Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-03-10 / 10. szám

1918 Márcuis 10. 10. szám. Városi közgyűlés március 7-én. A képviselőtertületnek eléggé népes és igen érdekes, nyomós tárgyakban nem szű­kölködő közgyűlése volt ma, ahol a napi­rend előtt a polgármester a város halottai- ról emlékezett meg s ezután rögtön olyan tárgy következett, amiről régóta beszélnek, suttognak a malom alatt és a. kaszirtókban, négyszemközt és nyilvánosan, az erdő öt évi vágásának eladása>. , Érdekes dolgokat hallottunk. Valóban szomorú, hogy a minisztériumok maguk sem ismerik a háborús rendeleteket s ezért még sértegetni is tudják a tanácsot, kép­viseletet, előbbit rossz akaratunak, utóbbit félkegyelműnek tünteti föl az a hosszulére eresztett min. leirat, amely esetleg sok kárt okozhat a városnak, lehet, hogy hasznot is hoz, de lehet, hogy éppen az ellenkezője háramlik ránk. Persze visszautasítottuk az „epitheton ornans“-okat s azokra hárítottuk, ^akik már el is párologtak azóta a min. szé­kekből. Bay indítványa a városra nézve előnyös nagyon. Csodálkozunk, hogy még ennek is akadhatott ellenzéke. Miskolczy Sándor küz­dött ellene azzal a felfogással, hogy a taka­rék ne legyen korcsmáros. A Fémközpont bérlete, a vásárvám, a bodonkuti legelő keltettek még nagyobb érdeklődést, igy alakult ki azután az első két órás gyűlés a háborúban. A városatyák csodálatos kitartással tár­gyaltak, nem siettek olyan ridegen, mint máskor. Mivel pedig késik a Lapos-erdő 3 mil­liós kérdése és a bodonkuti 20 éves bérlet jóváhagyása is, a polgármestert egy kis kéj­utazásra küldtük Budapestre, hogy a minisz­teri poros akták közül varázsolja elő már ezeket a megpenészesedett ügyeket. Bár sikerülne! A gyűlés lefolyása különben követ­kező volt: Elnök: Makray Mihály dr. polgármester. Jegyző: Kupás Gyula közgyám. Hitelesítők : Bálint Imre, dr. Miskolczy Sán­dor, Hoffmann Árpád. Hitelesítés ideje: 1918. márczius 10. d. e. 10 órakor. 1. Napirend előtt polgármester kegyeletes szavakkal emlékezik meg Égly Mihály volt vá­rosi főjegyzőről, kiben a tisztikar értékes, mun­kás tagját vesztette el. Valamint Gellért Béla és Galló Antal képviselőkről, kik városunk köz- és társadalmi életében szintén elismerésre méltó ér­demeket szereztek. A képviselet az elhunyt főtisztviselő és képviseleti tagok emlékét jegyzőkönyvben meg­örökíti s a családokhoz részvétiratot intéz. Egy ben özv. Stol! Gábornét fölhívja, hogy megbi- zotját jelentse be, Galló Antal helyébe pedig Szabó Sándor póttagot hivja be. 2. Bálint Imre erdőíanácsos ismerteti a Bér­ces erdő 1918—22. évi vágásának eladása ügyé­ben megkötött szerződést, felolvassa az erre vo­natkozó összes iratokat. Kemény B. és Kassovitz Tivadar beadványát, miszerint a vételről lemon­danák, kérik azonban, hogy hirdessen a város árverést s adja nekik azt az előjogot, hogy a legmagasabb áron ők is megvehessék a fát. E tárgyban hosszú vita indult meg, mely­nek során mindjobban kiviláglott, hogy maga a minisztérium sem ismeri már háborús ren­deletéit ; megengedi egyszer, hogy a fát árve­rés nélkül is eladhassák, később meg nem hagyja jóvá a faeladást, mert nem volt árve­rés. Átteszi az ügyet a vármegyéhez, a hová • az a Közs. Törv. 165. §-a szerint nem is tar­tozik. Szóval alaposan össze van ez zavarva, annyira, hogy a közgyűlés jónak látta közbe­eső határozatot nem hozni s megvárja, hogy tulajdonképen mit fog hát mondani a vármegye. A határozat ilyen értelemben történt. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 3. A belügyminiszter a város részére az 1918. évre 20000 K államsegélyt utalt ki, a ta- - nács ezt fölvette és elhelyezte. Tudomásul szolgál. A közgyűlés a havi fölhasználást elrendelte. 4. Igen érdekes tárgy volt Bay Lajos indít­ványa az István Király szálló bérltére vonatko­zóan, melyet lapunk legutóbbi számának vezér- czikkében ismertettünk. Bay, Brebán, dr. Miskolczy, Révész és má­sok felszólalása után a közgyűlés Bay indítvá­nyát elfogadta s megbízta a polgármestert és a tisztiügyészt, hogy lépjen érintkezésbe az Ist­ván szálló bérlő r. t. és a városi takarékpénz­tár igazgatójával s a szerződés tervezetét tér* jessze a legközelebbi közgyűlés elé. 5. A tanács azt javasolja, hogy emelje föl a város az erdei iparvasut szállítási dijait. A közgyűlés a dijjakat következőén álla­pította meg: egy m:! tűzifa felrakás nélkül 1—5 kilométeres zónába...........................2-60 6—10 „ 4-— 10—18 „ „ ....................... 7-60 A felrakás dija 70 fillér. E határozat a jogerőre emelkedés napján azonnal életbe lép. 6. A Fémközpont, a fernezelyi hid és a két országút közti parlagföldet évi 500 K-ért bérbe óhajtja venni. A képviselet némi vita után, melyben Stoll Béla kifejezést adott annak, hogy ő ezt a kér­dést árv.efésen szeretné eldöntetni, kiadta bérbe nevezett központnak horganyfeldolgozó mű létesítésére azzal, hogy az építkezést még ez évben tartozik megkezdeni. 7. Hobán Lászlótól és nejétől az erdei ipar­vasut részére megvett földterületre vonatkozó szer­ződést a tanács beterjeszti. A képviselet azt jóváhagyta. 8. Rumpold Gyula a Bérces erdei vadászati jogot évi 1000 K-ért bérbe vette. Az erre vonatkozó szerződést a képvise- • let jóváhagyta, 9. Novelly Sándor volt végrehajtó, napidi- jas segélyt kér. A képviselet tekintettel arra', hogy az il­lető majdnem 10 évig volt városi szolgálatban s hogy teljesen megvakult, részére kivételesen, egyszersmindenkorra 200 K segélyt szavazott meg. 10. A tanács javasolja, hogy dr. Bernhardt István városi t. orvos részére jan 16-tól folyó év dec. 31-ig 1629 K. Binder Aladár dijnok részére márc. 1-től dec. 3-ig 800 K, Lányi János dijnok részére febr. 6-tól dec. 1-ig 865 K. Hidegkúti Já­nos szolga részére márc. 1-től dec. végéig 500 K, Vigh Sándor rendőr résiére 120 K újabb há­borús segély folyósittassék. • A közgyűlés ezt egyhangúan elfogadta. 11. Ugyancsak kiutalta az erdei iparvasut alkalmazottainak háborús segélyét is. 12. A piaci vásárvám házi kezelésénél al­kalmazott egyéneknek a háborús segélye kiutalá­sénál Révész János' szólalt fel s fölhívta a figyel­met arra, hogy a vásárvám díjtételei mennyire nevetségesen csekélyek a mai piaci árakhoz ké­pest. Pl. 1 tyúkért 04 fillér, 1 ruca 4 fillér, liba, pulyka, egy véka alma, egy bornyu 10—10 fül., egy bárány 06 fillér! Amikor egy tyúk 24—30 K, egy liba 80—^100 K, egy bornyu 2—3 száz korona. Ideje volna ezeket a vásárvám' dijakat tetemesen fölemelni, mert a drága piaci árakban a vám bő fedezetet talál, anélkül, hogy ez a ve­vőket terhelné. A közgyűlés egy értelemmel elfogadta Révész János indítványát, megbízta a tanácsot, hogy a díjtételeket legalább tízszeresen emelje föl s áltálában a viszonyoknak megfelelően ala­kítsa át és azonnal léptesse életbe. Egy tyúkért 40 fillér, egy bornyuért 1 K, nem lesz sok amúgy sem s nincs értelme, hogy a város koldus fil­léreket kérjen, amikor a fillér már megszűnt pénz lenni. 13. Frenkel Mór a bodonkuti legelő bérlet kérdésben a 20 éves bérletet 4 évre kéri leszál­lítani, amenyiben a jóváhagyás nem érkezik. A város a kérelemnek helyt nem ad, Fren- kelt a bérletből ki nem bocsátja, hanem meg­bízza a polgármestert, hogy ebben a kérdés­ben, mint a Lapos-erdő eladása ügyében utaz­zék a fővárosba s személyesen sürgesse meg a miniszteri döntést. , 14. Özv. Csikós Sándornét 600, Kohn Adol­fot 600, Mihály Hermant 300, Zaig Salamont 600, Ferencz Mártont 300, Junger Bélánét 600, Izsák Sámuelt 600, Muszkái Lajost 300, Heilbrun Mó­! zest 600, Sándor Kosztát 600, Szász Lajost 600, Kreszán Danit 300, özv. Farkas Bertalannéí 600, Molnár Margitot 600 K-ért a város kötelékébe fölvették. 15. Nagy Elek és Juhász Béla illetőségét a j közgyűlés el nem ismerte. Gyűlés vége d. u. 1 órakor. .......v' J Sz ínészet. — Rovatvezető: Révész Zoltán. — A második bérlet s a szinidény is vége felé közeledik. A jövő héten már megkezdődnek a jutalomjátékok. Szigethy Irén a társulat közked­velt soubrett primadonnája nyitja meg a soroza­tot. Kedden a Sibil'Iben lép föl a játékával és gyönyörű hangjával már egész társadaimunkatmeg- hóditott művésznő. Az az elismerés és megértés, amely szoros kapcsolatot létesített a közönség és Szigethy Irén között elég biztosíték arra, hogy az eddigi estékhez hasonlóan kedden is ünnepelni fogják Tháiia hivatott papnőjét. Az est sikerét nagyban fogja emelni Koltay Jenőnek, a győri szinház művészének vendégfellépte. A Falurossza hozott telt házat vasárnap délután, sikerült jó előadásban, mely igazán nem volt „délutáni." A Sztambul rózsája ciklust pe­dig a vasárnap esti előadás zárta be. Csak Ah­med bej szerepében volt változás, ez alkalommal Bartos Ernő játszotta. Az ő játékában mindig van erő, melegség, Vasárnapi föllépte megint valódi „szinészvér“-ről tanúskodott. Precziz tudása, kel­lemes behízelgő hangja teljessé tették a sikert. Földes Imrének mulattató vigjátékát, Grün Lilit mutatta be a társulat hétfőn. Kedden pedig megismételte. A fővárosban is tetszést nyert hu­moros darab sokszor könnyekig megnevetette a kö­zönséget. Magának a vígjátéknak tartalmi me­nete, de még inkább derűs hangulata frenetikus hatást keltettek. Az előadásról csak jót mondha­tunk. A szerepek betanulása kifogástalan. Feleky (az apa) közvetlen természetességgel s talentumos magatartással állította elénk a tisztességben be­csületben megőszült szülőt. Miklósy Gábor Szabó Gerője sem mindennapi. Meggyőzően mutatta be a lump, kiélt agglegényt.7W. Kováts Terus (Lili) a czimszerepben megint hatásosan, ügyesen ala­kított. Határozott, nagy sikert ért el. Agothaynál (Simi bácsi) a megszokott finom komikum ezút­tal sem maradt el. Ö különben annyira közked­velt, hogy a színpadon való megjelenésével már tapsorkánt idézett elő, Miklósy Aladár (Bölcskey) szintén igen jó az életből vett alakot produkált. Kisebb szerepeikből P. Erdős Jolán (Sommenfeldné) Parlaghy (Anya) és Rónay (Block) alakítottak fölemelésre méjtót. Mindent összegezve megállapíthatjuk a darab zajos sikerét s ezt ez is mutatja, hogy a felvonások végén a szerep­lőknek többször is függöny elé kellett jönniök megköszönni a tapsokat. A Márvány menyasszony szerdán és csütörtö­kön volt soron. A regényes zenéjü, limonádé operet a színészek igyekezete ellenére teljesen hidegen hagyta a közönséget. Nagy derültséget keltett, hogy Niobéne a 7 lányából csak öt jelent meg. Ilyen alaki hibák a rendező nagyobb figyelmé­vel elkerülhetők. Meséje a következő: Pier- pon (Ágothay) amerikai bankár a Niobét ábrázoló világhírű szobrát nagyobb összegre bebiztosítja Dann Pétey (Feleky) ügynöknél. Az ügynök a drága kincs "kórsát annyira szivén viseli és annyira félti, hogy lelkiismereti kérdést okoz neki a dolog s egy éjjel a szoborról álmodik. Álmában föléb­red Niobe (Szigethy) s sok mindenféle zűr zavar­nak lesz okozója. Többek közt beleszeret az ügy­nökbe s szerelmével üldözi. Dann felesége termé­szetesen féltékeny lesz, s férje csak úgy tudja elsimítani a dolgot, hogy Niobét mint az uj nevelőnőt mutatja be. Ezzel egyelőre rendben volna, a dolog. Nemsokára azonban megérkezik az igazi nevelőnő s beüt a krach. Dunnák távoz­nia kell Nióbéval együtt. Ekkor jön Pierpon bankár, hogy átvegye a szobrott .az ügynöktől. Dann lesujva jelenti, hogy elment. Pierpon ezt nem akarja elhinni, s mint csalót készül a ren­dőrségnek átadni. Az ügynök családja pedig azt hiszi hogy Dunn megörült. A rendőrök el akarják tolonczolni, mikor is fölébred szörnyű álmából s örömmel állapítja meg, hogy mindez csak álom volt. A darabnak tehát van tartalma és vezérfonala, de a beállítás oly szenvtelen, hogy egyáltalán semmi sikert nem váltott ki. Szigethy Irén (Niobe) gyönyörűen énekelt s külső maszkirozásával is feltűnt. Feleky (Dunn)' pom-

Next

/
Oldalképek
Tartalom