Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-03-10 / 10. szám
1918 Márcuis 10. 10. szám. Városi közgyűlés március 7-én. A képviselőtertületnek eléggé népes és igen érdekes, nyomós tárgyakban nem szűkölködő közgyűlése volt ma, ahol a napirend előtt a polgármester a város halottai- ról emlékezett meg s ezután rögtön olyan tárgy következett, amiről régóta beszélnek, suttognak a malom alatt és a. kaszirtókban, négyszemközt és nyilvánosan, az erdő öt évi vágásának eladása>. , Érdekes dolgokat hallottunk. Valóban szomorú, hogy a minisztériumok maguk sem ismerik a háborús rendeleteket s ezért még sértegetni is tudják a tanácsot, képviseletet, előbbit rossz akaratunak, utóbbit félkegyelműnek tünteti föl az a hosszulére eresztett min. leirat, amely esetleg sok kárt okozhat a városnak, lehet, hogy hasznot is hoz, de lehet, hogy éppen az ellenkezője háramlik ránk. Persze visszautasítottuk az „epitheton ornans“-okat s azokra hárítottuk, ^akik már el is párologtak azóta a min. székekből. Bay indítványa a városra nézve előnyös nagyon. Csodálkozunk, hogy még ennek is akadhatott ellenzéke. Miskolczy Sándor küzdött ellene azzal a felfogással, hogy a takarék ne legyen korcsmáros. A Fémközpont bérlete, a vásárvám, a bodonkuti legelő keltettek még nagyobb érdeklődést, igy alakult ki azután az első két órás gyűlés a háborúban. A városatyák csodálatos kitartással tárgyaltak, nem siettek olyan ridegen, mint máskor. Mivel pedig késik a Lapos-erdő 3 milliós kérdése és a bodonkuti 20 éves bérlet jóváhagyása is, a polgármestert egy kis kéjutazásra küldtük Budapestre, hogy a miniszteri poros akták közül varázsolja elő már ezeket a megpenészesedett ügyeket. Bár sikerülne! A gyűlés lefolyása különben következő volt: Elnök: Makray Mihály dr. polgármester. Jegyző: Kupás Gyula közgyám. Hitelesítők : Bálint Imre, dr. Miskolczy Sándor, Hoffmann Árpád. Hitelesítés ideje: 1918. márczius 10. d. e. 10 órakor. 1. Napirend előtt polgármester kegyeletes szavakkal emlékezik meg Égly Mihály volt városi főjegyzőről, kiben a tisztikar értékes, munkás tagját vesztette el. Valamint Gellért Béla és Galló Antal képviselőkről, kik városunk köz- és társadalmi életében szintén elismerésre méltó érdemeket szereztek. A képviselet az elhunyt főtisztviselő és képviseleti tagok emlékét jegyzőkönyvben megörökíti s a családokhoz részvétiratot intéz. Egy ben özv. Stol! Gábornét fölhívja, hogy megbi- zotját jelentse be, Galló Antal helyébe pedig Szabó Sándor póttagot hivja be. 2. Bálint Imre erdőíanácsos ismerteti a Bérces erdő 1918—22. évi vágásának eladása ügyében megkötött szerződést, felolvassa az erre vonatkozó összes iratokat. Kemény B. és Kassovitz Tivadar beadványát, miszerint a vételről lemondanák, kérik azonban, hogy hirdessen a város árverést s adja nekik azt az előjogot, hogy a legmagasabb áron ők is megvehessék a fát. E tárgyban hosszú vita indult meg, melynek során mindjobban kiviláglott, hogy maga a minisztérium sem ismeri már háborús rendeletéit ; megengedi egyszer, hogy a fát árverés nélkül is eladhassák, később meg nem hagyja jóvá a faeladást, mert nem volt árverés. Átteszi az ügyet a vármegyéhez, a hová • az a Közs. Törv. 165. §-a szerint nem is tartozik. Szóval alaposan össze van ez zavarva, annyira, hogy a közgyűlés jónak látta közbeeső határozatot nem hozni s megvárja, hogy tulajdonképen mit fog hát mondani a vármegye. A határozat ilyen értelemben történt. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 3. A belügyminiszter a város részére az 1918. évre 20000 K államsegélyt utalt ki, a ta- - nács ezt fölvette és elhelyezte. Tudomásul szolgál. A közgyűlés a havi fölhasználást elrendelte. 4. Igen érdekes tárgy volt Bay Lajos indítványa az István Király szálló bérltére vonatkozóan, melyet lapunk legutóbbi számának vezér- czikkében ismertettünk. Bay, Brebán, dr. Miskolczy, Révész és mások felszólalása után a közgyűlés Bay indítványát elfogadta s megbízta a polgármestert és a tisztiügyészt, hogy lépjen érintkezésbe az István szálló bérlő r. t. és a városi takarékpénztár igazgatójával s a szerződés tervezetét tér* jessze a legközelebbi közgyűlés elé. 5. A tanács azt javasolja, hogy emelje föl a város az erdei iparvasut szállítási dijait. A közgyűlés a dijjakat következőén állapította meg: egy m:! tűzifa felrakás nélkül 1—5 kilométeres zónába...........................2-60 6—10 „ 4-— 10—18 „ „ ....................... 7-60 A felrakás dija 70 fillér. E határozat a jogerőre emelkedés napján azonnal életbe lép. 6. A Fémközpont, a fernezelyi hid és a két országút közti parlagföldet évi 500 K-ért bérbe óhajtja venni. A képviselet némi vita után, melyben Stoll Béla kifejezést adott annak, hogy ő ezt a kérdést árv.efésen szeretné eldöntetni, kiadta bérbe nevezett központnak horganyfeldolgozó mű létesítésére azzal, hogy az építkezést még ez évben tartozik megkezdeni. 7. Hobán Lászlótól és nejétől az erdei iparvasut részére megvett földterületre vonatkozó szerződést a tanács beterjeszti. A képviselet azt jóváhagyta. 8. Rumpold Gyula a Bérces erdei vadászati jogot évi 1000 K-ért bérbe vette. Az erre vonatkozó szerződést a képvise- • let jóváhagyta, 9. Novelly Sándor volt végrehajtó, napidi- jas segélyt kér. A képviselet tekintettel arra', hogy az illető majdnem 10 évig volt városi szolgálatban s hogy teljesen megvakult, részére kivételesen, egyszersmindenkorra 200 K segélyt szavazott meg. 10. A tanács javasolja, hogy dr. Bernhardt István városi t. orvos részére jan 16-tól folyó év dec. 31-ig 1629 K. Binder Aladár dijnok részére márc. 1-től dec. 3-ig 800 K, Lányi János dijnok részére febr. 6-tól dec. 1-ig 865 K. Hidegkúti János szolga részére márc. 1-től dec. végéig 500 K, Vigh Sándor rendőr résiére 120 K újabb háborús segély folyósittassék. • A közgyűlés ezt egyhangúan elfogadta. 11. Ugyancsak kiutalta az erdei iparvasut alkalmazottainak háborús segélyét is. 12. A piaci vásárvám házi kezelésénél alkalmazott egyéneknek a háborús segélye kiutalásénál Révész János' szólalt fel s fölhívta a figyelmet arra, hogy a vásárvám díjtételei mennyire nevetségesen csekélyek a mai piaci árakhoz képest. Pl. 1 tyúkért 04 fillér, 1 ruca 4 fillér, liba, pulyka, egy véka alma, egy bornyu 10—10 fül., egy bárány 06 fillér! Amikor egy tyúk 24—30 K, egy liba 80—^100 K, egy bornyu 2—3 száz korona. Ideje volna ezeket a vásárvám' dijakat tetemesen fölemelni, mert a drága piaci árakban a vám bő fedezetet talál, anélkül, hogy ez a vevőket terhelné. A közgyűlés egy értelemmel elfogadta Révész János indítványát, megbízta a tanácsot, hogy a díjtételeket legalább tízszeresen emelje föl s áltálában a viszonyoknak megfelelően alakítsa át és azonnal léptesse életbe. Egy tyúkért 40 fillér, egy bornyuért 1 K, nem lesz sok amúgy sem s nincs értelme, hogy a város koldus filléreket kérjen, amikor a fillér már megszűnt pénz lenni. 13. Frenkel Mór a bodonkuti legelő bérlet kérdésben a 20 éves bérletet 4 évre kéri leszállítani, amenyiben a jóváhagyás nem érkezik. A város a kérelemnek helyt nem ad, Fren- kelt a bérletből ki nem bocsátja, hanem megbízza a polgármestert, hogy ebben a kérdésben, mint a Lapos-erdő eladása ügyében utazzék a fővárosba s személyesen sürgesse meg a miniszteri döntést. , 14. Özv. Csikós Sándornét 600, Kohn Adolfot 600, Mihály Hermant 300, Zaig Salamont 600, Ferencz Mártont 300, Junger Bélánét 600, Izsák Sámuelt 600, Muszkái Lajost 300, Heilbrun Mó! zest 600, Sándor Kosztát 600, Szász Lajost 600, Kreszán Danit 300, özv. Farkas Bertalannéí 600, Molnár Margitot 600 K-ért a város kötelékébe fölvették. 15. Nagy Elek és Juhász Béla illetőségét a j közgyűlés el nem ismerte. Gyűlés vége d. u. 1 órakor. .......v' J Sz ínészet. — Rovatvezető: Révész Zoltán. — A második bérlet s a szinidény is vége felé közeledik. A jövő héten már megkezdődnek a jutalomjátékok. Szigethy Irén a társulat közkedvelt soubrett primadonnája nyitja meg a sorozatot. Kedden a Sibil'Iben lép föl a játékával és gyönyörű hangjával már egész társadaimunkatmeg- hóditott művésznő. Az az elismerés és megértés, amely szoros kapcsolatot létesített a közönség és Szigethy Irén között elég biztosíték arra, hogy az eddigi estékhez hasonlóan kedden is ünnepelni fogják Tháiia hivatott papnőjét. Az est sikerét nagyban fogja emelni Koltay Jenőnek, a győri szinház művészének vendégfellépte. A Falurossza hozott telt házat vasárnap délután, sikerült jó előadásban, mely igazán nem volt „délutáni." A Sztambul rózsája ciklust pedig a vasárnap esti előadás zárta be. Csak Ahmed bej szerepében volt változás, ez alkalommal Bartos Ernő játszotta. Az ő játékában mindig van erő, melegség, Vasárnapi föllépte megint valódi „szinészvér“-ről tanúskodott. Precziz tudása, kellemes behízelgő hangja teljessé tették a sikert. Földes Imrének mulattató vigjátékát, Grün Lilit mutatta be a társulat hétfőn. Kedden pedig megismételte. A fővárosban is tetszést nyert humoros darab sokszor könnyekig megnevetette a közönséget. Magának a vígjátéknak tartalmi menete, de még inkább derűs hangulata frenetikus hatást keltettek. Az előadásról csak jót mondhatunk. A szerepek betanulása kifogástalan. Feleky (az apa) közvetlen természetességgel s talentumos magatartással állította elénk a tisztességben becsületben megőszült szülőt. Miklósy Gábor Szabó Gerője sem mindennapi. Meggyőzően mutatta be a lump, kiélt agglegényt.7W. Kováts Terus (Lili) a czimszerepben megint hatásosan, ügyesen alakított. Határozott, nagy sikert ért el. Agothaynál (Simi bácsi) a megszokott finom komikum ezúttal sem maradt el. Ö különben annyira közkedvelt, hogy a színpadon való megjelenésével már tapsorkánt idézett elő, Miklósy Aladár (Bölcskey) szintén igen jó az életből vett alakot produkált. Kisebb szerepeikből P. Erdős Jolán (Sommenfeldné) Parlaghy (Anya) és Rónay (Block) alakítottak fölemelésre méjtót. Mindent összegezve megállapíthatjuk a darab zajos sikerét s ezt ez is mutatja, hogy a felvonások végén a szereplőknek többször is függöny elé kellett jönniök megköszönni a tapsokat. A Márvány menyasszony szerdán és csütörtökön volt soron. A regényes zenéjü, limonádé operet a színészek igyekezete ellenére teljesen hidegen hagyta a közönséget. Nagy derültséget keltett, hogy Niobéne a 7 lányából csak öt jelent meg. Ilyen alaki hibák a rendező nagyobb figyelmével elkerülhetők. Meséje a következő: Pier- pon (Ágothay) amerikai bankár a Niobét ábrázoló világhírű szobrát nagyobb összegre bebiztosítja Dann Pétey (Feleky) ügynöknél. Az ügynök a drága kincs "kórsát annyira szivén viseli és annyira félti, hogy lelkiismereti kérdést okoz neki a dolog s egy éjjel a szoborról álmodik. Álmában fölébred Niobe (Szigethy) s sok mindenféle zűr zavarnak lesz okozója. Többek közt beleszeret az ügynökbe s szerelmével üldözi. Dann felesége természetesen féltékeny lesz, s férje csak úgy tudja elsimítani a dolgot, hogy Niobét mint az uj nevelőnőt mutatja be. Ezzel egyelőre rendben volna, a dolog. Nemsokára azonban megérkezik az igazi nevelőnő s beüt a krach. Dunnák távoznia kell Nióbéval együtt. Ekkor jön Pierpon bankár, hogy átvegye a szobrott .az ügynöktől. Dann lesujva jelenti, hogy elment. Pierpon ezt nem akarja elhinni, s mint csalót készül a rendőrségnek átadni. Az ügynök családja pedig azt hiszi hogy Dunn megörült. A rendőrök el akarják tolonczolni, mikor is fölébred szörnyű álmából s örömmel állapítja meg, hogy mindez csak álom volt. A darabnak tehát van tartalma és vezérfonala, de a beállítás oly szenvtelen, hogy egyáltalán semmi sikert nem váltott ki. Szigethy Irén (Niobe) gyönyörűen énekelt s külső maszkirozásával is feltűnt. Feleky (Dunn)' pom-
