Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-02-17 / 7. szám
7. szám. NAGYBANYA ÉS VIDÉKE 1918. február 17. egy részét, többek között azokat, melyekben 50 kát. holdnál nagyobb területű ingatlanokról van szó, az országos ingatlanforgalmi bizottság hatáskörébe utalta. Ha a felek a szerződésben a művelési ágat és az ingatlan területét nem tüntetik ki, az esetben a hegyvidéki kirendeltség csak akkor fogja tudni az illetékességet megállapítani, ha e tekintetben sok időt igénybe vevő kérdezősködés után tájékozást szerez. Ezért a felek érdekében felhívjuk az ügyvédeknek, körjegyzőknek és általában azoknak figyelmét, a kik szerződések készítésével foglalkoznak, hogy az elintézésnek megkönnyítésére és gyorsítására szolgál az, ha minden szerződésbe pontosan beírják a gazdát cserélő igatlan művelési ágát és területét. A hatósági hozzájárulás kérdéséről, az eljárás módjának részleteiről több rendelet terjedelmesen intézkedik, de a feleket érdeklő lényegeseb intézkedéseket, térszüke miatt, csupán ebben a kivonatban tartottuk szükségesnek közérdekből ismertetni. Színészet. — Rovatvezető: Révész Zoltán. — A sziniidény meghosszabitása magával hozta egy uj bérletnek a meghirdetését. Mivel még az első bérlet febr. 21-ig tart s a nagyhéten nem lesznek előadások, azonkívül a szezon végén bér- letszünetes jutalomjátékok következnek : az uj bérlet csak 10 előadásra szól. Ebben a 10 bérletben mind uj és elsőrangú darabok kerülnek bemutatóra, és pedig a következők; Lyon Lea, Sztambul rózsája, Románcz, Pacsirta, Milliomos Kati, Varsói citadella, Hotel Imperial, Grün Lily és a Márvány menyasszony, a régiek közül pedig Ocskay brigadéros. Bérelni, illetve előjegyezni a társulat titkáránál, Bartos Ernőnél lehet. Vasárnap délután Három a kislányt újították föl. Vasárnap este Szulamith c. bűbájos és fülbemászó zenéjü opera került színre a t. közönség nagy része előtt ismeretes darabot telt háznak játszták színészeink. A nehéz és fárasztó énekszámok kifogástalanul sikerültek. Úgy az egyes, mint a kar énekesek kitettek magukért. A czim- szerepet Szigethy Irén tökéletes tudással és átér- zéssel oldotta meg. Igen szépen énekelt. A darabban a humort a három kérő Feleki (Avidonoch) Ágothay (Jeremiás) és Polgár (Belizár) juttatta érvényre, mindhárman stílusos eredeti alakítást produkáltak. Máthé (Absolon) szintén hozzájárult az est sikeréhez. Rónay (Monaoch) és Miklósy Imre (Zingitang) játszottak még elismerésre méltóan. Hétfőn az előadás kezdete előtt az orosz békekötés örvendetes hírétől áthatott, közönség felállva, Papp Barnabás karmester intonálására a Himnusz eléneklésével tette emlékezetessé a volna. Egy nap csak beállított, csákó volt a fején, kard az oldalán, lován csillogott a szerszám. Alig ismertem rá. Hogy megváltozott! Már nem volt az a szégyelős, bágyadt képű kis fiú. Rövid ideig volt itthonn. Alig pár órára. Bem apó avval bízta meg, hogy Z . . báró feleségét és leányát négy huszárral elkísérje Szatmárig, hogy ott biztonságban legyenek, mert u . . . i kastélyukat felégették az oláhok, ők is csak hű kocsisuk segítségével tudtak megmenekülni. — Pár nap múlva visszajött. Teljesittette feladatát, elkísérte őket. Elmondta, hogy menynyire megköszönték kíséretét és Katinka baronesz külön is megígérte, hogy alkalma lesz még és majd meghálálja. — Péterkém, mondtam neki, neked bizonyára megtetszett a kislány és talán neki is a szőke huszár. Elpirult. — Majd megválik édes anyám, válaszolta. — Hamar elment ismét. Most fájt csak igazán elválni. Mintha valami megsúgta volna, hogy utoljára látom. — Hosszú idő múlt el. Párszor még hirt adott magáról. Nagyon szerette Bem apó és az egész tábor. De egy nagy levél érkezett. Teleki Sándor irta, az adjutáns, hogy Nagyszeben ostrománál kiragadta a zászlót a megsebesült zászlótartó kezéből és mikor a sáncba fel akarta tűzni, akkor- találta el egy golyóbis. Bem apó is ráirt valamit a levél aljára franciául. Kivett a szék támláján lógó táskájából egy fakó betűs, gyűrött sarkú levelet. Feltette pápaszemét és ujjaival lasankint kitördelte a francia mondat szavait. Mon eher fils est mourit pour színházban a nevezetes napot. Ez estén az „ör- dög“öt ismételték meg $ a szereposztásban csak annyi változással, hogy az ördögöt most Miklósy Gábor adta. Drámai művészetét már ismerjük, arról sokszor szólottunk. Újra meghajtjuk előtte az elismerés zászlóját. Ez alkalommal talán legjobb szerepével szerzett élvezetes estét hallgatóinak. Kedden Géczi sikerült népszínműve az Ördög mátkája ment. Sok szép népdal idézte föl a közönségben a múlt kellemes emlékeit. Az előadás a jók közül való. Szigethy Irén (Judith) különösen tűzről pattant nótáival ért el frenetikus hatást. M. Kovács Terus sok közvetlenséggel és átérzéssel adta Anna szerepét. Igen jó tipikus székely góbé figurát mutatott be Ágothay (Firtos Están), ki tánczaival és dalaival ért el óriási sikert. Miklósy Gábor (Botár Márton) a darab drámai részét oldotta meg a tőle megszokott tudással. Szentpéteri igen szépen énekelt s az elismerő tapsok miatt gyakran ujrázott. Parlaghy (Sára) Szigethy Ilonka és Feleki (Takács István) egészítették ki a millieut. Bródi Sándornak fantasztikus, de kevés realitással megirt regényes szinjátéka, a nagyhírű „Szerető“ ment szerdán és csütörtökön. A rém valószínűtlenségeken alapuló különben nagyigé- nyü darab nem igen tudta elragadni a közönséget, amely mind a kétszer zsúfolásig megtöltötte a termet, bár a színészek a legnagyobb igyekezettel játszottak. Kovács Terus (czimszerep) Miklósy Aladár (a gróf) mindent elkövettek, hogy elfogadhatót nyújtsanak, de a csak félig engedékeny bolond szerető és a semmit is nagy áron megvásárló bolond gróf nem főalaknak valók. A nagymamát P. Erdős Jolán kifogástalanul adta. Jó volt még Miklósy Gábor igazgató, meg Ágothay az öreg gróf, Feleki, Miklósy Juliska. A szerető toalettjei elsőrendüek. A díszleteket ismét kiváló ügyeséggel kezelték, úgy hogy ami kis színpadunk egész tágas, nagy, megfelelő térségnek bizonyult. A darab Lyon Leára, Csárdás királynőre, Fehér Liliomra stb. emlékeztet, de azért hálával tartozunk az igazgatónak, hogy közönségünkkel ezt a nagy port vert irodalmi szenzációt is megismertette a maga valóságában. „Tavasz és szerelem‘ bátran bohózatnak is beillő énekes játék premierje volt tegnap és ma. A szereplők közül sokan túloztak s ezáltal még jobban bohózattá degradálták a Schubert darabot. Szigethy Irén (Elenka) ismét brillírozott. Szentpétery (Irgand) és Lányi Bandi (Jancsi) sikerültén énekeltek. Lányi Bandinak igen szép, csengő, érces hangja feltűnt, érdemes felsőbb iskolára. M. Kovács Terus (Fridolin) a fiú szerepében kedves filigrán alakítást nyújtott. Fridolint inkább Bartosnak kellett volna játszania. Andai (Boromea) szintén megfelelt, viszont Parlaghy (Emerantia) túlzott. Vasárnap d. u. Caárdáskirálynő, este Aranyember. la liberté de la patrie. Bem — Ami annyit tesz, mint ahogy Badik professor mondta, hogy az én kedves fiam meghalt a hazája szabadságáért. — Sokáig sírtam akkor és nem tudtam elhinni. Veletek Inka és a szegény Danival nem akartam törődni. Szegény kis Péterkém 1 Milyen szép volt piros csákójában, göndör szőke haja kigyürüdzött alóla; szeme olyan volt mint a fényes szurok, fogai mintha ezüstből lettek volna. És hogy ült a lován. — Meddig, milyen sokáig vártam és mai napig sem jött vissza. — Sok idő telt el. A király is megfordult 52-ben Nagybányán. A város netn fogadta valami nagyon szívesen, még akkor nem tudtunk jó szemmel nézni rá. Az inspektornál volt a szállása, de nem ült itt valami sokáig. — Ha jól emlékszem 56-ban ismeretlen leány asszony jött hozzám Z . . . Katinka bárónő volt. Fiam után érdeklődött, hogy igaz-e amit Péterkéről hallott. Mind a ketten sírni kezdtünk és könnyek közt mondta el, hogy milyen barátságos kedves kis huszár volt, mennyire meg tetszett nekik és hogy még most is hányszor gondol rá. — Gyakran írogatott nekem, később férjével, Széki László gróffal is eljöttek hozzám többször beszélgetni. És ilyenkor mintha Péterke is haza jött volna. — Hamar özvegy lett. Férje főbelőtte magát. Hogy miért? Mai napig is titok fedi ezt a szomorú eseményt. Katinka grófné jótékonysággal töltötte életét; kórházakban,' árvaházakban sok jót tett. Pár éve megkapta a keHétfőn és Kedden Kaméliás hölgy, dráma, Szerdán és Csütörtökön Padlásszoba operett, Pénteken és Szombaton Lyon Lea regényes színjáték, Vasárnap d. u. Szulamith opera, este Ne- bántsvirág operett. Hétfőn, Szerdán, Szombaton B. bérlet, Kedden, Csütörtökön és Pénteken A. bérlet. Külföldi esetek. A katonaszökevény Napoleon. Napoleon az orosz hadjáratból menekülve kérdezte az őt szállító révésztől, hogy szállitott-e már katonaszökevényeket. — Nem. Ön az első! A szórakozott Lessing. Lessing elmondta egy barátjának, hogy szolgája hűségét próbára teendő pénzt hagyott asztalán. — És mennyi pénzt hagytál ott? — Tyhü, azt elfelejtettem ! A megérdemelt érdemjelek. HI. Napoleon szemlét tartott. Felesége megkérdezte tőle, hogy a dragonyosok közt miért lovagol egy ulánus. Az uralkodó a hadügyminiszterhez, ez a fővezérhez intézte ugyanezt a kérdést. Mire a kérdés leért az őrmesterig, ennek már úgy adták le, hogy őfelsége nagyon haragszik ezért a rendetlenségért. A rendetlenség oka az volt, hogy az ulánust csak nem régen helyezték át a dragonyosokhoz és még nem kapott drago- nyos egyenruhát. Mig ez a felvilágosítás a hadügyministerhez visszakerült, az uralkodó már rég elfelejtette az esetet és éppen rendjeleket osztogatva szólt: — Ah, egy ulánus! Adjunk neki is érdemjelet. Mindig örvendek, mikor jó katonát jutalmazhatok. Szellemes cenzúra. Bengel egyetemi tanár az 1836. évet a föld utolsó évének tartotta és hatalmas munkát irt a megsemmisüléséről. Akkoriban a cenzúra megodolatlanul szigorúan működött és Bengel a következő megjegyzéssel kapta vissza kéziratát : Nyomtatható, de csak 1837-ben. Heti krónika. A hét jól kezdődött. Megnézem a naptárt: Dezső napja, farsang hétfője, nap kél 7-17, nyugszik 5-13, időjárás változó, Vénusz kél 7 órakor, Mars (késve) 9-kor, Jupiter 12 órakor (ő a legkényelmesebb.) Ujhold d. e. 11 óra 5 perczkor, földközelben. Görögkeletieknek Nagy Vazul, izraelitáknak : Sebat. gyelmesi cimet őfelségétől. Most halt meg tavaly előtt, elég fiatalon 78 éves korában. Egy dédunokája csúszott oda térdeihez: — Öreg nagymama adjon még egy kis madártejet, Gyuri sokkal többet kapott. Száraz, aszott kezével megsimogatta a kis Erzsiké borzos aranyos haját, szemével a múltba nézett, talán Petikét látta maga előtt, miközben bekiáltott a konyhába: „Zsuzska lányom, lelku- cámnak madártét, hászen maradt még egv-két kanállal.* Román front. 1917. X. 3. Incze Gábor. Itt hagyta a tavaszt . . . Elment. Utána semmi sem maradt Csak egy kis forró könnypatak Két szemem árkában. Elment. Egy csöppnyi vágyat itt hagyott. Egy csókot, álmot, illatot S a szeme bársonyát. Elment. Útjába hull, hull a virág, Itt hagyta lelke mámorát, Itt hagyta a tavaszt . . . Neubauer Margit.
