni fogja a kivándorlást és azon felül a földesúri jogállapotot sem törli el, hanem csak szabályozza és földbirtokunk értékét növeli. Fábián Lajos. Vásárhelyi Gyula. Október 21. A szatmári kertészeti kiállítás hirt és dicső­séget szerzett a nagybányai gyümölcsészetnek. A legelső kitüntetések és dijak túlnyomó nagy ré­szét nagybányai gazdák hozták haza s a miniszter képviselője: Molnár István kormánybiztos pedig úgy nyilatkozott, hogy oly szép, változatos és gazdag kiállításban, mint a minőt Nagybánya város gazdaközönsége rendezett, még sohasem volt alkalma gyönyörködni. A nagybányaiak kiállításán feltalálta Amerikának, Francziaországnak, Bel­giumnak és Svájcznak legszebb gyümölcsfajait. Tagadhatatlan, hogy a nagybányai kertészeti j kiállítás óriási nagy sikere gazdaközönségünk kiváló szakértelmének, szorgalmának s a gyümöl- csészet iránt táplált lelkesülő szeretetének köszön­hető, de a nagybányai gyümölcsészet e nagy diadalakor lehetetlen elismeréssel és hálásan meg nem emlékezni egy férfiúról, ki a szó nemesebb értelmében vett nagybányai gyümölcsészetet meg­teremtette s hosszú évekre terjedő működése alatt irányította és tovább fejlesztette. Ez a férfiú Vásárhelyi Gyula, Felesleges dolog, hogy méltassuk az ő ügy­szeretetteljes és áldozatkész működését, melyet a gyümölcsészet terén kifejtett, hisz azt városunk gazdaközönsége nagyon is jól ismeri. De amidőn a szatmári kiállítás kitüntetéseiből pazarul kijutott majdnem valamennyi számottevő gazdánknak, elismeréssel kell hogy adózzunk Vásárhelyi Gyulának is, akit a mostoha viszonyok távol tartottak ugyan a szatmári kiállítástól, de a siker oroszlánrésze közvetve mégis az övé s a nyert kitüntetések nem egy sugara az ő működésére ragyog vissza. A miniszter képviselőjének szerfölött elis­merő szavaiból különösen azt emeljük ki, hogy a nagybányai kiállításon feltalálta Amerikának, Francziaországnak, Belgiumnak és Svájcznak min­den legnemesebb gyümölcsfaját. És épen e legnemesebb gyümölcsfajoknak Nagybányán és vidékén való meghonosítása, ter­jesztése Vásárhelyi Gyulának legnagyobb, el­évülhetetlen érdeme. Ha párhuzamot vonunk az 1885. évben a ; Budapesten tartott nemzetközi kiállításon szere­pelt nagybányai kiállítók gyümölcs-katalógusa s a szatmári kiállítás gyümölcs-katalógusa között, mindjárt láthatjuk azt az óriási nagy különbséget, mely a kiállított gyümölcsfajok számaránya között van. A budapesti nemzetközi kertészeti kiállításon legjobb nevű gazdáink alig 2-3 fajminőségü almával vagy körtével szerepeltek, mig szat- mári kiállításukon már együtt található Amerika, j Sváicz, Belgium, Francziaország minden legszebb j és legnemesebb gyümölcsfaja. A két kiállításon bemutatott nagybányai | gyümölcsfajok számarányában létező ez az óriási \ külömbség minden szónál szebben dicséri Vásár­helyi Gyula kertészeti működését, ki már a nyolczvanas évek utolsó felében a legnagyobb áldozatoktól sem riadva vissza, az európai hirü pomologus : Bereezky Máté útmutatása mellett megkezdte Nagybányán a legnemesebb gyümölcs­fajok telepítését és terjesztését, több mint ötven nemes és hires gyümölcsfajjal gazdagitva gyü­mölcsöseinket. A telepítés, a küzdelem első éveiben a legélénkebb levelezés folyik Bereezky és Vásár­helyi között. Valóban nehéz meghatottság nélkül olvasni e leveleket, melyekben az agg pomologus látva és örvendve Vásárhelyi sikerein, „kedves testvérének“ nevezi őt s jótanácsokkal, Útmuta­tásokkal ellátva, lelkesen buzdítja tovább küz­désre a szeretett magyar haza érdekében. Bereezky működésének áldásos következ­ményeit érzi egész Magyarország; Vásárhelyi munkásságára hálásan kell hogy visszagondoljon a mi vidékünk gazdaközönsége. A mesternek nevét, hírét, dicsőségét a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet kertjében felállított érczszobra hirdeti! A szatmári kiállításon a nagybányai gyü­mölcsészetet ért nagy kitüntetések alkalmából e sorok hadd hirdessék a méltó tanítvány ér­demeit s e vidék gazdaközönségének hálás el ismerését. HÍREK. Október 21. Személyi hírek. Knrovssky Zsiga zalafhaai m. kir. főmérnök nejével pár napot városunkban töltött. Itt létök alatt Oblatek Béla m. kir. főmérnök vendégei voltak. - Dr. Erdőcly Gusztáv budapesti honvéd töras- orvos rövid tartózkodásra városunkba érkezett. - Lukácsy György főgimnáziumi tanár pár napot váro­sunkban töltött. Az ev. ref. egyház uj segédlelkésze. Barth a György volt szentesi segédlelkész, a nagybányai ev. ref. egyház ujonan megválasztott segédlel­késze már megérkezett Nagybányára s hivatalos működését meg is kezdette. Az uj segédlelkész • - Csak magának lehet ilyen neveletlen ebe. A tekintetes ur nevetett és összecsapta a két tenyerét.- Jézus Mária, *- hát tehet arról az én szegény vizslám, hogy itt csupa asszonyirenden levők vannak. Fräulein Frida vérpirosra pirult fel, a méltsás asszony pedig keményen mondta :- Szemtelen betyár ! - Most gyorsan hajtsa ki a kutyáját. Most már odabenn volt a tekintetes ur. Néhányszor rászólt a vizslára :- Pfuj, Prikk ! Az okos kutya értett ebből és lehajtott fővel sunnyogott ki a nyitva tartott ajtón. A tekintetes ur pedig leült a fotelbe. Igen szertartásosan és komolyan beszélt:- A megtért fiú van itt, kedves mama. Önnel van egy pár bizalmas szavam. •Fräulein Frida kérdőleg nézett a méltsás aszszonyra, majd nesztelenül távozott.- Tudniilik, kedves mama, én megbuktam, úgy mondják a hitelezőim. Én csak úgy, hogy : végeztem. Két ut van előttem, kedves mama : vagy főbelövöm magam és itt hagyom az én kis ősi hét szilvafámat a hitelezőimnek, vagy A tekintetes ur kérdőleg nézett az anyjára.- Vagy ? - kérdezte a méltsás asszony nyugodtan. A falon szemben Pál úrral, nagy arany­keretes velenczei tükör lógott. Abba nézett a tekintetes ur és végigsimogatta deres fejét. Egyszerre elszomorodott. — Olyan ritkán látom magam tükörben, hogy szinte el is felejtettem, hogy az a második vagy, már nem is következhetik be. Legalább is nehezen. A házasság, kedves mama. — Bizony maga megszürkült, mint a vén szamár, 7- mondta a méltsás asszony hosszú j hallgatás után. A tekintetes ur sóhajtott és szinte komi- ; kusan mondta: — Meg én, az idő eljár. A méltsás asszonynak alig volt még fehér szál a hajában. Mint a gondtalanul, bánattalanul élő szép uriasszonyoknak. Felállt és járkálni kezdett a szobában. Rideg, hűvös volt a hangja : — Az az egy bizonyos, hogy én nem segít­hetek. Mert maga nem érdemli meg azt tőlem. j Erről többet ne is beszéljünk. Azonban úgy gondoltam, hogy még nem késő visszapótolni I azt, amit eddig elvesztett az életéből, ami csupa 1 tivornya volt csak eddig. Ha megismerkedne a i családi tűzhely melegével, akkor tán még ember i lehetne magából. Érti, ember, aki betölthetné j azt a rangot, ami születése után megilleti. — Késő, — monta Pál ur komoran. — Késő? — A méltsás asszony kiegyenesedett, í — Kiskorú beszéd. Késő ? — Negyven éves és [ igy beszél. A tekintetes ur a fölre nézett. Nagyon szo- I moru lett e léha, vén korhely: — Csak épen frázisnak használtam, amint néha az ujságnovellákban olvasom a meghalásnak | e két nemét. Komolyan nem gondoltam rá. A méltsás asszony toppantott a lábával: j- Ostobaság. Maga még mindig gyermek Pál. Ha komolyan nem fog gondolkozni és csak mindig arra a leányra gondol, a kit a házában tart, - akkor elpusztul.- A Mariska szeret engem, - szólt Pál ur hirtelen. A méltóságos asszony az ajtóhoz lépett és kitárta :- Ilyent ne mondjon nekem. Menjen, ké­rem. - De hogy a tekintetes ur nem mozdult, hát csak bezárta az ajtót. Csend lett. Pál a földre nézett. Olyan összetört, olyan szomorú volt, hogy az anyja csak megsajnálta és gyön- gédebb lett.- Gyermek, - mondta halkan. - Meg akarja ölni magát, - az ostoba. Mikor mindent rendbe lehetne hozni egy kevés akaratta 1. Abból pedig nincs magának egy csöpp sem. A tekintetes ur felállt. Néhány lépést tett., Komoran nézett a földre:- Ha maga nem segit rajtam, anyám, akkor ... Eh, - felkapta a fejét. - En azt a nőt el nem hagyom. Nekem áldozta az ifjúságát. Egyszerű parasztnő — de szive van. Es ezzel vége. A méltsás asszony összeszoritotta öklét:- Én pedig nem segítek. A tekintetes ur kiment az ajtón. ni. Voltaképen nem is regényhős a tekintetes ur csak tönkrement ur, aki már köröskörül gyö­nyörködte az életet és már csak a legislegvégén Ékszerek Órák Úgyszintén mindennemű arany- és ezüstnemüek a leg­jutányosabb árak mellett kaphatók - — REZSŐ GYULA órás- és ékszerész-üzletében Nagybányán, Főtér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom