Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1903-04-23 / 11. szám
1903. április 23. 5 A madarak szivéről. Sokan kedvencz madaruk viselkedését szemlélve, csodálva kiáltják: A kis szívben mily sok s zerelem, mily nagy szenvedély lakik ! Egy német folyóiratban a természetbúvárok pontos mérések után megállapították, hogy a madarak szive az ember szivével szemben nagyon is nagynak mondható. Ha valaminek nagyságát meghatározni akarjuk, azt helyes mértékkel kell mérnünk. Ennélfogva a szívnek nem lehet más mértéke, mint a súly. Ha pedig valamely állat szivének súlyát egy másik állat szivének súlyával összehasonlítani kívánjuk, mindenek előtt tudnunk kell, hogy a kérdéses állatok egész súlya mily arányban áll a szívnek súlyával, vagyis hogy a szív súlya hányadrészét képezi a test egész súlyának. Minél nagyobb a test működése, a szív annál nagyobb mértékben van igénybe vévé és kétségtelen, hogy a madár a legmozgékonyabb, a legnagyobb erőkifejtésre képes állatok közé tartozik; repül, szalad, ugrál, úszik. A fecske megelőzi a gyorsvonatot és van olyan madár, mely gyors úszásával a gőzhajó gyorsaságával versenyez, vagy olyan, mely 1-1 Va klg. súlyú zsákmányával akadálytalanul emelkedik a magasba. Természetes tehát, hogy a madarak szivének súlya is egész testének súlyához képest rendkívül nagy. Az ember szivének súlya — nagy átlagban — az egész test ötezredrészét képezi. Dr. Parrot Károly többféle állat szive súlyának meghatározásával foglalkozván, azon tapasztalatra jutott, hogy a szarvasmarháé 4.59, a birkáé 6.01, a lóé 6.31 ezredrészét képezi a test egész súlyának, e tekintetben tehát a házi állatok elég közel állanak az emberhez. A sokat és gyorsan futkosó vad szivének aránylagos súlya sokkal nagyobb, igy például az őzé 11‘5 ezredrészét képezi egész teste súlyának. A madaraké még ennél is nagyobb, mert az 12-től 25-ig emelkedik; a postagalámbé 12*25; a verébé 16.22; a rigóé 25 ezredrészét képezi teste egész súlyának s igy a galamb szive majdnem háromszor oly nagy aránylagos súly- lyal bir, mint az emberé; a rigó szivének súlya pedig az ember szivének súlyát több mint ötszörösen túlhaladja. A természetbúvárok ez adatai szerint bátran elmondhatjuk: A kis madárban mily sok a szerelem, mily nagy a szenvedély, de elbírja, mert a szive elég nagy hozzá! A Árverési hirdetmény. Vb. néhai Molnár Mihály volt nagybányai kereskedő hagyatékához tartozó: I. a csődleltár 1720-1797, 2139, 2162-2471, 2373-2545. tételei alatt felvett, 20926 K 65 fillérre becsült könyvnyomdát összes felszereléseivel és a hozzá tartozó könyvkötészeti felszereléssel, papíranyaggal, melyből becsérték szerint 653 K 45 f értékű papír a nyomda üzemben tartása miatt el lett használva; II. a 2472. sz. a. foglalt és 1000 koronára becsült „Nagybánya és Vidéke“ hetilap kiadói jogát zárt ajánlati verseny utján fogják eladni a következő feltételek mellett: Az ajánlat zárt levélben 1903. évi május hó 11-ik napjának d. e. fél 11 óráig bezárólag nyújthatók be akár alulirt csódtömeggondnoknál Nagybányán, akár pedig dr. Weisz Ignácz csődvál. elnöknél, ugyanottani lakosnál. Ajánlat tehető az I. csoportbeli ingókra és a II. alatti kiadói jogra együttesen és külön-külön is; az ajánlatokhoz az I. csoportbeli ingókra 2000 K és a kiadói jogra pedig 100 K bánatpénzt kell letenni. Az ajánlat az ajánlatot tevőt feltétlenül kötelezi, a választmány az ajánlatok felett 1903. május hó 11 =ik napjának d. e. 11 órakor Nagybányán, a csődtömeggondnoknál tartandó ülésen határoz. NAGYBANYA Ha a zárt ajánlati verseny eredményre nem vezetne, a fenti ingókat nyilvános árverésen fogják értékesíteni 1903. május hó II -ik napján d. u. 2 és fél órakor a helyszínén; de ez árverésen is csak az vehet részt, aki a bánatpénzt leteszi. Amennyiben a választmány valamely ígéretet elfogad, köteles ajánlatot tevő a megvett vagyontárgyakat tömeggondnoktól a fentebbi naptól számított 8 napon belül a vételár teljes lefizetése ellenében átvenni, mert különben bánatpénzét elveszti és azonfelül a kérdéses ingóságokat költségére és veszélyére fogják újból elárverezi. Az árverés alá kerülő ingóságok minőségéért, jó karban valóságáért és mennyiségéért sem a csődtömeg, sem a tömeggondnok, sem a választmány nem szavatol. A csődleltár a rendes irodai órák alatt megtekinthető tömeggondnoknál és ugyanez a venni kívánóknak az árverés alá kerülő ingókat megmutatja. Nagybánya, 1903. márczius 23. Dr. Miskolczy Sándor, tömén gondnok. Pénzcsomagoló papírok több minőségben raktáron tartatnak: MORVAY és ÜNDY könyvnyomdájában Nagybányán, Hid-utcza. Meghívó folyó évi május hó 3-án 10 és Va órakor Nagybányán, a városház tanácstermében tartandó ipartestületi dísz közgyűlésre, tnelyre az összes önálló iparosok ezennel meghivatnak. Tárgy: Nagybánya sz. kir. város iparhatósága által vezetett lajstromok ünnepélyes átvétele az ipartestület által. Mendihovszky József, ipartestületi jegyző. Szerencsy József, ipartestületi elnök. Felhívás! Miután a Nagybányai Ipar testület hivatalos működését 1903. évi május hó 3-án megkezdi: 1) Felhívjuk Nagybánya sz. kir. r. t. város területén működő, a képesített iparágakhoz kötött összes önálló iparosokat, hogy beiratkozás és törzskönyv vezetés végett május hó 4-étől kezdve bármely napon a hivatalos órák alatt reggel 8 órától 9 óráig, vagy délután 5 órától 7 óráig az ipartestület hivatalos helyiségében jelentkezni szíveskedjenek. 2) Belépési dij 2 korona, mely összeg a beiratkozás alkalmával azonal fizetendő. Egyben szükségesnek tartjuk kimondani, miszerint mindazon képesített önálló iparosok, kik bár folyó 1903. évi május hó 3-ig már önálló iparigazolvány nyal bírnak, de legkésőbb 1903. évi junius 15-ig magukat az ipartestületi tagok közé fel nem vétetik, úgy fognak tekintetni, mintha iparigazolványukat az ipartestület működésének megkezdése után szerezték volna meg s belépési dij czimén az alapszabály 6. §-sa értelme szerint 20 korona belépési dijat lesznek kötelesek fizetni. Nagybányán, 1903. évi április hó 20-án. Nagybányai Ipartestület Elöljárósága.
