Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-11-03 / 44. szám

Nagybánya, 1918. November 3. — 44. szám. XLIV. évfolyam. NAGYBANYA ES VIDÉKÉ TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Negyedévre 2 k ===== Egy­"ek. Kir. Atlék. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: RÉVÉSZ JÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: = Felsöbányai-utca 20. szám alatt Telefon szám: Nagybánya 18. A Nemzeti Tanács megalakulása Nagybányán. Tegnap Makray polgármester vezetése mellett elég népes értekezlet volt a város­házán, melyen nem csak egyes képviselők vettek részt, hanem olyan egyének is, akik a képviselőtestületnek nem tagjai. Itt elhatározták, hogy a Nemzeti Taná­csot Nagybányán is megalakítják, annyival inkább, mert a központ erre a mi városun­kat is fölszólította. A mai képviseleti gyű­lésnek oly irányú javaslatot tettek, hogy a végrehajtó bizottságban a bányamunkások, ipari egyéb munkások, posta, vasút is kép­viselve legyenek. Ugyancsak ezen a gyűlésen tárgyalták azt, hogy az élelmezésről is kellően gon­doskodni kell, amennyiben a katonák már is erősen szállingóznak haza s igy az érke­zőknek ellátása elsőrendű kötelesség. Ha szükség lesz rá, az értekezlet fölkérte a polgármestert, hogy az itteni malmok őrle­ményeit foglalja le a város lakói és a vidék­beli bánya és kohómunkások részére jó előre. Harmadik nagy kérdés volt amit tár­gyaltak, a rendfenntartás. A város és a vidék szeretettel várja haza fiait, akik öröm­mel és szeretettel jönnek haza s bizonyára együtt fognak velünk munkálkodni a köz­boldogulás előmozdításán. Az értekezlet éppen a hazaérkező katonákat akarja föl­kérni, hogy alakítsanak őrséget s ők tartsák fenn a rendet ezekben az idegesebb és iz- gatottabb időkben, amire a vitéz fiuk bizo­nyára szívesen fognak vállalkozni. Negyedik tárgya volt a gyűlésnek az egészségügy, az orvosok arra ajánlkoztak, hogy az érkezőket mind meg fogják egész­ségi szempontokból vizsgálni s egészség- ügyi tanácsokkal látják el őket. Ennek az értekezletnek folyománya volt azután a mai képviseleti közgyűlés, melyről szóló tudósításunk ezután követ­kezik. Városi közgyűlés — 1918. nov. 2-án. — Elnök : Makray dr. polgármester. Jegyző: Ajtai Nagy Gábor főjegyző. Hitelesítők: Csüdör Lajos, Bay Lajos, Révész János. A gyűlést Makray nyitotta meg, (aki fekete szalon ruhában volt) s előadta a Budapesten tör­ténteket röviden, majd arra kérte föl a közgyű­lést, hogy alakuljon nemzeti tanácscsá. A fővárosból ugyanis a következő sürgöny érkezett. A Nemzeti Tanács közli Magyarország népé­vel, hogy Budapesten átvette a hatalmat. Egyet­len csep magyar vér sem folyt ki. A Király Gróf Károlyi Mihályt nevezte ki miniszterelnöknek. A Nemzeti Tanácsból kormány alakult. A katonaság, munkásság, polgárság, vidék felesküdött a nemzeti tanácsnak. Budapestan nyugalom van. A Nemzeti Tanács felhívja Magyarország népét, hogy szent fegyelemmel, önfeláldozó nyu­galommal őrizze meg a rendet; személy és élet- biztonság’megóvása a legnagyobb érdek. Aki rom­bol, pusziit, a nemzeti életet veszélyezteti. A Magyar Nemzeti Tanács a haza üdve, függetlensége, a béke szent érdekében parancsolja meg, hogy mindenki, nép és katonaság rendben és nyugalomban várja be a Tanács utasításait. Nemzeti Tanács. A tegnap esti értekezlet határozati javaslatait Ajtai Nagy Gábor olvasta föl. Ezek szerint. 1. Mondja ki a közgyűlés, hogy helyi nem­zeti tanáccsá alakul a központi nemzeti tanács alá rendeli magát s annak rendeléseit végre- haj tja. 2. Végrehajtó bizottságot választ, melynek tagjai a polgármester, főjegyző, rendőrkapitány Vajay Imre főszámvevő, főhadnagy, Tréger Lajos iparos, Stella poslafőnök, Csordás vasúti főnök, Gál Jenő dr. a csendőrfőhadnagy, a kereszthegyi, veresvizi bányászok és az egyéb ipari munkások 1—1 küldötte. 3. Vajay Imre vezetése alatt katonai nem­zeti őrséget alakit, ezt elhelyezi, élelmezi és fizeti s a végrehajtó bizottság felügyelete alá helyezi. Ezeket a javaslatokat a népes gyűlés, mely a termet teljesen megtöltötte el is fogadta mind, de azért több szónok szólott hozzá. A rendőrkapitány ismertette az egész terve­zetet, ami szerint a városon a rendet a jelen át­meneti időben fenn akarja tartani. A katonai őrség 100 tagból fog állani 4—4 egy-egy helyen őrködni éjjel és nappal, meg­jelölte azokat a közintézményeket, amikre külö­nös figyelmet szándékszik fordítani. A katonai őrök 6 K zsoldot kapnak s eb­ből egy fél kg. kenyeret és 10 deka szalonnát vehetnek ki, ha akarnak természetben. A szeszárusitó korcsmák reggel 8-tól d. u. 3 óráig, a vendéglők, kávéházak, körök este 8 óráig tarthatók nyitva. A csoportosulások éjjel-nappal tilosak. Min­den ház kapuját este 7 órakor be kell csukni, a fegyvereket beszolgáltatni. Idegenek 2 óra alatt bejelentendök. Az érícező katonák fegyvereiket elismervény mellett átadják a katonai őrségnek. A hadifoglyok a legközelebbi fogolytáborba szál- litandók. Ezenkívül a polgárőrség szervezésével is megbízták a végrehajtó bizottságot, arra az esetre, hogy ha a katonákat a Nemzeti Tanács fegyverbe szólítaná a határok védelmére. Az érkező katonákat egészségügyi vizsgá­latnak fogják alávetni, ami az ő szempontjokból is köszönetre és elismerésre méltó, nehogy csa­ládjukba behurcolják a harctérről hozott beteg­ségeket. Bay Lajos arra is fölhívta a figyelmet, hogy lehetően mindenkit igyekezzenek eddigi foglalkozásába visszahelyezni s ebben a végre- | hajtó bizottság nyújtson segítséget. Brebán, Stoll Béla, Kováts Géza, Tréger, ! Révész, Stella, Csordás, Soltész, Ajtay, Makray, Smaregla, Szerencsy, Vajay és még számosán szólották hozzá a kérdéshez, mind pártolóan s igy a tegnapi értekezlet javaslatait egyhangú határozattal el is fogadták. Sólyom indítványára kimondták, hogy a polgármester vagy helyettese utazzék föl a fő­városba s ott a lisztellátás és bőrnemü anya­gokra nézve kérje ki az orsz. Nemzeti Tanács jóváhagyását. Az egész gyűlésen nyugodt, mondhatnám lel­kes hangulat uralkodott, nreJv mély méltó volt a nagy időkhöz. A közgyűlés azzal ért véget, hogy Vajay Imre föszámvevő a hivatali esküt a jelenvoltak éljenzése között letette. Gyűlés vége 12 órakor. Külföldi esetek. Elijesztő példa. Rochlitz német költő, fiatal korában a lip­csei Thomas iskolának volt hallgatója. Az ifjúnak költészeti tehetsége már korán nyilvánult, de nem a kívánatos, hanem a bünte­tés terhe alatt tiltott irányban. Ugyanis görög vagy latin hexameterek és pentameterek helyet német költeményeket Íro­gatott. Fischer rektor a nevezett főiskola vezetője magához hivatta Rochlitzot és a következők elő­adásával akarta őt „jobb" útra terelni. Elijesztő példa gyanánt akarom elmondani, hogy hasonló ügyre vonatkozólag mit tapasztal­tam fiatal koromban. Szép tehetséggel megáldott fiatal emberrel ismerkedtem meg az egyetemen; görögül és latinul oly jól és hibátlanul irt mint saját anya­nyelvűn. A régi klasszikusokat gyakran olvastuk együtt. iVlily szép jövő várt reá! De szerencsét­lenségére ujságirók és színészek társaságába került. A klasszikusok olvasása helyett, minden nap a színházba ment. Végre is mi lett a nagy tehet­ségű fiatal emberből ? Semmi más, mint komé­diák Írója. így van az, ha az ember nemes hivatásáról megfeledkezik. Meg is nevezhetem az illetőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom