Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1903-06-11 / 18. szám
L 1903. junius 11. mindig a régi piszkosságában disztelenkodik, a legkellemetlenebb hatást keltve a vasút felől érkező idegenekben. Kéri az ablakrámák befes- tésének sürgős elrendelését. Gellert Endre polgármester megnyugtató válasza után ugyancsak Virág Lajos interpellált a rendőrség újjászervezése tárgyában. Megdöbbentő színekkel, de egy hajszálnyit sem nagyítva vagy túlozva festette meg elszomorító közbiztonsági állapotunkat s erélyesen sürgette a rendőrség sürgős újjászervezését, mert a jelenlegi viszonyok között könnyen megeshetik, hogy a rendőrszemélyzet szemeláttára a nyílt utczán üthetik le a békésen dolgait végző polgárokat. Szemtanúja volt olyan megbotránkoztató esetnek is, hogy az egyik rendőr a vasútról jőve látván, hogy a főtéren nagy verekedés van, visszafordult és eltávozott, csakhogy közbe ne kellessen lépnie. Utal a helyi lapok közleményeire, melyek minduntalan gyilkosságokról, betörésekről, véres verekedésekről adnak hirt. E gyakori hírlapi közlemények bizony nagyon szomorú fokmérői közbiztonsági állapotunknak. Virág Lajos felszólalását mi is teljesen magunkévá tesszük anélkül, hogy ezzel a rendőrség vezetői ellen bizalmatlanságunknak akarnánk kifejezést adni, amint egyébként Virág interpellácziója sem akart támadás lenni a rendőrfőkapitány ellen. Hiszen hogy is csináljon rendet a rendőrfőkapitány, ha egyetlen rendőre sincs, mert a most hivatalszolgai minőségben működő hajdúkat a legvérmesebb fantáziával sem lehet rendőrségnek nevezni. Mi elérkezettnek látjuk a tizenkettedik órát arra, hogy jól kiképzett, erélyes, fegyelemhez szokott s megfelelő rendőrszemélyzetről gondoskodjék a város tanácsa és képviselőtestülete, hacsak a polgárok legbecsesebb javait: személy- és vagyonbiztonságát nem akarják veszélyeztetni s áldozatul dobni részeg, duhajkodó, elzüllött legények és csavargók anarchiájának. Virág interpellácziójára a képviselőtestület általános helyeslése között Gellért Endre polgármester azt a választ adta, hogy a rendőrség újjászervezésének kérdésével a városi tanács már régebb idő óta foglalkozik s mihelyt javaslatával készen lesz, azonnal a képviselőtestület tárgyalása alá bocsátja. Schönherr Antal rendőrfőkapitány szólott még röviden a kérdéshez. Vázolta, hogy a rendőrség minő nyomorúságos helyzetben van ; sem megfelelő számú embere, sem alkalmas helyisége nincs. Hogy legyen tehát akkor oly ideális rend a legjobb törekvések mellett is, minőt a város közönsége méltán megkövetel ? A rendőrfőkapitány által vázolt viszonyok között valóban Isten csodája, hogy közbiztonsági állapotaink még sokkalta nem rosszabbak ; s a rendőrfőkapitány szavai is csak még jobban megerősítették a képviselőtestületet azon egyhangú véleményében, hogy a rendőrség szervezése többé el nem odázható. A napirendre tértek át ezután. A képvise otestület minden vita nélkül tudomásul vette a polgármester jelentését a váratlanul megtartott pénztárvizsgálatról, mely szerint a vizsgálóbizottság mindent a legnagyobb rendben talált; nemkülönben tudomásul vették Szat- márvármegye törvényhatóságának határozatát az 1902. évi árvapénztári számadás jóváhagyásáról. Élénk vita fejlődött ki a közmunka bizottságnak a ligeti nyaralók elhelyezésére vonatkozó javaslatánál. A vitát Km. Pap Sándor vezette be. Kifogásolja, hogy a nyaralók páratlan szépségű ligetünknek legszembeötlőbb pontjain építtessenek föl, nemcsak az okból, mert a liget területéből a legkisebb részt sem hajlandó semminemű czélra átengedni, de azért is, mert a legexponáltabb helyen való nyaralás úgy a nyaralókat, mint a ligetben sétáló közönséget is erősen feszélyezné. Indítványozza, hogy az ügyet a közgyűlés azzal adja ki újból a közmunkabizottságnak, hogy a nyaralók elhelyezésére vonatkozólag sürgősen újabb javaslatot terjeszszen a közgyűlés elé. Égig Mihály, Herez inger Ferencz dr. és Obiatok Béla ugyanilyen értelemben szólaltak föl, mire a közgyűlés Km. Pap Sándor indítványát elfogadta. Az esküdtek összeírására bizottsági tagokul a polgármester elnöklete alatt a következő képviselők küldettek ki: Soltész Elemér, Szerencsig József, Iíudoba Gusztáv, Smit Sándor, Hará- esek Imre dr., Dobi Ervin, Virág Lajos, Gállá Antal, Szervirth János, Csepeg Ferencz, Bereg- szászy Samu és Bányay József. A gyámpénztárt vizsgáló bizottság tagjaiul pedig a közgyűlés dr. Szabó Adolfot, Glaviczky Károlyt, Ember Eleket, Hudoba Gusztávot, Mol- dován Lászlót és Beregszászi/ Samut választotta meg, kik közül esetrőí-esetre két tag fog pénztárvizsgálatra behivatni. A vízvezetéki dijakról alkotott szabályrendelet tervezetét a közgyűlés tárgyalás végett a vízvezetéki ad hoc bizottságnak adta ki. Nehány gazdasági ügy került ezután tárgyalásra. A közgyűlés elfogadta a téglavető haszonbérbeadására vonatkozó bérleti feltételeket, azzal a változtatással azonban, hogy a bérlő a fedélcserépnek ezrét 22 koronánál, a téglának ezrét pedig 24 koronánál drágábban nem adhatja. Egyben a közgyűlés felhatalmazta a polgármestert, hogy a költségvetési előirányzat jóváhagyása után a szükséglet fedezése czéljából 3000 koronát utalványozhasson 150.000 db tégla előállítására, megjegyezvén, hogy az esetleges készletet a bérlő átvenni tartozik. Névszerinti szavazással döntött a közgyűlés azon kérdés fölött, hogy eladja-e a felsőfernezelyi és zazari malmokat ? A képviselőtestület negyven szavazattal egyhangúlag az eladás mellettdöntött s a felsőfernezelyi malom kikiáltási árát 10.000 koronában, a zazari malom kikiáltási árát 30.000 koronában állapította meg. A tűzoltó főparancsnokot választották meg ezután. A képviselőtestület nagy lelkesedéssel, közfelkiáltástal Ember Eleket választotta meg tűzoltó főparancsnokká. A még hátralevő tárgyakon nagy gyorsasággal siklott át a közgyűlés. Tudomásul vették Löwi Jakab végrendeletét, melyben a városi kórház javára 200 koronát hagyományozott. Jóváhagyták a felsőujfalusi s a gyelnicze legelők bérlete fölött megkötött szerződéseket. Jóváhagjda továbbá a közgyűlés a Szilas, Bán és Almásmező bérlete fölött megtartott árverést, mely bérletért Kosztin János 46 korona bért ajánlott meg; nemkülönben jóváhagyta a kopaszrét bérlete fölött megtartott árverést, mely bérletért Pokol Elek 350 korona bért ígért. A közgyűlés Bálint Imre v. erdőtanácsost és Nagy János v. alorvost díjmentesen, Szinesán László vendéglőst 50 korona és Klein Márton szatócsot 100 korona felvételi dij mellett a községi kötelékbe felvette. Schlezinger Mártont azon kérelmével, hogy a felvételidij befizetésére időhaladék engedtessék neki, a közgyűlés elutasította. Ezzel a napirend letárgyaltatván Virág Lajos indítványának tárgyalására került a sor. Indítványozza, hogy ünnepelje meg a város Rákóczi Ferencz szabadságharczának 200-ik évfordulóját s ez ünnepély tervezetének kidolgozására küldjön ki egy bizottságot azzal, hogy javaslatát f. hó 15-ig terjeszsze be. Virág indítványát a képviselőtestület nagy lelkesedéssel elfogadta s a bizottság tagjaiul a város tanácsának tagjain kivül megválasztotta: Neubauer Ferenczet, Szabó Adolfot, Km. Papp Sándort, Madán Ferenczet, Vida Aladárt, Szűcs Károly adótárnokot, Dorogiig Ignáczot, Stoll Gábort, Obiatok Bélát, Torday Imrét, Almer Lajost, Szerencsig Józsefet, Szőke Bélát, Harácsek Vilmost, Jeney Gézát, Frits Sámuelt, Virág Lajost, Fábián Lajost, Bertalan Miklóst, Neubauer E. Ferenczet és Kupás Mihályt. A közgyűlés 3/4 12 órakor végződött. Anonimusnak! Minden társulati közvagyon kezelőjének kötelessége a reábizottak megvédése. A Molnár-csőd árukészlete eladásánál csak kötelességünket teljesítettük, midőn azt idegen kézbe nem engedve a legmagasabb áron megvettük, hogy követelésünket fedezzük s ezzel a mi kezeseinket megvédj ük. Ezen törvényes eljárás első sorban Iiirlapilag vitattatott meg s most névtelenül nem nekem kézbesítve, de hozzám szólva egy fűzet tétetett közzé kiterjeszkedve a Molnár-csődre. Az idő rövidsége daczára kötelességem azonnal az első lapban a névteleneknek a következőkben válaszolni: 1. Minden társulat védje a maga kezeseit. 2. Csődöt senki ellen senki nevében nem kértem s igy a csődiparnak ép oly ellensége vagyok, mint a névtelen Írók, mert tudom, hogy ez mindenki romlására vezet. 3. Molnár ellen midőn a csőd megkéretett, a viszonyok figyelembe vételével oly ajánlatot közvetítettem, hogy a helybeli intézetek teljes fedezete mellett a magánhitelezők f. év január 7-én követésük 50°/0-át megkapják. A békés megoldással ezt kivihetőnek láttam s midőn a csődkérők ez ajánlatot el nem fogadták s az érdekelt helyi nagyhitelezők egy része azt óhajtotta, hogy én legyek gondnok, kijelentettem, miszerint ezt kérni nem lehet, de ha én neveztetném ki, minden díjról lemondok, csak a helyi piaczot lássam egy csődtől kitisztázva, megóva. 4. Az árukészletet helyi társüzleteknek ajánlottuk, de ez nem vétetvén meg, kellett a lehető rendes árral részletes eladás alá bocsátani, anélkül, hogy abba valamit és újat hozattunk volna. 5. Molnár Mihályné 10.000 korona hozományát az 1890. évi 845. sz. közjegyzői okirat biztosítja s igy e 13 év előtti okmányban biztosított hozomány csak nem vehető mostani intézkedésnek. E részben miként kellett eljárni, azt a czélszerüség mutatta meg, mi megtámadható, de a törvényes, jogos és jóhiszemű eljárástól egy lépés eltérés sem volt. 6. Molnár Mihálynénak volt-e s hol betétje, arról abszolúte nem tudok, ilyen velem nem kö- zöltetett; sem betéteiéről, sem kivételéről egyáltalán semmit nem tudok. Ilyenért tanácsot nem kértek, nem adtam. 7. Midőn a csődkérők az általam közvetített ajánlatot, mit biztosítani kész lettem volna, visszautasították, a családomban ép váratlanul felmerült gyász folytán minden beavatkozástól visszaléptem, sem Veres Lászlónak, sem Molnár Mihálynénak semmiféle tanácsot nem adtam, sem semmiféle befolyást a csődre nem gyakoroltam. Miért is, ha Veres László ur vagy Molnár Mihályné szabálytalanságot követtek volna el, mit róluk feltételezni jogom nincs, úgy helyt állanak ők tényeikért, ép úgy ők hivatottak e részbeni tanácsadójukat előállítani. Józan eljárással s a törvényes ut megtartásával mindenkinek jóhiszeinüleg készséggel szolgálok, ha azonban valaki a maga óvatos és törvényes eljárása helyett annak az ellenkezőjét követi s bajba megy, azért ne keresse idegenben az okot. Nagybányán, 1903. junius hó 10-én. Sloll Béla. HÍREK. Junius 11. Személyi hírek. Dr. Lovrich Sándor, a fővárosi ir- galmas-rend kórháza sebészeti osztályának igazgató főorvosa szülei látogatására pár napig városunkban időzött. - Barthos Zsigmond nagykárolyi h. pénzügyígazgató hivatalos ügyben pár napi tartózkodásra városunkba érkezett. Űrnapja. A szertartásos év egyetlen ünnepét sem üli meg a kath. egyház oly nagy fénynyel, mint az Oltáriszentség szerzésének emlékét. Tulajdonképen nagycsütörtökön kellene ez ünnepet megülnie, de a nagyhét komor csendjébe, gyászos bánatába nem illenének be az örömteljes, hálaadó énekek. De meg másrészt kora tavaszszal honnan vennék a virágokat, a díszes lombsátrakat ? Most, midőn a természet teljes pompájában diszlik, most tartja a kath. egyház diadalmenetét isteni vőlegényével. A harangok ünnepélyes zúgása, lobogó zászlók, égő gyertyák s a tömjén illatos füstje mellett virágokkal behintett utakon vonul a körmenet oltártól oltárhoz, melynek tetőzetét a nyári nap verőfényes, ragyogó kék ege képezi. E bájos egyházi ünnep Ékszerek, órák« úgyszintén mindennemű arany- és ezüstnemüek a legrirrrrm jutányosabb árak mellett kaphatók — REZSŐ GYULA órás- és ékszerész-üzletében Nagyábnyán, Főtér. ura- és ékszerjaviiások jutányos 1 "áron szállíttatnak. --------
