Nagybánya és Vidéke, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-02 / 35. szám

1917. Szeptember 2. j Id. Joób Elek. I Veítüí a következő i I gyaszlapot: Alohrot­tak szivünk mélységes fájdalmával jelentjük, hogy az önfeláldozó édes apa, nagyapa, dédapa, após és igazi rokon: id. Joós Elek birtokos, 1848/49. honvéd tűzmester, hosszú időn keresztül ref. pres­byter, megyei törvényhatósági bizottsági tag, községi képviselő, áll. isk. gond. elnök, a Fillér­bank alelnöke, 84 éves korában, az oláh betörés második napján, 1916. augusztus 30-án, ellensé­ges katona golyója által szivén találva kiszenve­dett. Azt a szivet, mely egy hosszú életen ke­resztül családja, hazája és egyháza boldogsá­gáért olyan önfeláldozóan dobogott s mely annyi szegénynek és árvának könnyítette meg nehéz szenvedéseit — s annyi nemes áldozatban mu­tatta meg fenkölt gondolkozását s már életében élő emlékoszlopot emelt nevének kegyes alapít­ványaiban — azt a szivet, mely igazi emberré tette s a köztisztelet glóriájával fényesítette meg munkás életét s amely a váratlanul reánk sza­kadt oláh árulás veszélyével szemben egy percig is félelmet nem tanúsított: durva martalóc fegy­vere töri össze s vet véget a szeretetben soha meg nem lankadó s hitében és reményeiben soha meg nem szégyenülő életnek! Az erős fér­fiúi kar, mely egykor hazája védelmében acélo- sodott s majd lankadatlan munkában mutatta meg, mikép lehet vasszorgalommal, erős kitar­tással építeni családja jövő boldogságának fun- damentomát s emellett mint lehet- a közügyek szolgálatában -- bár egyszerű körben — fényes nevet vívni ki és soha székely faja s magyar hazája felvirágoztatásában meg nem fáradni — az a kar és erős akarat: az emberi gonoszság által éppen akkor semmísittetik meg, amidőn a megaggott Pátriárcha — bár övéitől elszakítva — magyar voltát meg nem tagadja s hosszú életén összegyűjtött javait s a közérdeket védel­mezni próbálja! Élte bizonyság volt arról: kik az Urban bíznak, azoknak erejök megújul — jár­nak és nem lankadnak meg, futnak és meg nem fáradnak! Porrészei csaknem egy év óta a csa­ládi sírboltban pihennek, az előtte elköltözőitek­kel — mi fájó szivvel bár — de az Isten akara­tán való megnyugvással, áldásos élete emlékét kívánjuk felújítani s az egyházi végtisztességet megadni, folyó 1917. szept. 2-ik napján d. u. 2 órakor a ref. templomban és a családi sírbolt­nál. Emléke áldott és örökké él szeretteinek és tisztelőinek szivében. Kisborosnyó, 1917., aug. hó. Joós Lajos és neje Mike Ilona; Joós Ágnes és férje Imreh Mózes; Joós Imre és neje Nagy Ida; Joós Borbára és férje Deák Barabás; Joós Mi­hály és neje Maksai Irma; Joós György és neje Márk Irén ; Joós András; özv. Joós Istvánná Hre- banda Róza; gyermekei, illetve vejei és menyei. Imrech Albert és neje Miklóssy Nellike; Imrech Ilona és férje Veress Károly; Deák Ferenc ; Deák Károly; Deák Ida és férje Jancsó Béla; Deák Mariska; Deák Irma; Joós Irén és férje Bitay Imre; Deák István; Joós Irma és férje Demeter Antal; Joós Ilona; Joós Amália; Joós Ágnes és férje dr. Vadász Elemér; Joós Ibolya ; Joós Etel; de tetejéről mégis csak csepeg a viz. Le a háti­zsákkal, ráülünk, összeszorulunk nagy nehezen, puskát a kezünkbe tartva várunk és szundikálunk. A mellettünk szorongó mozogni kezd, mi is meg­próbáljuk kinyújtani megzsibbadt lábunkat. Nem nagyon sikerül. — 3 órakor megkezdődik a tűz. Az orosz csak immel-ámmal válaszol. Fél 5-nél tovább már nem bírja a társaság, egyik a másik után bújik ki a szabad levegőre, hisz úgyse ide lő a muszka. Élvezi a golyóbisok különféle hangját. Mennyiféle hangja van?! Szi­szeg, ugat, fütyöl, susog, zokog, serceg, dörmög, sűvit, sóhajt, morog, nevet, pattog, huhog. Ször­nyű, de szép muzsika. Az égen a srapnellfüst lilafelhővé verődik össze, mely egyre nő és fehé- redik. A hegyek teljes fenségükben pompáznak a nap íelkeltébe. A madarak minden dörejnél ijedve, bizonytalan csapkodással repülnek egyik fáról a másikra. A bakák becsmérelik a muszkát, ki nem tudja eltalálni felette kóválygó repülőnket. Csak egy zsidóbaka maradt benn az unterstandban. Előre-hátra hajlong és félhangon imádkozik. Nyolc órakor elhallgatnak az ágyuk. A visz- szatért patrul jelenti, hogy a tüzérség sokat ártott az orosznak. Tőlünk nincs sebesült, csak az önkén­tes barátom kapott lábába egy srapnellszilánkot, már el is vitték a Regiments Hilfsplatzra. -ig. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE Joós Viola ; Joós Piroska; Joós Irén; Joós Ka­tus ; Joós Érzsike; Joós Érzsike; Joós Elemér; Joós László; Joós Imre; Deák Éndre; Joós La­jos ; Joós Ilus; Joós Ida; Joós Klárika ; Joós Miska; Joós Bandi; Joós Boriska ; Joós Sára ; Joós Elek és Joós Róza, unokái. Veress Piroska, Irénke, Józsika és Dórika; Jancsó Ferike, Sárika, Tibor és Boriska ; Demeter Emmike és Sándor, déd­unokái. Tegyünk valamit a hadi árvákért. A nemeslelkü közönség, különösen az estélyrende­zők szives figyelmébe ajánljuk a hadi árvák helyi alapját, melynek mindössze 1663 K 77 fillérje van, holott ugyanaz a közönség a hadi rokkan­taknak eddig 6578 koronát adott össze. Pedig a dolog úgy áll, hogy Nagybányán körülbelül tíz­szer annyi a hadi árvák száma, mint a hadi rokkantaké. A világért sem akarunk a nyomorú­ságban, a szenvedésben versengeni s ha valaki, mi is tudjuk, hogy a rokkantaknak nagy hálával tartozunk s a 6578 K-ban tekintélyes összegben a mi gyűjtésűnk is szerepel, csupán rá akartunk mutatni arra, hogy a szegény árvák is élnek, gondoljunk reájuk is, ők is fokozottabb támoga­tásra szorulnak. Köszönetnyilvánítás. Dr. Lakatos Mi- hályné és Orlowszky Frigyes az általuk folyó hó 25-én rendezett hangverseny jövedelméből a hely­beli Jótékony Nőegyesület részére 240 K-át jut­tatott. A nemesszivü rendezők és a hangverseny szereplői fogadják legőszintébb köszönetét az egyesület elnökségének. Személyi változás a r. kath. egyház­ban. Bujdos Balázs káplán tanár lesz Szatmári a tanitóképezdében és az Irsik conviktus praefec- tusa, dr. Czumbel Lajos a bölcselet tanára lett a szemináriumban és a növendék papok praefec- tusa dr. Nyisztor Zoltán püspöki szertárnokká, nagybányai káplánnak Rácz Miklós lett kinevezve. A vérhas enyhülőben van, a héten mind­össze három bejelentés történt s a betegek száma az ötvenegyet érte el. A „Vasárnapi újság“ augusztus 26-iki száma szép képeket közöl a Szentistvánnapi ün­nepről, a Mária Terézia rend uj vitézeinek fela­vatásáról, Wekerle Sándor miniszterelnökről (ki­nevezése óta készült kép). A harctéri képek kö­zűi a most folyó isonzói csata színteréről szólók izgató aktuális számba mennek. Szépirodalmi olvasmányok: Pékár Gyula regénye, Dutka Ákos verse, Lakatos László novellája, Braun Lily re­génye, czikk a Mária Terézia rend magyar vité­zeiről. Egyéb közlemények: Könyves Tóth Kál­mán arcképe s a rendes heti rovatok stb. A „Va­sárnapi Újság előfizetési ára negyed évre hat ko­rona a „Világkrónikáival együtt hét korona. Megrendelhető a "Vasárnapi Újság“ kiadóhivata­lában (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. sz.) Ugyanitt.megrendelheő a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Halálozás. Benedek Vilmos takarékpénz­tári főkönyvelő és cégjegyző édes atyja: Bene­dek Márton kereskedő 80 éves korában, arany­lakodalmának évfordulóján meghalt. A jószivü embernek s egykor hitközségi elöljárónak életét Fuchs Benjamin főrabbi méltatta gyászbeszédé­ben. Nyugodjék békében! Ifj. Beregszászy Kálmán egy évi ön­kéntes hadapród őrmester a mostani Isonzói nagy csatában Trieszt mellett egészségesen olasz fog­ságba jutott. A beiratások elhalasztása. Szatmárvár- megye alispánja 19086. sz. a. elrendelte úgy az ovóintézetek, valamint az elemi és polgári isko­lák megnyitásának felfüggesztését a városban uralkodó vérhas miatt. A tömeges csoportosulá­sok elkerülésére a javitóvizsgálatok és beiratások is későbbi időre maradnak, mely időpont annak idején a helybeli hírlapokban és az iskola kapu­ján hirdetményben jelezve lesz. A kézimunka tan­folyamra beiratkozni szándékozók azonban jelent­kezzenek folyó hó 5-én a polgári leányiskola he­lyiségében. — A helybeli óvókba, állami elemi és gazdasági népiskolákba a beiratás a járvány miatt most nem tartható meg. Annak idején a be­iratás idejéről a közönség az illető intézetek ré­széről értesítve lesz. ™Affh János I A kir. bányászat tisztikará- 8 ' * nak egyik jóravaló, rokon­szenves, szorgalmas, szakképzett és olyan vonzóan szerény tagja halt meg Nagybányán Ágh János főmérnök személyében, aki a kerületi bányamér­nöki hivatalt vezette s aki a mellett helyettes fő­pénztáros is volt. Egészsége már régebben meg­rendült s igy nem volt halála egészen váratlan a javakorbeli férfiúnak, de mégis megdöbbentő, hiszen 48 éves korában fejeződött be pályája annak, aki még sok szépre, jóra lett volna hivatott. Halálhírét általános részvét fogadta, ami temeté­sén is impozánsul nyilvánult meg aug. 30-án. A kincstár külön gyászlapot adott ki ezzel a szö­veggel : A Nagybányai m. kir. Bányaigazgatóság és Kerületének Tisztikara mély megilletődéssel tudatja, hogy Ágh János m. kir. főmérnök, a m. kir. kerületi bányamérnökség vezetője folyó hó 28-án, rövid szenvedés után elhunyt. A szeretett és tisztelt kartársnak áldott legyen emléke! Nagy­bánya, 1917. augusztus _28-án. A család gyász­lapja igy hangzik : Özv. Ágh Jánosné Gallóv Ilona neje, Ilona, Margit, Ödön, János gyermekei, özv. Gallóv Károlyné anyósa, Ágh István és Béla test­vérei, valamint a kiterjedt rokonok nevében is szivünk nagy fájdalmával jelentjük, hogy a pá­ratlan jó férj, gondos, önfeláldozó édesapa, szerető testvér és rokon Ágh János m. kir. bányaigazga­tósági főmérnök, a misztbányai „Kisasszony“ bá­nyamű műszaki vezetője folyó hó 28-án, délelőtt 11 és V4 órakor, tevékeny és jóságos életének 48. és boldog házasságának 21-ik évében, hosszas szenvedés után az Urban jobblétre szenderült. Drága halottunk hült tetemét e hó 30-án délután 5 órakor fogjuk róm. kath. vallás szertartás sze­rint örök pihenőre helyezni a Mikszáth Kálmán- utca 14. számú gyászos háztól. Jó lelkének üdvé­ért az engesztelő szentmisét e hó 31-én reggel 9 órakor fogjuk a Mindenhatónak felajánltatni. Nagybánya, 1917. augusztus hó 28-án. Legyen áldott emléke! „Bonlsx“ abszolút hashajtó. Dr. Kádár kerületi főorvos találmánya. Tisztán növényi anya­gokból készíti Widder Péter gyógyszerész Nagybányán. Hatása, enyhe, biztos, meglepő. Ára nagy doboz 1 K, kis doboz 50 fillér. Védjegy: Bonlax, Widder pecsét. Gyászhir. Vettük a következő gyászlapot: Okolicsnói Okolicsányi Géza férje, Paula özv. dr. Ernyei Jánosné leánya, özv. bölsei Buday Sán- dorné szül. tiszaujhelyi Újhelyi Vilma nővére, tisza- ujhelyi Újhelyi Hugó fivére és neje hindi Szabó Katalin sógornője, valamint nagyszámú rokonok mélyen megszomorodott szivvel tudatják, hogy a legjobb feleség, anya, testvér, sógornő és me­leg rokon okolicsnói Okolicsányi Gézáné szül. tiszaujhelyi Újhelyi Emma folyó hó 27-én esti 9 órakor, 61 éves korában, hosszas szenvedés s a halotti szentségek felvétele után az Urban jobb­létre szenderült. Drága halottunkat folyó hó 29-én délután 4 órakor a Nap-utca 36. számú gyász­házból az uj köztemetőben helyezzük örök nyu­galomra. Lelki üdvéért az engesztelő szentmise­áldozatot a ferencrendiek belvárosi templomában folyó hó 31-én délelőtt 11 órakor mutatjuk be az Urnák. Emléke élni fog őrökké! Országos vásár volt 27-én és 28-án. Felhajtás 2086 marha, 1158 ló, 980 sertés, 100 juh és kecske. Eladás 712 marha, 286 ló, 228 sertés, 52 juh, kecske. Árak igen magasak. Ki­rakó vásár lanyha. Köszönetnyilvánítás. Fájdalmunkat eny­hítő részvétért ezúttal mond köszönetét Ágh Já­nos özvegye és családja. Születtek: 130., aug. 21. Bukova Ignácz bányásznak Lajos; 131., aug. 24. Sztruten Pál erdőmunkásnak Mária; 132., aug. 14. Iczig Sala­mon cipésznek Miksa; 132., augusztus 26. Mandl Menyhért kereskedőnek Olga; 134., aug. 24. Bre­cher Beniamin ügynöknek Jenő; 135., aug. 24. dr. 2án Kálmánnak Mária; 136., aug. 25. Bolkis Anna szakácsnénak Péter nevű gyermeke. Elhaltak: 223., aug. 24. Rettegi Árpád fürdős gyermeke, ref., 5 éves, vizbefulás; 224., aug. 25. Frink Anna gépkezelő gyermeke, rk., 6 év, vérhas; 225., aug. 24. Somkutyán Flóri gk., 14 év, köszvény; 226., aug. 28. Ágh János kir. főmérnök, rk., 48 év, agyhüdés; 227., aug. 28. Fűlöp Szeréna pék gyermeke, izr., 7 hó, bélhu­rut; 228., aug. 29. Feldman Valér ácssegéd gyer­meke, rk., 8 hó, bélhurut. Házasságot kötöttek: 42., aug. 28. Jaskó Ernő kárpitos-segéd és Pap Jolán Emma hely­beli lakosok. 85. szám. (3)

Next

/
Oldalképek
Tartalom