Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 1-19. szám)

1903-06-18 / 19. szám

1903. junius 25. NAGYB ANYA 3 marad, a széna megterem, le lesz kaszálva s a j lépfene baktériumával telítve. Ezen a helyen a I széna évekig fertőző marad, úgy hogy az ilyen legelőktől a nép is óvja az állatait a mennyiben j közismert hely. Nálunk is van egy hely, a mely - mint mondják - már 30 év előtt is tártál- j mázott ily ragályos anyagot s ezt idén is meg- állapitottam e helyről takarmányozott állaton, a I mely hirtelen elhullott, a lépfenét. Maga a betegség egész váratlanul jő, az állat szomorú lesz, lázas s a leggyakrabban az első órában el is hull. Ritka eset az, hogy a í fellépéstől számítva egy napig éljen. A beteg állatról ragad az egészségesre s ha egy nyájba esik, annak 30 — 50 °/0-a, feltétlenül elhull s a gazda tehetetlenül nézi, mert gyógyi- j tani nem lehet. De igenis, lehet óvakodni, a mit az előrelátó gazda meg is tesz, nem törődve a csekély költséggel, mert az esetben teljesen biztosítva van az állat a ragály ellen, a mennyi­ben a védőojtás biztos eredménynyel jár. Tekintettel eme körülményre, tekintettel továbbá arra, hogy jelenleg a városunkat körül­vevő járásokban egész járványszerüen kezd fellépni a ragály, valamint városunknak egy udvarát is csak most nyitottuk fel a zárlat alól éppen lépfene elhullás miatt, tekintettel végül arra, hogy igen exponált helyen vagyunk a betegséget illetőleg a tavalyi vizáradások miatt, mielőtt városunknak ritka szép marha állományát megtizedelné a kór, kötelességemnek tartottam figyelmeztetni a város elöljáróságát, hogy tenne közzé egy felhívást a védőojtás eszközlésére. Az meg is történt s a mennyiben a közlegelőre járó szarvasmarhákat feltétlenül be kell ojtani, fel­világosításul csak annyit óhajtok még meg­jegyezni, hogy az ojtás olcsóságánál fogva jármos állatait is igyekezzék beoltani mindenki, mert ha az egész állomány be van ójtva, akkor | biztos a védekezés s el van érve a czél. László Endre. HÍREK. Junius 24. Személyi hírek. Szentgyörgyi Jablánczy Sándor cs. és kir. altábornagy, a csendőrség felügyelője két napig városunkban időzött. — Majos Károly m. kir. anyakönyvi felügyelő a városi és járási anyakönyvi hivatalok meg­vizsgálására városunkba érkezett. - Dr. Saappanyos Gerő fővárosi ügyvéd pár napot városunkban töltött. — A kinelc én kellek, az nem kell nekem ! A kit én akarok, — annak én nem kellek! Kiérzett hangjából az erős szenvedély. — Ej, — folytatta kissé hánya-vetileg — hagyjuk ezt! Adja inkább nekem azt a fehér orgonát a kalapjáról. Imre megdöbbent. A felesége drága virágját! Egy pillanatig j tétovázott, levette kalapját, forgatta kezében, azután hirtelen kitépte a zsinór alól s oda adta. ! Gödriné kéjesen szívta magába a mámoritó illatot, azután mintha csak úgy tévedésből tenné, ajkaihoz érinté s csöndesen beereszté a csipkés ingváll alá. — Lássa Imre, hozhatna nekem minden­nap fehér orgonát. Volt hangjában valami édes, bájos esdeklés. — Nem lehet; a feleségemé ! — Hiszen azért hozhat! — S ha hozok ? — Megköszönöm! — Mit adsz cserébe ? — Mit kíván ? — Csókolj meg! — Jaj Istenem! Meglátja valaki! — Nem látja meg! Azzal szenvedélyesen megragadta a szép j asszonyt, magához szorította, aztán tizszer-husz- \ szór végigcsókolta szemét, arczát, ajkát; utol- jára hosszasan szívta vérpiros ajkát, majd bele­fojtotta a lélekzetét s reszkető hangon susogta: j — Hozok, hozok mindennap ! Gödriné kirántotta magát az ölelő karokból Uj doktor. Farkas Jenőt a kolozsvári tudo­mány egyetemen jog és államtudományi karán jogtudori doktorrá avatták. Egyházi kitüntetés. Szép kitüntetés érte Pemp Antal szatmári székesegyházi kanonokot. Őfelsége a Szentiélekről nevezett kőrösmelletti dienes-monostori czimzetes prépostsággal tűn- | tette ki. Az uj prépost kinevezését körünkben j is, hol a kitüntetett nagy népszerűségnek örvend, nagy örömmel fogadták. Rákóczi-ünnep. A Rákóczi-ünnep rendezésére kiküldött bizottság vasárnap délelőtt 11 órakor ülést tartott Gellert Endre polgármester elnök­lete alatt. Az ülésen nagy vonásokban megálla- i pitották az ünnepség tervezetét s a részletek kidolgozására egy szükebbkörü bizottságot küld­tek ki, melynek tagjai: Torday Imre elnök, Egly Mihály, Har ácsék Vilmos, Thorma János, Réti István, Grünwald Béla, ifj. Neubauer Ferencz, Virág Lajos és Szabó Miklós. A Rákóczi-ünnepély istentiszteletekkel fog kezdődni s azután a város képviselőtestülete diszgyülést tart. Az egyetemi hallgatók fővárosi köre fővárosi Írók és művészek közreműködésével matinét rendez; a nagybányai ifjúsági kör nagy estélyt rendez. Tervbe van véve, hogy az estélyen előadják a >Kuruc,z furfang«-ot. Iskolai vizsgálatok. Az izraelita iskolában a nyilvános évzáró vizsgálatok f. hó 28-án tartatnak meg. Az I. és II. osztály növendékei délelőtt 9 órakor, a III. és IV. osztály növendékei délután 3 órakor vizsgáznak. Halálozás Holley Jenő postatiszt négy hó­napos kis fia: Jenő, a napokban elhunyt. Közgyűlés. A Részvény Takarékpénztár f. hó 20-án Schönherr Antal elnöklete alatt rend­kívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés napirend­jének egyetlen tárgyát Stoll Béla igazgató le­mondása képezte. A közgyűlés tagjai a lemondást nem fogadták el, hanem a legteljesebb bizalmuk­nak adva kifejezést, nagy lelkesedéssel, egyhan­gúlag ismét Stoll Bélát választották meg a pénz­intézet igazgatójának. Tornaverseny. Az állami főgimnázium nö­vendékei vasárnap délután tartották meg torna­versenyüket. A versenynek gyönyörű idő ked­vezett s a versenytéren nagyszámú előkelő kö­zönség jelent meg. A fiatalság délután fél három órakor a bányász zenekarral vonult ki a ver- j senytérre s felvonulásuk igen szép látványt nyuj- j tott. Katonás fellépésük, magatartásuk minden­kit meglepett. A tornaversenyt a Himnusz el- j s haza felé szaladt ; futtában majd letaposta a kis ártatlan libákat . . . Az öreg Mujkos Péter éppen akkor érke­zett oda s alázatosan jó reggelt kívánt Imrének. Ez odavetett neki egy pár fillért s azután mint a gyilkos, futva ment végig a kerítés mellett s eltűnt a buzavetések közt. — Édes apám — kezdte a szót egy napon Marcsa, mikor Imre megint a mezőn volt - én nem tudom, ki jár ide a mi kertünkbe ? — Hogy-hogy édes leányom ? — Valaki pusztítja az orgona virágját; úgy le van már tördelve, mintha a szélvész tépte volna össze ! Szűcs András uram lassú tempóval járta kereken a bokrokat s mormogva csóválta a fejét: — Valaki tépi erősen ! — Megirigyelték tőlem! — A gaz lelkek! No, majd utána nézek ! Marcsa könyes szemekkel fordult be a házba. Éppen akkor állott meg Mujkos Péter a kapu előtt. — Isten áldása legyen a kend házán Szűcs András uram! Miért ma az a nagy neheztelés ? — Hogyne haragudnám — mordult fel Szűcs András — mikor már a virág sem férhet el a gonosz kezektől! Lepusztitják a leányom drága virágait! Tiszta irigységből, mert ilyen senkinek sincsen ! — Nincs-e ? Van bizony, Szűcs András uram ! A Gödriné ablakában mindig két pohár van tele friss orgona virággal! éneklése vezette be, melyet ft gimnáziumi ének­kar Dergáts Sándor tanár vezetése mellett kiváló preczizitással adott elő. Az ifjúság ezután szabadgyakorlatokat végzett, majd a játékok következtek, melyek igen érdekesek voltak. A szertornázás alkalmával oly kiváló mutatványok­ban volt alkalmunk gyönyörködni, minőket a fővárosi versenyeken is ritkán láthatunk. A leg­nagyobb érdeklődést a versenyek keltették föl, melyek a legkitűnőbben sikerültek. Győztesek lettek: A versenyfutásban. I. osztály. Mike Ferencz (I.), Füzessy József (I.), Szabó Győző (II.), Tréger László (II.). II. osztály. Papp János (I.), Marosán Sándor (I.), Thurzó Ferencz (II.), Argyelán Ferencz (II.). III. osztály. Silbermann Bernát (I.), Vilkovits Lajos (I.), Kuszkó Sándor (II.), Kiss Gyula (II.). IV. osztály. Bagosy József (I.), Noti Mihály (II.). V. osztály. Miklós Dezső (I.), Dredeán Valér (II.). VII. osztály. Szokol Edgár (I.), Várna János (II.). Magas ugrás. III. osztály. Silberman Bernát (I.), Török István (I.). IV. osztály. Bagosy József (L), Noti Mihály (II.). Távolugrás. V. osztály. Dredeán Valér (1.), Dumbravicsán János (II.). Magas távolugrás. VII. osztály. Brán János (I.), Várna János (II.). Súly dobás. VII. osztály. Brán János (I.), Nyisz- tor Patriczius (II.). A versenyeket birkózás zárta be. Brán János birkózott Nyisztor Patriczius- sal, kit igen érdekes küzdelem, hét pereznyi birkózás után legyőzött. Vida Aladár igazgató igen szép, hazafias beszéd kíséretében hirdette ki a versenyek eredményét, melyet a nagy kö­zönség zajos éljenzéssel fogadott. Kiváló elisme­réssel kell megemlékeznünk Ineze Lajos tanár­ról, ki a magas nívón álló versenyt rendezte s ki mint tornatanár a lezajlott tornaverseny alkal­mával oly kiváló eredményt mutatott fel, mely méltó feltűnést keltett. Ineze tanárnak a tornaverseny vezetésében Patkó József tanár segédkezett. Ineze tanárt a verseny végeztével a fiatalság zajos óváczióban részesítette. A vasárnapi munkaszünet. A kereskedelem­ügyi miniszter egységes, a vasárnapi munka­szünetről szóló rendeletéből, mely folyó hó 13-án 28.559. szám alatt kelt s közzététele után azon­nal életbe lépett, a következőket adjuk: Azoknál az iparágaknál, amelyeknél a vasárnapi munka végeztetése eddig azért volt megengedve, mert az üzem félbeszakítása (műszaki okból) lehetetlen, az eddigi rendelkezések változatlanul fentartattak. Azoknál az ipari és kereskedelmi üzleteknél, melyeknél a fogyasztóközönség érdekeire való tekintettel eddig az ipari munka végzése az egész vasárnapon át meg volt engedve, szintén nem Szűcs András tágra nyílt szemekkel nézett a koldusra; azt hitte, hogy rosszul hallott s újra kérdezte : — Kinél? — Gödrinénél ! — S kitől kapta ? — Hát az Imrétől! Szűcs András uramat elfutotta a vér. No uram Isten, ez már több a soknál! Odadobott egy ezüst pénzt az öregnek s aztán bekiáltott a házba : — Marcsa ! Eredj már ki te is a mezőre az uradhoz ; tudom, kifáradt a munkában ; jól fog esni neki az édes asszonyi szó! Nem sok biztatás kellett a menyecskének; fejére kötötte piros keszkenőjét s mint a fog­ságból kiszabadult őz szaladt ki a kapun. Amint az orgona bokrok mellett elhaladt, letépett egy gyönyörű fürtöt s keblére tűzte. Jaj, minő öröm lesz, ha meglepi az urát! Mikor delet harangoztak, akkor állott meg Imre a feleségével a kapu előtt; kéz-kézben jöttek, ajkukon még ott volt az együttlét boldog mosolya. De egyszerre halotthalvány lett mind a kettő. Az orgona-bokrok tövig kivágva hever­tek a földön; a perzselő nap sugarai már elher- vasztották a dús lombokat ; a kizavart madár­kák a ház ereszén csipogtak fájdalmasan, siratva a szörnyű rombolást. Szűcs András uram akkor ütötte fejszéjével az utolsót a földből még ki­látszó csonka törzsre. . . . Révai Károly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom