Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-05-05 / 18. szám

1 18. szám. tárával, illatos virágaival, pompás bokraival és azzal az andalító zenével, ami itt május első éjjelén szokás szerint végig simogatja az utcá­kat egymás után. Másutt nem olyan május elseje, mint itt. Pompás, meleg idő kedvezett Jóska bandájának, egyetlen húr sem szakadt meg bánatában, a bőgő nem ázott össze, de nem áztak el a legé­nyek sem, húzták még szerdán d. e. 9 órakor is. A hajnal ilyen sokáig tartott. Azóta az „elvétve csapadék“ is megérke­zett, tapsolt neki örömmel a közönség és sze­retné, ha megismétlődnék. Persze rengeteg pa­lánta ültetés járt a nyomában, csak máj most a fagyos szentek ne bánjanak velünk kegyetlenül. Uj hónap lévén, megtörtént a szokásos ren­des havi közgyűlés is a városházán ma. Csak amolyan „formális“ tárgyak szerepeltek, nem „ér­demlegesek.“ Elég kevesen voltunk, ám azért nem vitatható el egy kis ünnepi hangulat a kép­viselettől, amellyel finoman, könnyedén siklott át minden tárgyon. Egyidőben a közgyűléssel villámként járta be a művészi hir városunkat, hogy jön Swärd- ström, a svéd csalogány és megindult az ostrom a páholyokért és véget is ért hamarosan, lévén ezúttal csak 16 páholy. Futótűzként terjedt a földszinti ülőhelyek előjegyzése is. Mire kilencediké eljő, akkorra a 26-ik sor pótszékei is mind rendületlen tulajdo­nosok kezébe kerülnek. S áldozócsütörtökön ha­talmas műpártoló seregben fog gyönyörködhetni a krónikás. Május I. Itt van minden szépségével, jóságával, illa­tával, virágaival .. . Ma van. Emlékek illata száll felém, akkorról mikor még csend és nyugalom volt a Földön, emberek nem harcoltak egymással, éltek békességben, szeretetben ... A múltban, évekkel ezelőtt! mintha sose lett volna . . . nem is tudom elgondolni, hogy annyi jó és szép kö­zött milyen is volt az Élet? Most? Minden embernek temető a lelke, elfoglal az élet gondja, az életenergiát szívja be­lőlünk a sok nélkülözés ... a sok nincs . . . Nem tudjuk úgy értékelni az élet szépségeit, el­rohanunk mellettük és olyan kifosztottnak, össze­törtnek érezzük magunkat. Hol mikor lesz már ennek_vége? Évekkel ezelőtt (négy éve már!) az éjszaka csendjében simogatólag csendültek a melódiák, a zene sirt, és sok volt a boldog ember . . . Szorongó leányszivek várták a reggelt, hogy a kapujokban ott diszeleg-e a Májusfa, mely fel­pántlikázva olyan volt mint egy diadalmas, biz­tató ígéret. egy városköznyi útra hajójára szakácsnak. A ha­jót vihar éri utói a folyón, de az ügyes szakács csendes révbe kormányozza éberségével és igy megmenti a hajót, a rajta lévő népet és vagyont. Ezért a kereskedő gazdagon megjutalmazza és megteszi hajóparancsnoknak. Útközben mégdrága- köveket is talál emberünk. A másik városba érve, * tisztelkednek az ottani khánnál, akinek annyira megtetszik ez az ügyes, ember, hogy ott fogadja magánál helytartónak. Átviteti családját, ur lesz. A khán nagyon megbecsüli és későbben a szív­telen bátyán bosszút állni is segít emberének. Különösen hat ez a múlt század közepén lejegyzett szibériai vogul történet ma ! Ott már akkor se voltak várak, városok, csak faluk, nyolc- tiz házas vagy putris telepek. Pedig ez a mese városokat emleget, melyekben kulturélet folyik, fejedelem van, gazdag emberek laknak, keres­kedők járnak, akiket a khán is szívesen lát. A khán ítél, kormányoz, igazságot szolgáltat, helyettest is tart. A kereskedők a Dél terményeit, aranyát, vaseszközeit, fegyvereit, szöveteit hajókon szállítják lefelé az Obon a Jeges-tengerig és el­cserélik drága prémekért. Arannyal fizetnek, házi bálványaikat bársonyba göngyölgetik a gazdag boldog mánysi (vogul) prémvadászok. Magyarok istenei Mikor volt ez? Ma csak nyomor van ott és pusztulás évszázadok óta ! A vogulok elvesztek, de mi még élünk ezeréves hazánkban. Oh, védjük ezt az utolsó miénket erőnk fogytáig, szivünk szakadtáig! Ke­ressük föl még élő keleti testvéreinket, szövet­kezzünk velük, hogy semmi gazság vagy tom­boló erőszak ne bírhassa le ősi nemzetünket! NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1918. május 5. Most ? Hol vannak már azok, akik boldo­gan szállították a Májusfákat szerelmes lányokhoz ? Ma, mikor jöttem reggel a piacon zene szólt, szép volt nagyon, lehunyt szemekkel egy percre visszaálmodtam magam a Múltba, feledve a sok keserűség, ami úgy szorítja a lelkem, egy- szercsak mintha elfojtott zokogás hangját hal­lottam volna. Körülnézek, mellettem gyászruhás kis leány állt, szemei tele könnyel, úgy csillog­tak mint valami drágakövek, megszólítottam: — Miért sir? „Szegény bátyám! Hisz ez volt a nótája.“ — „Mi van a bátyjával?“ — „Meghalt, önkéntes vo|J, ahogy kiment a frontra, a legelső ütközetben éppen a szivén találta egy golyó“ És a nótája olyan szépen szólt. Már érzem, hogy nem tudok többé örülni a Májusnak, eszembe jutnak azok, akik boldog ujjongással néztek az élet elé és most már messze idegenben sir domborul fölöttük. Virágzó Május! Ha Te itt vagy minden szépségeddel, virágbaborult orgonafáiddal . . . az emberek között mégis miért nincs még itt a szeretet, a béke? ... G. Jenny. Svärdström Nagybányán, Svéd­ország csalogánya, a világhírű Svärdström Valborg városunkban is föl fog lépni ma­gyarországi kőrútjában. Csütörtökön délután a Kaszinóban művészekből és műpártolók­ból állott nagy társaság elhatározta, hogy meghívja a művésznőt hangversenyre. A meg­hívás eredményes volt, a hírneves nagy énekesnő május 9-én este 8 órakor fog hangversenyezni a Lendvay-szinházban. Az est tiszta jövedelme a helyi rokkant és árva alap gyarapítására szolgál és igy felülfizetéseket is elfogadnak. Jegyek Kovács Gyulánál válthatók előre. Páholy már nincs. Páholyülés 6 K. Földszint 6, 4 és 3 K. Akinek módja van hozzá, ne mulassza el a kiváló énekesnő meghallgatását, aki­nek ma alig akad párja a világon. Hónap elseje lévén a lapért járó di­jak szives beküldését kéri a Kiadóhivatal. Dr. Zelenka Lajos budapesti kir. tábla- birót, őfelsége a király kúriai bírói ranggal a nyíregyházi törvényszék elnökévé nevezte ki. Hadi árvák helyi alapja. Vadász- társaság koszorumegváltás 100 K, dr. Gál és Madarassy László 100 K, N. N. I. K. 2 K, Bányaigazgatóság 150 K, Joós Lajos 20 K, Bagosy K. műkedvelői előadásból 35‘40 K. Eddigi gyűjtés a város takarék- pénztárába helyezve 5401 K 82 fillér. Bálint Imre városi erdőtanácsos negyed- százados szolgálati évfordulójának tiszteletére díszes társaság gyűlt egybe a Polgári Olvasó­körben május 1-én. Ott volt a város tisztikara Makray polgármester vezetése mellett. Felső­bányáról Puskás városi tanácsos, a kincstári er­dészek közül többen, a helybeli képviselőtestület tagjai, a külső erdészeti szolgálatban állók teljes számban. Miskolczy jó borai és Jóska kitűnő zenéje mellett pompás hangulat uralkodott, mi­hez a jó vacsora is hozzájárult. M. Thordai Imre üdvözölte először az ünnepeltet, mint tisztviselő­társát őszinte melegséggel, Szerencsy József a képviselők nevében köszöntötte föl, Oláh László pedig, mint a függetlenségi 48-as párt titkára éltette a párt régi hű tagját. A szép beszédekre Bálint Imre válaszolt ezután, megköszönve a kitüntető elismerést, felszólaltak még Székely Árpád és Nagy Gábor főjegyző. Utóbbi Petne- házy főerdőőrt köszöntötte fel, aki szintén 25 éves szolga a városnál Bálint mellett. Kovács Béla az iparosok nevében mondott elismerést. Az est vig dal, bor, zene mellett benyúlt a haj­nalba. Homola László dr. helybeli kir. bírósági jegyzőt szolgálattételre, a debreceni kir. táblához hivlák be tanácsjegyzőül. Himló’oltás. 1917. márc. 1-től 1918. márc, 1-ig született gyermekek oltása máj. 5 megkez­dődik a városi kórházban, vasárnaponként 5, 12 és 20-án d. u. 2 órakor. Az oltás díjtalan, a szülők kötelesek gyermekeiket beoltatni. Bernhardt István dr. tiszti orvos. Katonai hírek. Magyar Géza zászlóst és Csilik György zászlóst hadnagyé léptették elő, Mészáros Lajos máv. hivatalnok tizedest pedig zászlóssá nevezték ki. , Zempléni Árpád költőnek,, a Petőfi és Kisfaludy társaságok tagjának „Turáni egység“ cim alatt értékes közleményét hoztuk múlt szá­munkban. Közönségünk az uj mesgyén járó tu­dományos cikket nagy szeretettel fogadta, miért is megszerezzük még egy turáni tárgyú, kiváló becsű tárcával, melyet mai számunkban vesznek és bizonyára szintén igen szívesen fogadnak olvasóink. Lapunk egyes példányait vasárnap az üzlet zárva lévén, Kovács Gyula könyvkereske­dése előtt, kint a Rákóczi-téren fogják árusítani. A Kaszinó május 11-én, szombaton d. u. 6 órakor közgyűlést tart. A nagybányai ref. egyházmegye ez évi tavaszi közgyűlését Szatmáron, a ref. egyház tanácstermében május 2-án délelőtt tartotta Széli György esperes és Csaba Adorján egyházmegyei gondnok elnöklete alatt. A közgyűlést megelőzően az egyházmegyei lelkészegyesület, azután a ta- nácsbirói kar tartott értekezletet; majd a XC. zsoltár eléneklése után az esperes imádkozott s a gondnok megnyitotta a közgyűlést. Elparentálta az egyház nagy halottait: Kenessey Béla erdélyi püspököt és Várady Gyulát, a beregi egyházme­gye volt gondnokát. Az esperesi jelentés megem­lékezett Szentkirályi Károly garbolczi, Demeter Gyula adorjáni lelkész elhunytéról és Erdei Lajos apahegyi tanító hősi haláláról. Az egyházmegyei jubiláris alapra közel harmadfélezer koronát adtak össze a kebelbeli egyházak. A Helmeczy-ösztön- dijat Joó Kálmán sárospataki és Soltész Elemér nagybányai gimn. tanulóknak adományozta az ösztöndíjbizottság. A Degenfeld Béla alapítványá­nak kiadható kamata tőkésittetett, minthogy ez idő szerint az egyházmegyében nincs oly lelkész, akinek hittanhallgató fia volna. Az egyházmegyei közgyűlés fölhívta az egyházakat, hogy lelkészeik részére az állami tisztviselők drágasági pótléka arányában folyósítsanak háborús pótlékot. A nagy­bányai egyház adókulcs változtatását és három alapitó levelét helybenhagyták. A 45 közgyűlési tárgy után nehány bírósági ügy került napirendre. Egynegyed kettőkor az „Iparos Otthon “-ban jött össze közebédre a gyűlési tagok egy része. A többiek rohantak az állomásra, hogy le ne kés­senek a nagybányai vonatról. (Hát csak nem olyan ez a gyűlés Szatmáron, mint amilyen Nagy­bányán szokott lenni!) Nyugdíj ások szövetsége. Április hó 28-án, vasárnap délután a nagybányai nyugdíja­sok, hölgyek és urak népes értekezletet tartottak a Polgári Kör nagytermében. Kérnek a nyugdíja­sok és azért alakulnak az Országos Nyugdíjas Szövetség egyik fiókjává, hogy helyzetükön ja­vítsanak és megélhetésüket lehetővé tegyék. Mindenki kap valamit ebben a háborús világban csak a nyugdíjasok azok az árvái az árvák kö­zött a háborús világnak, akiknek topogó járásuk fonnyadt arcuk mutatják, hogy ők már kenyerük javát megették s öregségük komor, kenyerük kevés, ruhájuk kopott? foltos, rongyos — cipő­jük keshedt . . . Áz értekezlet kimondotta, hogy tömörül és csatlakozik az Országos Szövetség­hez. A további teendőkre felkéri és kiküldi Mol- csány Gábor főerdőtanácsos elnöklete alatt Szabó Adolf nyug. erdőigazgatót, Spiller Nándor nyug. vasúti ellenőrt, Witt Béla bírósági irodatisztet. A titkári teendőkre pedig addig is, mig a Szövet­ség véglegesen megalakul, Oláh Lászlót kérte fel, kit Szabó Adolf nyug. erdőigazgató meleg szavakkal köszöntött azért, hogy az értekezlete összehívta és egyúttal további működéséhez si­kert kívánt. A gazdasági iskolánál mig a készlet tart, fejes saláta, kalaráb és hagyma palánta hét­főn és csütörtökön délelőtt vásárolható. Halmai Józsefnó.j néh- Halmai Józsefné főgimn. tanár özvegye, május hó 3-án hajnali 2 órakor meghalt. Leánya Aranka, veje Szentpétery Ferencz kir. járásbiró, menye Hámory Amália és unokái gyászolják a köztiszteletben állott urinőt. Temetése ma d. u. 5 órakor volt általános részvét mellett. Nyugod­jék békében! A református egyház 1917. évi állapo­tának jelentése a napokban már megjelent. A szakszerűen és sok gonddal összeállított füzet beszámol az egyházközség beléletéről, küléletéről,

Next

/
Oldalképek
Tartalom