Nagybánya és Vidéke, 1918 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1918-08-18 / 33. szám

primadonnánk hadi kupiéi következtek. A Vitézi románc, Az uj milliomosnő szive bánata és Cse­lédje lennék c. dalok precíz és ügyes előadása frenetikus ünneplésben részesiték a kis művész­nőt. Az utolsó szám refrainjére olyan tánczot lej­tett Weisz Piriké, hogy negyedóráig tartó ová­ció után tudott csak a közönség megválni tőle. Az est szellemi része Salten »Erkölcsi erő“ ez. drámájával végződött. Itt megint alkalmunk volt Miklósyék művészetében gyönyörködnünk, igazán dicséreteset, emberin tökéleteset produ­káltak. A szobaleány kisebb szerepében pedig Grünberg Blanka ügyeskedett. A tömör műsor ,kissé hosszúra nyulott,. a székek kihordása is elég időt igénybe vett, úgy, hogy a sétahangverseny csak éjfélfelé kezdődött. A teremben cukrászat volt fölállítva,'ahol az egy­let tagjai által ajándékozott tésztákat, azonkívül fagylaltot és pezsgőt is árultak a jótékptiycél ja­vára. Szépségversenyt is rendeztek s a beérkezett szavazatok sorrendjében .nyerteslett Weisz Piriké, Brunner Margitka és Szántó Rózsika. A táncz azonban sehogy sem akart megin­dulni. Kolozsvárról jött le Balogh Lajos zenekara. Bár ne jött volna. A rendezőségnek s a tánco­soknak is folyton baji okoztak a cigányok. Nem voltak megelégedve a tányérozásokkal és a ki­kötött «fizetéssel. S bár busásan kerestek, tisztes­séges és jó zenét egyáltalán nem szolgáltattak. Sokan a rossz cigányzene miatt át is mentek az étterembe, ahol Miklós bandája csakugyan ki­tünően muzsikált. Lassan-lassan mégis csak fölvillanyozta a cigányzene az ifjúságot, táncra perdültek a párok. A cigány is később megemberelte magát, úgy hogy a hajnal vetett véget a táncmulatságnak, ami­kor is .mindenki egy kellemesen eltöltött est ér­zetével távozott haza. A főrendező elnökön kívül, a próbák alatt, a sakk játék ruháink készítésénél, a pénztárnál a sütemények árulásánál stb. többen közremű­ködtek és fáradoztak a siker érdekében igy különö­sén : Frenkel Berta, Schlick Izidoráé, Vass Gyulánk, Weisz Margitka, Widder Petemé, Benedek László, Gál Gyula dr., Révész Zoltán, Sro/l Lajos, Widder Péter. Ám azzal a fáradsággal, körültekin­téssel, vérbeli rendezéssel amit Dr. Weisz Ignácné kifejtett, fentiek ténykedése össze nem hasonlítható, úgyszólván az ügyes elnök érdeme tehát az erkölcsi mellett a jótékony cél érdekében kifejtett szép anyagi eredmény. Felülfizetések: Jakab Mór 20 K. Jakab Samu 20, Bernáth Dezső 30, Mandeí Menyhértné 10, Kohn Sámuel 18, Kende Lipótné 20, Mármarosch Béla 12, Magyar Zsigrnond 20, Frieder Vil- mosné 8, Dávid Frida 8, Kassovitz Tivadar 20, Simon Adolf 12, Turmanné 14, Hexner Béla (Al- sófernezely) 42, Simon 2, Almer Károly 2, Far­kas Hermanné 10, Goldstein Ilonka 9, Szaitz Elemér 3, Hirsch Rózsi 9, Weisz Sam,u 10, N. N. 120, N. N. 4, N. N. 20, Horzsa Erzsiké (Alsfóer- nezely) 20, B. S. 3, Diamant Dezső 20, Dobri- csán 3, Sárffy 6, Sipos Dezső 8, Smaregla Mihály j 10, N. N. 14. Kiss Etelka 6, Halász 4, N. N. 3, i Rezső Gyuláné 10, Kardos Jenő 6, Grunger Vil- | mos 8, Hirsch Jakab 14, Mandel Adolfné 10, i Weisz Ferenc (Mátészalka) 10, Dr. Borgida 40, ■ Pintér Ferenc 10, Hirsch Dezső 32, Brebán Sán- j dór 20, Dr. Rákóczi 20, Fonaj 4, Marsiéin 5. A be- \ vétel 7000 K 57 f. kiadás 3733 K, 71 f. tiszta jövede- i lem 3266 K 86 f. Ebből az Egylet szegény alapja ' javára ment 2266 K 80 fillér; hadijótékony célra ( 1000 koronát adtak át a polgármester kezei- ! hez, hogy ebből 200 koronát a Vörös kereszt Egyesület nagybányai fiókjának, 800 koronát pedig a nagybányai rokkantak és hadiárvák alapjához csatoljon. r. z. 33. szám. Külföldi esetek. A velencei kalmár című. tragédiának a tárgya. Secchi Pál Mária kereskedő magán utón arról értesült, hogy San Dominico várost az el­lenség elfoglalta. Ceneda Simon zsidő vallásu kereskedő, a hir valóságát kétségbe vonta és ellenfelének azt a fogadást ajánlta, hogy testéből egy font húst enged levágni, ha a hir valónak bizonyul. Secchi az egy font hús levágatása ellenében egyezer scúdi fizetésére kötelezte magát, ha a rossz hir nem felelne meg a valóságnak. Ceneda volt a vesztes, mivel pedig Secchi- nek egy font hússal való megcsonkítását nem I akarta megengedni, a vitás kérdés a pápa magas j színe elé került. V. Sixtus pápa azt a határozatot hozta, hogy Ceneda köteles az egy font húsnak testéből való kivágatását megengedni, de Secchi köteles arról ! gondoskodni, hogy a kivágott hús súlya egy | fontnál se több, se kevesebb ne legyen. Secchi inkább lemondott követeléséről sem í hogy a kivágott hús súlyáért felelős legyen. A pápa nem hagyta büntetlenül a borzal- i más fogadást. Törvényes eljárással mindkét kereskedő ha­lálra ítéltetett. Az ítélet megokolása szerint Ceneda azért, mivel öngyilkos akart lenni, Secchi pedig mivel embertársát halálba akarta kergetni. A pápa megkegyelmezett a halálra itéltek- I nek, de büntetésül két-két ezer scudit, azaz majd- ! nem tiz-tiz ezer koronát kellett fizetniük. j A svájci köztársaság szövetsége Francia- 1 országgal, és a francia király leányának keresztelője. II. Henrik francia király, a svájci köztársa­ság és Franciaország között fönálló szövetség megszilárdítása céljából, Klaudia főhercegnő ke­resztelőjéhez, komául hívta meg a köztársaságot. A komaság fontos szerepével négy előkelő tagját bízta meg a köztársaság. A francia határtól kezdve Párisig mindenütt [ ünnepélyesen fogadták a köztársaság megbizot- i tait, de különösen az udvarnál volt nagyszerű a ; fogadtatás. v Megérkezésük után az ünnepélyek hosszú j sorozata következett és csak harmadik napon ke­rült sor a keresztelőre. Azután még néhány napig tartott a dinom- dánom, inig végre a komák kijelentették, hogy indulniok kell haza felé. A búcsúnál élénk kézszoritások melleit han­goztatta II. Henrik a, köztársaság és a Francia- ország között fönnálló véd- és dacszövetséget. Nem csak a négy koma, hanem azoknak tizenkét tagból álló szolgaszemélyzete is drága ajándékokkal láttatott el. Az utazás Páristól Franciaország határáig négy udvari fogaton történt. A cselszövényékkel létesített szövetséget csak ily módon leheteit ideig-óráig fönntartani. Ki a bolond? IV. Henrik francia király Entragues Mári­ának házasságot Ígért. A tervezett házasságra vonatkozó okmányt Sully miniszternek megmutatta a király. A miniszter, a kezébe veti okmányt dara­bokra szakítva a király lábai elé dobta. — Megbolondult ön? kiáltott fölháborodva IV. Henrik. — Bár csak egyedül én bolondultam volna meg! A nyugodt válasz észre téritette a királyt és í a trónra vágyó hölgyecske nem lett királyné. Heti krónika. A szombati nagy estély valóban ámulatos i és döbbenetes volt. Szélesen terjengő tarka se­reg ülte meg a nézőteret, mint uj készülődésre megpihenő vándormadarak. Lassan morajlott a taps, inig végigvonult a félelmetes tág mezőn s a rendőrség a kapitánynyal az élén maga telje­sítette a felügyelő-szolgálatot, hogy valami baj ne essék. Nem is történt egyéb, mint egy-két apró félreértés szereplők és kísérők között. En­nek igazán nem a rendőrség volt az oka. Még a jegymutogatás is jól sikerült — ez a legnehe­zebb része a dolognak — pedig a római számok és az abc betűi keleti és nyugoti irányban egy­aránt ki voltak merítve. Ami pedig az anyagi és erkölcsi sikert il­leti, arról hasábokat ir saját külön tudósítónk, méltóztassék ott elolvasni. Volt még egy ilyen nagyszerű összejövetele a hétnek: a Thordai-féle bankett. A polgári kör nagy terme telve a fehér asztalnál előkelő ven­dégekkel. Tizenkét méltóságos ur és számtalan \ nagyságos jött össze. Aki a tósztok számát tudná, j olyan ember nem született a világra. A tanácsos | urak eltréfáltak egymással és egymás nevében, : úgy látszik, egy-két órára elfeledték az emberek ; a rablógyilkos küzdelmet, ami ott nyugat felé : dühöng. Az sem tarthat sokáig. Közeledik a tél. A fecskék reggelenként már gyülekeznek, ami ko­NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE rai őszt jelent. Egyes magaslatokon ilyenkor augusztusban leesik a hó s a tél a hadművele­teket nagyjában mégis csak megakadályozza. Bár megakadályozná végképp, hogy élhetnénk a komoly munkának. Ä héten is egy gazdasági kiállítást akartak megalapozni. Le kellett fújni, mert a háború nem alkalmas ilyenekre, pedig okos és célszerű dolog lenne, mert az idén nem volna üres az a kiállítási terem. Úgy látszik azonban még csak arra a pontra jutottunk, amikor mulatságokkal feledteti buját- baját az ember (holnap is a tűzoltók nagy nép­ünnepélye zajlik le, ha az idő kedvez), de ami­kor még nagyobbszabásu, éppen alapvető mun­kába fogni még nem képes. Eltelt a gazdasági esztendő, eltelt a nyár, eltelt a negyedik, kezdődik az ötödik. Vájjon mit hoz? Be jő volna, ha azt hozná,-amit gondol a krónikás. ____________' - 1918. augusztus 18. rr Ő felsége a király születése napja van ma. Az egész ország hő imában esd a világok urához, királyához, hogy tartsa meg ifjú földi királyunkat s adjon neki és országának békessé­get. Nálunk is Istentiszteletek voltak délelőtt s a | középületeken nemzeti lobogók lengenek. Személyi hir. Dr. Weisz Ignácné pár heti üdülésre Szováta fürdőre utazott. m. Thordaí Imre városi tanácsos, Nagy- I bányának évtizedek óta h. polgármestere tisztele­tére díszes és nagy vacsorát rendeztek tisztelői és barátai szerdán, aug. 14-én a polgári olvasó körben, a melynek elnöke is Thordai. Száznál többen ültek a fehér asztalnál, amely rég nem látott ilyen előkelő népes társaságot. A vacsora (borral 15 K,) pompás volt, a cigányzenekar is Miklós vezetésé alatt. Köszöntőkbe!! sem volt hiány. Bálint Imre, Brebán Sándor, Szerencsy József, Csiky Lajos, Stoll Béla, Harácsek László, min. tan, Kossutány Ignác egyet, tanár, Stoll Tibor dr., Glavitzky Károly, Veress József kincst. bánya­igazgató, Heszner Béla főmérnök, Plathy Gyula pénzügy igazgató mondtak köszöntőket. A társa­ságok kedélyesen mulattak s ünnepelték a párat­lan jókedvű és közszeretetben álló jóbarátot Thordait, akinek tiszteletére lapunk szerkesztője Mikola A. Gyula egy jóizii rigmusát olvasta föl. Ezt lapunk mai tárcarovatában hozzuk. A hadi árvák helyi alapja javára a dr. Weisz Ignácné által rendezett estély jö­vedelméből 400 K-át vettünk át hálás kö­szönettel, ezzel együtt az alap 8015 K 82 fillért tesz ki. Hollós Jakab, Hollós Oszkár a Szatmár- Nagybányai vasút igazgatójának édesatyja, ny. vasúti főfelügyelő, a Szatmár-Nagybányai vasút R. T. ny. elnökigazgatója vasárnap aug. 18-án ünnepli születésének 80 évfordulóját. A kiváló vezérigazgatónak kinek nevéhez annyi eredmé­nyes közlekedésügyi munka fűződik, a mi vidé­künk kulturális fellendítése körül is: a magunk részéről minden jót kívánunk, hogy még sokáig élhessen tisztelt családjának és a magyar társa­dalomnak. Áthelyezés. A földmivelési miniszter Fischer Károly kir. főerdőmérnököt a szolgálat érdekében Nagybányáról a gödöllői m. kir. er­dőhivatalhoz helyezte át és központi szolgálatba osztotta be. Ünnep torlódás. Valóságos ünnep hal­mozás van most ezekben a napokban. Ma a király születésnapja, holnap vasárnap, holnapután a gör. kath.-oknak ,,Ur színe változása“ amikor az egész természet színe megváltozik s a mikor nem dol­goznak semmi pénzért, kedden István király. Szóval pihenhet a magyar ember a napokon eleget. Csak odakint nem pihennek az ágyuk és szegény halálraszánt fiuk. Hetivásár lesz hétfőn, aug. 19-én, kedden ugyanis István király ünnepe s e miatt a szokásos heti vásárt egy nappal előbb tartják meg. Postai és táviról növendékek kikép­zésére pályázatot hirdet a kereskedelemügyi mi­niszter, Ä kérvények szept. hó 10-ig adandók be, a középiskola négy osztályát végzett és 14—lö éves fiuk pályázhatnak. Egyéb feltételek a m. kirí postahivatalnál tudhatok meg. Izsik Aunuska. Nemrégen még telje­sen egészségesen járkált közöttünk s ime a gyil­kos kór pár nap alatt kiragadta az élők sorából a szeretett gyermeket, jó testvért, a meghitt barát-

Next

/
Oldalképek
Tartalom