Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-12-15 / 50. szám

tagú szvojetről, sem csőcselékről. Városunk­ban nincs, nem is volt csőcselék. Más ala­kulatot is lehet képzelnünk. Azt is tudni érdemes, hogy idegen N. T. csak a helyben létező tanácscsal szokott szóba állani. Ezeket kívántam megértetni. Értsük meg egymást. Bozsenik Béla. 50. szám. _____________________ Ne sírjunk édes fiam, leányom! . Reflexió. Hogy beborult az ég felettünk S bűsitnak komor fellegek; Hogy elhagyottak, árvák lettünk, Mint ősszel a halott berek; Mert száz ellen tör életünkre, Hogy azt kioltsak mindörökre, Bár fenyeget a szolga-járom : Ne sirjunk, édes fiam, leányom ! Hollók repülnek ... És kárognak, Hogy vége: meghalt nemzetünk . . . Ne higyjetek az átkos szónak: Vérzünk, de el nem vérezünk! Török, tatár végig száguldott Rajtunk, népünk fűszálként hullott S élünk! A múlt jövő lesz. Várom! Ne sirjunk, édes finm, leányom! Nem lesz másé virágos rétünk! A délibáb ránk mosolyog, A búgó erdőn vígan élünk, Patak vize nekünk csobog. Ringó kalászt a rónaságon Nekünk lenget a szellő nyáron. Örül szívünk a csalogányon . . . Ne sirjunk, édes fiam, leányom! Él nemzeti erőnk: fajunkhoz, Nyelvünkhöz hűn ragaszkodunk. Éltetni fog — jövőnk bármit hoz — önérzetünk s erős karunk. Baráti jobbot büszkén nyújtunk, Hanem a mi ősrégi jussunk Követeljük tóton, románon! Ne sirjunk, édes fiam, leányom. Gyászruhát nem öltünk: nincs vétkünk! Hadúr velünk volt és leszen. Él szívünkben, él honszerelmünk: Sebzett oroszlán eleven . . ! Lesz, lesz jövőnk ! Van hivatásunk : Békés jövőben sorba állunk. Jövőnk való, jelen csak álom . . . Fel a fejjel, fiam, leányom! Inczc Lajos. A radikális párt programul ja. A szociáldemokrata párt nálunk megalakult. Programmját maga ismertette a nagy nyilvános­ság előtt. Vannak azonban más pártok is nap­jainkban. így pl. a radikális párt, melynek Jászi Oszkár, Jánossy Zoltán és mások is tagjai a kor­mányon levők közül. A mai pártokat szándékunk választás előtt sorban ismertetni. Ezúttal tehát tájékozásul hoz­zuk a radikális párt programmját: A Radikális Párt elsősorban békét akar. Világ­békét az országon kívül, társadalmi békét az orszá­gon belül. Azt akarja a Radikális Párt, hogy a kevesek birodalmát, a nagybirtokosok, nagytő­kések és születési előjogok birtokosainak uralmát váltsa fel az igazi népuralom. Minden, ami ebben az országban van, legyen a dolgozó népé. Érvényesüljön a legteljesebb népakarat a törvényhozásban ép úgy mint a tör­vények végrehajtásában. Gyökerében, irtassák ki minden munkanél­küli jövedelem és születésen alapuló előjog. Induljon meg az anyagi és szellemi több­termelés, de a többtermelés eredménye legyen azoké, akik dolgoznak. A Radikális Párt testvériséget és igazságot akar minden osztály, nemzetiség és felekezet kö­zött. Le akarja rombolni az emberek közötti mes­terséges válaszfalakat, hogy kékés együttműködés legyen egy jobb, boldogabb Magyarországért. A Radikális Párt ezekből folyóan olyan programmot követ, amely nem egy bizonyos osztály, vagy társadalmi réteg, hanem az egész NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE termelő munkában résztvevő nép, szellemi és testi munkások, földmivesek, iparosok és kereskedők anyagi és szellemi boldogulását célozza. Követelik: 1. Az általános egyenlő és titkos, nőkre is kiterjedő községkénti választójogot az országgyű­lési, törvényhatósági és községi választásoknál, a legtökéletesebben biztosított tiszta választási eljá­rással és a választási visszaélések legszigorúbb j büntetésével, hogy a hamisítatlan népakarat érvé- j nyesüljön. 2. A sajtó, a gyülekezés és egyesülés leg­teljesebb szabadságának törvényes biztosítását. 3. A bíróságnak a kormányzattól való teljes i függetlenségét. 4. A pártatlan, szakszerű és népért dolgozó j közigazgatás megteremtését. 5. A tisztviselők javadalmazásának jelenté­keny, gyökeres javítását, köztisztviselők teljes politikai szabadságát,' emberies és korszerű szol­gálati pragmatikát, a feletteshatóságok önkényé­nek megszüntetését és a fegyelmi ügyeinek a bíróság hatáskörébe utalását. A magánitsztviselők jogviszonyainak rendezését és érdekeinek hatályos biztosítását. 6. Hogy a föld — minden termelő erők ős forrása — legyen azoké, akik megmunkálják, — a hitbizományi, egyházi és nagybirtokok a dol­gozó nép javára kisaiátitandók és a föld nélkül szűkölködő mezőgazdaság proletároknak és törpe birtokosoknak juttatandók. 7. Az ipar erőteljes föllenditését az ország természeti erőforrásainak, a vizierők, földgáz, stb. közérdekű kihasználásával, a kisipar hathatós meg­erősítését. 8. A tisztességes kereskedelem érdekeinek fokozott védelmét ésí a tiszteségtelen árdrágító és uzsora kereskedelemnek a törvény szigorával való elfojtását. 9. A nagytőke gazdasági és politikai tulhatal- mának haladéktalan és gyökeres megszüntetését, a pénzintézetek állami ellenőrzését, a biztosítási ügy államosítását. 10. Becsületes és erőteljes népjóléti politikát népjóléti minisztériummal. Élsősorban a háború áldozatainak legmesszebbmenő felsegitését. Az alsóbb néposztályok; megélhetésének minden irányú könnyítését. Olcsó és megfelelő népélel­mezést. Az összes védelemre szorult néprétegekre, a mezőgazdasági munkásokra, cselédekre, kistiszt­viselőkre, kisiparosokra és kiskereskedőkre kiter­jedő általános népbiztositást betegség, baleset, rokkantság, aggkor, anyaság és munkanélküliség esetére. Gyökeres munkásvédelmi intézkedéseket a munkaidő, munkahely és munka minősége tekin­tetében különös tekintettel a gyermek és női munkára. A lakásügy és az egész népegészség­ügy azonnali korszerű rendezését. 11. A gyökeres adóreformot. A fogyasztási adó keltörlését. Progresszív adórendszert. A nagy­birtok és nagybankok munkanélküli jövedelmei­nek legmagasabbfoku megadóztatását. A létmini­mum adómentességét. A testi és szellemi mun­kából eredő jövedelem messzemenő kímélését. Érzékeny örökösödési adót és vagyonadót. 12. Hogy az oktatás az alsó foktól a leg­felsőig állami legyen. Az oktatás korszerű reform­ját kívánjuk a gyakorlati életre nevelés alapszem­pontja szerint. A legerőteljesebb népnevelést az elemi és közép és felső oktatás teljes ingyenes­ségével. —- Az iskolák szaporítását és a tanítás szabadságát. A mezőgazdasági, ipar és kereske­delmi alsó, közép és és felsőfokú szakoktatást. 13. A nemzetiségi béke megteremtését Wil­son elnök 14. pontja értelmében a népek önren­delkezési joga alapján, de Magyarország területi épségének csorbítatlan fenntartásával. 14. Az állam és az egyház szétválasztását. Teljes vallásszabadságot és vallásegyenlőséget. Csorbítatlan önkormányzatot minden vallásfele­kezet részére. 15. Külpolitikában a világbékét szabad kereskedelmi külpolitikával, a teljes katonai lesze- | relést, nemzetközi döntőbíróságot, a népek szövet­ségét, amelybe Magyarország mint önnálló, függet­len tényező lépjen be. 16. A városi politikában a virilizmus hala­déktalan megszüntetését és a városi törvénynek a demokrácia követelményei szerint való reformját. Ezek a Radikális Párt követelései. Az uj Magyarország alapjait akarják lerakni a 48-as forradalom vivmányaiáak szellemében. Kossuth Lajos radikális eszmevilágának gyakorlati kiépí­tésével. 1918. december 15. Voltunk mi már rosszabbul is! Voltunk mi máf rosszabbul is ! — Mikor ránk tört a tatárhad, Sajó vize, Tisza' vize, Végig magyar vértől áradt. Hazánk földje pusztaság lett, Temetetlen temetőhely . . . Akik éltek, leszámoltak Minden magyar jövendővel! Voltunk mi már rosszabbul is! — Hát a török pusztítások. Mikor Budán félhold fénylett, S basák bírták az országot! ? Török basák, német basák, — Ez a korunk volt csak árva! — S hadakozva, egyre fogyva Készülődtünk a halálra. Voltunk mi már rosszabbul is! — Ott a török, itt a német, S küzködésünk, szenvedésünk Századokig nem ért véget. „Két pogány közt egy hazáért“ Hányszor voltunk félig holtak . . . S kiket túlnan védelmeztünk: Innen felöl kiraboltak. Voltunk mi már rosszabbul is! — Sirt magunknak hányszor ástunk. S leggonoszabb ellenségünk Egy volt mindig: a királyunk! Kuruc-labanc veszedelmünk Ezek miatt nyiitt bennünket . . . Karaffákkal-bitófákkal Gondviselték nemzetünket! Voltunk mi már rosszabbul is! Mégis vagyunk, mégis élünk. S ha kibírtuk ezt a múltat, A jövőtől most se féljünk ! Keresztfánkat hadd faragják, — Van biró fönt az egekben, — Nézzünk szembe a világgal Emelt fővel, csüggedctlen ! Szabolcsira Mihály. Heti krónika. Azt mondják, hogy nagyon roszkor jött ez a leszerelés, mikor nincs az embernek semmi dolga s épp azért módjában van eleget gondol­kozni. Pedig olyan időket élünk, amikor nem jó gondolkozni. Szerencse, hogy már csak vagy 10 napig tart a rövidülő nappalok szezonja, azután kezdenek hosszabbodni s amint nő a vi­lágosság, úgy gyarapszik, könnyebbszik, világo­sodik az embernek a lelke is. Úgyszólván egy hét választ el a karácson­yi! Hogy ez nem lesz jobb, mint négy1 előző társa volt, az egyszer bizonyos, de mégis csak karácson lesz, amit hazajött katonáinkkal most már együtt tölthetünk. Talán ennek az örömére kezd a spanyol­vész alábbhagyni. A héten határozottan keve­sebb volt a halálozás. A megbetegedés pedig még kevesebb. Örökké ez sem fog tartani s van rá remény, hogy újévre két nagy lidércnyomás­tól szabadulunk meg. (A másikat találja ki a nyájas olvasó.) Addig azonban a harmadik népgyülésen kell túlesnünk holnap, melyen minden jó magyar ott legyen ám s ez évben ígérjük, hogy nem lesz több népgyiilés. Különben is én azt hiszem, hogy nincsen már olyan nagy bajban az ország, mert mikor a vezetők kezdenek összekülönbözni, akkor kö­rülbelül elvonult a fergeteg. Vonuljon is el, de­rült időről szeretne hirt adni « krónikás. Makray Mihály dr. vármegyénk kor­mánybiztosa a hét elején átvette hivatalát s Nagy­károlyba költözött. Utódjának választása való­színűen későbbre marad, mert a képviselet és a városi tisztikar újjászervezése hamarosan meg­történik, ezért a kormány nem kívánja most se­hol a polgármesteri állásokat betölteni. Külön­ben is van rátermett helyettes polgármesterünk A. Nagy Gábor dr. személyében, aki addig az ügyeket vezeti, bizonyára közmegelégedésre. Adakozzunk a nőegyosület karácsom kiosztására, mely dec. 20-án, pénteken lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom