Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1903-04-30 / 12. szám
1903. április 30. 3 NAGYBA NYA nemű üzlettulajdonosok tartózkodottsága, azaz a tömeges vétel visszautasítása teremtette meg a részletes elárusitást, mit az ipartörvény szerint teljesíteni az intézet jól felfogott érdeke követelt, sőt a viszonyok szerint, hogy fennakadás ne legyen, még lejáratható, a szükséges pótlásokkal is teljesít. Ha ezen óvatos eljárás nincs, úgy könnyen megtörtént volna, hogy a szintén ajánlatot tett más idegen szerezte volna meg s nevetve a nyereményen, hagyta volna a siró kezeseken a tartozást. így csak megnyugvással lehet venni, hogy pénzintézeteink óva érdekeiket, óva kezeseiket, nem törődnek a nagy fáradság és munka áldozattal, a viszonyokhoz alkalmazkodva, nem hagyják kárba veszni a létező vagyont. Hogy intézeteink mily figyelemmel vannak iparosaink iránt, azt alkalomadtán egyénenként tapasztalhatták, de bizonyítéka ennek az is, hogy az ipartestülettel tárgyalás lett a részvénytakarékpénztár által megindítva egy oly állandóan nyitva álló áruraktár létesítésére, hol nemcsak minden szebb iparczikk a megrendelési kedv megteremtésére kiállítható lesz, hanem kész iparczikkek állandóan raktáron lesznek tarthatók, sőt azokra előleg lesz felvehető. Miért is nem szabad feltételezni, hogy a helyi tőke áldatlan versenyre óhajtana kelni, ellenkezőleg kellő biztonság mellett az készséggel áll az ipar szolgálatára, de ha egyes esetben a hitelező fizetés mulasztásából felmerül, hogy a biztosítékul szolgáló javakat megvenni kénytelen s ha nincsen, ki azt méltányos feltételekkel, tömegben átvegye, a közhitei szempontjából csak megnyugvással vehető, hogy azt a viszonyok szerint a legjobban értékesíteni részletekben is igyekszik s igy ez nem verseny, hanem kötelesség. Stoll Béla. A 70.000 koronás kölcsön ügye. Április 29. A város képviselőtestületi közgyűlése igen beható s a legapróbb részleteket is felölelő vita után állította össze azon munkálatokat, melyek a város rendezési s szépitési szempontjából az évi rendes bevételekből fedezhetők nem voltak s a közgyűlés egy 70.000 koronára rugó törleszté- ses kölcsön felvételét határozta el. A tervbe vett munkálatok legtöbbje a mi szemüvegünkön vizsgálva, beruházási jellegű, mert részint uj utczák nyitásáról, részint oly természetű munkálatok foganatosításáról van szó, mely munkálatok költségei fentartási költségek vagy rendes évi kiadások czime alatt el nem számolhatók. borultak, mindkettőnek arczán a magasztos öröm könnyűi folytak alá. Ki írhatná le az apa örömét? A halálhírt hozó honvédtiszt tévedése valószínűleg onnan eredt, hogy ifj. Lendvayt a hágcsóról lezuhanni ugyan látta, de arról, hogy az sértetlenül maradt s újra felmászott a falra, tudomása már nem volt. Ifj. Lendvay Márton, a bicskei, isaszegi és nagysarlói csatákban való hősiességéért Budavár bevétele előtt nehány nappal a budai Lipót- mezőn érdemjellel diszittetett fel, mire atyja nagyon is büszke volt. Budavár bevétele után pár nappal az ostromnál kitüntetett hősök számára érdemjeleket osztottak ki. Midőn ifjú Lendvay Mártonra került a sor s midőn az érdemjelet a vezér keblére akasztá, az ifjú tiszt szive hangosan feldobogott az örömtől s e perczben keble mélyéből felfohászkodott, ha Isten őt még abban a magasztos örömben részesítené, hogy e kitüntetésénél valamely ismerőse jelen lehetne, látná s részt venne boldogságában. E gondolattól eltelve tekintetét nyugalanul ide s tova jártatá, ismerőst keresve s ime, kin akadt meg a sóvárgó tekintet, atyján: az idősbb Lendvayn, ki látván, fia miként nyeré el másodízben az érdemjelet, arczát örömkönnyek árja boritá el s a boldogság érzésétől zokogott. Nehéz volna meghatározni, melyik volt boldogabb - a fiu-e vagy az apa? . . . E. Poteinkin ödSn. A belügyminiszter azonban e kölcsönt még sem hagyta jóvá, mert a felsorolt munkálatok czimeiből Ítélve, úgy tetszett, mintha fentartási költségeket óhajtana a közgyűlés a kölcsönből fedezni. Pedig ismételjük, ha a város a Fasort egészen újonnan akarja rendezni, uj utczákat akar nyitni, uj utakat akar építeni, az Eckstein- féle telket rendezni s azon egy külső fogadót építeni stb., az ily természetű munkálatokat fentartási munkálatoknak minősíteni nem lehet. Más megoldási módot kellett tehát keresni, hogy a város fejlődése szempontjából tovább alig halasztható munkálatokat foganatosítani lehessen. Erre pedig legalkalmasabbnak látszott, ha a Lapos-erdő árából félretett 340.000 korona összegből fedezzük e munkálatok költségeit, mely összeg a városnak amúgy is rendes évi bevételeiből van félretéve s ha a vízvezeték és csatornázás megvalósítására kerül a dolog, akkor a 70.000 korona hiányt, sőt az ezen összegen túl is minden valószínűség szerint a vízvezeték és csatornázás kiépítésére még szükséges összeget fogjuk törlesztéses kölcsön utján fedezni. Legalkalmasabbnak látszott ez a megoldási módozat, mert a félretett 340.000 korona összeghez a képviselőtestületi közgyűlésnek joga van hozzányúlni, mivel ez összegnek 30.000 K. részletei további újabb határozatig vagyis kisérletképen szakittatott ki a rendes évi költségvetésből; továbbá mert ha ily utón fedezzük a tervbe vett munkálatok költségeit, tetemes kamat megtakarítást érhetünk el, mert 70.000 korona után csak a vízvezeték és csatornázás kiépítésének idejétől kell majd kamatot fizetnünk; a kiszakított 70.000 korona időközi kamatait pedig, mely eddig is a költségvetési előirányzat bevételi rovataiban számoltatott el, költségvetésünkben könnyen nélkülözhetjük. De leghelyesebb e megoldási módozat azért is, mert egy nagy, a város vagyoni életét igen közelről érintő közgazdasági kérdés lesz azzal ha nem is egészen, de legalább részben igazságosan elintézve. Mi kezdettől fogva igen igazságtalan dolognak tartottuk azt, hogy egy oly nagy, századokra szóló monumentális alkotás, minő a vízvezeték és csatornázás, egész költségeivel egy generácziót terheljünk meg, az egész költségeket egy nemzedékkel fizettessük ki. Hiszen bármely városban ha egy nagy, tetemes költségekbe kerülő alkotást létesítenek, annak költségeit nem a rendes bevételekből, hanem törlesztéses kölcsön utján fedezik. Helyes és igazságos dolog tehát, hogy a vízvezeték és csatornázás költségeinek legalább egy részét törlesztéses kölcsön utján fedezzük, hogy igy a költségekhez a későbbi nemzedékek is hozzájárulhassanak, kik ép úgy fogják élvezni ez alkotások áldásait, mint élvezzük mi. A közgyűlés álláspontja tehát minden hátsó gondolat nélküli, nyílt s a felmerült megoldási módok között a leghelyesebb. Mégis akadnak oly városatyák, akik a közgyűlésnek a kölcsön rendezésére vonatkozó határozatában a lélekharang megkonditását vélik fölfedezni a vízvezeték és csatornázás kérdése fölött. Ne bizalmatlan- kodjunk uraim s főleg ne keressünk kibúvókat, hátsó gondolatokat ott, ahol nincsenek, mert az ily törekvéseknek végső eredményében csak a jó ügy vallja kárát. A közgyűlés a legteljesebb egyetértéssel akarja a vízvezeték és csatornázás kiépítését s ez akaratának bizonyára érvényt is szerez. De ne feledjük, hogyha városunkat a haladásban megakasztani nem akarjuk s a modern kiépítés munkájában hozzánk hasonló más városokkal lépést akarunk tartani, akkor a vízvezeték és csatornázás ügyén kívül még más nagy terhek és kötelességek is háramlanak reánk, mely terhek között nem utolsó helyen állanak a tervbe munkálatok sem. É. M. HÍREK. Április 29. Személyi hírek. Gellert Endre polgármester pár napi tartózkodás után Mátészalkáról haza érkezett. - Dr. Koller János főgimnáziumi tanár egészségének helyreállítása végett a napokban a délvidékre utazott. Eljegyzés. Busznyák Antal kataszteri mérnök a napokban váltott jegyet Károly Imre telekkönyvvezető kedves leányával: Margittal. Tanulmányul. Réz Géza, a m. kir. pénzügyminiszte- 1 riumba beosztott bányamérnök tanulmányutjában városunkba érkezett s két napon át tanulmányozta a veresvizi és kereszthegyi bányamüveket. Tiszteletére Neubauer Ferencz bányaigazgató’ vasárnap délben fényes ebédet adott, melyre a b ányatisztviselők köréből mintegy huszonötön voltak hivatalosak. Kitüntetés. Molnár István miniszteri tanácsost, országos gyümölcsészeti főfelügyelőt érdemei elismeréséül ő felsége a magyar nemességgel tüntette ki rudvncii előnéwel. A nagybányai gazdasági egyesület, mely oly sokat köszönhet Molnár miniszteri tanácsosnak, kitüntetése alkalmából feliraíilag üdvözölte őt. A feliratot, melyet a tisztikar s az összes választmányi tagok aláírtak, Szabó Adolf erdőigazgató és Molcsányi Gábor erdőmester küldöttségileg vitték fel Budapestre a főfelügyelőhöz. Lelkész meghívás. Szabó Miklós segédlelkészt a batizi ev. ref. egyház lelkésznek hívta meg. A kér. bizottság engedélyének megérkezése után értesülésünk szerint Szabó lelkész a meghívást elfogadja. Sajnáljuk a derék lelkész távozását, de őszintén örvendünk előhaladásán. Bánya névnap. A kereszthegyi bányamű május hó harmadikán, vasárnap hagyományos fényes ünnepséggel üli meg névünnepét. Délelőtt az összes felekezetek templomaiban hálaadó istentiszteletet tartanak. A fő istentisztelet a plebániai-templomban leszkilencz órakor, melyre a munkások elöljáróik vezetése alatt testületileg a bányász zenekar kísérete mellett jelennek meg. A gör. kath. egyház ünnepe. A szamosujvári gör. kath. püspökség megalapításának ez évben lesz ötvenedik évfordulója. A félszázados évfordulót az egész egyházmegyében egyházi ünnepségekkel ülik meg. Arról értesülünk, hogy a gör. kath. egyház ez alkalomból városunkban is ünnepelni fog s hódoló feliratban üdvözli Szabó János szamosujvári püspököt. A czivillista felemelése ellen. Luby Géza orszgy. képviselő, vármegyei bizottsági tag indítványt nyújtott be a vármegye törvényhatóságához, hogy a törvényhatóság írjon fel a képviselőházhoz, tiltakozva a czivillista felemelése ellen. Az indítvány tárgyalása a május hó 7-én tartandó közgyűlés napirendjére van kitűzve s bizonyára heves vitára ad majd alkalmat. Szini előadás. Az állami polgári leányiskola növendékei Waigandt Anna igazgató s a tanári kar vezetésével május hó 9-én a városi nagyszálló dísztermében tánczczal egybekötött szini- előadást rendeznek. A Hamupipőke és A tél tündére ez. tündérjátékok kerülnek bemutatóra s az előadásban részt vesznek az intézet majdnem összes növendékei. Az érdekes gyermekelőadás iránt, melylyel az elmúlt évben is oly fényes sikert arattak, általános nagy érdeklődés mutatkozik. Az előadás tiszta jövedelmét az iskola udvarának rendezésére és befásitására fordítják. Ipartestületi díszközgyűlés. Mint már jelentettük, a nagybányai ipartestület május hó 3-án vasárnap délelőtt 10 */2 órakor a városház tanácstermében diszgyülést tart, melynek egyetlen tárgya az iparhatóságtól az ipartestület illetékessége alá tartozó ügyek átvétele. A diszgyülésen Égly Mihály főjegyző, iparügyi előadó fogja röviden ismertetni az ipartestület megalakulásának előzményeit, mire Gellert Endre polgármester az iparhatóság nevében átadja s Szerencsy József elnök az ipartestület nevében átveszi az ügyeket. Este hét órakor a Polgári Kör termeiben nagyszabású áldomás lesz, melyre egy teríték ára 1 korona 40 fillér. Elő lehet jegyezni a Kör gazdájánál és Kupás Mihály czipész üzletében. Itt említjük meg, hogy az Ipartestület a részvénytakarékpénztár tulajdonát képező Rózsa-féle háznak első emeletét vette bérbe s hivatalos helyiségeit május l-től ott rendezi be. Hímen. Kilián Béla felsőbányái gyógyszerész f. hó 25-én lépett házasságra HódmezéÉkszerek, érák, úgyszintén mindennemű arany- és ezüstnemüek a leg- ===== jutányosabb árak mellett kaphatók REZSŐ GYULA órás- és ékszerész-üzletében Nagybányán, Főtér.
