Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-01-13 / 2. szám

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1918. január 13. Eddig bérbe ki nem adott lakások bérét is a lakáshivatal állapítja meg. Bútorozott lakás bére nem köthető ki maga­sabb összegben, mint amely öszeg ibér gyanánt 1816. nov. 1-én ki volt kötve. A lakáshivatal kivé­telesen megengedheti a béremelést. Az albérlők, főbérlők és nyári lakások bérlőinek' lakbéfb külön van részletesen szabályozva. A béremelés csak akkor hatályos, ha a bérbeadó a szokásos felmondási .időben azt írásban közli a bérlővel és az írásban a béreme­lés körülménye is elő van adva, és ha bérbeadó a lakáshivatal engedélyét kieszközölte. A felmondást a rendelet úgy szabályozza, hogy a bérbeadó, vagy az uj tulajdonos csak akkor élhet felmondással, ha 1. a lakásra saját magának van szüksége a miatt, mert az eddigi lakást felmondták; 2. elodázhatatlan épitkezés miatt, 3. közintézet (hivatal) elhelyezése czéljá- ból; 4. a bérlő tűrhetetlen magaviseleté esetén, 5. ha a tulajdonosnak életbevágó érdekből szük­sége van a lakásra és a bérlő részére más lakás­ról a költözési költségek viselése mellett gon­doskodik. A bérlő csak elkerülhetetlenül szükséges javítási munkálatok teljesítését követelheti a bér­beadótól. A felmondás csak akkor hatyályos, ha arról a bérlő írásbeli felmondást ad a bérbeadónak, vagy ha a bérbeadó által 8 nap alatt beadott kérelmére a lakbérleti bizottság kimondja, hogy a felmondás indokolt. A bérfizetés elmulasztása, vagy más szer­ződésszegés esetén a bérbeadó felmondási joga érvényben marad ugyan, de a bér havonkint az illető hó 5. napjáig is fizethető, és csak a bérleti idő utolsó hónapjának 10 napjáig élhet felmon­dással a bérbeadó. A hadbavonultak lakbére rendszerint mora­tórium alá esik, de a lakbérleti bizottság a mora­tóriumot indokolt esetekben megszüntetheti. Fontos üjitás az is, hogy a bérbeadó a meg­ürült bérbeadó lakást köteles büntetés terhe alatt a lakáshivatalnak nyilványtartás végett bejelen­teni és a lakáshivatal kijelölheti azt a bérlőt, a kinek a tulajdons a lakást kiadni köteles. Heti krónika. Sok évvel ezelőtt, amikor még békés viszony állott fenn a központi hatalmak és az entente kö­zött, bizony az nagyon régen volt, akkor Nagy­bányán is jártak színészek. Azóta kitört a háború Magyarország és Szerbia között és terjedt a há­borús tűz messzebb, messzebb. Elfoglaltuk a né­metekkel Lengyelországot, a Balkánt, Romániát és a többi fronton is jelentékeny tért hódítottunk. Ez alatt a iegyvercsörgés alatt mostanig pihentek a Múzsák. Sokáig pihentek. Legfeljebb a mozi­filmekben gyönyörködhettünk. De aztán a Múzsák türelmetlenkedni kezdtek és nem várva a béketár­gyalások befejezését, jelentkeztek Nagybányán is Thália papnői és papjai. Egy hét óta itt tevé­kenykednek a Lendvay-szinházban. Naponkint este hét órától az egész városból nagy népáradat vonul a színház felé, ki gyalog, ki fogaton. Mintha csak mindennap lakodalom vagy bankett volna, olyan nagy felvonulást rendez a közönség az István-szállóba és a színházi pénztár minden este nagy ostromnak van kitéve. Nem csoda. Kiéhezett ez a közönség. Sokáig böjtölt. Most aztán, hogy Miklósy színtársulata hozzánk jött, csaknem napról-napra zsuffolt ház előtt játszanak színészeink. Az első napokban a terem nehezen fűlt ki, de aztán napról-napra me­legebb lett s a hét végén már le is lehetett venni a nézőtéren a felsőkabátokat. A színészek meg is érdemlik, hogy a közön­ség felmelegedjék a színészek iránt, mert szere­tettel, érzéssel játsszák meg szerepeiket. Viszont azonban a közönség is megérdemli, hogy a szí­nészek meleg fogadtatásban részesítsék, mert mert nem megvetendő eredmény az, ha napról- napra telt ház előtt játszhatnak. A színészek és a közönség között ■ tehát megvan a békés, barátságos viszony. Remélhető, hogy a békés és barátságos vi­szony más irányban is terjedni fog. Az orosz ka­rácson napján kedves jelenetben tapasztalhattuk ezt, amikor az orosz foglyok tiszteletére társadalmi utón összegyűjtött költségen a Polgári Körben nagy ebédet rendeztek. Valahogy ilyenformán kel­lene a béketárgyalásokat Breszt-Litovszkban is rendezni, valószínű, hogy gyorsabban kerülne a sor a végleges béke aláírására. Az egész nehéz kérdésnek a titka abból áll, hogy a tárgyaló asztal zöld posztóját ki kellene cserélni fehér abrosszal, vagy pedig, ha már mindenképen át akarják he­lyezni valahova a béketárgyalások színhelyét, hát csak helyezzék ide a Polgári Körbe. Itt — legké­sőbb három éjjel, három nap alatt — talán még az ángliussal, a franciával és taliánnal is karon­fogva befejezhetnénk a tárgyalásokat. A Polgári Kör azonban jelenleg nemcsak béketárgyalások és barátkozások színhelyéül szol­gál, hanem ott most a vagyonadó, jövedelmi adó, hadi nyereségadó és más ilyen — nem túlságo­san népszerű — dolgok felett tárgyal az adókivető bizottság. Az adózó polgárok pedig idézés folytán — akár milyen havas eső esik — az adókivető bizottságot mégis felkeresik. A havas eső, az esőtlen hó, a hótalan eső pedig felváltva mindennap csak úgy ömlik az égből. Alig győzik a járdákat takaritani. A csendőrök szi­gorúan járnak házról-házra és felírják a listába azokat, akik nem sepertetnek a saját házuk előtt. A megyében egy közeli járás székhelyén az erélyéről és pedantériájáról hires főszolgabíró is utasította a csendőrséget, hogy jelentse fel azokat, akik a házuk előtt a járdát nem sepertetik. És megtörtént az, hogy a csendőr éppen a főszolga­bíró lakása előtt is takarittatlanul találta a járdát; fel is jelentette ezért a főszolgabírót a főszolga­bírónak. Erre a főszolgabíró — rendnek muszáj lenni — saját magát megbüntette 10 koronára. Ez megtörtént a múlt héten. Ebből az appropóból a nagybányai korcso­lyázó ifjúság kérvényt készül beadni a nagybányai rendőrkapitányhoz, melyben azt kérik, hogy a korcsolyapavillon lakóját bírságolja meg a miatt, mert a lakása előtt nem seperted le a havat a jégről és akkor talán meg fog nyílni a korcsolya­pálya. Ez volna az ő hő óhajtásuk. Szükség is lesz a jégpályára nem sokára, mert a legutóbbi halasz­tás szerint az iskolák karácsom szünete jan. 16-án véget ér és akkor — ha a hideg akkor is tartani fog — megtelik a jégpálya bógenező alakokkal. Hogy azonban jan. 16-án csakugyan meg- nyilnak-e az iskolák s hogy nem küld-e a minisz­ter addig újabb szünidő-meghosszabbitást, arra nem merne fogadni a vicekrónikás. ZCinevoEÓoek. Ö felsége a király Kun Elemér, debreceni kir. ítélőtáblához berendelt szatmárnémetii kir. törvényszéki jegyzőt a nagy­váradi kir. törvényszékhez bíróvá nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Szepesy Jó­zsef marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblái bírót saját kérelmére a kolozsvári kir. Ítélőtáblához helyezte át és dr. Fillty Lajos marosvázárhelyi kir. tör­vényszéki jegyzőt a IX. fizetési osztályba soro­zott jegyzővé nevezte ki. Orvo* választás. Dr. Hercinger Ferencz ügyvezető tiszti orvos helyére ezelőtt nehány hó­nappal dr. Lakatos Mihály városi tiszti orvost választották meg. Az ekként megüresedett tiszti orvosi állást Nagybánya város közgyűlési termé­ben a f. évi január 16-ikán d. e. 11 órakor tar­tandó, közgyűlésen fogják választás utján betöl­teni. Értesülésünk szerint két orvos adta be pá­lyázati kérvényét. Az egyik dr. Bernhárdt István budapesti Margít-kórházi s. orvos, a másik dr. Gál Gyula nagybányai orvos. Folyó hó 7-én Szinérváralján Öev. Soltész Jánosáé. elhalt özv. Soltész Jánosné ombódi ref. lelkész özvegye életének 76 évében. Soltész Elemér nagy­bányai ref. lelkész édes anyját gyászolja az el­hunytban. A közszeretetben állott urinő temetése e hó 9-én ment végbe általános részvét mellett. A család gyászjelentése a következő: A B. F. R. A. Fájdalmas szívvel jelentjük atyánkfiainak és minden jó emberünknek, hogy a mi jő édes anyánk, özv. Soltész Jánosné életének 76-odik, özvegysége 10-edik évében ma az Urban csen­desen elaludt. Az elköltözött drága lélek porsá­torát folyó hó 9-ikén délután temetjük. Szinér- váralja, 1918. januárius 7. Sátor Dávidné Soltész Jolán és családja, Mmgos Menyhértné Soltész Ida, Soltész Elemér és családja, Soltész Margit. Légy hű mindhalálig és neked adom az életnek ko­ronáját. Az orosz foglyok mogvendógeléae. Múlt számunkban említést tettünk arról, hogy a nagybányai társadalom és pedig főleg a hölgy­közönség, mozgalmat indított és az orosz fog­lyokat az ő karácsonyuk alkalmával megvendé­gelte. Fiilep Imréné, Neubauer Hermin és Virágh Istvánné kezdeményezésére a társadalom részint ti Ö & ­& -JZ & pi ft t>J o'S-?J % >-» % $ cs ^ K ^3 rf\ -+ pénzbeli adományokkal, részint ételekkel ési ^ lókkal hozzájárult éhhez az ünnepséghez. LapüRk^ctn « szűk kerete és a közlemények nagy száma miatt legnagyobb sajnálatunkra nem közölhetjük ezúttal az adakozóknak és az ünnepség rendezőinek hosszú névsorát és csak röviden számolhatunk be^az ün­nepségről. A jövő számunkban esetleg részletes tudósítást adhatunk. Folyó hó 7-én délben a pol­gári kör nagytermében a társadalom szinejava együtt volt és gyönyörködött a meghívott orosz és lengyel foglyoknak, valamint a magyar ka­tonáknak együttes ünnepségében. A hosszú asz­tal közepén karácsonyfa diszlett. Thordai Imre, a kör elnöke üdvözölte az egybegyűlteket, azu­tán Brebán Sándor román nyelven hazafias be­szédet intézett a román anyanyelvű katonákhoz. A két beszédet Szikula magyar katona tolmá­csolta orosz és lengyel nyelven. Ebéd alatt a szép asszonyok és lányok gondoskodtak arról, hogy a katonák és foglyok ne szenvedjenek hi­ányt ételben és italban. Ebéd alatt az egyik orosz fogoly lengyel nyelvű felköszöntőben adott kife­jezést a foglyok köszönetének, hogy ebben az emlékezetes ünnepségben részük lehetett. Az üin népi ebéd az esti órákban ért végett. A távbeszélők díjszabása. 1918. ja­nuár 15-től kezdve megváltozik. Az erre vonat­kozó rendeletet lapunk más helyén külön is­mertetjük. A polgári leányiskola tanulóit a „Nagy­bánya“ czimü heti lapban megjelent téves köz­leménnyel szemben értesítem, hogy a tanítás f. hó 17-én kezdődik, Waigandt Anna, igazgató. Meteorhullác. Ritka szép égi tünemény­nek lehettek tanúi azok, akik pénteken, e hó 4- én este 10 óra tájban a szabadban voltak. Ha­talmas tüzcsóva vonult át az égen a Kereszthegy felől a Laposerdő irányában és ragyogó fényével nappali világítást vetített a földre. A gyönyörű látvány mintegy tiz másodpercig tartott. A ba­bonás emberek azt jósolják, hogy az égnek ez a megnyilatkozása a közeli békekötést jelenti. Bár­csak igazuk lenne. Hadikölcaön-jegyaések. Múlt számunk­ban közöltük, hogy Nagybánya város területén a VII. hadikölcsönre körülbelül másfélmillió ha- dikölcsönt jegyeztek. — Mint felsőbányái tudó­sítónk írja, Felsőbányán a hetedik hadikölcsönre 446.950 K.-t jegyeztek, melyből a felsőbányái ta­karékpénztárnál 386600 K.-t, a hitelszövetkezet­nél 41.250 K.-t és a postatakarékpénztárnál 19.100 K.-t jegyeztek. Adakozzunk a vakoknak. jA Vakokat Gyámolitó Országos Egyesület Kormányhatósági engedélylyel országos gyűjtést rendezett, de mi­vel a háborúval közvetlenül összefüggő fela­datok a társadalom áldozatkészségét nagyon igénybe vették, azért a gyűjtés nem járt kellő eredménnyel. Ennek folytán a belügyminiszter 129024/XII. 1917. B. M. szám alatt, továbbá a vallás és közokt. miniszter 22521/1916. szám alatt kelt körrendeletével felhívta a törvényhatóságokat a nevezett egyesület anyagi támogatására. Bemutató «sémié. A 1900. évben Nagy­bányán született, valamint a máshol született, de Nagybányán tartózkodó állitásköteles ifjak bemu­tató szemléje folyó hó 13-án, vasárnap délelőtt 8 órakor lesz Nagybányán a polgári olvasókör­ben. A szemleköteleseket egyénenkint behívóval idézték meg. A sorozó bizottság katonai elnöke Szentpály ezredes, polgári elnöke Thordai Imre h. polgármester, a járási tisztviselő Smaregla Mi­hály rendőrkapitány. A szín «rear aljai járáabiróság ügy­forgalma. E hónap elején állították össze a szi- nérváraljai járásbíróság ügyforgalmára vonatkozó kimutatást. A főlajstrom adatai szerint 1917. év­ben érkezezett polgári és bűnügyek száma 3559, ezek közül polgári per 174, hagyatéki ügy 357, bűnügyi feljelentés 682, végrehajtási ügy 275. — Az 1917. évi telekkönyvi beadványok száma 5229. A bíróság 1918. évi ügybeosztása a kö­vetkező : Szilágyi Tihamér kir. Ítélőtáblái biró a központi intézkedéseken, elnöki és adminisztra­tív ügyeken kivül elintézi a polgári perek egy részét, a helyszíni tömegnapok egy részét és a kir. közjegyző helyettesítése esetén — névalá­írás hitelesítésének és az órásnak kivételével — a többi teendőket; — Gaál István járásbiró a telekkönyvi ügyeket és a bűnügyi ujrafelvételi ügyeket; — Szekeres Ferencz Leo járásbiró a polgári perek egy részét, a helyszíni törvényna­pok egy részét és a tömegnapok egy részét; — Rád illés járásbiró a bűnügyeket, a polgári per­Y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom