Nagybánya, 1903 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1903-02-19 / 2. szám
4 N A G Y B A N Y A 1903. február 19. mindenkinek s főleg nem á mamáknak való! ' kellett lépést' tartania .-a rohanó idővel ? Miért- nem mar A pajkos, hangulatos jókedv csakhamar tető- radt meg legalább ez az egy tipikus magyar mulatság- pontját érte el s a jókedvnek, ha egyszer tető- a maga tisztes egyszerűségében olyannak, mint a minőponton van, van esze, hogy onnan le ne száll- nek;édes, nagy és ükanyáink varázsolták a maguk rájön. Nem is szállott le, mig a legkésőbb reggeli gies, poétikus felfogásukkal, nagyasszonyé vendégszeórák pihenésre nem csábítgatták. Kik részt vettek e felségesen sikerült mulatságon, bizonyára legkedvesebb emlékeik közé sorozzák s hálás szívvel gondolnak azokra, kiknek áldozatkészsége, fáradhatatlansága és páratlan ' szerétetreméltósága e tündéréjet-elővarázsolták. Jelen voltak : As s.z ony ok: Áltnéder Ferenczné, Bálint Imréné, Buday Károlyné, Bátori Gusztavné,: Bay. Béláné, Baczay Károlyné, Czelder Mártonná, Dobi Ervinné, Gálfy Pálné, Gellért Béláné, Gábor Sándorné, Géresy Jánosné, Gerber Ödönné (Szinérváraljáról), Gyöngyösy Gyuláné, György Mihályné, Gyalay Gyuláné, Harácsek Vilmosné, Incze Lajosné, Incze Józsefné, Jamnik Viktorné, Jan- csovics Józsefné, Jeney Józsefné, Jég Károlyné, Jég Jánosné, Jeremiás Józsefné, dr. Káplán Antalné, Kunay Edéné, Kupás Mihályné, Komzsik Álajosné, Lakos Im- réné, Lehrrierné Koréit ó Ludmilla, Lukács Ferenczné, Madán Ferenczné, Molcsányi Gáborné, Moldován Lász- lóné, dr. Makray Mihályné, Marosfy Dezsőné, Mátéfy Ferenczné, Nagy Sándorné (Ziláltról), Podhorszky Józsefné, Peníhy Albertné, Petky Samuné, Révész Jánosné, Soltész Elemérné, Sátor Dávidné (Szinérváraljáról), Szendy Antalné, Szokol Pálné (Felsőbányáról), Szűcs Károlyné, Székely Józsefné, Spinetti Sándorné, Szász •Lajosné, Torday'Imréké, Thorma Béláné, Taub Bertalanná, Takács Károlyné, Virág Bálintné, dr. Weiss Ig- náczné, Virág Lajosné, Vass Istvánné, Virág Andrásné, Virág Gáborné. Leányok: Áltnéder Jolán, Buday Etelka, Bányai Ida, Baczay Ilonka, Gálfy Ilonka, Géresy Gizi, Gerber Irén, Gerber Emma, Geréby Giza, Gyalay Etelka, Gyalay Ida, Hodicsek Irén, Jamnik Etelka, Jamnik Margit, Incze Rózsika, Jirusek Hermin, Jeremiás Erzsiké, Jeremiás Nina, Jég Etelka, Kunay Anna, Kovács Mariska (Felsőbányáról), Kovács Mariska, Kolibál Antónia, Lehrner Szandrin, Literáty Ilonka, Madán Tériké, Molcsányi Adél, Mayer Juliska, Penthy Giza, Papp Gizella, Sátor Jolán, Szokol Margit, Szokol Jerta, Szirty Rózsika, Szerencsy Giza, Szerencsy Irma, Szász Rózsika,',Torday Mimi, Torday Gizi, Takács Ilus, Wur- scher Emma. A TÁRSASÁGBÓL. Baíyubál. A régi jó idők csodaszép, édes emlékei ajzanak föl előttem erre a szóra : batyubál. A mikor még ott zajlott le a zazarparti ref. iskoia végtelenül egyszerű pádimentumos termében, melynek fehérre meszelt falait azonban éz ünnepélyes alkalomra nemzetiszinü papir-zászlócskákkal és fényőgalyakkal díszítette fel a buzgó rendezőség. Oh mennyi édes emlékék fűződnek ez iskola- épület ódon falaihoz, melyek még vigadni látták a régi polgárság legelejét puritán erkölcseivel, tisztes szokásaival, egyszerű hajlamaival, de magyarosan őszinte szívélyes vendégszeretetével. E pádimentumos teremből amily arányokban vonult ki évről-évre a kordován csizma s a kemény fényesre vasalt rózsaszínű karton ruha, a ref. egyház messze földön hires batyubálja ép oly mértékben vesztett karakterisztikusan nemes egyszerűségéből. Később pedig amint hajlékot cserélt s a fehérbe , sikált, deszkákról átköltözött a fényesre vik- szolt parkettre, egyszerre mintha kicserélték volna nemcsak nemzetiszinü. yálszaliagos vagy kokárdás rendezőit, hanem a közönségét is. Az urambátyámék szelíd, jóságos,, tipikus arcza- ikkal, fekete zsinórzátu atilláikkal s öblös tajtpipáikkal eltűntek a parkettről; velők tűntek a fehérköíényes, őszhaju tisztes matrónák is, magukkal vive a rózsaszínű kartonruhás irulő-piruló hajadonokat is, no még az egyszerű magyaros konyha hírességeit. Mert régente balatoni .fogast, rajnai lázaczpt, stíriai kappant, prágai sódart kereshetett volna bárki is a batyubálon. De még csak ezüst eszczájgot is! (Persze, hogy elcsenje a czigány !) És mégis, mintha az a régi mélyebb nyomokat hagyott volna a szivekben! Vagy talán ez az érzés csak a naivan ábrándos gyermekkor képzelődése ? . . . Én nem tudom, csak érezem, hogy a midőn az emlékezés rózsafátyolán át megjelennek előttem a régmúlt idők hires batyubáljai, úgy elszoritja a szivemet valami, hogy ennek a törzsgyökéresen magyar specziáli- tásnak, mely,sehol a világon máshol fel nem található miért retetükkel s. mégis kényes és szigorú rátartiságukkal. Miért nem őriztük meg e régi zamatú, bájos költeményt, melynek nem voltak csengő-bongó rimei, de egyszerű j soraiban annál több igaz érzelem ! Nagy nap volt régente a ref. batyubál! Édes anyáink itt mutatták be először a társaságnak nyilvá- : nosan nemcsak gyönyörűséges leányaikat, hanem leányaik konyhai művészetét is. Ott a fehérre sikált deszkákon felállított fehér vagy színes abroszokkal leteri- tett X lábú asztaloknál dőltei azután az a nagy kérdés, hogy Rózsika elég érett-e már arra, hogy levesse pártáját vagy tanulnia kell még a lelkemnek. Mert ré- gentén ezt a nagy kérdést is nem annyira a kérők, mint inkább a szülék döntötték el. Elképzelhető, hogy Rózsika is, Mariska is, Sárika i is meg a többi ingó-bingő xejledező szép .virágszál úgy nagy titokban elég érettnek akart bizonyulni, a mely I titkos nagy törekvéseknek azután az volt az eredménye, hogy olyan pirosra, ropogósra sütött malaczokat, rózsásra duzzasztott fánkokat, csőrögéket sehol a világon kapni nem lehetett, mint e batyubálon. Mert ott ugyan szakácsnők nem remekelhettek. Még csak az kellett volna, hogy kitudódjék, hogy nem a Sárika sültje-főztje, hanem a szakácsnőé ... A batyubál rendezői főhadiszállása természetesen ott volt a papiakon s a szálak a tíszteletes asszony kezében futottak össze. Ott dőlt el, hogy kinek mivel kell az asztalhoz j árulnia. És mig szép sorrendben ujjra vették a famíliákat, összekerült, annyi minden, hogy még egy hét múlva is tarthatott volna a dinom-dánom. De hát volták az I egyháznak szegényei is, másnap azoknak lett vigassá- j gos napjuk. És bizony mondom, hogy az egyház iránt érzett j hűséges szeretetét s a batyubál iránti lelkesedését j meg nem sínylette senki, még. csak meg sem , érezte. Miért kellett ennek a törzsgyökeres magyar mu- I latságnak lépést tartani a rohanó idővel s a rohanó I időknek mindenben nagyot játszó urhatnámságával ?. . Bibulas. HÍREK. A „Nagybánya“ második számát veszik e j I lapokkal t. olvasóink. Nem riadva vissza a leg- ; messzebb menő áldozatoktól sem, a modern i technika minden vívmányát felhasználva igye- i keztünk azon, hogy lapunkat oly alakban jelen- j fessük meg, mely csinra, ízlésre felveszi a ver- ■ senyt bármely fővárosi sajtótermékkel. Kérjük ! a t.'közönség szives támogatását, hogy lapunkat ne csak e nivón fentarthassuk, hanem tovább ; fejleszthessük. Mai számunkhoz vidéki olvasóink részére postautalványt mellékelünk. Ha lapunkat j megtartani nem akarnák, kérjük szives visszaküldését. Minden, az expediálás körül felmerülő panaszokat azonnal orvosolunk, ha azok tudomásunkra jutnak. A kiadóhivatal. Kinevezés. A helybeli, kir. járásbíróságnál Kom- í játhy Gyula távozásával megüresedett albirói állásra | a király Szentpétery Ferenez beszterczei törvény- j : széki jegyzőt nevezte ki. Uj tanár. Zsuffa Fausztin főgymnasiumi j j. tanár nyugdíjaztatásával a helybeli íőgymnasi- j ; umnál megüresedett tanszék ellátására a vallás ! és közoktatásügyi miniszter Patkó József tanárt i küldötte ki helyettes tanári minőségben. A pápa jubileuma. A kath. egyház fényes és nagyszabású jubileumi ünnepségre készül. Folyó hó 20-án lesz huszonötödik évfordulója ama világhistőriai eseménynek, hogy a kath. egyház feje : XIII. Leo pápa trónját elfoglalta. Negyed- százados uralkodás ritka esemény az uralkodók életében ; de még ritkább esemény a pápaság | történetében, ha tekintetbe vesszük, hogy a pápák többnyire előre haladt korukban yeszik át az egybáz kormányzását. XIII. L e o is 68 éves volt már, midőn pápának megválasztották s a 93 éves galambősz aggastyán még ma is ifjú erővel és páratlanul álló bölcsességgel intézi az öt világrészre kiterjedő kath. egyház ügyeit. Egyéni és uralkodói erényei előtt nemcsak a kath. hívek hajlanak meg, de a íenkölt lelkű aggastyán apostoli erényeinek tisztelettel és elismeréssel adóznak a más felekezetek tagjai is. Miután a nevezetes évforduló hétköznapra esik, az egyházi ünnepélyt legtöbb helyütt, igy városunkban is 22-én vasárnap I tartják meg, hogy azon a hivek lehetőleg teljes számban részt vehessenek. A ünnepély részleteit : megyénkre és városunkra nézve Mész lányi Gyula megyés püspök irta elő s abból kiemeljük a következőket : 1) 19-én csütörtökön este, a tulajdonképeni jubileum előestéjén és 21-én szombaton este a rendes hét órai harangozás után még negyedóráig fognak szólani a harangok, hogy az évfordulóra a hivek figyelmét I felhívják. 2) 22-én vasárnap d. e. 9 órakor a Minoriták templomában, 10 órakor a plébánia templomban ünnepélyes hálaadó istentisztelet lesz, melyre a helyi hatóságok és testületek tagjai is meghivatnak. - A kath. egyház elöljárósága kéri a kath. háztulajdonosokat, hogy az évforduló alkalmával házaikat fellobogózni í szíveskedjenek. Meszlényi püspök kitüntetése. Szatmár piis- j pökét nagy kitüntetés érte. Ő felsége a király ! valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. A legmagasabb kitüntetést bizonyára örömmel fogadják országszerte, de különösen nagy örömet és megelégedést kelt az a mi vármegyénk- ! ben, hol őnagynléltósága páratlan jószivüségé- j vei, kiváló főpapi erényeivel, rokonszenves, kon- j cziliáns modorával általános tiszteletet és szerete- tet vívott ki magának. Jószívűségét, páratlan áldozatkészségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy tizenöt évi püspöksége alatt százezrekre rúg azon adományok Összege, melyeket jótékony czélokra fordított, daczára annak, hogy köztudomás szerint a szatmári egyházmegye vagyonát nem a legrendezettebb viszonyok között vette át. Igazi apostoli lelkületű főpap, ki szenvedő, szükségetlátó embertársainak mindig segélyére sietett felekezeti különbség nélkül. Az egyház- nagyot magas kitüntetése alkalmából városunkból is sokan táviratilag üdvözölték. A város tanácsa a következő táviratot intézte az ősz főpásztorhoz : „Nagybánya város tanácsa örömmel vette tudomásul mai ülésében Nagyméltóságodnak valóságos belső titkos tanácsossá történt kineveztetését s ezen legfelsőbb kitüntetéséhez legőszíntébb üdvözletünket van szerencsénk tolmácsolni. Gellért polgármester.“ Márczius tizenötödike. Fényes ünnepséggel fogják megülni az idén városunkban a szabadság, testvériség, egyenlőség nagy napját: márczius idusát. Dicséretreméltó kezdeményezéssel az I f j u s á g i K ö r is nagyszabású ünnepélyt rendez, melyet az egyöntetűségért beillesztenek az általános ünnepség keretébe. A nagyszabású ünnepély programmja nincs még véglegesen megállapítva, de értesülésünk szerint az ünnepély körülbelül igy fog lefolyni. Délelőtt az összes felekezeti templomokban hálaadó istentiszteleteket tartanak, melyeken részt vesznek a hatóságok, testületek, egyletek. A két protestáns felekezet együttes istentiszteletet tart a ref. templomban, hol az ünnepi beszédet Révész János lelkész fogja mondani. Délután a Polgári Körtői a nagy közönség az Ifjúsági Kör vezetése mellett, kísérve a bányász-zenekartól a Fő-térre vonul, hol az Ifjúsági Kör nevében Szabó Miklós fog beszédet tartani a vendéglő erkélyéről és Simon Aurél szavalni fog. Az Ifjúsági Kör ünnepélyén a dalegyesület is közre működik. Innen a bányász-zenekar hangjai mellett a Polgári Körbe vonulnak, hol a Kör ünnepélye veszi kezdetét. Itt az ünnepi beszédet Szabó István tanár tartja, mig Jeney Gyula szavalni fog. Az ünnepi lakomán a szabadság- serlegével Torday Imre elnök mond áldomást. Zsuffa Fausztint nyugdíjazták. A régi világ régi ió professzorát, ki magas kora daczára is ifjú erővel és fáradságot nem ismerő lelkes buzgalommal szolgálta a tanügyet, nyugdíjazták. Negyvenkét évig volt tanár s e nagy időnek legnagyobb részét a nagybányai gymnasiumnál töltötte el. Számtalan generácziót nevelt fel az életnek s a magyar hazának; valóban elmondhatni, hogy alig van előkelőbb állású nagybányai ember, ki a jó öreg professzornak tanítványa ne lett volna. Bár szigorú tanár volt, de végtelen jószívűségéért, megnyerő, rokonszenves modoráért rajongtak érte tanítványai; tanártársai pedig —BHÉHlHliHiMii'11 Ii ii BMBBBBW legolcsóbb beszerzési forrása igen pontos kiszol- ===== gálás mellett Nagybányán ===*= czipő- és férfi-divatáru-űzl etében a Főtéren. Magyar kir. szabadalmazott osztálysorsjegyek----- elárusitási lielye. • -v.-..:-.:. -----
