Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1918-12-15 / 50. szám
tagú szvojetről, sem csőcselékről. Városunkban nincs, nem is volt csőcselék. Más alakulatot is lehet képzelnünk. Azt is tudni érdemes, hogy idegen N. T. csak a helyben létező tanácscsal szokott szóba állani. Ezeket kívántam megértetni. Értsük meg egymást. Bozsenik Béla. 50. szám. _____________________ Ne sírjunk édes fiam, leányom! . Reflexió. Hogy beborult az ég felettünk S bűsitnak komor fellegek; Hogy elhagyottak, árvák lettünk, Mint ősszel a halott berek; Mert száz ellen tör életünkre, Hogy azt kioltsak mindörökre, Bár fenyeget a szolga-járom : Ne sirjunk, édes fiam, leányom ! Hollók repülnek ... És kárognak, Hogy vége: meghalt nemzetünk . . . Ne higyjetek az átkos szónak: Vérzünk, de el nem vérezünk! Török, tatár végig száguldott Rajtunk, népünk fűszálként hullott S élünk! A múlt jövő lesz. Várom! Ne sirjunk, édes finm, leányom! Nem lesz másé virágos rétünk! A délibáb ránk mosolyog, A búgó erdőn vígan élünk, Patak vize nekünk csobog. Ringó kalászt a rónaságon Nekünk lenget a szellő nyáron. Örül szívünk a csalogányon . . . Ne sirjunk, édes fiam, leányom! Él nemzeti erőnk: fajunkhoz, Nyelvünkhöz hűn ragaszkodunk. Éltetni fog — jövőnk bármit hoz — önérzetünk s erős karunk. Baráti jobbot büszkén nyújtunk, Hanem a mi ősrégi jussunk Követeljük tóton, románon! Ne sirjunk, édes fiam, leányom. Gyászruhát nem öltünk: nincs vétkünk! Hadúr velünk volt és leszen. Él szívünkben, él honszerelmünk: Sebzett oroszlán eleven . . ! Lesz, lesz jövőnk ! Van hivatásunk : Békés jövőben sorba állunk. Jövőnk való, jelen csak álom . . . Fel a fejjel, fiam, leányom! Inczc Lajos. A radikális párt programul ja. A szociáldemokrata párt nálunk megalakult. Programmját maga ismertette a nagy nyilvánosság előtt. Vannak azonban más pártok is napjainkban. így pl. a radikális párt, melynek Jászi Oszkár, Jánossy Zoltán és mások is tagjai a kormányon levők közül. A mai pártokat szándékunk választás előtt sorban ismertetni. Ezúttal tehát tájékozásul hozzuk a radikális párt programmját: A Radikális Párt elsősorban békét akar. Világbékét az országon kívül, társadalmi békét az országon belül. Azt akarja a Radikális Párt, hogy a kevesek birodalmát, a nagybirtokosok, nagytőkések és születési előjogok birtokosainak uralmát váltsa fel az igazi népuralom. Minden, ami ebben az országban van, legyen a dolgozó népé. Érvényesüljön a legteljesebb népakarat a törvényhozásban ép úgy mint a törvények végrehajtásában. Gyökerében, irtassák ki minden munkanélküli jövedelem és születésen alapuló előjog. Induljon meg az anyagi és szellemi többtermelés, de a többtermelés eredménye legyen azoké, akik dolgoznak. A Radikális Párt testvériséget és igazságot akar minden osztály, nemzetiség és felekezet között. Le akarja rombolni az emberek közötti mesterséges válaszfalakat, hogy kékés együttműködés legyen egy jobb, boldogabb Magyarországért. A Radikális Párt ezekből folyóan olyan programmot követ, amely nem egy bizonyos osztály, vagy társadalmi réteg, hanem az egész NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE termelő munkában résztvevő nép, szellemi és testi munkások, földmivesek, iparosok és kereskedők anyagi és szellemi boldogulását célozza. Követelik: 1. Az általános egyenlő és titkos, nőkre is kiterjedő községkénti választójogot az országgyűlési, törvényhatósági és községi választásoknál, a legtökéletesebben biztosított tiszta választási eljárással és a választási visszaélések legszigorúbb j büntetésével, hogy a hamisítatlan népakarat érvé- j nyesüljön. 2. A sajtó, a gyülekezés és egyesülés legteljesebb szabadságának törvényes biztosítását. 3. A bíróságnak a kormányzattól való teljes i függetlenségét. 4. A pártatlan, szakszerű és népért dolgozó j közigazgatás megteremtését. 5. A tisztviselők javadalmazásának jelentékeny, gyökeres javítását, köztisztviselők teljes politikai szabadságát,' emberies és korszerű szolgálati pragmatikát, a feletteshatóságok önkényének megszüntetését és a fegyelmi ügyeinek a bíróság hatáskörébe utalását. A magánitsztviselők jogviszonyainak rendezését és érdekeinek hatályos biztosítását. 6. Hogy a föld — minden termelő erők ős forrása — legyen azoké, akik megmunkálják, — a hitbizományi, egyházi és nagybirtokok a dolgozó nép javára kisaiátitandók és a föld nélkül szűkölködő mezőgazdaság proletároknak és törpe birtokosoknak juttatandók. 7. Az ipar erőteljes föllenditését az ország természeti erőforrásainak, a vizierők, földgáz, stb. közérdekű kihasználásával, a kisipar hathatós megerősítését. 8. A tisztességes kereskedelem érdekeinek fokozott védelmét ésí a tiszteségtelen árdrágító és uzsora kereskedelemnek a törvény szigorával való elfojtását. 9. A nagytőke gazdasági és politikai tulhatal- mának haladéktalan és gyökeres megszüntetését, a pénzintézetek állami ellenőrzését, a biztosítási ügy államosítását. 10. Becsületes és erőteljes népjóléti politikát népjóléti minisztériummal. Élsősorban a háború áldozatainak legmesszebbmenő felsegitését. Az alsóbb néposztályok; megélhetésének minden irányú könnyítését. Olcsó és megfelelő népélelmezést. Az összes védelemre szorult néprétegekre, a mezőgazdasági munkásokra, cselédekre, kistisztviselőkre, kisiparosokra és kiskereskedőkre kiterjedő általános népbiztositást betegség, baleset, rokkantság, aggkor, anyaság és munkanélküliség esetére. Gyökeres munkásvédelmi intézkedéseket a munkaidő, munkahely és munka minősége tekintetében különös tekintettel a gyermek és női munkára. A lakásügy és az egész népegészségügy azonnali korszerű rendezését. 11. A gyökeres adóreformot. A fogyasztási adó keltörlését. Progresszív adórendszert. A nagybirtok és nagybankok munkanélküli jövedelmeinek legmagasabbfoku megadóztatását. A létminimum adómentességét. A testi és szellemi munkából eredő jövedelem messzemenő kímélését. Érzékeny örökösödési adót és vagyonadót. 12. Hogy az oktatás az alsó foktól a legfelsőig állami legyen. Az oktatás korszerű reformját kívánjuk a gyakorlati életre nevelés alapszempontja szerint. A legerőteljesebb népnevelést az elemi és közép és felső oktatás teljes ingyenességével. —- Az iskolák szaporítását és a tanítás szabadságát. A mezőgazdasági, ipar és kereskedelmi alsó, közép és és felsőfokú szakoktatást. 13. A nemzetiségi béke megteremtését Wilson elnök 14. pontja értelmében a népek önrendelkezési joga alapján, de Magyarország területi épségének csorbítatlan fenntartásával. 14. Az állam és az egyház szétválasztását. Teljes vallásszabadságot és vallásegyenlőséget. Csorbítatlan önkormányzatot minden vallásfelekezet részére. 15. Külpolitikában a világbékét szabad kereskedelmi külpolitikával, a teljes katonai lesze- | relést, nemzetközi döntőbíróságot, a népek szövetségét, amelybe Magyarország mint önnálló, független tényező lépjen be. 16. A városi politikában a virilizmus haladéktalan megszüntetését és a városi törvénynek a demokrácia követelményei szerint való reformját. Ezek a Radikális Párt követelései. Az uj Magyarország alapjait akarják lerakni a 48-as forradalom vivmányaiáak szellemében. Kossuth Lajos radikális eszmevilágának gyakorlati kiépítésével. 1918. december 15. Voltunk mi már rosszabbul is! Voltunk mi máf rosszabbul is ! — Mikor ránk tört a tatárhad, Sajó vize, Tisza' vize, Végig magyar vértől áradt. Hazánk földje pusztaság lett, Temetetlen temetőhely . . . Akik éltek, leszámoltak Minden magyar jövendővel! Voltunk mi már rosszabbul is! — Hát a török pusztítások. Mikor Budán félhold fénylett, S basák bírták az országot! ? Török basák, német basák, — Ez a korunk volt csak árva! — S hadakozva, egyre fogyva Készülődtünk a halálra. Voltunk mi már rosszabbul is! — Ott a török, itt a német, S küzködésünk, szenvedésünk Századokig nem ért véget. „Két pogány közt egy hazáért“ Hányszor voltunk félig holtak . . . S kiket túlnan védelmeztünk: Innen felöl kiraboltak. Voltunk mi már rosszabbul is! — Sirt magunknak hányszor ástunk. S leggonoszabb ellenségünk Egy volt mindig: a királyunk! Kuruc-labanc veszedelmünk Ezek miatt nyiitt bennünket . . . Karaffákkal-bitófákkal Gondviselték nemzetünket! Voltunk mi már rosszabbul is! Mégis vagyunk, mégis élünk. S ha kibírtuk ezt a múltat, A jövőtől most se féljünk ! Keresztfánkat hadd faragják, — Van biró fönt az egekben, — Nézzünk szembe a világgal Emelt fővel, csüggedctlen ! Szabolcsira Mihály. Heti krónika. Azt mondják, hogy nagyon roszkor jött ez a leszerelés, mikor nincs az embernek semmi dolga s épp azért módjában van eleget gondolkozni. Pedig olyan időket élünk, amikor nem jó gondolkozni. Szerencse, hogy már csak vagy 10 napig tart a rövidülő nappalok szezonja, azután kezdenek hosszabbodni s amint nő a világosság, úgy gyarapszik, könnyebbszik, világosodik az embernek a lelke is. Úgyszólván egy hét választ el a karácsonyi! Hogy ez nem lesz jobb, mint négy1 előző társa volt, az egyszer bizonyos, de mégis csak karácson lesz, amit hazajött katonáinkkal most már együtt tölthetünk. Talán ennek az örömére kezd a spanyolvész alábbhagyni. A héten határozottan kevesebb volt a halálozás. A megbetegedés pedig még kevesebb. Örökké ez sem fog tartani s van rá remény, hogy újévre két nagy lidércnyomástól szabadulunk meg. (A másikat találja ki a nyájas olvasó.) Addig azonban a harmadik népgyülésen kell túlesnünk holnap, melyen minden jó magyar ott legyen ám s ez évben ígérjük, hogy nem lesz több népgyiilés. Különben is én azt hiszem, hogy nincsen már olyan nagy bajban az ország, mert mikor a vezetők kezdenek összekülönbözni, akkor körülbelül elvonult a fergeteg. Vonuljon is el, derült időről szeretne hirt adni « krónikás. Makray Mihály dr. vármegyénk kormánybiztosa a hét elején átvette hivatalát s Nagykárolyba költözött. Utódjának választása valószínűen későbbre marad, mert a képviselet és a városi tisztikar újjászervezése hamarosan megtörténik, ezért a kormány nem kívánja most sehol a polgármesteri állásokat betölteni. Különben is van rátermett helyettes polgármesterünk A. Nagy Gábor dr. személyében, aki addig az ügyeket vezeti, bizonyára közmegelégedésre. Adakozzunk a nőegyosület karácsom kiosztására, mely dec. 20-án, pénteken lesz.
