Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-03-17 / 11. szám
11. szám. 1918. Március 17. indítvány tárgyalását elhatározza, a vezetőség a gyűlést bezárja, hogy jelentést tegyen a városi közgyűlésnek arról, hogy illetéktelen testület akar dönteni a városi közgyűlésnek ama kizárólagos joga felett, hogy a város tulajdonát képezze-e tovább is a szép reményekre jogosult virágzó takarék, avagy megossza a városjövedelmét a részvényesekkel, akik látva az intézet kétségtelen felvirágzását, a város anyagi kárával- akarnak jövedelmező tőkeelhelyezéshez jutni. 1872. január 23-án Bercsey Lajos, az intézet megalapítója és első igazgatója, lemond; helyére dr. Tóth Jánost választják meg. A február 17-iki választmányi ülésen Bercsey Lajos már mint választmány elnöke szerepel. Semmi nyoma annak, mi vezette Glanzer Károly választmányi elnököt lemondásra s mi vezette Bercsey Lajost az igazgatósági elnökség helyett a választmányi elnökség elvállalására. A jegyzőkönyvek* oly lakonikusan rövidek, hogy még csak köszö-‘ netet, vagy elismerést sem tüntetnek fef <?"v:k vezető ember részére sem. Az ügymenet állandó ellenőrzése céljából Csausz János cenzornak választják meg. Az intézet 1872. szeptember 28-án vesz részt a Magyar Országos Központi Takarékpénztár megalakulásában; 40.000 írt. kezességet vállal s ez összegnek 5%-os kamatját be is fizette. E kis intézet tehát egyike volt annak a 41 alapitónak, mely ezt a nagy országos pénzintézetet létesítette. Az intézet gyűlésén Széky Antal pesti ügyvéd képviseli a takarékpénztárt, aki az ott lefolyt vitáról részletes jelentést küld. Az első kölcsön, amit a város az intézettől felvesz, az a 12.000 frt, mit az uj vendéglő felépítésének céljára 1873. julius 12-én megszavaznak. A vidéki pénzintézetek bizottsága szövetkezésre hívja Pestre az intézetet. Az intézet Széky Antal és Lovrich Gusztáy pesti ügyvédekkel képviselteti magát, kik a kongresszusról jelentést küldtek. Az intézet ez időben a maga erejére van utalva, mert a visszleszámitolási kamat oly nagy, hogy azt igénybe nem veheti. Csak december hóban vesz ismét igénybe a Pesti Hazai Első-tői 50.000 irtot. Színészet. — Rovatvezető: Révész Zoltán. — Szigethy Irén jutalomjátéka, Koltay Jenő vendégfellépte és márczius 15-ének díszelőadással való megünneplése a kiemelkedő pontjai az elmúlt hétnek. A heti műsor jórészt újdonságokból és nevezetes darabokból állott s ez maga már méltánylást érdemel. Máthé László jutalomjátéka 21-én csütörtökön lesz A Zsuzsi kisasszony ez. vigszinházi hatásos operettben (nem tévesztendő össze az Ártatlan Zsuzsival) fog föllépni. Ő Péterfi szerkesztőt személyesíti. Partnere M. Kováts Terns egyik hires alakításában Zsuzsi kisasszony szerepét fogja betölteni. Az est attrakeziója Kottái Jenő közreműködése, aki Dinnye szerkesztőt mutatja majd be. A társulat kedvenczeinek és a vendég művésznek csütörtök esti föllépte elég biztosíték arra, hogy telt ház lesz és meleg ünnepelés.' Az Aranyembert ismételték meg vasárnap délután, este pedig a Tótleány ez. népszínművet újították föl. Ä czimszerepben Szigethy Irén jutott elég nehéz föladathoz. Ugyanis az egész darabban tótosan kellett beszélnie és a fárasztó énekszámokat is idegenszerü kiejtéssel énekelnie. Dicséretesen megfelelt úgy ennek a követelménynek, mint az egész szerepének. Játékát taps viharral jutalmazták. Máikéval (Bandi) kerültek össze s több duettjük fényesen sikerült. Igen jót nyújtottak Rónai (Borbolya) Polgár (Misó) s jó izü alakításaikkal falrengető kaczagást váltottak ki. Agothay, mint Kospál baromorvos megint csupa humor volt. Miklósy Gábor (Gyarmathy) jellemes magyar parasztot mutatott be. M. Kováts Terus (Julis), Parlaghy (Ötös Mari) járultak hozzá az elért eredményhez. Közönség nagy számmal. Gábor Andor csattanós és szellemdús vig- játéka, a Szép asszony került színre hétfőn. A darab azok közül a bonyolult darabok közül való, melyekben a hatás eléréséhez az arcjáték és a gesztusok is feltétlenül szükségesek. Á jó szerep- osztás következményeként az előadás átgondolt volt s az együttesek mind összeforrottak. Szigethy Irént (Manán) vígjátékban még nem láttuk, művészi sokoldalúságát ez a fellépte is igazolja. Miklósy Gábor (Benedek) újból derekas, szabatos volt, Az ő művészi nagy gyakorlottságát és készültségét valóban csodálnunk kell. M. Kovács Terus (Rózsika) szépen és érzéssel játszta meg szerepét, hanghordozása is kielégítő volt. Feleky Forbát mérnökje szintén nem mindennapi alakítás. Szigethy Irén jutalomjátéka kedden zajlott le a Szibill operett előadásával. A nézőtér zsúfolásig megtelt, minden jegy elkelt s igy is igen sokan nem tudtak bejutni. Főleg a Szigethy Irén iránt régóta megnyivánult elismerés és megértés hozott össze zsúfolt házat, de ahoz Koltay Jenő- nek, a győri színház táncos komikus művészének vendégfellépése is nagyban hozzájárult. Szigethy Irén ismét gyönyörűen énekelt, nemes tűzzel játszott. A közönség melegen ünnepelte s a sok szórakoztató és élvezetes estért két díszes babérkoszorúval ajándékozta meg az előkelő művésznőt. Koltai Jenő (Poir) igen ügyes, rokoszenves színésznek bizonyult s főleg táncával de, színes k játékával is méltán megnyerte a közönség tetszését. Az ünnepelt Szigethy Irénnel néhány páros 'jelenetet többször meg kellett ujrázniok.Máthé (Konstantin), M. Kovács Terus (Sarah), Agothay (kormányzó) és Szentpétery (udvari futár) méltóan illeszkedtek bele az est keretébe. Románczot a vigszinzáz szenzációs színjátékét szerdán és csütörtökön mutatta be a társulat. A darab bár nem minden hibától ment, igazán telt házat érdemelt volna. Sajnos különösen a szerdai előadás alkalmával nagyon ásitoztak a földszinti széksorok. — A mű színpadi beosztása kissé rontja a hatást. Az egész darab egy nagyapának, (Miklósy Aladár) az élettörténete, ki múltjának elmesélésével unokáját el akarja attól riasztani, hogy egy színésznőt vegyen feleségül. A három felvonáson keresztül mind olyan dolgokat szemlélhet a néző, hogy méltán azt várja: az unoka eltér eredeti szándékától és szakit a színésznővel. De nem igy történt. Az unoka igenis nagyapja élettörténetének megismerése ellenére kereken megmondja a darab végén, hogy elveszi a színésznőt. Ilyen bevégzés után joggal mondhatjuk, az egész darab hiábavaló munka, hiszen akinek okulnia kellett volna belőle, az unoka azzal, hogy mégis elveszi a színésznőt, agyonüti a célt. A végső fordulat tehát nem logikus. A befejezéstől eltekintve, az egyes részletek mesteriek és művésziek s az előadás is élvezetes. M. Kovács Terus (Rítta) megható és közvetlen drámai mélységgel játszott. Szerepét belső, érzéki finomságú vonásokkal ruházta fel. Miklósy Aladár a színésznőbe szerelmes lelkészt állította elénk és a megöregedett nagyapát. Kettős szerepében, hanghordozása nagyszerű volt. Miklósy Gábor (Cornélius) talentumával megint mindent elkövetett, hogy kiválót adjon s ez újra sikerült neki. E három főszemélyen kívül Máthé (Harry) és Miklósy Juliska (Suzette) tartóztózkodtak hosszabb ideig a szinen. Szigethy Irén és Lányi Bandi pedig az első felvonásban egy-egy szép betétet énekeltek. A szerdai előadás elején a függöny leverte a gramofont, a végén meg sehogy sem akart működni, vagy 30-szor le s fel huzgálták, mig végre lenn is maradt s tudtul adta, hogy mehetünk haza. Márczius tizenötödike tiszteletére Ocskay brigadéros ment jó előadásban igen nagy közönség előtt. A czimszerepet Miklósy Aladár, Tisza Ilonát Kováts Terus, Pybert Feleky, Ozoróczyt Rónai játszotta s a többi szerepek is igen jókézben voltak. Előadás lelkes, összevágó. Előzőén a himnuszt énekelték leeresztett függöny mellett. Stella Aranka Petőfi egy költeményét szavalta s a sűrű tapsokra másikkal is kedveskedett, 1. Bay Lajos országgyűlési képviselő a színpadon tartotta ünnepi, hazafias beszédet lelkes tüntetések között. A szokásos Ocskay prológot pedig ezúttal nem Jávorka diák, hanem Máthé László (Ocskay Sándor) szavalta mély átérzéssel. Előadás után nagyszámú közönség gyűlt össze az István- szálló éttermében. Ma szombaton: Császárnő. Holnap vasárnap bérletszünet, délután Molnár és gyermeke, este Milliomos Kati. Jövő heti műsor: Hétfőn Császárnő (A.), Kedden Vasgyáros (az igazgató jutalomjátéka, szünet) szerdán Gólya bohózat (B.), csütörtökön Zsuzsi kisasszony (Máthé L. jutalomjátéka.) Pén- ! teken Király házasodik a 12. és 5. ezred árva j alapja javára. Szombaton Kóristalány (A.) Vasár- ! nap délután Postásfiu és húga, este Tiszavirág operett. Szombaton a bérletek befejeződnek s azután csak bérletszünetes előadásra lesznek. A márcz. 19-iki előadáson, mint Miklósy Gábor kiváló művészünk jutalomjátékára külön fölhívjuk a figyelmet. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE Őszi merengés. Lila, ködcsipkés őszi ünnepeste, Köd száll a néma, holt avar felett, A fákról hullnak, Egyre hullnak, hullanak, Rózsaszínű lombok, Tarka őszilombok, Halott levelek. Ha most eljönnél, holt avarba lépve, Kezemre hullna lágy, gyűrűs hajad, Ajkad csókolna, Csókolná az ajkam, S csókom lecsókolná Arcodról a fáradt, Gőgös vonalat. Neubauer Margit. Egy anya. Láttam arcát, oly halvány volt, Szemében a láng tompán kihalt És ajka körül megfagyott a bánat. Fájdalmában sírni nem tudott Ajka most már imát sem suttogott. Az élettől semmit nem várhat. Mint árnyék suhan emberek között, Megrezzen, ha csak levél is zörgött És szive már alig-alig dobban. Tekintete mintha csak vádolna, Lezárt ajka mintha vadul kiáltaná: Meghalt! . . . nincsen már fiam. Láttam névtelen sir mellett állni Kis fakeresztre jajgatva borulni . . . Az ima is átváltozhat átokká! Zúgott a szél felette rémesen, Az éj még ott találta a sírhelyen . . ., De fentről Isten szeme nézett rá. Bobis Anna. Külföldi esetek. Színész mint matróz. Kean Ödön zseniális színész nagyon szerette az alkoholt és hogy művészi tekintélyét megóvja, külvárosi kis korcsmákat keresett fel, még pedig néha matrózruhában Egy ilyen alkalommal egyszer berúgva elaludt és valami bizottság a többi matrózzal őt is besorozta, sőt azonnal hajóra is szálittatta. Másnap kijózanodva Othello szerepéből jeleneteket adott elő, hogy elhigyjék szinészvoltát. A tisztek kijelentették, hogy ezt a szerepet csak Kean tudja igy előadni és elbocsátották. A granadai herceg ellenségei. A granadai herceget halálos ágyán felszólította a gyóntató érsek, hogy bocsásson meg ellenségeinek. — Nincsenek ellenségeim. — Ilyen magas állásban, az lehetetlen!-—Mondom, hogy nincsenek, mert valamenynyit főbelövettem! Lujza királyné aforizmái (Atyjához irt leveleiből.) „Uj világrendnek kell következnie. A régi túlélte magát. Nagy Frigyes babérjain nem okultunk. Az évszászadnak ő volt az ura, uj állapotokat teremtett. Nem haladtunk a korral és igy az túlszárnyalt minket. Hiszem hogy jobb idők következnek. Ez csak akkor lehet, ha azok győznek, kik a jót akarják. Ennélfogva nem hiszem, hogy Bonaparte Napoleon mostani fényes trónján sokáig uralkodjék. Az igazság ereje legyőzhetlen. A császár okos, de nem igazságos. Véghe- tetlen nagyravágyásában csak saját érdekét tekinti. Inkább lehet őt csodálni, mint szeretni. Eddigi szerencséje elvakitja. Indulatain nem tud uralkodni.“
