Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-12-08 / 49. szám
49. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1918. december 8. A gyűlés lefolyása következő volt: Elnök: Makray Mihály dr. polgármester. Jegyző: Ajtai Nagy Gábor dr. főjegyző. Bay Lajos a rendőrség átszervezésének kérdését sürgette. Ugyancsak napirend előtt Révész János szólalt föl, megemlékezvén Makray kormánybiztosi kineveztetéséről (nagy éljenzés) kérdést intéz az iránt, mi van az 1919. évi költségelőirányzattal ? Miért nem terjesztették eddig elő. A polgármester az ovációkat megköszönve, a költségvetésre nézve felvilágosításul elmondta, hogy nov. 1 -re a költségvetéssel el akartak készülni, a közbejött váratlan helyzet változás, mely miatt a város főszámvevője katonai dolgokkal volt elfoglalva megakadályozta a munka befejezését, Gálffy h. számvevő pedig egyéb munkákkal van elfoglalva. Ezért még egy-két heti türelmet kér a polgármester, reméli, hogy januárban a költségvetés bé lesz terjesztve. Ezt tudomásul vette a képviselet. A tisztviselők fizetése tárgyában ugyancsak Révész János szólalt föl, hivatkozva Szatmár város intézkedésére és a tisztviselők nehéz helyzetére s javasolja, hogy rendkívüli fizetésemelésben részesítse a város tisztviselőit. A közgyűlés hozzájárult az indítványhoz Révész János, Bay Lajos, Glavitzky Károly, Ku- pás M., Tréger Lajosból álló bizottságot küldött ki azzal, hogy javaslatukat tegyék át a nemzeti tanácshoz s annak véleményével terjesszék vissza a képviselőtestülethez. 1. Polgármester jelenti, hogy a városi pénztárt nov. 23-án és 24-én átadták az ellenőr hiva- talbalépése miatt s azt rendben találták. Tudomásul. 2. A közigazgatási alkalmazottak az állam által utalandó háborús segély terhére beszerzési előlegeket kérnek. A képviselet azokat kiutalta. 4—7. 461. 473. 481. 482. 483. sz. háborús segélyre vonatkozó határozatokat a törvényhatóság jóváhagyta. Tudomásul. 8. Az István szálló VIII. sz. bolthelyiségét Berger Izsák 7000 K évi bérért kivette. A közgyűlés a bérletet jóváhagyta. 9. A színházi vasfüggöny bérletének kikiáltási árát 200 K-ban állapították meg. Hogy bérbe is veszi valaki, arra nem nagy a kilátás a mai időben, mivel színészet nincs, a mozi pedig nem föltárja, hanem eltakarja a hirdetéseket. 10. Rózsa Gyula és társai állásukat újonnan elfoglalt városi tisztviselők háborús segélyét a szabályoknak megfelelően megállapították. 11. A városi tanács a községi kötelékbe való fölvétel szabályrendeletének módosítását javasolja akként, hogy a 100, 300, 600 K-ás osztályokon kívül legyenek 1000, 2000, 5000 K-ás osztályok is a mai helyzetnek megfelelően. A képviselőtestület ehez hozzájárult. Gyűlés vége 11 órakor. Interieur. A Kollégium felől pár szál napsugár téved be az ablakon, a Péterfián valahol messze egy villamoskalauz hangversenyez, üti-veri a csengőjét, különben csend van. Ócska magyar mentéjében, melyet már csak itthon használ, ül a profeszor, az ezüsthaju rector magnificus. Fején puha házikalap. Apró nyolcadiveket olvas, valami kézirat. Karcsú könyvek és éltes öreg auctorok komolyan sorakoznak egymás mellett a könyves polcokon. Magashátu, kényelmes nagy karoszékek. Szelíd béke veszi körül az agg tudóst. Alkonyodik. A lapokat közelebb tartja a szeméhez, majd otthagyja az asztalát, az ablakhoz sétál, hogy jobban lásson. Nyílik az ajtó, a másik szobából, ahol a függönyök le vannak bocsátva, hogy ne teljen meg léggyel, belép valaki. „Te vagy az édes?“ kérdi simogató hangján, anélkül, hogy felpillantana írásaiból. „Ne rontsd már a szemed!“ Az édes előre jön az ablakig, láthatóvá lesz a szürke homályban, nyugodt méltóság az arcán, az a tekintet, mely meg van elégedve, akinek egész világa ez a faragott zöldkeritésü ház és a barátságos öreg ur, akire most is rojtos nagykendőt térit, hogy meg ne hüljön. Leülnek egymással szembe. Lágy, egyszerű és kényelmes a hangulat, belátszik a nagytemplom széleshátu silhouetteje és a Csokonai szobor, mint fekete folt a márvány talpzaton. Nem szólnak egy hangot sem és mégis hallják egymást, telkük együttes erővel érzi a langyos nyári estét. Heti krónika. Az uj nemzeti tanács végre megalakult. Kissé nehezen ment, de jó hogy már megvan. A jelenvolt ötven tagnak az volt az első dolga, hogy tiltakozott a gyulafehérvári gyűlés határozatai s Magyarország integritásának megsértése ellen. Hivatkozott a tanács a népek önrendelkezési jogára s e szerint a magyarság csak a magyar nép- köztársasághoz akar tartozni és sehova másfelé. Rendezni fog egy hatalmas népgyűlést is, mely kifelé még impozánsabbul hangsúlyozza majd ezeket a szempontokat. A fegyverszünetet kért Magyarországot több oldalról támadják, zaklatják és sértik, ezeknek azonban a béketanács semmiesetre sem fog nagyobb jelentőséget tulajdonítani. Hogy jön-é ez vagy amaz hadsereg, az világtörténelmi szempontból igazán kicsinyes dolog. Hírlik, hogy már nem is jön sem itt, sem nyugaton. A mohó vággyal osztozkodók sem akarják az entente rokonszenvét eljátszani s inkább mérsékelt érdeklődők lesznek ezután. Kolozsvár felől is ilyen híreket kaptunk a héten. Legnagyobb baj tehát ez idő szerint a szénhiány az országban. Ez befolyásolja a vasutakat is. Nálunk szintén kevesebb lesz a vonatjárat Budapest felé. Dec. 9-től kezdve a fővárosból csak egy vonat jön, a melyik este 7 órakor indul s Szatmárról egy megy oda, az amelyik szintén este 7 órakor indul. A mi külön nagybányai vonatunk menetrendé megmarad. Vagyis kisül, hogy ez az uj rend sem hoz reánk valami nagy változást, legfellebb annyit, hogy kevesebb járat, lévén, ezután még többen utaznak majd a vonatokon, a melyekre senki se induljon bunda és lábzsák nélkül, mert minden ablak be van törve a kupékon. De egy ember mégis el utazik tőlünk, az pedig nem más, mint városunk feje, aki központi vezetője lesz ezután ennek a vármegyének. Gyűlésen üdvözöltük már, ám azért ezen a helyen is jószerencsét kíván működéséhez a krónikás. Szatmármegye kormánybiztosa. Lapunk zártakor vesszük telefonon a hirt, hogy a vármegye kormánybiztosává dr. Makray Mihályt nevezte ki. Szatmár város kormánybiztosává hir szerint Kosatzky László 12-es honvédszázadost nevezték ki. Esküvő. Török Ferenc ny. főállatorvos e hó 1-én lépett házasságra özv. Tóthfalusy Józsefné sz. Bottyán Idával. Az egyházi esketést Soltész Elemér ref. lelkész, kerületi jegyző végezte. A hadi árvák helyi alapja javára a Nagybányai Hírlap 100 K-át küldött hozLehet-e ennek a házaspárnak valami kívánsága, vágya, legfeljebb csak tulszép emlékeik a közös múltból. Az édes szeme előtt megjelennek a szülőváros utcái, a vőlegény, a kis parókia, orgonavirágos gyönyörű tavaszok, bölcső zeng a szobában, a gyerekek tintás ujjal harcolnak a betűkkel, vidám, egészséges kacajból áll a ház,... most már üres, férjhez mentek, elkerültek. Az idő elfutott. A várost nem szerette, most már tán megszokta, de mégis szeretne visszamenni oda, ahol menyasszony volt, talán ha nyugdíjba mennek ?! Csend van. A szolgáló jelenti, hogy a vacsora tálalva. Még szép lassan leengedik a függönyöket, megnézik, hogy vájjon be van-e zárva az ablakrács és csak azután mennek ki, hogy minden ceremóniáskodás és szertartásosság nélkül elfogyasszák az ennivalót. Gyönyörű, sejtelmes holdvilágos este, a fi- legoriában üldögélnek ketten, akik megtalálták egymást és akiknek hosszú évek óta ez az élete, nyugodt, megközelíthetetlen. Mások csak ritkán, csak pillanatokra találkoznak a szeretet, a békesség és egység ekkora csendes, nyugodt boldogságával, mint ők ketten. Debrecen, 1918. augusztus 19. -ig. Béke induló. Nem zajos, cintányéros és nagydobos katonainduló, melyben tompán dübörög a bakancs és kiérzik a vad, nyers erő, hanem igazi békezánk, mint Herskovics Józsefné adományát. Ezzel gyűjtésünk 8789 K 87 fillérre emelkedett. Mely összeg egyrésze 8000 K névértékű hadikülcsön papírban van, (vételár 7280 K) a többi 1509 K 87 fillér pedig a város takarékpénztárában mint betét. A nagybányai Zsidó Leányegylet védencei között f. hó 10-én délután két és fél órakor cipőt oszt a tanácsterem helyiségében. Ez alkalomra ezúton hívja meg tagjait azzal a kérelemmel, hogy gyümölcs vagy tészta hozatalával fokozzák a pártoltak örömét, kiket jó bőrtalpú cipőn kívül uzsonnával akar ellátni az agilis egyesület. Lovrich Sándor I Néh. Lovrjch Gyula---------- I dr., a mi kiváló főorvosunknak derék fia, aki mint műtő országhirü volt, az Irgalmasok budapesti kórházának igazgató főorvosa e hó 1-én rövid gyengélkedés után hirtelen elhalt legszebb férfikorában. Budapesten temették nagy részvét mellett. Három kis gyer- ! meke, édesanyja, nagy rokonsága gyászolja a ; kidőlt jelest, akinek halála nagy veszteség hazánk j egészségügyére néze is. Őt is a spanyol-járvány I vitte el. Nyugodjék békében! A szociáldemokrata párt vasárnap tartotta alakuló gyűlését igen nagy érdeklődés mellett. Mi már múlt számunk vezércikkében foglalkoztunk a szocializmussal s mivel a helyi, sőt a megyei lapok is nagy, részletességgel ismertették már az irányzat lényegét és célját, azért ezúttal csak a vasárnapi események főbb mozzanatainak közlésére szorítkozhatunk. A közönség féltizenegykor már teljesen megtöltötte a gyűlés színhelyét, a Lendvay-szinházat. Tizenegykor az előkészítő bizottság nevében Kapás Mihály üdvözölte’az egybegyűlteket, majd felkérte elnöknek Ohn Lajosi, aki ügyes készültséggel és lendületes szavakkal fejtegette a szociáldemokrácia elveit. Szavai nagy hatást keltettek a hallgatóságban. Ohni beszéde alatt az elnöki székben Tréger Lajos helyettesítette. Boitner Károly a sajtó nevében üdvözölte a korszakalkotó mozgalmat. Majd utána Németh Béla az orsz. propaganda-bizottság átiratát ismertette. Ezt románul is felolvasták. Szatmárról is vártak szónokokat, ezek azonban vonatkésés miatt nem vehettek részt a megalakuló gyűlésen. így ezután a párt megalakítása következett. Egyhangúlag megválasztották elnökké Ohn Lajost, alelnökké Puklus Jánost, jegyzővé Veszprémy Lajost, pénztárossá Tréger Lajost, ellenőrökké Kupás Mihályt és Németh Bélát. Választmányi tagok lettek: Boitner Károly, dr. Erdős Vilmos, Friedman Márkusz, Heiter Antal, Igli István, Jancsovits József, Kovács Miklós, Mandl Mór, Ocsenás József, Ruman Ferenc, Simon György, Seebauer Imre, Székely Árpád, Thorina János, dr. Thurzó György, Vonicsek László és Vultur László. Választás után a gyűlés induló az, melyet Zombori Kun Andor, a fiatal komponista szerzett. — Végig szenvedte a háborút, nagyon megismert mindent a katonaságnál, nem csuda hát, ha az őrmester és sarzsi urakat és a sárga fekete subordinatiót megutálva, most sima, finom, meleg zenében mondja el azt, amit érez ő és éreznek mindazok, akik rövidebb vagy hosszabb időt töltöttek a fronton. Mit érez a leszerelő katona, azt adja ez az absolut eredeti, pezsgő ritmusú muzsika. Mintha valami nagyobb munkából tört volna le ez a zenedarab, egy munkából, mely valami ujstilu operett, valami kedves, megfinomult, fülbemászó és szelíd. — Igazi magyar zene tele van vérrel és élettel; mintha hallanék benne a félszemü cimbalmost és szinte kedvünk kerekedik megforgatni a piros pruszlis, rengő csipőjü menyecskét. Rév István Árpád boríték rajza gyönyörű. Vihar után a sötét fellegek helyett mosolygó szivárvány, a pógár hátán ott van még az angyalbőr, de már kezében a kasza, már len a kövér buzakalász az áldott fekete földön. Szerző milnói Hahne Rudolf ezredesnek, a legendás hirü Mollináryak derék parancsnokának ajánlotta a Béke indulót, nem pártfogást hajhász, nem kegyet keres a dedicatió hanem az egyik legmagyarabb ezrednek búcsúszava ez, Isten'noz- zádja ez a főhöz, ki sokkal inkább ember, hogy úgy mondjuk apja volt a kecskeméti „cukros“ bakának, mint aktiv. (De eis nulla mentio fiat.) A Béke induló ára 4 K. Nádor Kálmán kiadása.
